Észak-Magyarország, 1967. július (23. évfolyam, 154-178. szám)

1967-07-28 / 176. szám

Zöldség és televízió Eddig, ha reklámszö­veget olvastam („Vásá­roljon szakárut a szak­üzletekben”), olyan ér­zésem volt, hogy a ked­ves vevőt képtelennek tartják a logikus gon­dolkodásra. Természe­tesnek tartottam, hogy a televíziót a tv-szalonban és nem a zöldségesbolt­ban kapom meg, s úgy tudtam, hogy Verpelét bortermeléséről, Bábolna pedig méntelepéről ne­vezetes. Újabban kétségeim vannak. Egyik ismerősöm örömmel közölte. — Az egész várost fel­kutattam gépkocsiba való gumiszőnyegért. Végre kaptam. Mit gon­dol, hol'.' — Természetesen a szaküzletben. — Nem találja ki soha: a vetőmagboltban. Nem hittem. Egy tele­fon meggyőzött. Egy másik ismerősöm az olajtüzelésű kályhák­kal kapcsolatban mon­dott valamit, s összefüg­gésbe hozta Bábolnával. — De hát mi köze van ehhez Bábolnának? — Sok. Ugyanis a Bá­bolnai Állami Gazdaság szabadalma. Egy nyolclábú ló nem lepett volna úgy meg, mini ez. Ózdon és naivságom- ban az építő és szolgál­tató ktsz-ben kerestem két vízvezetékszerelőt. Közölték: a verpeléti tsz-ben találhatom meg őket. Úgy vélem, bizo­nyára valami öntözömű- vet, vagy ilyesmit építe­nek. Ebben is tévedtem. A verpeléti téesz vízveze- tékszerelö részlege — aho­vá „elcsábították” a sze­relőket — Ózd környé­kén dolgozik. Vízveze­ték-rendszereket építe­nek. Nagyban. Milliós tételekben. Ezek után teljes kö­zönnyel fgadiam a kö­vetkező tájékoztatást. — Mit gondolsz, hogy az egyik Balaton-kör- nyéki zöldségesbolt mit kezdett árusítani? — ?!? — Televíziót. (csorba) 1967. július 28, péntek A nap kelte 4.15, nyugta 19.25 órakor A hold kelte 22.20, nyugta 11.24 órakor Szabolcs napja Időjárás Várható időjárás ma esfigi délnyugaton időnként felhősö- dés, máshol kevés felhő. Leg­feljebb cgy-két helyen zápor* zivatar. Gyenge, napközben megélénkülő szél. A nappali felmelegedés kissé fokozódik. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet 26—29 fok között. ÍWWWWW i De még talán a sűrűn dudo­rodó hegyek szikláit, s a Tel­kibányától messzebb levő vá­rakat is, amelyek oly kedvelt kirándulóhelyei az Ezüstfenyő turistaház cserélődő lakóinak. — Csak a falun átvezető út porán nem tud áthatni a fe­nyőillat — sajnálkozik Szath- máry Sándor, a turistaház ve­zetője. És ezzel már meg is mondta Telkibánya legna­gyobb gondját: rossz az ideve­zető út. Nagyon sok embernek okoz ez bosszúságot. Mert a szépvidékű Telkibányát, a mintegy száz férőhelyes tu­ristaszállót igen sokan felke­resik. Külföldiek és magyarok egyaránt. Elsősorban a táj szépsége, az egészséges levegő vonzza ide az embereket. A többi kel­lemes dolgot talán csak úgy ráadásnak kapják: a történe­lem különleges emlékeit, Tel­kibánya aranybányászatának históriáját, az évszázados templomot, a kopjaíás, a régi temetőt. — Mégis vannak, akik ide­genkedve jönnek ide — jegyzi meg Szathmáry Sándor. — Egyszer ugyanis elterjedt az a rémhír, hogy viperák '• van­nak Telkibányán. Azóta sok turistának ez az első mondata itt: „Nem hoztunk magunkkal szérumot, de ugye, a szállóban találunk majd?” Nos, minden­ki megnyugtatására hadd mondjuk el: nincs szükség szérumra. A faluban ember- emlékezet óta nem láttak vi­perát. A környéken sem. Viperák tehát nincsenek. Vannak azonban más állatok — és remélheté'eg ezek ellen senkinek sincs kifogása: A turistaház körül sűrűsödő fenyőkön vörös és fekete mó­kusoknak van otthonuk. Az erdőkből erre is elsétálnak az őzek, a szarvasok. S a hegyek — a vadászok nagy örömére — otthont adtak a ritka muflon­nak, sok vaddisznónak, róká­nak, vadmacskának is. Az Ezüstfenyő turistaházról mindennap sokan indulnak el a környék szépséges kirán­dulóhelyeire. Gyönyörködnek az Amadé-várról eléjük táruló kilátásban, megnézik a gönci kolostorromokat, Füzér várát. Eljutnak innen Boldogkőváral­jára. Hollóházára is. Kőkapu felé a Kutyaszorító, vagy Pen­gőkő és ai Hétforrás szintén sok kirándulót vonz. Télen síelésre is sok alkal­mas terület van Telkibánya környékén. Érdemes lenne tö^ éves, új Ezüstfenyő turistaház adottságai remekül megfelel­nek. A két-három- és* négy­ágyas, barátságos szobákban házaspárok, vagy családok, a nagyobbakban csoportos turis­ták találnak jó szállást. A ház étterme — Sátoraljaújhely és Encs között az egyetlen ét­Éllek sa lelietóséa-g'ei Nem sok harapnivalójuk akad mostanában a sátoralja­újhelyi járásban az állatoknak a legelőkön. A hetek óta tar­tó aszály valósággal kiégette a gyepet a határban. Van azon­ban négy termelőszövetkezet, amelyben a legeltetési gond az ilyen esőtlen időben is lé­nyegesen kisebb, mint a többi gazdaságban. Ezek vezetősége ugyanis élt az állam kínálta lehetőséggel, s igénybe véve a nagyarányú támogatást, rátért a korszerű legelőgazdálkodás útjára. Eb­ben a bodroghalmi Szabad Föld, a cigándi Petőfi, a tisza- csermelvi Üj Erő és a zemp- lénagárdi Szőke Tisza Ter­melőszövetkezet olyan szép eredményt ért el, hogy a já­rási mezőgazdasági osztály szakemberei mintalegelőknek minősítették legelőiket. Összesen 2374 katasztrálb: holdat tesz ki a legelő terüle­te a járásban, ebből 520 hold­ra rúg a négy termelőszövet; kezet korszerűen gondozott mintalegelője. A szakszerű művelésnek, a tervszerű mű­trágyázásnak, öntözésnek meg is van az eredménye, mert ezek fűhozama 3—5-ször any. nyi, mint a többieké. Az ál­lam egymillió 300-ezer forint támogatást nyújt ez idén a járás termelőszövetkezeteinek a legelők korszerűsítésére. Ezt az összeget a szövetkezeti gaz­daságok 730 ezer forinttal ki­egészítették, s kétmillió forin­tot meghaladó összeggel láttak hozzá tavasszal a legelők fel­újításához. Az állami támoga­tásban 20 gazdaság részesült. Az ifjúság szívesen kiveszi részét a legelők gondozásából. Kora tavasszal és késő ősszel társadalmi munkában irtják a gyomot, egyengetik a zsombé- kokat. Különösen dicséretet érdemelne!: jó munkájukért Karos KISZ-istái és úttörői, de a Bodrogköz más községei­ben is megszervezték, vagy őszre megszervezik a legelők rendszeres karbantartási mun­kálatait. A gyufa nem játék Ismét tüzet okozott a kis­gyermek kezébe került gyufa. Erdőhorvátiban, a legeltetési társulat apaállat-istállója mel­lett levő szénabogiya fogott tüzet július 25-én, kedden. A tüzet szerencsére idejében ész­revették, megakadályozták a lángok tovaterjedését, s így csak mintegy 500 forintos kár keletkezett. A vizsgálat során megállapították, hogy a tüzet egy ötéves kisfiú okozta, aki a szénába bújva az otthonról elcsent gyufával játszott. Megellünk 441 ezer Ionná kenyeret Az országos „étlap” a kö­vetkezőképp fest: Az elmúlt fél évben elfogyasztottunk több mint 441 000 tonna kenyeret, megfőztünk, megsütöttünk csaknem 92 000 tonna húst, „kenyérre kentünk” 11000 tonna vajat, és megittunk két millió 216 ezer hektoliter te­jet. Cukorkából 14 és félezer tonna fogyott. „Koccintottunk” 247 millió liter sörrel és el­szívtunk 10 milliárd darab cigarettát! Számottevően meg­nőtt a gépesített háztartások száma: kis híján százezer mosógép, több mint 56 000 hűtőszekrény, 15,5 ezer padló­kefélőgép és több mint 5000 villamostűzhely talált gaz­dára. Ennek megfelelően ala­posan „megugrott" a lakosság A Magyár Rádió miskolci stúdiójának műsora (A 188 méteres hullámhosszon 18—19 óráig) Borsodi tükör. Beszélgetés KJsgyőr határában. \ mérlegbeszámolók alapján. Legújabb lemezünk. Csúcsforgalom a határon. Kulturális életünkből. A dzsessz kedvelőinek. villamosenergia-fogyasztása is! az elmúlt év hasonló idősza­kának 571 millió kilowattórá­jával szemben az idei első fél évben 649 millió kilowatt­órát fogyasztottak. ÉSZAKMAGYARORSZAG A Magyar Szocialista Munkáspárt Borsod Megyei Bizottságának lapja Főszerkesztő: Sárközi Andor Szerkesztőség: Miskolc, Tanácsház tér 2. Telefonszámok: Titkárság: 16-386. Kultúrrovat! 16-067. Ipari rovat: 16-035. Párt- rovat: 16-078. Mezőgazdasági rovat: 33-687. Sportrovat: 16-049. Bel­politikai rovat, panasz ügyek: 16-046. Kiadja: a Borsod Megyei Lapkiadó Vállalat Miskolc, Kossuth u. 11. Felelős kiadó: Bíró Péter Telefon: 36-131. Hirdetésfelvétel: Széchenyi u. 15—17. Telefon: 16-213. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizetési díj egy hónapra 12 Ft. felőfizethető a helyi posta- hivataloknál és a kézbesítőknél. Index: 25 055. Készült a Borsodi Nyomdában. Felelős vezető; Méry György, 130 éve, 1837. július 28-án született Novákon Majthényi Flóra költőnő és színműíró. A múlt század ötvenes éveiben, a Szemere Pál buzdítására írt érzelmes, formás — Flóra név alatt kiadott — versekkel kel­tett feltűnést. Tizenkilenc éves korában felesége lett kora nép­szerű költőjének, Tóth Kál­mánnak, akitől tizenkét ess4 tendei házasság után elvált. Édesanyja volt Tóth Béla író- kultúrtörténésznek. A költőnő, válása után már többnyire külföldön élt. Olaszországban, Algírban, Palesztinában, Spa­nyolországban, s onnan küldte hazai lapoknak szánt írásait, de német, olasz és spanyol nyelvű tárcákat is írt, sőt spa­nyolul önálló kötete is megje­lent. Lapokban napvilágot lá­tott nagy számú versén, elbe­szélésén, útleírásán kívül ma­gyarul három verseskötete, egy sikeres ifjúsági műve és egy útleírása önálló kötetben je­lent meg, két víg játéka pedig a Nemzeti Színházban került színre. 1915-ben Spanyolor« szágban halt meg. — FELÜJÍTJÁK Mezőnyá- rád villanyhálózatát. A körül­belül 400 ezer forintos felújí­tás révén a községben jobb lesz az áramellátás, megszűn­nek az áramingadozások. Érdekességek Szemüveg — színvakok részére. Egy francia tu­dós felfedezése, a Rhodoid 279 (áttetsző ibolyaszín szemüveg) le­hetővé teszi, hogy a színvakok megkülönböz­tessék a zöldet a piros­tól. * A kobrakígyó mérgé­ből 25 milligramm meg­öl egy’ lovat. Ennél a rríéregnél azonban tíz­szer erősebb az első pil­lanatra ártalmatlannak tűnő tengeri uborka mérge. * A japán katolikusok számára — Róma enge­délyével — polgári ru­hás pap ülve mondja a misét, alacsony oltár előtt. — KÜLFÖLDI utakat bizto­sítanak az Észak-Magyarorszá­gi Vegyiművekben a kiemel­kedően dolgozó szocialista bri­gádok vezetőinek és a brigád­tagoknak. Az utazásra a bri­gád kollektívája jelöli ki az arra legérdemesebbeket. — ELSZAPORODTAK ft rágcsálók az Özdi Kohászati Üzemekben. Pusztításukra ed­dig évente 350 ezer forintot fizettek a más városokból hí­vott szakembereknek. A gyár most saját szakembereivel próbálja irtani a rágcsálókat. — ÜSZÖTANFOLYAMOT szervezett a TMTK elnöksége a tiszaszederkényi gyerekeknek. A kéthetes, ingyenes tanfolya­mon több mint 160 gyerek vett részt. Gondolások ' ' ** A külföldre utazók kö­zül megyénkből is so­kan keresik fel Velen­cét. De talán nemcsak nekik, hanem másoknak is érdekes megtudni: Velencében 470 gondola van, vezetőik szakegy­letbe tömörülnek. Égd régi törvény szerint a gondolák számáiwk ál­landóan 470-nek kell lennie, új gondolást csak akkor vehetnek fel, ha a régiek közül valaki meghal. Ennek halála napján minden gondo­lát fekete drapériával vonnak be. Még egy régi kikötés: az új gondolás csak barna ember lehet. MISKOLCI GALÉRIA (Déryné u. 5.) ni. EM, TERÜLETI KÉPZI 'lOVESZETI KIÁLLÍTÁS Nyitva 11—19 óráig. Az Ezüstfenyő turistaház. zői — akik között bolíviai, vagy jemeni ember éppúgy ta­lálható, mint német, , lengyel turista, vagy magyar úttörő- csapat, s akinek emléksorai-, ban szinte refrén már ez a mondat: „olyan jól éreztük magunkat, mint otthon.” (Rutttay) Kilátás az Amadé-várról. | Telkibánya ] Mindenütt fenvőilKat ém virág* terem — ízletes ételeket biz­tosít. Aki egyszer már járt itt, az eljön máskor is. Ezt bizo­nyítják a vendégkönyv bejegy­rődni itt egy zajló életű „sí- paradicsom” kialakításával. A turistaforgalom további fellendítéséhez az alig egy A fenyvesek illata mindent 'átitat. A cserjés sétányokat, a pisztrángos patakot, a virágos parkot, a turistaház szobáit.

Next

/
Thumbnails
Contents