Észak-Magyarország, 1967. július (23. évfolyam, 154-178. szám)
1967-07-23 / 172. szám
6 SS2AKMAG Y AEORSZAG Vasárnap, ÍSffl, JűThss 25, Uj rövídfí Írnek az augusztusi moziműsorban Az augusztusi moziműsorban sok új rövidfilmmel találkozunk. Az ifjúság mai életét villantja fel En, Varga Júlia című riportjában Bokor László rendező. Egy kislány életútját kíséri végig az úttörő- vasutasságon, a KISZ-munkán keresztül. Varga Júlia tette le tízezer fiatal előtt a KISZ-f o- gadalmat a Dózsa György úti ünnepségen, április 4-én. fesztivált bolgár művészek örökítették meg Kaleidoszkóp című dokumentumíilm- jükben. Ugyancsak bolgárok a társalkotói (magyar—bolgár koprodukcióról van szó) a Budapestet bemutató Város a Dunánál című filmnek. Táguló világ címmel mutatja be egy új magyar tudományos film, hogy a gyermek várost, Dioszkuriát mutatja be az Elsüllyedt város című alkotás. Magyar képzőművészek alkotásain keresztül láthatja a Balatont az Aranyhíd, a román A nád pedig a nádaratást mutatja be a befagyott tavakon. Ugyancsak román alkotás az Obogai fazekasok. Folytatódik e hónapban György István filmje a balett történetéről, láthatjuk a Furfangos-e a róka? című tudományos filmet, végül bemutatják Az utolsó levelek címmel Mihail Romm munkatársainak dokumentumfilmjét. Egy régi orosz f^lu elmúlt évszázadaiba, régi ikonfestők közé visz el a Pálehi elbeszélések című magyarul beszélő szovjet film. Gusztáv, a népszerű rajzfilm-figura két kalanddal is jelentkezik. A2 1966 -os első népművészeti érdeklődése miként növekszik az őt körülvevő világ iránt. A mérhetetlen gazdagság földjén című színes, ismeretterjesztő film a Kola félszigetet és lakóit mutatja be. A 2500 évvel ezelőtt a Fekete-tenger ; partján elterülő egykori görög (Kalló László munkája) Holland mesterművek a XVII. századból A Szépművészeti Múzeum „koprodukciós“ kiállítása 'A XVII. század a holland művészet hatalmas százada. Az 1600-tóí 1700-ig terjedő száz esztendő történetileg, társadalmilag felszabaduló kiteljesedést, festészetben kápráztatóan gyors csúcsrajutást jelent. 1609-ben az észak-németalföldi tartományok végképp diadalra viszik politikai-vallási harcukat, s legyőzve a spanyol-katolikus feudalizmust, a holland tartományokban megteremtik Európa első kereskedő-, iparos-, polgár államát. S nyomukban a festők Jan Lievcns: Parazsat fúvó fiú olyan polgári realista művészetet alkotnak, amelyet a még feudális Európa jó ideig idegenkedő csodálkodással néz, aztán — századok elteltével — csodálni, vásárolni és gyűjteni kezd. Gyűjtenek a későbbi századokban a lengyel uralkodók és főnemesek, vásárolják a hollandi festményeket az első magyar műgyűjtők is. Kitűnő kezdeményezés, hogy a budapesti Szépművészeti Múzeum a két ország műkincseiből rendezett most közös kiállítást. A korszak festői egyek voltak új társadalmukkal, s polgártársaik érzéseit érezve, kortársaik gondolatait gondolva azt fejezték ki, azt festették, amit koruk társadalma várt és látni akart. A holland festészet a század legelején még a művészi nagyhatalomra, Itáliára figyel, de az Alpoktól délre tanuló művész ottvét gyűjtötték ide. A múzeum állandó németalföldi kiállítását csaknem érintetlenül hagyták, hogy a kiegészítéssel teljessé váljék a nagy hollandok bemutatása. A mostani kiállításon a Rembrandt-kö- vetők eléggé ismeretlen munkásságát is jól láthatjuk, például a leghűségesebb tanítvány, Aert de Gelder drámai alkotását» S láthatjuk, hogy Rembrandt, a „mindent festő” mester utódai hogyan osztották fel téma szerint egymás között a festészetet. A holland polgár, a korban sok képet vásárol, nagyon sok — több ezer — művészt dolgoztat, akik a versenyben egy- egy témakört választanak maguknak. Vásárlóik igénylik a róluk készült portrét, s az utánozhatatlan Frans Hals mellett portréfestők serege nő feL hon csakhamar elfelejti az ellesett itáliai törekvéseket. A későbbi alkotók azonban már holland módra élettelielc, polgár módra keresetlenek. Nem véletlen, hogy a következő, ut- rechti festőcsoport, ha itáliai példát keres is, a „leghollandabb” itáliai mester, Caravaggio művészetének nyomdokain indul. A mostani kiállítás nem magányos mestereket, inkább jellegzetes művészi köröket kíván megismertetni. Rembrandtnak sem minden műCsemegeszőlő a Matyóföldön A mezőkövesdi Matyóföld Termelőszövetkezet igyekszik jól kihasználni minden termelési adottságot, hogy jövedelmét növelhesse. Ebben az évben, tavasszal 150 holdon telepítettek Csabagyöngye, Pannónia kincse és Irsai Olivér fajtájú csemegeszőlőt. Az ere- dés kiváló, 96 százalékos. A termelőszövetkezet most 100 ezer szál szőlőoltványt is rendelt, mert jövőre szőlőoltvány- gyökereztetéssel is foglalkozni akar. Ehhez is megvannak a feltételek: a jó talaj, az öntözési lehetőség és a munkaerő. Bár a szőlőjük gépi művelésre, korszerű, kordon-rendszerű telepítés, azonban ezzel is több munkát tudnak biztosítani — főleg szüret idején — a termelőszövetkezet tagjainak. Egy fiatal filmművész moszkvai sikere A lig néhány hónappal ezelőtt olvashattunk Kosa Ferenc filmrendezőnk Cannes-i sikeréről, a Tízezer nap című film megbecsült forgatásáról. S most egy másik fiatal filmes, Szabó István nagydíjjal jutalmazott filmjének örülhetünk. Amikor a magyar moziközönség megismerhette az Apa című filmet, a vélemény nem volt egyértelmű. A szakmai közvélemény azonban már ekkor is lelkesen és tisztelettel üdvözölte Szabó István legújabb alkotását. Még nem kaptunk elemzést a moszkvai filmfesztivál zsűrijétől, de máris sejtjük, hogy a neves szakemberekből álló bíráló bizottság nagyra értékelhette a tömör fogalmazást, a film- anyanyelv birtoklásának biztonságát, tökéletességét. Hűtőszekrénynek rendezik ke a tefkibányai „jégbarlangét“ A borsod megyei Telkibánya község egyik érdekes természeti jelensége és nevezetessége az a földbevájt pince, amelynek hőmérséklete a legmelegebb nyári kánikulában sem emelkedik nulla fok fölé. A pince falát ezekben a napokban is sok helyen vékony jégréteg borítja és a földalatti hűtőhelyiséget a Zemplén hegységi erdőgazdaság hasznosítja: elsősorban a telepítésekhez szükséges nyárdugványok tárolására. A gazdaság elsősorban a folyóparti részeken évről évre nagyobb területen telepít nemes nyárfaerdőket a papírgyárak nyersanyagellátásának meggyorsítására. A megnövekedett feladatok most arra serkentették az erdészeket, hogy telkibányai jégbarlangjukat kibővítsék és abban több millió nyárfadugvány tartósítására rendezkedjenek be. Ennek megvalósítására a mádi ásványbánya és őrőlmű dolgozói az elkövetkező napokban a pincében több mint 10 méter hosszú széles folyosót hajtanak ki, hogy a természetes hűtőszekrényt az erdészek már az őszi hónapokban hasznosíthassák. Szabó István évekkel ezelőtt, amikor Miskolc új magyar filmek ősbemutatójára vállalkozott, vendége volt a megyei művelődési háznak. A klubteremben filmszerető emberek gyülekeztek, hogy beszélgessenek az akkor még elsőfilmes Szabó Istvánnal az Álmodozások kora című alkotásáról. A bíráló és dicsérő jelzők között már akkor is helyet kapott a filmes látásmód nagyra értékelése. Akik emlékeznek Szabó István Te című kisíilmjére is, tudják, hogy az ifjú alkotót szenvedélyesen érdekli a szocializmust építő fiatalság jellembelisége, hovatartozása, moralitása. Az Álmodozások kora című film (amely azóta szintén díjat hozott alkotójának) a fiatalok útkeresését mutatja be szenvedélyesen, leplezetlen igazsággal és fiatalos pártossággal. Szabó István első játékfilmje szerzői alkotás volt, a második, az Apa című szintén szerzői film. Nemrégiben olvashattuk, hogy a háború után, békében felnövekvő nemzedékek világszerte bizonytalan kapcsolatban vannak jelenükkel. A nyugati világ fiataljai az esz- ménytelenség hétfejű sárkányaival birkóznak. A szocializmusban nevelkedő ifjak pedig önmagukat keresik, azt a biztos hadállást, amelyben mankók nélkül, hamisan értelmezett hősi mítoszok nélkül meg tudják állni helyüket. Szabó István e mély társadalompolitikai, filozófiai kérdéseket boncolgatja filmjeiben, s korántsem „ifjúság- centrikusán”, hanem társadalmat átfogóan. Az Apa című film moszkvai sikere büszkeséggel tölt el bennünket, örülünk, hogy a magyar filmművészet immár esztendőkön át jó úton jár. Nem kis büszkeséggel tölt el bennünket az a tudat, hogy a nagy tradíciókkal rendelkező filmgyártó nemzetek között; most már az élvonalban foglalunk helyet. A magyar filmművészet megújhodásában a különböző szervezeti változtatásokon kívül nem kis szerepet játszott a tehetséges fiatalok felkarolása. Azzal, hogy művelődés- ügyi kormányzatunk bizalmat szavazott és stúdióhoz jutatta a fiatal filmrendezőket, megindított egy olyan folyamatot, létrehozott egy olyan klímát, amely évről évre megtenni gyümölcsét. A Balázs Béla Filmstúdió ifjakat foglalkoztató műhelymunkája serlegekké, győzelmi trófeákká alakult. Gaál István Sodrásban című filmje a már említett Álmodozások kora és az Apa című Szabó-filmek, Kása Ferenc Tízezer napja. Kardos—Rózsa Gyermekbetegségek (az alkotás Moszkvában nyert díjat) című filmje a gyermekfilm kategóriában rendre a már említett bizalmat nyugtázzák. ermészetesen, Fábri Zoltán, Ja.ncsó Miklós, Herskó János és a többi „idősebb” filmes törekvéseihez igazodtak a fiatal filmrendezők is, de a „két generációs” filmrendezői „vetélkedő” mindenképpen hasznosnak bizonyult — ezt példázza a díjak egyre szaporodó bősége is. Párkány László LmPontosan egy tucat éve lesz augusztus 6-án, hogy a hosszú esőzések után tetőzött" a víztároló. Hajnali 3 órakor az ablakon át, gumicsizmában mászott be a turbinához, hogy leállítsa. Akkor már félméterrel magasabban állt a víz, mint a völgyzáró gát. Veszélyes helyzet volt. ... Mindent elvitt a víz. A pisztrángokat, a pontyokat, a virágokat, a sásokat. Telepítettek halat ezután is, de valahogy nem sikerült. Azóta csak vár a jószerencsére, de pisztrángot keveset talál. Annyi maradt meg az emlékezetes éjszaka után, amennyi beszorult a fúder tövéhez, meg amennyit megmentettek vedrekkel, mosdótálakkal. Persze, tulajdonképpen nem ez a feladata. Szolgálata: kezelni a törpeerőművet, mely rákapcsolódik a hálózatra, s csak zavar esetén világít a barlangban és a túristaszállón. S nem is a pisztrángok, hanem maga a táj szépsége üdíti fel a sokszor 18 órás szolgálatot. Nyugatról a Somostető merede- zik, erdőrengeteg rajta, any- nyira dús és zöld, hogy tenyérnyi kopaszságot nem talál rajta az ember, északról maga a Jósva völgye, jobbról a Mái- délen pedig a Láz-oldal. Paradicsomi szépségű szoros ez. Á tengerszem mellett meg a szolgálati ház... 1938-tól csaknem megszakítás nélkül dolgozik itt Leskó József. Nem mindig az erőmű gondozása volt a feladata. — A felszabadulás. előtt szóval sok a turista, a gyerekek rosszak, de ha felnőttek érdeklődnek. Leskó bácsi, vagy a felesége szívesen segít. így aztán nincsenek egyedül a völgyben, hozzájuk tartozik mindenki, aki erre vetődik Míg rá vártam, napoztunk a turisták közt. Nyárlőrinci Akvarell úgy volt, hogy magam csináltam mindent. Feltöltöttem a vizet, lekísértem a barlangba a vendégeket, amikor kifelé jöttünk, már gyengült a fény. De kitartott valahogy. Aztán kezdtem élőiről az egészet — emlékezik vissza. Arról beszélgettünk, hogy sok erre a turista. De nem elég. Más is említette, hogy Pesten az IBUSZ-nál sokszor azt mondják: Jósvafőn nincs hely a szállodában. Pedig van hely,1 de ki tudja, mi céljuk ezzel? Talán azért teszik, mert a szálloda a megyei tanácsé? Ki tudja? Egydiákok fürödtek a vízben, Kecskemét környéki emberek, nem győzték csodálni a hegyeket, az erdőségeket. Különösen amikor megtudták, hogy a sűrűben őzek, szarvasok, vaddisznók, nyu- lak tanyáznak. Egyedül dolgozik itt, nem könnyű és nem kevés a munkája. Mégis, a napi szolgálat észrevétlenül elszalad, miként a hatvan évét is éppen a napokban töltötte be. Kicsit fáradtnak látszik. Vézna öregember, mint általában azok, akik becsületes munkában töltötték életüket. Jósvafőn ismerik, tisztelik és szeretik. Nem csupán azért, mert kitartóan leszolgálta kötelességét. Hanem azért is, mert jókedé- lyű ember. Szereti a fiatalokat, a zenét. — A fiam is hegedül... Esténként nem látszanak az erdők. A hegykoszorú, a Somostető, a Láz- és a Mál- oldal, melynek egyik ösvényén nyugalmasan igyekezett hazafelé a Szabó-forrásról, a Tohonyái telepről, tintakéken magasodik a tengerszem mellett álló házikóra. Játszik hegedűjén a hegyeknek, a fáknak, a tónak. Vidám és szomorú nótákat. Munkáján kívül ez az öröme. Meg persze családja. Érettségi előtt lévő kislánya, fia, aki tényleges katona ezekben a hónapokban. Egyszerű ember, aki teljesíti azt, amit reá bíztak, és ebben van még sok kimondhatatlan öröm — ám ezt nehéz kitapintani, mint az erdei csapásokat, ösvényeket, rejtekeket, különösen annak, aki messziről látja az alkonyatba fulladó hegyeket, melyek tanúi és kísérői Leskó József életének. De az örömöket boldog életté gyúrjuk, s nem mindig beszélünk róla. Baráth Lajos
