Észak-Magyarország, 1967. július (23. évfolyam, 154-178. szám)
1967-07-23 / 172. szám
Vasárnap, 1967. július 23. ÉSZAKMAG TARÓRA2AÓ 5 A jubileum jegyében t Politikai akciók, itt ti ii k a v őrsén y, re n cl e* v é ia y sor oza t a KISZ p rograin fában Császár Péter falnia A Zsóri lövőiéről „Közönséges” hétköznap fan. A mezőkövesdi Zsóri* fürdő előtt, s benn, a parkolóhelyen sok hazai és külföldi — főleg csehszlovák, sőt svéd — kocsi áll. Az autóbusz elég sűrűn, s utasokkal megpakolva közlekedik a telep és az állomás között. Minden jel azt mutatja, hogy egyre több és több ember, keresi fel a mezőkövesdi gyógyfürdőt. A fürdő a jelen időszakban ;,átmeneti" jellegű. A bejárattól balra azonnal szembetűnik egy hosszú földszintes, majd magas ívben folytatódó építmény. Az építők éppen a legmagasabb részén munkálkodnak, ami a hőségben, a me* déncék, a pihenésre csábító árnyékos fák közelségében dupla teljesítménynek számítható. Mi ez a nagy építmény? — Ez lesz a fedett fürdő — közli Jckkel Béla, a megyei Vízművek igazgatója. — Lesz benne súlyfürdő és három kis medence. A téli fürdőben éránként 280 ember fürödhet, Illetve hat ember vehet súlyfürdőt. Hogy miért óránként Számolunk? Azért mert az egy órán túli benntartózkodás már nem használ a szervezetnek. A mintegy 2,5 millió forint költséggel épülő létesítményt szeptember Végén, október elején szándékoznak átadni rendeltetésének. Mondanunk se kell talán, hogy a fürdő a reumatikus bánlalmakban szenvedőknek jelent gyógyulási lehetőséget. Egyébként is megváltozik a Zsóri képe. Á jelenlegi főbejáratot lezárják, s újat építenek a telep északi részén. A területet 13 holddal bővítették, s Itt épülnek fel az új öltözők is. öt, egyenként 3 ezer Személyt befogadó öltözőt létesítenek. Ezek közül az elsőt várhatóan még az idén elkészítik. Az említett 13 holdas területen a legifjabbak régi óhaját Is teljesítik, építenek egy gyermekmedencét, s a felnőttek számára két nagy medencét. A jelenlegi bejárattal ízemben levő kis medencét ..megnyújtják”, s hullámfürdővé képezik ki. A fúrott kutak közismerten forró, kénes vizet adnak. A hűtés céljából nyitott csatornákon vezetik a medencékbe, de ez kevésnek bizonyult. Ástak egy széles kutat, amely percenként ezer liter hideg vizet ad. Jövőre újabb 3 ilyen forrásvizes kutat készítenek. E kutak segítségével a kívánt hőfokra csökkentik a csaknem 70 fokos kénes vizet. , Jekkel igazgató elmondotta, hogy a bővítés, a korszerűsítés eredményeként naponta 16 és fél ezer ember számára tudják biztosítani a pihenési, gyógyulási lehetőséget. Jövőre még több külföldi érkezésével számolnak. Vannak tervek, elképzelések, miszerint a fürdő környékén a villák, az üdülők, a víkendházak egész sorát építik meg. Mindez arra enged következtetni, hogy a mezőkövesdi Zsóri nemzetközi viszonylatban is nagyobb hírnévre tesz szert. Helyes lenne, ha a fejlesztéssel párhuzamosan gondoskodnának az étel- és italáruk korszerűbb, kulturáltabb kiszolgálásáról is. Említettük, „közönséges” hétköznap volt, de így is hosszú sorok álltak az önkiszolgálóban, s a porban állás hosszú idejét gyakran tarkították inzultusok, s becsületsértésnek is beillő megjegyzések. (csb) pel általában ezekben A kulturális programokban. * Mezőkövesden született az alábbi ötlet. A Matyóház KtSZ-szerVezete elhatározta: felveszi a kapcsolatot égy Komszömol-aiapszervezettel, s levelezés útján anyagot gyűjtenek a szovjet fiatalok életéről, képeket, apró dokumentumokat kérnek tőlük. A szép kezdeményezés több alapszervezetnek is megtetszett Borsodban — s valóságos mozgalommá vált a mezőkövesdi ötlet, ötven borsodi KlSZ-szervezet ír majd ötven komszomolista alapszervezetnek, s a mezőkövesdi művelődési házban az évforduló előtt kiállítás nyílik a levelezés során összegyűjtött anyagból. A csehszlovák—magyar határmenti községek KISZ-eSei úgy tervezik, hogy az évforduló előestéjén 25 magyar és 25 csehszlovák faluban gyújtanak majd emléktüzet. * Előreláthatólag szeptember 29-én fiatalokkal teli hajó indul útra Sárospatakról. Jutalomként utaznak majd rajta a munkában és a KlSZ-élet- ben élenjáró fiatalok, s a szovjet nép képviselői. Irodalmi színpadok adnak majd ez alkalommal műsort a jubileumi évforduló tiszteletére. A hajó megáll majd Tokajban és Tiszaszederkényben is. Ifjúsági találkozó, ünnepi műsor szerepel a programban. Sorolhatnánk még a jubileum jegyében tervezett politikai akciókat, kulturális és sport-emlékversenyeket. A fiatalok méltóképpen ünneplik majd meg akcióikkal a Nagy Októberi Szocialista Forradalom félévszázados évfordulóját Gy. K. mindig nagyot tettek-adtak. Am, arról nem szól a íámaN hogy a hűséges jobbágy gaz-' dag birtokos lett-e — csupán a falu határának egy részét Fály néven emlegetik. Sőt, a későbbi, valóságos történelem éppen az ellenkezőjét bizonyítja. .4 falu bírája felnégyeltetik... Császár Péter neve alig is mert. Történelmi könyveink' hallgatnak róla. Pedig a XVII. század legnagyobb parasztfelkelésének vezétője- szervezője volt. 1631 nyarán századmagával indult el — Bükkaranyosról. A falu 32 éves bírója sokfelé katonáskodott, értett méhészethez, borászathoz, néhány szakmában is kitűnt, s amikor a török és a császáriak többször is felégették a falut, megsokallta a bitangolást. Századmagéval indult el, később ezreket vezetett a török és a császár ellen. A két ellenség veszélyt sejtett, összefogott Császár Péter ellen. 1634-ben Nyírbátor mellett, csellel elfogták. Ez a bükkaranyosi bíró a maga nemében internacionalista volt, s vérében érezhette: a jobbágynak minden úr ellensége — nemzetiségre, fajra való tekintet nélkül. Göncön tárgyalásokat folytatott a szlovák parasztvezérek képviselőivel — egyesíteni akarta a seregeket. Kassára vitték Császár Pétert, és felnégyelték. Testét kutyáknak dobták, családját (fiát, feleségét) elüldözték. Ma egyetlen Császár nevű család sem él Bükkaranyoson. Legalább az új. emeletes kultúrpalotájukat neveznék el róla a község lakói. Megérdemelné. Persze, nemcsak ennyit érdemelne a derék parasztvezér. A történelemkutatók és írók is adósai. Hagyomány és megkötöttség Régen volt, amikor a falu bírája bevette Önöd, Tokaj és Széndró várát. A fontosabb: ma hogyan élnek ebben a faluban. A község vezetőit is ezek a gondok aggasztják elsőA 367 ablakos hás felex-gépel, és hogy akár fehér köpenyben dolgozhatnak majd a nyomdászok is, mert a lehetőségek szerinti legmodernebb, automatikus gépeket kapják. Miskolc a szó szoros értelmében vett izgalmas, érdekes üzemet kap ezzel az épülettel, ahol már nemcsak a jelen, hanem a jövő újságját is elő lehet állítani, és olyan objektum díszíti a varost, amely nemcsak hazai, hanem külföldi viszonylatban is állja a versenyt... Végezetül js?? „Sí ról, akik „megálmodták” és kőből, vasból, betonból, téglából létrehozták a 367 ablakos házat. Az ÉM megyei tervező vállalat egyik kollektívája tervezte, hozzáigazítva a már adott városképhez. Sikerült munka. Kifejező,* stílusában is érdekes, mégis a városképhez jól illeszkedő épület-komplexumot terveztek, amely szépen kitölti az addigi „foghíjat”. A kivitelezést a Borsod Megyei Állami Építőipari Vállalat vállalta magára, és átérezve az építkezés fontosságát, a kezdeti anyagellátási nehézségek ellenére is tartják a határidőket. Már a belső vakolásoknál tartanak, lassan elkészülnek az egyik legbonyolultabb épületrésszel, a stúdióval is, és ha továbbra is ilyen ütemben dolgoznak, az ígért határidőre, november végére átadják, mi pedig a költözködő ember izgalmával, de nagy-nagy örömével birtokunkba vehetjük az ország egyik legszebb sajtókombinátját. önodvári Miklós sorban. Naponta mintegy 300 bükkaranyosi ül autóbuszra, s Utazik be Miskolcra — dolgozni. A földek nefil biztosit- ják a megélhetést — az erodált területeken alig terem Valami. — A fiatalok nem maradnak itthon... Az öregek? Szemléletbeli probléma köti meg őket. Búzát akarnak termelni ott. ahol gyümölcsösök adnának kenyeret... Termelőszövetkezet nincs a faluban ... Pedig az segítené..* — kesereg Gergely Gyula vb» elnök. A község lakóinak száma egyre fogy. A szaporulat szinte semmi. Egykor 16ÖÓ lakosa volt Bükkaranyosnak — ma 1300. — Évente 12—14 kereszté. löm van ... De ugyanannyian meg is halnak — mondja Kocsis Attila református lelkész, aki Székely Viktor tanítóval a falu történetét kutatja, feljegyzi. — Pedig min» dig szebb lesz ez a falu. Valóban, építik már a község új, emeletes művelődési otthonát. Itt kap helyet az Orvosi rendelő váróval, tanácsadó, párt- és KISZ-helyiségj könyvtár, klub, mozi, sőt, férfi fodrászatot és presszót iá terveztek. — Évente mintegy 200 ezef forinttal szépül falunk —* mondja Korán István párttlt« kár, az iskola igazgatója. Talán as idő segít A fiatalok elmennek. OrsdU gos gond. Bükkaranyosi is; tálán annyi ebben az értelmetlen, hogy Bükkaranyos Miskolc szomszédja, jó autóbusz* járattal, csodálatos természeti adottságokkal. Mégis, ló évvel ezelőtt még 210-en tanultak az iskolájában. Most 156-an. Szárad a falu. — Számítók az emberek; már nem is az egyke a divat. Gyerek se kell.— mondja Korán István. Pedig, ha nem is mondható gazdag községnek Bükkaranyos, 4 személygépkocsit, 3tl motort, 25 tv-t, 350 rádiót találni itt. Hogy egy tv, avagy egy rádió helyettesítheti mindazt, amit egy gyerek jelent? Döntően az ő dolguk ez — mi legfeljebb szomorúan konstatáljuk. A sivár, magányos öregséget nekik kell majd elviselniük ... A nagyobb gond, hogy elmennek a fiatalok. Az idén végzett 16 általános iskolás közül 14-en tovább tanulnak; Öröm ez, mégis szomorú. Kik jönnek közülük vissza? Azok; akik esztergályosnak, lakatosnak mennek aligha. Talán azok, akik mezőgazdasági gépésztanulónak és kertésznek készülnek... Talán. — „Maszekolni” nem akarnak ezek a fiatalok — mondí ják a község vezetői. Akkor viszont tovább kell látni az orruk hegyénél. Jonathan alma. Boss körte — szilvafába oltva. Van annak hagyománya is Bükkaranyoson. Csap ápolni kellene. Mert csak úgy ad gyümölcsöt a fa; ha gondozzák. • Ez a falu olyan ott, a Bükit lábánál, mint egy virágos- kert. Szinte hivalkodik a szépsége, ha nézi az ember á közeli dombokról. De a virágoskerteket művelni saokáa.' Különben csak kórót és •aad- csalánt terem ... Bará& Lajos született Borsodban az évforduló méltó megünneplésére. * A jubileumi munkaversenybe papról napra bekapcsolódnak ifjúsági brigádok is. Szép eredményekről Is gyakran érkezik híradás. A KISZ Borsod megyei végrehajtó bizottsága jubileumi emlékzászlót adományoz majd iparáganként a munkaversenyben legszebb eredményeket produkáló ifjúsági szocialista brigádoknak. Jónéhány ifjúsági ház és klub működik a megyében. A fiatalok novemberben rendezik meg ezeken a helyeken a szovjet kultúra hónapja című esemény-sorozatot. Kiállítást tekinthetnek meg a fiatalok a szovjet nép életét és a két nép barátságát bemutató képekből, dokumentumokból. Élménybeszámolók, vetítettké- pes előadások és a helyi irodalmi színpad műsora szere„Tétlelnkkel bizonyítsuk, hogy vállaljuk a lenini örökségetI" — így hangzik a KISZ Központi Bizottsága legutóbbi felhívásának egyik jelmondata a fiatalokhoz, S ha visz- szaemlékezünk az ifjúsági mozgalom idei tevékenységére, az eddigi akciókra, elmondhatjuk: a fiatalok minden tettükkel igyekeznek méltóképpen megünnepelni a jubileumi évfordulót, Vállalják az Örökséget... A következő hónapok programjában ünnepi esemény-sorozat szerepel majd a városokban és a legkisebb községben is. S amint azt a KISZ megyei végrehajtó bizottságának legutóbbi ülésén hallhattuk: a helyi lehetőségek kihasználására jónéhány szép ötlet, egyéni kezdeményezés is A kertekben virág és gyümölcs, fehér viola, rózsa, szóló és sárguló barackok kandikálnak elő zöld levelek közül. A hegyről eZ a köz.ség is olyannak tűnik, mint egy porta vlrágoskertje. A fehérre meszelt házfalak, rikító cserepek méltóságosan sütkéreznek az erdőrengetegek közepén. Ha pihenni akar az ember. ; s meghittséget, csendet, romantikát, csak Bükkaranyosra utazzon. Is ékeset höretkexményr Minden dombja, lápja, szurdoka történelmet és regét idéz. Királyberek? Aranygomb szőlőhegy? Szerencsétlen Béla királyunk a ftlühi csatu után erre menekült. Megbújt egy berekben, elveszítette aranygombját — nevet adott az. eseménynek a nép, lapost, szőlőhegyei keresztelt, s a monda a regélő kedvű öregek révén benne él a köz- tudatban. A Török-bokornál van a Vaskapu, a mezőségen három öreg fa — itt pihent meg egy alkalommal Kossuth Lajos... Hogy igaz-e? Nem tudni. Mert tévedni is lehet. Mint ahogy az irdatlan erdőségeket is egy véletlenhek köszönhetik. Erdődy gróf, aki hadilábon állt á helyesírással, egy alkalommal hatalmas me. zőségeken akart mákot ter- mesztetni. Ám az ékezetet nem rótta fel a magánhangzóra ... nem tudni, hogy a második ká-betűt hozzáképzel- lék-e a jobbágyok, vagy abban is hibázott a méltósá- gos. A Fályl-réSZftek is története van. László királyt emlegetik, akit alvás közben egy jobbágy mentett meg oly módon, hogy a hűséges atyafi ujjával helyettesítette a kiesett tengelyszeget, míg a derék fejedelem a kocsiban aludt. ( — Fáj? — kérdezte alattvalójától az ébredező király. — Bizony fáj — felelte amaz. — Ameddig erről a dombról ellátsz, az a tiéd •*» mondta nagy gesztussal László király. Mert a királyok és a fejedelmek a mondák szerint déki Gépgyár helyére épített nyomdaépülettel, amely egészen a József Attila utcáig kinyúlik. Nos, talán SUS nél is nagyobb a nyomdászok öröme, hiszen ők még rosszabb körülmények között dolgoznak. A Széchenyi utcai, agyonzsúfolt épületben már évek óta szó sem lehet korszerűsítésről, a géppark- felújításáról. Ez a nyomda kezdettől fogva szükségmegoldás volt, és korlátozott kapacitása már nem tudja kielégíteni az igényeket. Az új nyomdát modern gépekkel (s amit mi nagyon remélünk), sokféle betűvel szerelik fel. Átvették már az új rotációs gépet is, amelyen majd lapunkat nyomják — két színben! Általában nemcsak javul, hanem meg is gyorsul a lapkészítés technikája, és minden vonatkozásban megnő a Borsodi Nyomda kapacitása, ahol a kiváló szakemberek minden blzony- nyal szebbnél szebb kiadványokat állítanak majd elő. Ez a kalauzolás, amelyre vállalkoztunk, természetesen nagyon vázlatos. Nem irtunk le, nem mutattunk be külön- külön minden folyosórészt, nem szóltunk arról, milyen bonyolult, milyen „titokzatos" például a rádió stúdiója, mennyi műszerrel, géppel szerelik fel a riporterek „hangos” szobáit, hogyan működik majd a ml szerkesztőségünkben a „telefoto” berendezés, a távirati iroda nemcsak hivatásunkat, hanem városunkat szerető emberek is vagyunk; annyi más, szép új épület mellett — mint a sokszor megcsodált és tucatnyi képeslapon, fényképen megörökített SZMT- székház, a mélyépítők és a tervezők Zsigmondi utcai irodaháza, az építőipari vállalat székhaza — a mi új kombinátunk is egyike lesz azoknak a központi épületeknek, amelyek Miskolc rangját, jelentőségét emelik. Milyen is lesz valójában ez a székház? Kívülről nem sokat lát az érdeklődő, ezért mi, akik a tervrajzok alapján már belülről is ismerjük, egy kis kalauzolásra vállalkozunk. A Bajcsy-Zsilinszky utcai oldalon levő négyemeletes Irodaépületben kapnak helyet a Borsodi Nyomda adminisztratív dolgozói, iti székel majd a kiadóhivatal, s lapunk, az Eszakmagyar- ország, a Magyar Távirati Iroda, néhány üzemi lap, a Miskolcon megjelenő havi folyóiratok, valamint a Magyar Rádió miskolci stúdiója. Egyszóval mindazok a szerkesztőségek, hírközlő szervek, amelyek eddig a város különböző pontjain szétszórva, lakásokból átalakított, kényelmetlen és korszerűtlen szerkesztőségekben működtek, végre együvé, központi helyre kerülnek a sajtókombinátba. Ezt a négyemeletes irodaépületet, amelynek a címben is jelzett 367 ablaka van. úgynevezett „nyaktag” köti össze a volt BorsodviA mi házunk dolgozun) majd benne a jelenleginé: összehasonlíthatatlanul jobt i körülmények között Ezérl talán érthető, hogy valahányszor elvillamosozunl előtte, mindig új izgalommal növekvő érdeklődéssel figyeljük: vakolják-e már n falakat, üvegezik-e az ablakokat költözhetünk-e végre? Ezt ns érzést az érti meg igazán aki új házat épít magának s az építkezés befejező szakaszában már csak egy do- log tartja izgalomban: mikoi veheti birtokába mindazt amiért annyit fáradozott, A Bajcsy-Zsilinszky utcán épülő új sajtókombinát ai újságírók, a kiadóhivatali dolgozók, a rádiósok, r nyomdászok központi épülete lesz. Napjainkban sok szc esik a rádióban, a televízióban és a napilapokban róla, hogy a sajtó a nyugati világban, a népi demokratikus államokban is korszerű, modern hírközlő eszközükkel felszerelt, központi épületekben székel. Miskolcon eddig csak irigykedni tudtunk, ha ilyen híreket olvastunk, vagy külföldi útjaink sorún c modern sajtókombinátokba ellátogattunk. Uj székházunk átadása után azonban magunknak is lesz mivel dicsekednünk, s összehasonlítva a Bajcsy-Zsilinszky utcai szék- házat a más országokban Iá. tott épületekkel, joggal és jóleső égéssel mondhatjuk dicsekedhet vde a város is örömünk ezért kettős, hiszer
