Észak-Magyarország, 1967. július (23. évfolyam, 154-178. szám)

1967-07-21 / 170. szám

Péntek, 1967. Július 21. GSZAKMAGYARORSZAG 3 Ä palatető nem bírta... Palatető borította eddig a &o rsodi Vegyikombinút sórak­tárát. Kiderült azonban, hogy a pala nem Joírja a véggáz és a por roncsolo hatását. A Kor­rózióvédelmi Országos Szolgá­lat és a Fémkutató Intézet Vizsgálatai, megállapításai sze­rint a sóraktár tetőszerkezeté­nek leginkább az alumínium­bádoglemez felel meg. A tető teljes felépítéséhez szükséges terveket az ALUTERV készí­tette el. A régi tetőről lekerülő, még ép és felhasználható palát a Borsodi Vegyikombinát a MÉH Vállalat által értékesíti. A lemezsori brigádok az élen A Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére kezde­ményezett munkaversenyben az ÓKÜ durvahengerművének szocialista brigádjai közül az év első felében a lemezsori brigádok kerültek az élvonal­ba. Kimagasló munkasikereik a rendelések határidő előtti teljesítésében csúcsosodtak ki. A mennyiségi tervteljesítésen kívül a minőségi követelmé­nyeknek is maradéktalanul eleget tettek. A brigádok ösz- szehangolt munkájának ered­ménye, hogy július első heté­ben már 268 tonnás túltelje­sítést értek el, ami 123,1 szá­zalékos eredménynek felel meg. A legkiemelkedőbben Kó­lán Miklós előhengerész irá­nyításával a IV. műszak kol­lektívái dolgoztak. Az egy mű. szakra jutó 60,6 tonna tervvel szemben átlagosan 76,47 ton­nás eredményt sikerült elér­niük, a II. műszak 72,03, a III. műszak 69,05 tonnás tel­jesítményével szemben. A bri­gádok célja: évi vállalásuk maradéktalan teljesítése. S. M. iff £ történt ásó tu ? Még egyszer a Besenyői utcai á'!«p!o',iró! M it érezhet az az ember, aki tollat fog kezébe, legtöbbször a bal kezébe, s levélpapíron kiönti bánatát. Sérelem érte, valakire megharagudott, nem találja helyét, nem az ő igazságérzete szerint men­nek a dolgok, s mindezt megírja. Bizonyára megkönnyebbül. Leírja annak nevét, akire haragszik, akit „el akar in­tézni”, de az aláírás helyett, valamiféle ál­demokratikus elvtől indíttatva ez áll: a vállalat dolgozói, vagy a gazdaság dolgozói, az utca lakói. A levelet bedobja a postaládába, s ettől kezdve jóleső izgalommal figyeli, mi lesz. Jönnek? Kezdődik már a vizsgálat? Micsoda felhajtás! Ez igen, most jól megkapják! Köz­ben esetleg együtt kesereg a gyanúsítottal, szidja a névtelen levélírókat, mert érdekes módon azokat mindenki szidja, mégis bősé­gesen akad névtelen levél. Egyszerű lenne úgy vélekedni, ahogyan az egyik vállalat igazgatója (akit egy névtelen levél nyomán elindult lavina sodort le poszt­járól). hogy névtelen levélnek papírkosárban a helye. nevezte meg magát —. s az ő szava mfn^ denre árnyékot borít. Érdem ide, vagy oda, amíg a senki szavának be nem bizonyosodik az ellenkezője, vagy valótlansága, az ember gyanúsítottként áll a vizsgáló szerv előtt. Egy ilyen tortúrát csak igen hosszú idő után lehet kiheverni, s akkor még mindig ott lappang az a kínos tudat, hogy a rossz­indulatú egyén ott él továbbra is közvetlen környezetében, s ezután, hosszú ideig min­denki gyanús. Tagadhatatlan, hogy névtelen levelek nyo­mán sok- visszaélést lepleztek már le. Ezek a dolgok azonban végbementek volna akkor is, ha „a dolgozók” aláírás helyett valóban öten, vagy tízen, ha tényleg olyan nagy a baj, esetleg még többen is aláírták volna a levelet. Rendben van, legyen a bejelentő óvatos. De ha valóban a többség véleményét és kívánságát tolmácsolja, talál még magán kívül is rendre vágyó embereket, akik egyet­értenek vele, s színjén fellépnek a hibák ellen. Itt keresse a biztonságát. Mennyivel gyorsabban menne így az ügyek Azonban az élet iróniája hozta magával, hogy ugyanattól a vállalattól olyan levél is érkezett, amelyben a fegyelmi eljárás alatt álló vállalat vezetősége mellett álltak ki — „a vállalat dolgozói” aláírással, szintén névtelenül. A levelet, a papírkosárba dobtuk, ahogyan az igazgató ajánlotta. A névtelen levelekről már sokszor és sok fórumon szó esett. Azt hiszem, ezt a már ragályossá vált gyakorlatot egyértelműen el­ítélhetjük. Elítéljük, de a levelek tartalma a legtöbb esetben nem hagyja nyugton az embert. Hátha igaza van a homályban maradt vala­kinek? Hátha tényleg nyomós oka ran rá, hogy személyét eltitkolja? Ez a sok hátha oda vezet, hogy megkezdődik a vizsgálat, megbolydul egy kollektíva, s az esetleg egyébként békés társaságba is beköltözik a gyanúsítgatás, a bizalmatlanság, a találgatás. a a levél tartalma igaz, nincs semmi baj, a dolog, ha zajosan is, de végül rendeződik. Sajnos, elég gyakori eset azonban, hogy valakinek csak a személyes sértődöttség, esetleg a jogos mellőzés adja kezébe a tollat. Ilyenkor hiába derül ki, hogy rágalom volt az egész, sokáig megmarad a rossz íz a szájakban, hosszú időre fertőzött lesz a légkör. Gondoljon csak mindenki magára! Becsü­letesen, lelkiismeretesen dolgozik, minden gondja a munkája, talán még a család és a szabad idő is megsínyli a nagy belefeled­kezést, s akkor jön egy senki — hiszen nem H vizsgálata! Mennyivel becsületesebb lenne ea a módszer. Nem vonjuk kétségbe, kialakulhat valahol olyan légkör, amelyben egy embernek ve­szélyes szembeszállni a hibákkal. Ez a ve­szély azonban nem mindig a megbíráltak oldaláról fenyeget elsősorban, hanem azoké- ról, akiknek érdekében az illető szót emel. Gyakori tapasztalat, hogy egymásközt, vagy kisebb csoportokban mindenki harciasán elé­gedetlenkedik, s amikor színt kell vallani( cserbenhagyják a bátor szószólót. Mit tehet a vizsgálatot folytató szerv ilyeiW kor? A jogos bírálat is rágalmazássá züllhet, egy ember intrikájává, ha a többség cserben­hagyja. Hasonló módon végződhet a név­telen bejelentés vizsgálata is, mert akik nem mernek aláírni, azok nyilatkozni sem fognak. Határozottan ki kellene mondani: névtelen levelekkel nem foglalkozunk! Ha ezt min­denki tudomásul venné, a jószándékú em­berek kényszerülve lennének rá, hogy meg­keressék egymást, s közösen, nyíltan lépje­nek fel a hibákkal szemben. Ez az egyedüli járható út, hiszen egy közösségben húsz vagy több jóakaraté emberrel szemben semmifélé klikk nem alkalmazhat megtorlást, mert hiszen elsősorban ettől félnek a bejelentők. i ld pedig egymaga, az ismeretlenség jótékony homályából akar támadni, az ne találjon meghallgatásra. Akkoí se, ha támad, akkor se, ha véd. Adamovics Ilona A1 Napközi épül az Erdőalján Az új napközi alapjait már lerakták. Foto: Stark I.ászló nács művelődésügyi osztálya javasolta. A III. kerületi Ta­nács Pénzügyi Osztálya és Épí­tési Csoportja pedig a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 50. évfordulója tiszteleté­re vállalta: társadalmi munkát szervez és az új tanév kezde­tére létrehozza a napközit. — Sárvári Károly, a kerületi ta­nács pénzügyi osztályának ve­zetője Stark Lászlóval, a költ­ségvetési csoport vezetőjével egyezteti a kiadásokat A kivi­telezési költség 250 000 forint, bútorbeszerzés 30 000 forint, fenntartási költség (hozzájáru­lás a gyerekek étkeztetéséhez) évente 150 000 forint. Betonkeverőgép zúg az isko­la udvarán. — A Borsodi Állami Építő­ipari Vállalattól kaptuk köl­csön minimális összegért Teherautó érkezik. — A Lenin Kohászati Mű­vek szállítóeszközöket és nyí­lászáró szerkezeteket ad. in­gyen. Téglát tisztít, vagy harmic cigánygyerek. — Az anyagot a városi ta­nács biztosítja két lebontott épületből, a Győri-kapuból. Emelkednek a napközi falat — A 114. sz. Iparitanuló In­tézet KISZ-esei vállalták, hogy ..felhúzzák” a falakat. Most szabaduló kőműves szakmun­kások jöttek tőlük. Idős bácsi ügyel a munkára. — Nyugdíjas tanácsi dolgo­zó. Jantek Ferenc. Még három társával alakított itt brigádot Pöttömnyi kislány adja to­vább a téglát a gyerekkezek láncán. — ö még csak most megy első osztálvba. Horváth' Éviké­nek hívják. Hát így épül a napközi az Erdőalján. Az ország első ci­gánynapközije. Ruttkay Anna j Á napközi 90 férőhelyesnek épül. Lesz előszobája, nagy ta­nulószobája, mosdója, konyhá­ja, mosogatója. Az egészet in­gyen tervezte Szűcs István, a városi tanács építési osztályá­nak munkatársa. És az építé­sen ott szorgoskodik, segít egy sereg kis cigánygyerek, sőt, gyakran felnőtt is. A kilenc- gyermekes kőműves. Fényes Károly például már több na­pon át dolgozott feleségével együtt. Hogyan kezdték el ezt az egész építkezést? — A napközi építését. Mora- vánszky Anna és a városi ta­— Pataki Miklós például szépen szaval — mutat egyik­re a tanítónő. — Édesapád hol dolgozik? — kérdezzük a gyerektől. — Darus a Diósgyőri Gép­gyárban. — Te is napközis leszel majd? — Igen. Szeretnék. — A mi családunkból ketten is jönnének napközibe — mondja Horváth Árpi. sé félszegen megáll, és köszön. — Meg tudnád mondani, mennyi ötször hatvanöt? — Háromszázhuszonöt! — olyan gyorsan „vágja ki”, hogy mindnyájan meglepő­dünk. — Hányadikos vagy? — Negyedikes. Szendrei Gyulának hívják. Hárman vannak testvérek. A kíváncsiság több lurkót hoz­zánk húz. ► Mi érdekes lehet abban, ►hogy napközi épül valahol? ►Hiszen mindenfelé épül. Kü­lönbözhet valamiben az erdő- baljai a többitől? Szebb lesz ta- ►lán, reprezentatív, vagy kü­lönlegesen jó ellátást kapnak ►majd itt az általános iskolás ►gyerekek? ► Sárvári Károly mosolyog a ►kérdéssoron. Nem, egyáltalán ► nem lesz ez valamilyen rend­kívüli napközi, se külsőségei­dben, se életrendjében. Olyan ►lesz, mint általában a napkö- rzik, amelyekben igazi második ►otthonra találnak a gyerekek. ► A dolgozó szülők gyerekei. ► Ahol barátságos környezetben, ►jó ellátás mellett nyugodtan ► tanulhatnak. ► A 800 lelkes Erdőalján nzon- Jban eddig nem ismertek ilyes­mim t. ► — Sok lakásban még asztal ► és szék sincs, ahol a gyerekek ►leülhetnének megírni a leckét. ► •Aztán meg mindenütt népes a ► család, és az iskolásokat lekö- ^tik. zavarják a kisebbek. — ► Moravánszky Anna nvolc évi ►tapasztalata alapján hitelesen ► mondhatja ezt. Nvolc éve pe­► dagógus Erdőalján, Miskolc ►Hl. kerületének cigánytelepén. ► <") a Tokaü Ferenc utcai alsó­► tagozatú iskola vezetője. 182 ► kis cigánvgverek tanul itt. ► A tanulmánvi átlag? b — Évente 2 4—2.6 között. ►Van azonban tíz néffves-ötös ►tanulónk. És tudom, hogv le­lhet több is. ha megteremtiük ► számukra azokat a tanulási ffeltételeket, nmolvokot szüleik ► még nem tudnak biztosítani. ► Aprócska fiú mérv el mel- ►lottnnk az udvaron tejében E tZfüa Az énülő falcVVioz viszi. __ öcsi. gyere esak ide' — ► Az idegen megszólítására kis­Miskolcot izzító napsugarak l,bombázzák”. A város házai között hőség terpeszkedik. En­nek kiáltó ellentéteként a Be­senyői utcában, a XVI. sz. Autójavító Vállalat I-es tele­pe előtt nagy víztócsában fű­tődnek a járművek, s bő víz­sugarakat csapnak a gyalogjá­rón haladókra. Gyalogjáró csak az egyik oldalon van. És oz út szélén még ott a tavaszi sár. Az utcán — mint ilyen­kor, piaci napon — kocsi ko­csit ér. Az egyik vállalat előtt Viszonteladó fuvaros áll, itt hirtelen dugó keletkezik, ami egy motorosnak hajszál híján Piajd nem az életébe kerül. A Besenyői utca jelenleg a káros egyik szégyenfoltja, hi­szen rosszabb körülmények vanr.ak itt. mint némely falu htcáján. És ilyenkor — szer­dán és pénteken — az autó­buszokon 8—10 ezer ember átázik, s többnyire hering módjára. A vállalatoktól egy Sor panasz futott be az I. ke­rületi Tanácsra: a zsúfoltság miatt sok dolgozó késik mun­kahelyéről, továbbá veszélyben kan a gyalogjárók testi épsé­ge. A KiY-cs járnfoliról , A vállalatok dolgozói, illetve képviselői azt kérték: a mű- ^akkezdésekre induló KN-es járatokra először a bérlettel Rendelkezőket engedjék fel, aztan adjanak ki jegyeket má­iknak. A Közlekedési Válla-; •at igazgatója szerint azóta en-! Rek szellemében járnak el. — Ez két esetben — közöl-! Jms a megyei Vízműveknél — *Sy is volt A harmadik piaci] ®apon az irányítók azt mond-, jdk: nincs ilyen járat. Nem is; mdnak ilyen megegyezésről. — A helyzet nem változott; mondták a Mezőgazdasági képjavító Vállalatnál. , Semmi változás — vélo- *ednek a December 4. Drót-; művekben. — A szerdai és a úanteki napokon kínszenvedés bejutni. Legutóbb — közűi az *?-h-t;tkár — fél hétkor már a Béke téri megállóban álltam, s! ^k a 7 óra 5 perckor Induló au tóbuszra tudtam felvereked-] 1,1 magam. Kétségtelenül, van eset, hogy! » KN -es kocsin még van hely. .:.as esetben kompromisszum *°ú létre, a bérletesek elöl, a "ms jeggyel utazók hátul száll-; úak fel, s amelyik tömeg erö- ®ub, az a csoport utazik na- ky°bb számban. Itt csak egy. ^erény javaslatunk van: a közlekedési Vállalat is tartsa 06 a megegyezést. ^pdaepitis társadalmi munkában • A bevezetőből sejteni lehet, dúgyha itt a kánikulában is l’k is tenger” van, a havas, esős mőben különösen az út első, Szakasza csupa sár és vízten-; 8cr. Előidézte ezt, hogy az] Autójavító telephelyén kocsi-. “at mostak, s ez a víz kifolyt] Úz utcára. Á vállalat tiltakozik. f7 ellen: „A telep területén...; 1 fem korábban, sem jelenleg! i £°csimosás nem történik”. ' úgy látszik, a vállalat igazga- ! -ója sem eléggé tájékozott az íj jheni munkáról. Igaz, az utób-] 1 Pi időben — egy ezzel kapcso- I mtos cikk megjelenése után — I hem láttak kocsimosást az er- utazók, javításra kimi álló járművek sem okoznak közle­kedési dugót. De emiatt már többször kaptak tanácsi felszó­lítást, egy vizsgáló csoport és sok szemtanú igazolja a té­nyek fennállását. Az említett vállalat közlése szerint a víz­tenger oka az, hogy „a Gyü­mölcs Nagykereskedelmi Vál­lalat közmű hiányában ma is az utcára engedi a szennyvi­zet, az állati nyersbőrök egész­ségtelen forgalmazása az ut­cán történik". A víz elvezetésére árkot ás­tak, de ez nem sokat segít. A víz az említett telep, valamint a mellette lévő vállalat átjáró­ja miatt nem tud lefolyni. He­lyes lenne, ha mindkét válla­lat csatornát építene a bejáró alá. Szó esett róla, hogy a Gön- gyölegellátó Vállalat előtt sok viszonteladó kocsija áll. Ez forgalmi dugókat okoz. Vojtkó János üzemegységvezető a kö­vetkezőket közölte: — A forgalom biztosítása végett a tanács kérésére szer­dán és pénteken megszüntet­tük a faárusítást. Egyébként beneveztünk a járdaépítésbe. A tanács anyagot biztosít, mi társadalmi erővel elkészítjük. A járdaépítést illetően vala­mennyi Besenyői utcai vállalat elismerést érdemel. Olyan megállapodás történt, misze­rint a tanács anyagot biztosít, a vállalatok pedig megépítik a járdát. Ebben a legjobb példát a megyei Vízművek mulatta, amely már mintegy másfél száz méter járdát elkészített. A December 4. Drótművekben a fiatalok, illetve a szocialista brigádok vállalták a munkát. Egy sor más vállalat előtt már ott van a kavics-ágy, s a gázgyár kivételével minden vállalat készen áll a munkára. Ez a járdaépítés nagyon is fontos. Ennek hiányában esős, sáros időben sok munkába igyekvő ember a főútvonalon, vagy a vasúti töltésen közleke­dett, ami nem egy esetben bal­esethez vezetett. Az út csator­názásával kapcsolatban az 1. kerületi Tanácsnál a követke­zőket közölték: — Most dolgozunk ki egy javaslatot, amely szerint — ha a tanács vb jóváhagyja — jö­vőre mintegy 200 ezer forint értékben megépítjük a Bese­nyői utcán a csatornahálózatot. Ezen túlmenően — a választói gyűléseken elhangzott óhajok­nak megfelelően — most ké­szítünk egy tervet a vasúti sí­neken átnyúló felüljáró építé­séről. így a Széntpéteri-kapu környékén lakó dolgozók a nagy kerülő kiiktatásával jut­hatnak a munkahelyre, illetve a piacra. (— Csb—) NAAAAA4AÁAAAA aaaaaaa a a. ▲ Eltelt i homályban

Next

/
Thumbnails
Contents