Észak-Magyarország, 1967. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-02 / 128. szám

Péntek, 1367. június S. ÉS56AKRIA GYABORSZA G 3 © Ötszázkelteii indullak © Iláromsaáznyolcvaiian érkeztek ® Hetven négyen előbbre léptek Miskolci mérleg az esti iskolán több kommunista és pártonkí- vüli dolgozó keresi őszinte ér­deklődéssel annak lehetőségét, hogy megismerkedjék a mar­xizmus—leninizmus legfonto­sabb tanításaival, pártunk po­litikájának időszerű kérdései­vel, Más oktatási formákon kívül az igényesebb érdeklő­dőknek jó lehetőséget nyújt ehhez a marxizmus—leniniz­mus esti középfokú iskolája, amely céltudatos tematikájá­val egyrészt „ízelítőt” nyújt a marxizmus három ágának alapismeretéiből, másrészt igyekszik ráirányítani a hall­gatók figyelmét pártunk poli­tikájának legfontosabb idősze­rű kérdéseire. A most véget ért oktatási évben például az iskola hallgatói — egyebek közt — megismerkedhettek a IX. pártkongresszus útmutatá­saival, határozataival és pár­tunknak az új gazdasági me- • chanizmussal kapcsolatos el­képzeléseivel. A miskolci iskola népszerű­ségét az elmúlt oktatási évben tovább növelték azok az új dalán nem is egészen új, de mindenképpen dicséretes) módszerek, amelyekkel az is­kola vezetősége az egyes ta­nulmányozott témák alaposabb megértését segítette elő. A IX. kongresszus anyagának feldolgozása során például a nemzetközi helyzet bonyolul­tabb összefüggéseinek megma­gyarázása céljából meghívták Pálfi Józsefet, a Magyarország főszerkesztőjét, aki készséggel eleget is tett az iskola vezető­sége meghívásának, több száz hallgatónak tartott élmény­számba menő tájékoztatást; a vallás eredetének, lényegének, társadalmi szerepének jobb megértéséhez, kollektív tár- latlátogaitásra hívták meg az iskola hallgatóit, amelyek so­rán a Vallások., korok, istenek című kiállításon dr. Komáro- vig József múzeumigazgató flz Mr h az ipari vízellátást vizsgálja a HEB A második ötéves tervben A NEB Borsod Megyei Bi­lelentős összeget, mintegy két- zottsága május 31-én, szerdán öülliárd forintot fordítottunk tartotta meg az ezzel kapcso­települések vízellátására. A latos megbeszélését, beruházások eredményeképpen eddigi 3,6 millió helyett 4,4 millió ember ivóvízellátását biztosítják közműves úton. A tapasztalatok azt mutatják, h°gy a nagyarányú fejlesztés °em volt mindig összhangban a város- és a községfejlesztési tervekkel, s ez befolyásolta a Jaké tel epek, illetve az iparte­lepek fejlesztését. Vannak je- ték, amelyek azt sejtetik, hogy Cselenként nem foglalkoznak megfelelően az ivóvízellátás távlati fejlesztésével, s ez ké­sőbb megbosszúlhatja magát. Az új vízművi kapacitásnak mintegy 40 százalékát az ipart üzemek használják fél, de sok esetben nem, vagy nem a fo- Syasztás arányában járulnak a Yízmű építési költségeihez. Aránytalanság mutatkozik a míros és a falvak vízellátási gondjainak megoldásában. ®feek a jelenségek arra inte­nek, hogy hatékonyabban, a Sajátos igényeket jobban fi­gyelembe véve kell foglalkoz­ni a közművesítés fejlesztésé­vel. e probléma megoldásá­ban akar segíteni a népi el­lenőrzés. Az egész országra — így megyénkre is — kiterjedő Vizsgálatot folytatnak az ivó- és az ipari vízellátás fejleszté­sének hatékonyságával kap­csolatosan. lauzolta őket; két alkalom­mal a tanulmányozott téma mondanivalójához kapcsolódó filmet is vetítettek az iskola hallgatóinak. Nem vitás, a változatos oktatási módszerek nemcsak szemléletesebbé tet­ték az egyes foglalkozásokat, hanem fokozták is Miskolcon az iskola népszerűségét, a hallgatók tanulási kedvét. Még igényesebben... A minap lezajlott ünnepé­lyes tanévzárón dr. Kamody Miklós, az iskola több éve társadalmi munkában funkcio­náló vezetője vonta meg az el­múlt oktatási év mérlegét. Ka­mody elvtárs sokoldalúan ér­tékelte az előadók és a hall­gatók munkáját, amelyről nagy elismeréssel szólt a tanévzá­rón jelenlévő Moldován Gyu­la, az MSZMP Miskolc Váro­si Bizottságának titkára is. Moldován elvtárs a városi pártbizottság nevében megkö­szönte az előadók lelkiismere­tes, eredményes munkáját, a végzett hallgatók szorgalmát. Ugyanakkor szóba kerültek itt — mintegy okulásképpen — a tanulmányi fegyelem „szépséghibái” is. A foglalko­zások látogatottságában, a felkészülésben tapasztalható időnkénti hullámzások és bizo­nyos mértékig a „lemorzsoló­dások” is összefüggtek a hall­gatók egy részének több olda­lú társadalmi elfoglaltságával, a párt, országgyűlési, szak- szervezeti, stb. választásokkal, a. „mechanizmus-tanfolya­mokra” történt átlépésekkel, és más, objektív okokkal. A pártbizottság és az iskola ve­zetőinek megítélése szerint jó lenne, ha az új oktatási év­ben valamennyi érdekelt párt- szervezet és pártbizottság még igényesebb lenne az általa fel­vételre javasolt hallgatókkal szemben. Annál is inkább, mert a Politikai Bizottság ez évi április 6-i határozata to­vább növeli az esti középisko­lák szerepét a káderképzésben, egész pártoktatási rendsze­rünkben. Csépányi Lajos Lakodalmi sirató Öreg Kovács levelet írt a fiának, Pestre. „Kedves fi­am! Tudatom veled, hogy bátyád folyó hó 18-án nő­sül. Mindenképpen elvárunk a lagzira. Intézd valahogy' a dolgodat, hogy itt lehess. El- kél egy kis segítség is.” A lakodalom előtti napon meg is érkezett az Imre fiú. A hajnali vonattal jött, még éppen időben. Kicsit álmo­san, kicsit eltörődötten, s ez éppen jó kifogás volt rá, hogy megmakacsolja magát és kerek-perec kijelentse: márpedig, édesapám, ilyen állapotban nem tudok se­gédkezni a disznóölésben, még bajt csinálnék. Szúrja le, a többi munkánál már ott leszek én is. — Egyedül szúrjam le? — kerekítette rá szemeit az apja. — Le kell azt fogni is, fiam. Segítség nélkül nem meg}’. — Segítsen a bátyám. — Csak nem gondolod, hogy a vőlegényt befogjuk! Mit szólnának az emberek? — Hát akkor segítsen va­lamelyik szomszéd, vagy a meghívottak közül valaki... Szó szót követett, egyez­ség azonban nem született. Végül aztán öreg Kovács ek­ként összegezte a dolgot. — Elurasodtál, fiam'. Pu- hány ember lettél, vág}’ tán az aljamunkát szégyelled. Hej, mérnök úr, tán még azt is elhallgatod azon a Pesten, hogy falusi házban jöttél a világra. Hanem ezek a szú­rós szavak szíven találták az Imre fiút. — Nem erről ran szó, édesapám. Hanem... tudja, már gyerek koromban se bírtam a vért... Nem tud­nék én leölni egy csirkét se, de még csak látni se bírom a vergődését. Nem tehetek róla. Hanem úgy jó húsz perc múlva mégis csak meg kel­lett hallania a lármát.- „Im­re te, gyere már, az anyád elpuhult mindenségit!” Erre aztán kiment. De csak az aj­tóig'. Ott földbe gyökerezett a lába a látványtól. A lako­dalmas vendégektől hurká­ját, kolbászát megtagadó disznó lcörbe-körbe rohant az udvaron, utána a nagy késsel öreg Kovács, mögötte sántikált Gáspár szomszéd, majd Kovácsné a sógorasszo­nyával, s mindannviukat nagy ívben kerülgette az ék­telenül csaholó kutya, ezáltal még jobban megrémítve a lakodalmi disznót. — Kerülj elibe, te mihasz­na! — kiáltott öreg Kovács a fiának. — Állj elibe, ha mondom! Ám a hízó, mintha értette volna a szót, hirtelen irányt változtatott, egyenest neki a napraforgó szárából csinált kerítésnek, tank módjára ke­resztül törte, s irány lefelé a töltésoldalon! — A kirelejzumát, utána! Még nekimegy a víznek! Futottak, ahogy bírtak. Hiába. A tragédiát már nem akadályozhatták meg. Még látták, ahogy a hízó fejest ugrik a hullámokba, hallot­ták a csobbanást is, nézték a gyűrűző vizet. Fel se buk­kant. a disznó, mindössze né­hány légbuborékot eresztve jelezte, hogy nem lesz már itt szükség a nagy késre ... Békésen sustorgott a folyó. — Jaj istenem, jaj iste­nem, mi lesz most? Mit adunk a vendégeknek? — sírdogált Kovácsné asszony. — Jaj, hogy milyen szeren­csétlenek vagyunk... — Hallgass! — rivalt rá öreg Kovács. Nyugalmat erőltetett magára, de reme­gett a méregtől. Tekinteté­vel majd’ felfalta Imre fiát. Ezt a szégyent! — Hej, hogy az a...! Ne, fogd ezt a kést! — Mit... csináljak., ve­le? — Fogd össze a szárnyaso­kat és vágd le mind. Osond, egy szót se! Tedd, amit mondtam, mert... Szomorúan indult vissza a gyászmenet. Sorban kapasz­kodtak föl a töltésen, utolsó­nak haladt a mérnök, kezé­ben a nagy késsel. Amint hazaértek, öreg Kovács be­húzódott a szobába, megin­vitálva Gáspár szomszédot is. Ültek szótlanul és koc­cintottak, toros hangulatban gyászolták a már halálra szánt jószágot. Ezt a szé­gyent! Felkopik a vendégek álla. Hogy az a ... És ráadá­sul még a hallucináció is in- gerkedik vele, ott csöng fü­lében a malac visítása. Eh, a fene ezt a pálinkát! Úgy tíz óra tájban kitén- fergett öreg Kovács az ud­varra. Hát ez meg mi! Már a szeme is bolondot csinál vele? Lángok csapnak a ma­gasba, s az Imre fiú vasvil­lával adagolja a szalmát a pattogó tűzbe. — Ez meg mi! — Disznópörzsölés. — Hogyhogy? — Hát úgy, hogy a Gajdo­séiból vettem egyet a má­sik helyett. — És ki szúrta le? — Gajdos Feri, meg én ... — Teee? öreg Kovács csak nézett megbűvölten. TérÜlt-fordult egyet, s a pálinkás butykos- sal a kezében megállt fia előtt. — No, egészségedre. Ha már így történt... Hé, Gás­pár szomszéd, gyöjjék csak! Nézze, mégis fájintos gyerek az én Imre fiam! Hej, de az­ért csak sajnálom azt a sze­gény jószágot. Csúnya vége lett... Mindegy. Holnap majd a lakodalmi asztalnál elmondod fölötte a gyászbe- szédot. Anyád, meg a bátyád siratóját... Ej. Kata, hát ne pityeregj már! (csala) Sport- és kultúrműsorok, Megyénk építőipari vállala­tainak dolgozói nagyszabású programmai készülnek a jú­nius első vasárnapján meg­rendezendő hagyományos ün­nepségre. Az építők napját több vállalat együtt ünnepli, így például Miskolcon, a népkerti központi ünnepsé­gen az ÉM Borsod Me­gyei Állami Építőipari Vál­lalat, a Borsod Megyei Épí­tőipari (tanácsi) Vállalat, vala­mint a 114. sz. Iparitanuló In­tézet növendékei együttesen vesznek részt. A délelőtt ki­lenc órakor kezdődő és egész vidám majálisok a% építők napján Nagyszabású kiállítás a Nemzeti Múzeumban Magyarország története a honfoglalástól 1843-ig címmel nagyszabású , állandó kiállí­tást rendezett a Magyar Nemzeti Múzeum. A kiállítást, amely számos új szerze­ményt, restaurált műkincset mutat be, május 31-én Ili órakor nyitotta meg Mol­nár János művelődésügyi miniszterhelyettes. £>' ■ * S y v iL.yuá. : 11 napon át tartó ünnepséget a megnyitó után a kitüntetések, jutalmak átadása követi. A BAÉV-nál például 20 dolgozót tüntetnek ki, majd egész na­pos sport- és kultúrműsor kö­vetkezik. Családtagjaikkal együtt ün­nepelnek a többi építőipari vállalatok dolgozói is. Sok kol­lektíva a munkahelyén rende­zi meg az ünnepséget, mások pedig kirándulnak a megye szép tájaira. A cementgyá­riak Tapolcán rendeznek vi­dám majálist, a Cementipari Gépjavító Vállalat az Egye­temváros mellett, a Közleke­dési Építő Vállalat szintén Ta­polcán ülj fel tanyáját. A Bor­sod. Megyei Mélyépítő Vállalat dolgozói a nemrég épült, kili­án-déli 1200 személyes mun­kásszálló kerthelyiségében ün­nepelnek, a KPM Közúti Igaz­gatósága pedig Ároktő mel­lett, a Tisza partján rendez összejövetelt. Felkészült erre a napra, a vendéglátóipar is: a majálisok, kirándulások, valamint a köz­ponti ünnepség színhelyén büfékkel, hideg-meleg kony- hákkal, hűsítő italokkal vár­ják az építőket, akik a hagyo­mányos ünnepségi'e való ké­szülődés jegyében az elmúlt napokban is újabb, kimagasló munkasikereket értek el. s a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója tiszteletére rendezett munka- versenyben mindenütt meg- gyorsítják a lakásépítkezést Papír nélkül — telefonon Egyszerűsít a posta Lófarkas hatalmi jelvénnyel díszített török sátor a múzeum kiállítótermében. Pártoktatási rendszerünkben 8z elmúlt évek során egyre tekintélyesebb helyet vívtak ki maguknak a marxizmus— leninizmus esti középfokú is­kolái. Ezek az iskolák megyénk legtöbb járásában és városá­ban kezdik beváltani a hozzá­juk fűzött reményeket. Az es­ti középiskolák a párt-, az ál­lami-, a gazdasági- és a tömeg- szervezetek káder képzésének In árts fontos intézményeivé fejlődtek. Erről tanúskodik az intézmény idei miskolci mér­lege is. «* Ötszáz jelentkező A miskolci pártszervezetek felvilágosító munkája nyomán tavaly ötszázketicn kérték fel­vételüket a városi pártbizott­ság húsz központi és kihelye­zett osztályába. Jó felkészült­ségű előadók segítségével több, thint ötszázan kezdték el a hiarxizmus—leninizmus alap­vető ismereteinek és politikánk legfontosabb időszerű kérdé­seinek rendszeres tanulmá­nyozását. És a jelentkezők túlnyomó többsége becsülettel eleget is tett tanulmányi köte­lezettségeinek. A heti egy al­kalommal tartott előadásokat *s osztály foglalkozásokat a hallgatók 80—85 százaléka lá­togatta rendszeresen, nagy ré­szük lelkiismeretesen felké­szülve. Az első félév után 418- &n, a tanév végén 382-en vizs- Oáztak sikeresen, közülük hiintegy 270-en jól. A végzett hallgatók közül 74-en határoz­ták el, hogy tanulmányaikat a középiskolánál is igényesebb oktatási szinten, a Marxizmus “—Leninizmus Esti Egyetemén folytatják. Miért vonzó? A nagyarányú érdeklődés kétségtelenül pártunk világné­zetének és politikájának nép­szerűségére vezethető vissza. Tapasztalható, hogy az utóbbi években megyeszerte egyre váltó, külön konnektor, külön hallgató, mellbeszélő fel- és leszerelése, valamint házon belüli áthelyezése; szabvá­nyosnál hosszabb zsinór fel­szerelése; készülékcsere; üzem­szüneteltetés és ennek meg­szüntetése. Kívánságaikat az előfizetők a távbeszélő hibabejelentések felvételére illetékes távbeszé­lő-állomásokon jelenthetik be, Miskolcon a 003 kapcsolási számon. A megrendelés csak. az előfizető saját készülékén történhet, mivel a posta visz- szahivússal győződik meg a rendelés valóságáról. Kivétel ez aló! a távbeszélő-állomás üzemszüneteitetési megrende­lése. j Minél jobban közeleg az új gazdasági mechanizmus meg­kezdésének hivatalos időpont­ja, annál gyakrabban hal­lunk ésszerűsítésekről, oko­sabb gazdálkodásról, a dolgok egyszerűsítéséről. Ezúttal a Miskolci Postaigazgatóság adott tájékoztatót egy újításá­ról. A távbeszélő-szerelésekkel összefüggő anyagi- és munka­igényeivel eddig írásban kel­lett k- "ni. A jövőben mind­ezek távbeszélőn is megren­delhetők. A távbeszélőn tör­ténő megrendelés csak a kö­vetkezőkre vonatkozik: Táv­beszélő-állomás és közvetlen I összeköttetés házon belüli át- j helyezése; mellékállomás, jel- I zőcsengö, jelzőlámpa karos­

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents