Észak-Magyarország, 1967. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-13 / 137. szám
' Kedd, 1967. június 13. ESZAKMAGYAKORSZAG 3 1L11111 ben megépülő gyógyszer-intermedier csarnokra több mint 50 millió forintot költenek. Fejlődik a műanyaggyártás is, elsősorban a poliuretán- és de- karitgyártás. 1970-ben 1 milliárd forint felett lesz az évi termelésük! A munkáslétszám növekedése is jelentős, mintegy 1000 emberrel többet foglalkoztatnak majd — ám hol laknak- élnek az alkalmazottak? Jogos igények A nagy kérdésre csupán homályos ígéretük van. — Közel van Miskolc, ott kapunk lakást. Elvileg De magunk se hisszük, hogy a kiírt „keretszámot” a valóságban is megkapjuk — s Antal Ferenc aggodalma nem alaptalan. Bár kétszer 12 lakást építenek a gyógyszerfejlesztésre előirányzott alapból — ez még kevés. — Elsősorban mérnökeink pályáznak el tőlünk a rossz körülmények miatt. Pedig egyre több mérnökre és főiskolát, egyetemet végzett alkalmazottra van szükségünk. Jelenleg 72 mérnök és főiskolát végzett dolgozik az Északmagyarországi Vegyiművekben. s bizony, ez vészesen kevés. Pedig a jövőben mind többre lenne szükségük. Viszont az igény „benyújtását” a gyár vezetősége is jogosnak tartja. 6 Arra lehet okot találni, hogy a mozielőadás elmarad — rossz a film. Ha csökken a mozilátogatók száma? Erre is van ok. Ma már 379 a tv-elő- íizetők száma Sajóbábonyban. S hogy az ismeretterjesztő előadásaikat kevesen hallgatják? Talán Miskolcra járnak be szórakozni, művelődni. Több mint 30 itt dolgozónak van autója, a motorkerékpár szám- lálhatatlanul sok. Ám az ok csak magyarázat. A jövő igénye és a jelenlegi gondok pedig — valóság. Ezen kellene segíteni mielőbb. Együttesen, mert csak így lehet a közönyt és a rossz lehetőségeket felszámolni. B. L. r X felmérés szerint 40 gyermek közül 32-nek rendezetlen családi életben kell felnőnie, tanulnia, élnie. A számadat elszomorító és elgondolkoztató — ám nem hihetetlen. Sajóbá- bonynak nem a legjobb a hire. Még pontosabban: kettős híre van. Az Északmagyarországi Vegyiművek termékei dicsőséget és jó megélhetést biztosítanak annak a több mint 2000 embernek, akik új lehetőségek reményében áttelepedtek Szabolcsból, Zalából és Borsod távolabbi falvaiból Sajóbábony- ba. A gyár építésével együtt alapították a telepet is — ennek is sajátságos a híre. A közönyről és a rossz lehetőségekről gyakorta hallunk hírt. fi vetítés elmarad... A falu és a telep lakosainak száma meghaladja a háromezret. Miskolc közel, 20 perc buszon — s mégis, érthetetlen. Antal Ferenc, a vegyiművek pártmunkása mondja: — Vasárnap meg se tartották a mozielőadást... Nem jöttek össze annyian, hogy a bevétel fedezze a kezelési és ez üzemeltetési költséget. Legalább félmillió forintot érne a telepi szabadtéri színpad Miskolcon. Sajóbábonyban annyi hasznát veszik, hogy a nagyobb ünnepeken (május elseje, augusztus 20), itt tartják a nagygyűléseket. Időnként a több mint 6 ezres könyvtár is hiába várja a megérdemelt érdeklődést. A bábonyiak közül kevesen szeretnek olvasni... Mi az oka a kultúrközöny- nek? Hiszen a másfél évtized alatt, ha nem is mindent, de számos kultúrobjektumot kapott a telep. A szabadtérin kívül két mozit (igaz, kicsinyek, szűkök — de hiszen kevésszer van telt ház), könyvtárat, bportpályát, hetente tartanak ismeretterjesztő előadásokat és havonta szellemi vetélkedőket. Az érdeklődök szinte mindig ugyanazok — és mindig kevesen jönnek össze. Lehetséges, hogy a művelődési otthon messze van a telephez, a gyúr területén — de ez sem magyaráz meg mindent. Miért BiBstsiiák? Annak idején építettek a telepre egy iskolát, 140 gyermeknek. Ma ebben az iskolában 524-en tanulnak. Joggal panaszkodik Bartus András igazgató a tanári karral együtt: mi lesz ősszel? — Három műszakban kell majd tanítani... Ez az elméretezés nem csupán az iskolára vonatkozik. A lelepen 1800-an élnek, hat lakótömbön és hat legényszállásból átalakított szükséglakás- soron. Esetenként 10 családra jut egy WC és egy zuhanyozó, fürdőnek. És legkevesebb 4 ember tartozik egy-egy családba, ám nem ritkaság a liat-nyolc gyermek sem. — ígéretünk van bőven — mondja Antal Ferenc, aki higgadtan és felelősséggel beszél' gondjaikról, lehetőségeikről. — A harmadik ötéves tervben 500 lakást ígértek. Ez évben, december 31-ig kettőt kapunk! Igaz, épült itt magánerőből 40 ház, láthatta is a gyárnak vezető út mentén. De nincs min- deniknek pénze magánházra. És terület sincs, az az igazság. Es ismét ellentmondással találkozunk. A gyárat fejlesztik, hiszen csupán a két lépcsőzdB E M ü T A T T A K Az úi 250-os autóbusz 192 lóerős fekvő farmotorral készült, de készíthető 210 és 230 lóerős motorral is. A 11—12 méter huss ú buszon 48, 57 és 63 ülőhely biztosítható. Az uj autó- busz légrugózású nagy teljesítményű lengéscsillapítókkal, elöl és hátul torziós stabiliza- torokkal készül. Szellőzése mesterséges, az egész mennyezetet beborító szellőző csatornák óránként 30-szoros légcserét biztosítanak. Az IKARUS 250-cs a Körúton. Nyugdíjasok (aláIkozója Az ünnepségen az üzemi nőtanács nevében Horváth Hen- rikné köszöntötte az ünnepeiteket. Ezt követően a tiszasze- derkényi egyesített művelődési ot thon irodalmi színpada és bábszakköre, az általános iskolások közreműködésével, kultúrműsorral szórakoztatta a részvevőket. Cukorka szemeu k ént A Szerencsi Cukorgyár az elmúlt hónapokban igen kedvező rendelést kapott, s így a nyár folyamán a tervezettnél jóval több női munkaerőt foglalkoztathat. Az történt, hogy a Belkereskedelmi Minisztérium a hazai igények kielégítésére újabb 100 vagon mokka kockacukor elkészítésére adott megbízást. A jelentős mennyiség legyártása 120 asz- szonynak biztosít több hónapos keresetet. A mokkacukor készítését május 15-én kezdték meg és eddig több mint 30 vagonnal szállítottak el. Ezen kívül az ügyes kezű asz- szonyok szemenként! csomagolásban 52 vagon úgynevezett pikolócukrot. is készítenek. Ezeket a cukorkaszemeket a reprezentatív vendéglátó üzemek — így például a budapesti Gellért Szálló, a Gundel étterem, vagy a Vörösmarty cukrászda — emblémáival és felirataival ellátott papírba csomagolják* Lecke a pénztárnál A vevők többsége nagyon lelkiismeretes a pénztárnál. Van, aki saját forintjaira ügyel, de nem kevés azoknak száma sem, akik becsületbeli ügyet csinálnak * a bolt rovására történt tévedésből. Ezt bizonyítja az Jj. alábbi történet is. Az egyik vevő, nevezzük Kovács Istvánnak, 85 forint értékű árut vásárolt. Amikor a pénztárhoz ért, gondolatban tételesen összeadta a vásárolt holmi árát. A pénztárosnő számolt, s harminc forinttal kevesebbet, vagyis 55 forintot ütött a gép blokkjára. Pilla- * natig tartó tusakodás: szóljon, vagy ne szóljon a téve- * dés miatt? Győzött a becsületesség, a lelkiismeretes- * ség, amely adott esetekben nem hagyja el az emberek többségét. Kovács István halkan, udvariasan megszólalt: _ Kérem, rosszul tetszik járni, mert harminc forinttal kevesebbet tetszett számolni. A halk „rcklamás’’-ból meghallhatott valamit az üzlet vezetője is, mert szeme villámokat szórt. A pénztárosnő, mint akit rajtakaptak valami nagy ügyetlenségen, látható bosszúsággal kapta fel fejét, s azt mondta: _ Kérem, én nem tévedtem. Ennyit tetszik fizetni, k ész! A vevő álmélkodva rakta a holmit táskájába, és zsebrevágta az illetéktelen harminc forintot. * Lám, lám, milyen fontos a pénztárosi presztízs. A * harminc forintot a pénztárosnő majd saját zsebéből % pótolja. Csak azért, hogy a vevőnek ezúttal se legyen jjj igaza... * <P- I) | e & te % te te te te te Ü % «5 I A indok siríjébea A Tiszai Vegyikombinát szakszervezeti bizottsága és az üzemi nőbizottság a közelmúltban rendezte meg első ízben a vállalattól nyugdíjba vonult dolgozók találkozóját. A gyár fennállása óta összesen 18 nyugdíjkorhatárt elért dolgozó vált meg a vállalattól, és élvezi a több évtizedes munka után járó megérdemelt pihenést. Lenin nyelvén lak nemcsak nagyszerű szövegtudásukkal, valamint szép kiejtésükkel arattak megérdemelt sikert, hanem jó előadókészségükről is tanúbizonyságot tettek. A bemutatót izgalmas és igen eredményes orosz nyelvi vetélkedő is követte. Csak az elismerés hangján szólhatunk Hevesi Gyulánéről, a műsor rendezőjéről, aki fáradságot nem kímélve, nagy hozzáértéssel tanította be orosz nyelven az egyes műsorszámokat. Fáradozása a tanulók igen jó felkészültségében té- j rült meg. I Az elmúlt napokban színvonalas, műsoros bemutató volt a miskolci központi leánykollégiumban. Az ötletes, változatos összeállítást a Zrínyi Ilona Gimnázium I/D orosz tagozatos osztályának tanulói mutatták be a lelkes és hozzáértő közönségnek. Versek, énekszámok, kórusművek, hangszerszólók, dramatizált beszélgetési gyakorlatok, mutatós orosz, ukrán és bjelorusz népi táncok válto- feafták egymást. Az egyes mű- isorszámokat hangulatos orosz ínyelvű összekötőszöveg foglalta egységes keretbe. A szerepHAJNALBAN... szó, hogy az ember igazodjék az időjáráshoz, s válassza ki a sok közül azt a munkát, amelyet éppen el tud végezni. Kapálni, szénát gyűjteni természetesen nem lehet, s a meteorológia szerint újabb esőre is számíthatunk. De a kertészetben még jól is jött az eső Megázott a föld, most öntözés nélkül pótolhatjuk a kipusztult palántákat. A 25 tagú kertészbrigád tehát teljes létszámmal munkába áll.. Egy részük a palántákat pótolja, a többiek a melegágyi ablakokat gyűjtik össze és rakják cl jövőre. Két kézzel dolgozhatnak a dohányosok, délután pedig (persze, ha nem esik az eső) borsószedés lesz. Nagyon szép a borsó, huszonöt-harminc mázsát ígér holdanként. Van munka a gyümölcsösben, ahol a permetezést kellene elkezdeni, és akár esik, akár nem, az állattenyésztők teljes létszámmal dolgoznak. Mezőnyárádon, ahogy a (sz- agronómián tájékoztattak, mintegy száz ember állt munkába ezen a napon, keresett magának elfoglaltságot, hogy a növényápolásra éppen nem kedvező időjárás ellenére is előbbre lépjenek a tavaszi munkákban. S ekkor a felhők közül még alig bukkant ki a nap. öt óra múlt néhány perccel, amikor elkezdődött a reggel... Ouodvári Miklós kifelé induló vontatóktól szekerektől, emberektől népes a határ. Tegnap, a hét első napjának hajnalán e sorok írója is korán kelt. Elindult, hogy széjjelnézzen a mezőkövesdi járás községeiben. Azit hitte, hogy megelőzi a korán kelőket, de nem sikerült neki. Vattán, Bükkábrányiján, Mezőkeresztesen, Mezőnyárádon már mindenütt talpon találta a szorgalmas termelőszövetkezeti tagokat. Voltak, akik „eligazításra” váltak a tsz-iroda előtt, mások már szerszámmal „felfegyverkezve” indultak a határba, az állatgondozók pedig mindenkit megelőztek: ők a leghamarabb talpon voltak, mert a jószágot etetni-itatni, a teheneket fejni kell... A felsorolás azonban korántsem teljes; mert a hajnali órákban csupán néhány községbe jutottunk el, s minden bizonnyal népesek voltak az utcák Tardon, Szentistvánban, Négyesen és Egerlövőn is. Pedig ez a nap, jobban mondva, ez az időjárás nem is a legalkalmasabb a fontos mező- gazdasági munkák végzésére. A Medárddal kezdődött esőzés országszerte fel áztatta a földet, a kapásnövények tábláira nemhogy géppel, de még gyalogszerrel se lehet rámenni, a kapálásról nem is beszélve. — Nincsen olyan nap, hogy munkát ne találnánk — mondták a mezőnyárádi Üj Élet Tsz-bcn. — Csupán arról van | Amikor a hivatalba járó vá- l rosi ember még a másik ol- j dalára fordul, a parasztember már talpon van, és együtt köszönti a napot az ébredő madarakkal. Mert a termelőszövetkezeti gazdálkodásban sem engedhető meg, hogy „egy műszakban” dolgozzanak. A gépesítés nagyon megkönnyítette ugyan a munkát, de a koránkelés, különösen most, a növényápolás és az aratásra való felkészülés idején egyik alapja, feltétele a jó eredményeknek. A parasztember korán kel azért is, mert mielőtt a közösbe indulna, előbb elvégzi a házkörüli munkát. Ellátja a jószágokat, rendet rak a portán, és a felkelő nap már rendszerint ott találja a tsz-tanyán, vagy kint a határban, a kukoricaföldön. De korán kel azért is, mert megszokta, így tanulta apjától és nagyapjától, a korán kezdett munkával sokra haladhat a nap folyamán. Munka pedig van bőven. Ilyenkor mondja a parasztember, hogy ha száz keze volna, akkor is mindegyikre szüksége lenne... Kapát kér a kukorica, kazalba kívánkozik a takarmány, elengedhetetlen tennivalók vannak a kertészetben, a gyümölcsösben, permetezni kell a szőlőt, s mindezzel alig végzett, máris itt van az aratás. Most a falu népe mindenütt korán kel, pitynaallatkor már zetmétert (56,3 százalékot) vettek igénybe a' külföldi kiállítók. A legfejlettebb iparú államok — Csehszlovákia, Franciaország, az NDK és NSZK, az Egyesült Államok, Olaszország, Nagy-Britannia és a Szovjetunió — 3000 négyzet- méternél nagyobb területen állítottak ki. A külföldi kiállítók nagy részvétele megerősítette azt a nézetet, hogy a vásárt érdeklődést keltő piacnak tekintik, ahol előnyös üzlete-, kot lehet kötni, kereskedelmi érintkezést keresni és ameglevő kapcsolatokat kiszélesíteni. Nehéz pontosan megállapítani a vásáron kötött szerződések pénzértékét. A becslések szerint a XXXV. vásáron a lengyel külkereskedelmi vállalatok 50 százalékkal nagyobb értékű üzleteket kötöttek nyugati cégekkel, mint az előző évben. A lengyel VARI- MEX például 450 szerződést kötött. A POLIMEX felvonók építésére vonatkozó együttműködési szerződést irt alá egyebek között egy angol gyárral* majdnem 5 millió font sterling értékben. Nem csoda tehát, Hogy a poznani nemzetközi vásár jelentősége évről évre növekedik. 1966-ban olyan országokon kívül, mint Hollandia, amely huszonötödször állított ki Poznanban, első ízben vettek részt a vásáron Kamerun, Kongó, Kinshasa és Kuwait. Az idei vásáron először vesz részt a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság. A régi kiállítók közül Nagy-Britannia* Belgium, Brazília és Magyar- ország megnagyobbítják kiállítási területüket, Franciaország pedig saját kiállítási pavilont épít. Mindennek követ- keziében szükség volt. a vásár helyének bővítésére. A Máltai- tó melletti szép fekvésű, 12 000 négyzetméter nagyságú területet jelölték ki a turista- és sportfelszerelések külön kiállításának céljaira. A működésben levő gépek kiállítására Edwardowban, a repülőtérközelében jelöltek ki területet. 600 négyzetméterrel bővül a gépkocsik kiállítására szánt terület is. Harminchatodszor tartják meg az idén — június 11-től 25-ig — Poznanban a nemzetközi vásárt. ^ 1966-ban, a XXXV. nemzetközi vásáron 48 ország cégei mutatták be gyártmányaikat, ezek közül 33 ország rendezett kollektív kiállítást. Erre az alkalomra 58 országból mintegy 13 000 külföldi kereskedő, gyáros és különféle szakmájú specialista érkezett Poznanba. A vásár 118 923 négyzetméternyi kiállítási területéből 66 978 négyHasiiiMetor - Poznan
