Észak-Magyarország, 1967. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-11 / 136. szám
4 ÉSZAKMAGTAROR5ZAG Vasárnap, 1967. június 11. ❖ ♦ t ❖ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ SOMOSKÖI LAJOS APAM Kicsit mindig politúr, fűrészpor, meg gyanta szagú volt. De a pác, meg a seliak a funéros asztalok födelén a barna ragyogást tőle tanulta.. és szőkén bodros fenyőfaforgács énekelt széles kezefején, mikor a deszkákat gyalulta. Ma enyvezett, a kék öntöttvas fazék, s az enyves ecset hullatott csöpp, barna gyöngyöket, s amíg intésére a bútorok feszengő sorban elébe léptek, kerek, kis bronzkitüntetések: enyvfoltok ragyogva .száradtak az esti lámpafénynél zöld vászonkötényén. Mindig dalolt, ha dolgozott, sok gondja csomós kemény fapadlóját száradni türelmes halomba rakta, de az örömök bebútorozatlan kis szobáját mégis konokabb két fiára hagyta. Szótlan munkatársak: jószagú, piros cseresznye, fehér jávorfa lécek, politúros edények és illatos mahagóni dió funérok állottak köréje, s bámulták csodálva meg én, szőkén bodros forgács halomra fekve, ha ragyogó kedvét fényleni apám a barna bútorokra kente. Népművelés és termelés kiemelni néhányat. Helyes, ha a művelődési intézmények, népművelési szervek igyekeznek túljutni a központi irányítástól kapott sémákon, és például az aktuális helyi problémákra maguk keresik a megoldást. Gondolunk itt a sajátos helyi témájú ismeret' terjesztésre, a szükebb környezetben adódó problémáknak az ismeretterjesztés eszközeivel történő megvilágítására. Kívánatos az is, hogy a lakosság ismereteinek bővítése és frissebb tájékoztatása végett mind több mód nyíljék a rendszeres találkozásra a terület vezetőivel. A népművelés állandó tudatformáló feladatain kívül ebben az esztendőben különös súllyal jelentkezik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának megünneplése, és korunk eseményei sürgetően szükségessé teszik az olyan általános „emberi” gondok megvilágítását, mint például a háború és béke kérdése, az élet célja, értelme, a humanizmus és egy sor más, az embereket foglalkoztató kérdés. Világnézel és közízlés A művészeti nevelés elsőrendű feladata az elkövetkezendő időszakban is a világnézeti nevelés támogatása a művészet eszközeivel, a közízlés fejlesztése, a szocialista eszmelségű műalkotások befogadására és feldolgozására való képesség kialakítása. A népművelési tanács igen sok gyakorlati útmutatással szolgált, közülük egyet-kettőt megemlítünk. Népművelést irányító szerveink érzik a film-esztétikai nevelés fontosságát, és javasolják bővítését. Kívánatos lenne, hogy ennek mind több. nagy tömegekre ható fóruma is teremtődjék mind a megyeszékhelyen, mind pedig a megye nagyobb hely' ségeiben. A zenei műveltség és ízlés fejlesztésében eddig elért és elsősorban a klubhangversenyeknek köszönhető eredményeket feltétlenül tovább kell fokozni, és az idegenforgalmi szempontból jelentős, látványos hangverseny- alkalmakon kívül mind több gondot kell fordítani a „köznapi muzsikálásra", a színié mindennapos koncertélvezetre, az állandó, tehát nem ünnepi alkalmakhoz kötött zenei életre. Ebben a Miskolci Szimfonikus Zenekar fokozottabb igénybevétele sokat segíthetne. Végül kívánatos, hogy művészeti együtteseink, éppen 8 művészet tudatformáló feladatának jobb megvalósítás8 végeit, műsoraikban jobba t* karo’ják fel a forradalmi és munkásmozgalmi daloliat, zenemüveket, költői, írói alkotásokat. Népművelést és termelés* említettünk cikkünk címében. A két fogalom elválaszthatni' lan egymástól, hiszen a haladottabb műszaki ismereteket befogadni csak a magasabb általános műveltségű, csiszoltabb (zlésű dolgozó képes. Benedek Miklós nemzetközi forradalmi harc fejlődéséért vívott harc gyorsításának fontos serkentője és biztosítéka — okolta meg e feladat-meghatározást a népművelési tanács, egyben hozzátette, hogy a gazdaságosság és a minőség követelményeinek hatékonyabb érvényesülése az iparban, a mezőgazdaságban, a közlekedésben és a kereskedelemben egyaránt feltételezi a műszaki-technikai kultúra magasabb szintjét. Miként segítheti a népművelés a maga sajátos eszközeivel e műszaki-technikai érdeklődés kielégítését? Részben a szakoktatás támogatásával, részben a műszaki mezőgazda- sági technikai műveltség általános terjesztésével, a gazdaságvezetés átfogó reformjának megvalósítását célzó feladatok támogatásával, végül pedig a lakosság közhasznú technikai ismereteinek közvetlen bővítésével, azok állandó propagálásával. Ezt a segítőmunkát a népművelési intézményekben működő klubok, szakkörök tevékenységével lehet legcélszerűbben támogatni. Ugyanakkor nem feledkezhetnek meg a népművelők például az ipari munkásság szakmai ismereteinek emelését célzó szakirodalom-ellátásról sem, ezért szorgalmazni kell a műszaki könyvállomány fejlesztését. Hasonló módon a mezőgazda- sági szakirodalom propagandája is előtérbe került. Kezdeményezőként kell a népművelőknek fellépniük a termeléshez kapcsolódó különféle tanácskozások, ankétok, kiállítások szervezésében. Egymással pűrliuzamosan A napjainkban befejezéshez közeledő tájegységi művelődési hetek és hónapok helyesen látták ezt a termelést segítő feladatot, és a legtöbb helyen az adott tájegység termelési viszonyainak leginkább megfelelő ágazatban. fejlettek ki eredményes propaganda- munkát. Gondolunk itt például az encsi mezőgazdasági hétre, az ózdi járás műszaki propagandamunkájára, a bányász kulturális hetek sokféleJ a termelést közvetlenül segítő rendezvényére, a miskolci járás agronómus tanácskozásaira és hosszan sorolhatnánk még azokat a nagyszerű kísérleteket, amelyekkel népművelőink á szorosabban vett népművelés halárait kibővítve a kulturáltabb termelést igyekeztek szolgálni. Természetesen, amikor a népművelés fogalomkörének bővítését sürgetjük és a termelési propagandának népművelési programba illesztését javasoljuk, egy percre sem feledkezhetünk meg az elsődleges tudatformáló tevékenységről, az ideológiai-politikai nevelési feladatokról, a művészeti ízlésnevelésről, s nem utolsósorban a nemes szórakoztatásról. Ezek a feladatok továbbra is a népművelési munka előterében állnak, és a jól végzett termelési propaganda semmiképpen sem e feladatok rovására. hanem csak velük párhuzamosan történhet. Friss tájékoztatások Kívánatos azonban e tudat- formáló feladatokon belül is Népművelési körökben az utóbbi években mind több alkalommal esik szó a népművelés fogalomkörének bővítéséről és igen helyesen, mind gyakrabban találkozunk népművelési alkalmainkon a termelést közvetve, vagy éppen közvetlenül segítő rendezvényekkel, műszaki, technikai propagandával. Helyes ez a törekvés, hiszen a művelődés tömegméretű lehetőségeinek biztosítása, tehát egy egész népre kihaló művelés nem korlátozódhat kizárólag a művészeti nevelésre, szórakoztatásra, a döntő többségben humán jellegű ismeretterjesztésre. A gyakorlati élet nagy léptekkel halad előre, új és új technológiák jelentkeznek szinte a termelés minden területén, a jobb, kulturáltabb munkához nemcsak magasabb általános műveltség, hanem a termelési módok és lehetőségek alaposabb ismerete is elengedhetetlenül szükséges. Két alapvető fe'adat Ebben a szellemben fogalmazta meg a harmadik ötéves terv időszakában adódó népművelési tennivalókat a Borsod megyei és Miskolc városi Népművelési Tanács legutóbbi ülése is, amely a következő évek legfőbb népművelési feladatainak a szocialista tudat, társadalmi magatartás sokoldalú fejlesztését, ezzel egyidejűleg a város és a megye termelési-gazdasági teljesítményének növelését jelölte meg. Hazánk gazdasági erejének fokozódása, az életszínvonal emelkedése mind társadalmunk politikai stabilitásának, mind a békés együttélésért, a az elhagyott teleprészeket használták temetkezési helynek. A leletek alapján a Takta melletti újkőkori település lakói halászattal, vadászattal foglalkoztak. Számos állatcsont, halszálka, kagyló volt ugyanis a földben, de a természeti környezet is ezt bizonyítja. A Takta-föidvár tulajdonképpen kis emelkedés, melyet még nem is olyan régen mocsár vett körül. A víz így élelmet és védelmet egyaránt nyújtott a település lakóinak. Taktaszadán a község területén végzett . csatornázási munkák során szkíta temetkezésekre bukkanlak. A leletmentés során négy szkíta sír került felszínre. Ezek urna- sírok voltak. A hamvakat agyagurnák rejtették, mellettük tálak, korsók voltak. Kétezerötszáz évvel ezelőttről származnak. Akkor foglalták el a déloroszországi sztyeppe- vidékről érkező szkíták a Kárpát medence keleti felét. Egyik törzsi központjuk az Észak-Alföld volt. A takta- szadai új szkíta leletek Ismételten megerősítik e területnek a szkíta korszakban játszott fontos szerepét. Dr. Kemenczei Tibor muzeológus A leggazdagabb leletanyugot az úgynevezett Takta-füldvá- ron végzett ásatás szolgáltatta. Itt hatezer éves újkőkori település maradványai kerültek napvilágra. Földbe mélyített konyhók, tűzhelyek bontakoztak ki az ásók nyomán. Számos lelet is előbukkant. Gazdagon díszített edénytöredékek — amelyeket a múzeum restaurátora állít majd össze éppé —, kőbalták, agancs- és csonteszközök. Különösen szépek voltak a vörös és fekete festésű edényrészek. Hazánkban páratlan lelet is kikerült a földből, egy ötágú csont- szigony, úgynevezett harpuna. Hasonlókat az Északi-tenger mellékén, az újkőkorban élt halásznépek használtak. Az új kőkori település lakóinak sírjai is előkerültek. A halottakat egykor vörös festékkel vonták be, s oldalt fektetve, zsugorított, helyzetben temették el. A csontokon ma. is jól megfigyelhetőek a vörös festés nyomai. A vörös szín az újkókori ember szemében az életet jelképezte. A vörösre festéssel a halottnak a másvilágon való továbbélését akarták szimbolizálni. A sírok a település lakógödreibe voltak beásva, külön temető nem létezett. Ez nem jelenti azt, hogy a település egyúttal temető is volt, de a kettő érintkezett egymással, Megyénk egyik, talán kevésbé ismert, de rendkívül jellegzetes tájegysége a Takta- köz. Különbözősége a környező hegyvidéktől ma inkább csak már földrajzi, természeti képben mutatkozik meg, de évezredekkel ekelőtt, az őskorban, gyakran lakossága is más népcsoporthoz tartozott. Az akkor erősen mocsaras vidék a főleg halászattal, vadászattal foglalkozó népcsoportok számára nyújtott kedvező életfeltételeket, de menedéket, a mocsár által védett települési helyeket találhattak itt az ellenségtől szorongatott törzsek is. Régészetileg alig ismert táj a Taktaköz. A múzeumok igen kevés innen származó leletet, a vidék őstörténetéről valló emléket őriznek. így minden földből kikerülő őskori lelet — legyen az sokszor jelentéktelennek tűnő edénytöredék is — fontos adatot szolgáltathat az évezredekkel ezelőtt a Takta mentén élt népek történetének, életének megismeréséhez. Ezt tudva értesítette dr. Petrikovics László és dr. Szabó Lajos a miskolci Herman Ottó Múzeumot, hogy Szerencs és Taktaszada határában, földmunkák során régiségek kerültek napvilágra. A múzeum ásatásokat végzett a lelőhelyeken, amelyek nemrég fejeződtek be. Régészeti ásatások a Taktakozben roldsteini nagyhercegnő című nagyoperettjével, Fényes Szabolcs Lulu című zenés darabjával. Bemutatásra kerül még Steward—nerraan Hello, Dolly című világsikert aratott musicalja. A modern színpadi kísérletek során keddi és szerdai estéken Dürrenmatt Nagy Romulus, Albee Nem félünk a farkastól című drámáit, és vagylagos alapon Mrozek, Ugo Betty, Osborne valamelyik érdekes művét visszük színre. ; S — A Miskolci Nemzeti r: Színházat meghívták a Ej füredi színházi napokra. E Városunk együttese mi- E vei reprezentálja szín- ~ háznnivészetünket? — Abból a felismerésből kiindulva, hogy Miskolcon az idén négy új magyar drámát láthatott a közönség, meghívtak benünket a füredi színházi napokra. Június utolsó hetében Gyárfás Miklós Szent Johanna éjszakája című művét mutatjuk be. Ezenkívül az új magyar drámákról szóló vitaanyaghoz korreferensként A magyar dráma és a vidéki színházak címmel megjegyzéseket fűzök. 5 — Ha osztályozhat5 nánk az összevont szín- E ház művészi leljcsítmc- E nyeit, kiket jelölnénk az ~ élre? — Miskolcon az elmúlt évadban néhány országosan is figyelmet keltő színészi teljesítmény született. Mindenekelőtt meg kell említenünk Dobos Ildikót, aki a Csapdában remekelt. Ezt követően Makai Sándor kitűnő kabinetalakitást nyújtott az ördöglovas titkosrendőrének szerepében. A Szent Johanna éjszakájában 4 színész, Margittay Ági, Né- methy Ferenc, Varga Gyula és Máthé -Éva hívta fel magára a figyelmet. A Tiszaeszlárban Paláncz Ferenc nyújtott maradandót, a Három tavasz remeklői Lenkei Edit és Szegedi Csiszár Nándor. A Római karneválban Kovács Mária nyújtott kiemelkedő teljesítményt. A Harc a szalamandrákkal című drámában Vargha Irén jeleskedett. A Campbell felügyelő utolsó esete című krimi- paródiában Sallós Gábor és Koós Olga vitte el a pálmát. A Gül Baba említésre érdemes szereplői: Horváth Észlelés Fehér Tibor. Párkány László detett Milliomos Angyalföldet sem tudtuk bemutatni. E — Milyen sikereket ~ ért el a ciklusszerü ~ műsorkínálat a közönség S körében? — A Johanna éjszakája, a Tiszaeszlár és a Harc a szalamandrákkal című drámák — művészi érték szempontjából — az évad legkiemelkedőbb produkcióinak számítanak. Mindhárommal jelentős szakmai érdkelődést és erkölcsi sikert vívott ki a színház, a közönség érdeklődése azonban mindkét városban a várt alatt maradt. Az Esernyos király — talán a rendezői felfogás miatt — nem sorolható az évad sikeres előadásai közé, ezzel állt arányban mindkét városban a közönség érdeklődése is. A Római karnevál előadása népszerűbb volt a miskolci, mint az egri közönség előtt. A Campbell felügyelő utolsó esete című krimi-vígjátékot, sajátos angol humoránál fogva, a két város közönsége vegyes fogadtatásban részesítette. Három operettünk, az ördöglovas, a Három tavasz és a Gül Baba igen nagyszámú közönséget vonzott. E —- Ezek szerint a cikE Iusos tervezés nem min- •jjj denben találkozott a ~ közönség igényével, s Mindezt figyelembe vé- E ve, a jövő mit ígér? — Művészi elveinkben szívósak és állhatatosak vagyunk. Jól tudjuk: a közönség a korábbi „vegyes tál” műsortervezés után nehezen barátkozik meg az egyéni ízlés és stílus jegyében megalkotott mű- , sorelképzelésekkel. Éppen ezért a következő évad műsorterve logikus folytatása az 1966—67-es évadnak. Az előző évadban döntően új magyar drámák szolgálták törekvéseinket, a következő évadban klasszikus művek, és külön so- : rozaíban a modern drámaíró- i dalom néhány érdekes alkotá- j sa áll a műsorterv középpont- i jában. A klasszikus ciklusban : színre visszük Schiller Stuart 1 Máriáját, Shakespeare Szent- . ivánéji álom című vígjátékát. : Az is előfordulhat, hogy az utóbbi művet felcseréljük ! vagy a Machbeth-tel, vagy az i Antonius és Cleopátrával. A : zenés művek sorában találkoz- ‘ hat majd a közönség Kálmán Imre Montmartrei ibolya cí- < mű- művével, Offenbach GeÉvadvégi beszélgetés Lendvay Ferenc igazgatóval Két színház: esy színház Miskolc színházlátogatói né hány erőteljes jelből már tájé kozódhattak arról a kísérlet ről, amelyet a magasabb szín vonalú művészeti produkciók ért folytattak. Az MSZMP Politikai Bizottságának egyik elvi határozata a vidék színház kultúrájának emelése céljábó színházi központok létrehozását tűzte ki célul. A határoza megvalósításának jegyében vonták össze a Miskolci Nemzeti Színház és az egri Gárdonyi Géza Színház együttesét A színházszerető közönség mind Egerben, mind pedig Miskolcon már esztendőkkel ezelőtt találkozott az ösz- szevonás jeleivel, amikor a kei művészeti intézmény vezetc színészei vendégszerepeltek Észak-Magyarország két jelentős városának színpadán, Hosszas előkészítő munka után az 1966—67-es évadban sikerült a művészeti és gazdasági egyesítést a legapróbb részletekig megoldani. Az idei évadot miskolci székhellyel már az ötvözött művészi erők valósították meg. Még nem zárta be kapuit sem a Miskolci Nemzeti Színház, sem az egri Gárdonyi Géza Színház, a plakátok még a jóra fordult idő ellenére is színházba hívogatnak, de már időszerűnek látszik a művészi mérleg elkészítése, s annak rögzítése, hogy az összevonás milyen művészi és gazdasági sikerekkel járt? — A színház igazgatósága örömmel vállalta az összevonással járó nehézségeket is, mert az volt a meggyőződése, hogy a vidéki színházak fejlődésének ez az egyetlen helyes és lehetséges útja. A gazdasági és szervezési szempontokon kívül, az összevonás legfőbb eszmei és művészi célkitűzése az volt, hogy a színház megteremtse sajátos arculatát. A televízió elterjedése, a közönséget ért különböző, elég gazdag művészeti hatások sürge- tőleg írták elő a színház egyéni stílusának kialakítását. E törekvésünkben figyelembe vettük mindkét város jellegét, a lakosság összetételét, a városok hagyományait és fejlődésük várható alakulását is. A színház igazgatósága a legemberibb módon, a pártvezetőség, a szakszervezeti bizottság és a művészeti tanács véleményének gondos mérlegelésével igyekezett megoldani az átszervezést. Ugyanis, a két társulat létszáma hatvanhéttel csökkent, ez a körülmény emberek, családok elhelyezését, áttelepítését érintette. Ügy érezzük, ezeket a problémákat nagyreszt sikerült \mogoldani. A két színház összevonása a legjobb művészi erőket tömörítetté az új intézménybe. Ezzel az anyagi erők is megnövekedtek, s lehetővé vált olyan távlati műsorterv kidolgozása, amely ciklusszerűen foglalja magába egy meghatározott témakör, vagy stílusirányzat darabjait. Az összevont színház első évadát e törekvések jegyében terveztük meg; első ciklusként a mai magyar drámairodalom néhány figyelmet keltő alkotását kívántuk bemutatni. Az évad folyamán a színház négy magyar prózai bemutatót tartott, de helyet kapott a műsorban a csehszlovákiai kortárs-drámairodalom egy reprezentatív alkotása is. E — A miskolci közön- = ség megszerette a mu- = sicalt. A színház is szá- jjj mólt ezzel az igénnyel, £E mégis, minek tulajdonít- 5 ható, hogy a tervezett B bemutatók elmaradlak? — Ügy terveztük, hogy az új magyar musical központjává Miskolcot tesszük meg. A Művelődésügyi Minisztérium jelentős anyagi segítséggel járult hozzá terveink véghezviteléhez. Törekvéseink — elsősorban szerzői okok miatt — Bem jártak sikerrel, a három tervezett musical közül még a bérleti programban meghir
