Észak-Magyarország, 1967. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-11 / 136. szám

2

ESZAKMAGYARORSZÄG

Vasárnap, 156”. június 11.

a

Szirmai István b&sséde

A KISZ budapesti küldött- értekezletén a vitában felszólalt Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja- Is. Bevezetőben tolmácsolta a

párt Központi Bizottságának üdvözletét. Ezt követően utalt arra, hogy ifjúságunk nagy része már a szocializmusban született és ebben a társadalomban él.

Szirmai István ezután a

nemzetközi helyzettel foglalkozott és egyebek közt a következőket mondotta:

— Miközben itt mi békés Viszonyok közölt ülésezünk,

háború dúl a világ két térségében, és ha nem akarjuk, márpedig nem akarjuk —,

hogy a ma még lokális jellegű háború világháborúvá szélesedjék, segítenünk kell azokat a népeket, amelyek igazságos harcot vívnak támadóik ellen.

Újabb

légiié 3M adás

Hísbbos elless

Szombaton délelőtt több ízben is légiriadó volt a VDK fővárosában. Csakúgy, mint pénteken, most is több amerikai felderítő repülőgép hatolt be először a város légiterébe. A 7. amerikai flotta repülőgép-anyahajéiról felszállt vadászbombázók később Hanoi déli elővárosára. Van Dienre szórták le bombater- hüket. Ezt az elővárost már több ízben bombázták. Ezt követően egy repüiőkötelék kis magasságban húzott el Hanoi központja felett és rakétákkal lőtte a Vörös folyó jobb partján lévő városnegyedet. Az amerikai gépeket a légelhárítás heves tüze fogadta. Előzetes híradatok szerint három amerikai gépet lőttek le.

Heti külpolitikai összefoglalónk

E

0

Az elmúlt hét vezető eseménye kétségkívül a közel- keleti térségben bontakozott ki.

Az • arab országok és Izrael viszonya — amely normálisnak soha sem volt nevezhető — a legutóbbi időben különösen válságos szakaszába érkezett. Mint ismeretes, ezt a szakaszt izraeli lépés váltotta ki; még az elmúlt hónap elején az izraeli fegyveres erők incidenst provokáltak Szíria határán. Az arab világ szolidaritásáról biztosította Szíriát, s a válaszlépések egyike az volt, hogy az Egyesült Arab Köztársaság elérte az ENSZ-erők visszavonását, lezárta az Akabai-öblöt, megtiltotta e felségvizeihez tartozó öbölben az izraeli hajók, valamint az Izraelnek címzett stratégiai áruk forgalmát. Ezután került sor — hétfő hajnalban — az izraeli fegyveres agresszióra, amelyet nem előzött meg hadüzenet és amely rendkívüli módon kiélezte a közel-keleti feszültséget, s ezen túlmenően az egész nemzetközi helyzetet is.

Az első . napok jelentései a fegyveres összecsapásokról nem nyújtottak tiszta képet és bizonyos mértékig ellentmondásosak voltak. Most már tisztán látni, hogy az izraeli agresszorok teljes mértékben kihasználták azokat az előnyöket, amelyeket a váratlanság nyújt a támadónak a modern háborúban. Már támadásuk első órájában a légierőké volt a főszerep. Az izraeli harci repülőgépek egyiptomi repülőtereket bombáztak és sikerült az EAK repülőgép-állományának nem jelentéktelen részét még a földön súlyosan megrongálni és harcképtelenné tenni. Ezzel Izrael megszerezte a légi fölényt és megteremtette az előfeltételeket szárazföldi erőinek előnyomulásához. Egyidejűleg az izraeli légierő bombázta más arab országok — Jordánia, Szíria — repülőtereit is. Ezt követte az izraeli szárazföldi csapatok offenzi vaja. Míg a jordán és a szír határszakaszon elsősorban helyi jelentőségű összecsapások folytak, addig Izrael és az Egyesült Arab Köztársaság között jelentős hadműveletekre került sor. Légi fölényük felhasználásával és gyorsan mozgó páncélos ékek segítségével az

A nagyközség várossá nőtt

izraelieknek sikerült tért nyerniük a hősiesen védekező

egyiptomi csapatokkal szemben. Elfoglalták a gazai övezetet, eljutottak a Sarm el Sejk térségébe és birtokukba vettek egy nagy kiterjedésű térséget, amely a Szuezi-csatoma övezetéig terjed.

s

A katonai eseményeket kezdettől fogva megfeszített diplomáciai tevékenység kísérte. A szovjet kormány és más szocialista országok — köztük hazánk — első pillanattól követelték kormánynyilatkozataikban, hogy az agresszort bélyegezzék meg, és az izraeli csapatokat szólítsák fel, hogy vonuljanak vissza azokba az állásokba, ahol az incidens kezdete előtt tartózkodtak. Ezt juttatta kifejezésre a Szovjetunió küldötte is az ENSZ Biztonsági Tanácsának első ülésén. Később a kialakult helyzetben, amelyre kétségkívül az agresszor térnyerése nyomta rá bélyegét,. a Szovjetunió attól a célkitűzéstől vezettetve, hogy véget vessen a vérontásnak, hozzájárult a Biztonsági Tanács egyhangú határozatához, amely a konfliktusban részvevő feleket haladéktalan tűzszünetre szólítja fel. Ugyanakkor a Szovjetunió és más szocialista országok félreérthetetlenül kifejezésre juttatták, hogy ez az első lépés minimális követelmény, amelyet az agresszív erők visszavonásának kell követnie, mert megengedhetetlen, hogy az agresszor hasznot húzzon támadásából.

A világ közvéleményére nagy hatást gyakorolt a Szovjetunió és a szocialista orszá-' gok felelősségteljes és egyszersmind elvi állásfoglalása. Űjra bebizonyosodott, hogy ezeknek a szavaknak: imperializmus és háború, a béke és szocializmus az ellenpárjuk.

A hét végén úgy tűnik, hogy bár Izrael az első tűzszüneti felhívásnak nem tett eleget, — a világ közvéleményének nyomására mégis bekövetkezett a fegyvemyugvás. Erre utal az, hogy Izrael és a konfliktusban részvevő arab államok feltételesen elfogadták a tűzszünetet.

Y

A közel-keleti események időszakában is fokozódott az

nak mintegy felét teljesítették.

4 fejlődés folyamatos

A végrehajtó bizottság megállapítása szerint a határozatoknak körülbelül harminc százaléka még most van a végrehajtás útján — tehát a fejlődés folyamatos. A harmadik ötéves tervben 1003 lakás megépítésére nyílt mód, de lehetőség van rá — miként jelzi az előterjesztés —, hogy további 468 lakást építsenek a megyei szintről kezdeményezett tárgyalás alapján. Ezenkívül vállalati forrásból 70, míg magánerőből körülbelül 500 lakás épül 1970-ig. Az állami lakásépítkezések jó ütemben haladnak, félő azonban, hogy az 1969. évre szóló tervek a fő közlekedési utak korszerűsítésének elhúzódása miatt megcsorbulnak. Eme útvonalakat tehát a jövő esztendőben korszerűsíteni kell.

A kultúrpark általános rendezése, amelyről három, évvel ezelőtt szintén született határozat, jó ütemben halad, éppúgy az Ózd-Bolyok térségben folyó építkezés is. A beruházás, illetve programkészítés stádiumában van többek között a járási tanács irodaháza, amely 1970-ig megépül. A közfürdő és uszoda kivitelezése két ütemben történik. A fürdő 1968—1970. között, míg az uszoda egy évvel később épül meg. A szolgállatóház programját ez év áprilisában jóváhagyták. A kivitelezői kapacitás és a KISZÖV által vállalt szanálási fedezet azonban ez ideig még nem biztosított.

A fejlesztést gátló körülmények

A végrehajtó bizottság megállapította, hogy a korábbi határozatoknak húsz százalékát nem sikerült végrehajtani, illetve a megjelölt feladatokat elkezdeni. Ezeknek oka az előre nem láthatott objektív hatásokra vezethető visz- sza. Nem sikerült — bár a városközpont kialakítása végett szükséges volna az Ózdi Kohászati Üzemek törőmű- és hulladék-előkészítő telepének áthelyezése, két középiskola,, egy óvoda és egy strandfürdő megépítése. Ez utóbbi csak a negyedik ötéves tervben készülhet el, amikorra a város vízmérlege egyensúlyba kerül.

Időközben újabb, a fejlődést zavaró gondok is , adódtak. Például a távfűtőhálózat hőközpontjának kapacitása kétezer lakás kiszolgálására elegendő. Teherbírása 1970- re kimerül. Az újabb hőközpont megépítése végett már jövőre meg kell kezdeni a beruházás előkészítését. Két három éven belül kimerül a központi derítő kapacitása is, tehát bővítésre szorul.

Tekintettel arra,. hogy az ózdi demográfiai helyzet lényegesen kedvezőbb az országos tendenciánál, keresni kell az újabb munkalehetőségeket is. A ruhagyár fejlesztését sikerült három évvel előbbre hozni. A felkutatás és a lehetőségek megteremtése természetesen ezzel még nem ér véget.

íme tehát a bizonyíték: az egykori nagyközségnek már nemcsak a rangja városi, hanem a gondjai is azok. Fejlődése azonban nem áll meg. Biztosíték erre az ózdiak vá- rosszeretetén kívül a megyei tanács végrehajtó bizottságának gondoskodása, amely újabb határozataival segít és módot nyújt a gondok legyűréséhez.

Csala László

amerikaiak agressziója Vlefc* nam ellen. Mialatt a 6. flotta a Földközi-tenger térségében manőverezett, a 7. flotta re- pülőgép-anyaha jóiról felszálló vadászbombázók ismételten támadták a VÜK nagyvárosainak környékét, — legutóbb Hanoi belvárosát is. Megmutatkozott, hogy a korszerű szovjet légvédelmi harci eszközök — vadászgépek, rakéták, légvédelmi lövegek — segítségével a VDK légvédelme egyre növekvő veszteségeket okoz az agresszorok légierejének. Június 5-én Thanh Hoa fölött lelőtték az agresszorok kétezredik repülőgépét Amerikai szakemberek úgy vélik) hogy az Egyesült Államok már négymilliárd dollár értékű veszteséget szenvedett a légitámadások során. Legalább ilyen érzékeny veszteség az, hogy több mint ezer magasan képzett amerikai pilóta esett fogságba, vagy vesztette életét

A dél-amerikai Bolíviába!! olyan eseménysorozatra került' sor a hét utolsó három napján# amelyek mögött félreérthetetlenül kirajzolódnak Washington „globális” békebontó politikájának körvonalai. Az or*i szagban rendkívül kiélesedett a társadalmi feszültség: a bányászok — akik a bolíviai munkásosztály derékhadát képviselik, sorozatos sztrájkokat, tüntetéseket szerveztek. Az egyetemek diákjai önálló, Washingtontól független külpolitikát és szociális haladást követeltek. A vidéki körzetekben erősödött a partizánmozgalom annak ellenére, hogy már kétszáz amerikai tanácsadó — a „partizánelhárító” műveletek specialistái — tartózkodik az országban. A bolíviai kormány rendkívüli intézkedésekhez folyamodott, ostromállapotot jelentett be és baloldali politikusok, ismert haladó személyiségek egész sorát tartózlattatta le. Mindéit jel szerint ez csak olaj a tűzre és a hét végén Bolívia számoá városából olyan jelentések érkeztek, amelyek a kormányellenes hangulat erősödéséről# helyenként robbanásig feszült helyzetről tanúskodnak.

A „Ép tieriitó“ - a „«ép írója

Zalka Máté halálának 30. évfordulóján

ft fi

pszichológiájuk árnyalatossá; ga magasan ama szint föle emeli őket, amelyet az író maga másutt szerényen „nyersanyagának, „vázlat”-nak jellemzett. Amit az író Zalk3 Máténak nem adott meg ai idő, azt pótolta nála az élm<y nyék intenzitása, a művész1 ihlet dinamikája, és nem utolsósorban a marxista világne' zeti szenvedély.

E

nnek az életműnek fényjelét igazán sók minden megadhatja, de aligh3! nem mindenekelőtt spanyo> polgárháborús szereplése ami csúcspontja Zalka eddigi tetteinek, s betetőzi életútját. Madrid védelme a 1”' Nemzetközi Brigád elén 193" novemberében, a jaromai diadal 1937 elején, a guadalajarSJ helytállás 1937 márciusában ma már a nemzetközi munkásmozgalom legszebb lapja* ra tartoznak. Ekkor érdem0*'’' te kJ végképp azokat a szavakat, amellyel Luigi Longo, a* Olasz Kommunista Párt nl3. főtitkára — egykor Zalka ségének politikai biztosa búcsúzott a „nép tábornok^ túl” és a „nép írójától”: .

„Nagy hősünk előtt uto!^ tiszteletadásként minden sp3' nyol harcos, a szabadság minden önkéntes katonája mcL hajtja a nagy harcokat és na£; győzelmeket látott zászlók^, De Lukács tábornok nevébe*^ harcban elesett nagy hősün

nevében, azonnal fel is em*

iek

,ét

jük zászlóinkat, hogy isin1 harcba vigyük azokat abb11’ a történelmi küzdelemb0^ amelyet a spanyol nép, badsága és függetlensége v?# delmében, az egész halad emberiség jövőjének vedcln1"* ben vív.”

t. *«

Elemezte a közel-keleti háború előzményeit, okait és élesen elítélte Izraelnek az arab államok elleni agresszióját, az Egyesült Államok és Anglia imperialista köreinek mesterkedéseit.

Ebben a feszült nemzetközi helyzetben világosan kirajzolódik, hogy nekünk magyaroknak hol a helyünk, hogyan teljesíthetjük jól kötelességünket a nemzet, a nemzetközi munkásosztály, a békére vágyó népek javára. Azok mellett van a helyünk, akik védik nemzeti függetlenségüket, védik a népek önrendelkezési jogát, a békét, azok mellett, akik meg akarják menteni az emberiséget, a világot az atomháborútól.

Felszólalása befejező részében Szirmai István az oktatási reform végrehajtásának néhány eddigi tapasztalatairól szólt.

Miként arról már beszámoltunk, a Borsod Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága az. elmúlt napokban újból tárgyalt Űzd város fejlődéséről. Azért íjból, mert három évvel ezelőtt fontos határozatokat holott a fejlesztésére.

Legutóbbi ülésén a végrehajtó bizottság visszatért a korábbi témához, és azt vizsgálta, hogyan érvényesültek e határozatok.

Külsőben is Városiasabb lett

A végrehajtó bizottság elé terjesztett jelentés — amelyet a tárgyalás előtt maga a végrehajtó bizottság elnöke, dr. Pap p Lajos láttamozott — megemlíti, hogy Ózd nagyközség 1949-ben kapott városi -angot. Az eltelt időszak első elében csak mérsékelt volt a ijlődés, a második felében, de különösen a második ötéves terv idején ugrásszerűen nőtt. A várossá nyilvánítás óta megháromszorozódott az ipar termelése, s több mint kétszeresére emelkedett a foglalkoztatottság, valamint a lakosság száma. Hússzorta nagyobb lett a személy- és áruszállítási forgalom, ami fölöttébb figyelemre méltó tény. Ennek megfelelően áruházzal, ipari és szolgáltató egységekkel bővült, illetve korszerűsödött a kereskedelem. Az új általános- és középiskolákban, szakmunkásképző intézetekben, a modern kórházban és rendelőintézetben nyolcszor annyi pedagógus, illetve orvos szolgálja a közoktatás és az egészség ügyét, mint a várossá alakulás előtt. Rohamosan javult a város munka- és élet- körülménye. Jól érzékelteti ezt a fejlődést az, hogy a lakosság harminc százaléka új lakótelepek modern lakásaiban lakik. Lényegesen javult a közművesítés, ennek következménye, hogy az elmúlt évben kezdte meg szolgáltatását a távfűtő- és gázhálózat.

A már említett tervciklusban elkészült a városközpont és a Szén na-völgy beépítési terve, a Béke-telep tervprogramja. Javult és tovább javul az úthálózat is. A harmadik ötéves terv során a fejlesztés egyik fő mérvadója az általános városfejlesztés, illetve rendezés, ami feltételezi a város- és iparfejlesztés összhangjának megteremtését. Az erre az időszakra előirányzott 200 millió forintos tanácsi beruházást mintegy száz millió forintos nagyságrendű helyi erőforrással, s harminc millió forint értékű társadalmi munkával és helyi anyaggal egészítik ki.

. Az eredmények összegezésekor megállapította a végrehajtó bizottság, hogy a határozatikig megjelölt feladatokfrontélet, a háborús nyomorúság realista színképe, a kaland és a humor színein át érzékeltetett írói tanúságtétele szélesebb körben is ismert Do- berdó című regénye, melyet 1932—36 közt alkotott; a polgárháború kavargásának, a bolsevikok történelmet alakító elszántságának és a magyar internacionalisták tetteinek eposzát pedig A bolygók visz- szatérnek című két kötetes, monumentális regényében teremtette meg. S ezeket Zalka hol csaták közti szünetekben, hol pártmunkája, államigazgatási feladatai, vagy kolhozszervezői tevékenysége közepette alkotta — elsődlegesen talán nem is annyira a művészi önkifejezés szándékával, mint inkább azért, hogy el ne mulassza méltó monumentumát állítani a 17 utáni fegyvertényeknek.

Zalka műveiben van valami Jókain és Walter Scolton iskolázott, romantikus nagyvonalúság, a cselekményt többnyire erős kontúrokkal, apró nüanszokkal nemigen törődve építi, de prózaírói alkatát mindenképp a művészi teremtő munka belső kidolgozottsága, a szemlélet cs az emberformálás szilárdsága, homogén jellege jellemzi. Regénykarakterei: Mátrai zászlós, vagy a Gavró Lajos hadtestparancsnokról mintázott Gara Viktor, meg Sárközi, a tizenkilenccs veteránok előképe tőrőlmct- szett, egy darabból öntött realista figurák, élő, igaz típusok,

tesből kommunista forradalmárt formált és újabb, de most mar világnézete parancsára vállalt harcokra ösztönözte őt. Ö maga így ír e lázas, érlelő időszakról, a történelem felgyorsult menetéről:

.. előbb pacifista lettem ... azután pedig ... antimilitaris- ta. A hadifogságban ismertem meg a szocialista eszméket. . Internacionalista lettem. A polgárháború sok győzelmét és vereségét éltem meg ezredem- mel.” A hőstettek, amelyekről annyi legenda született, a Scse- tikin szibériai partizánhadseregében való harcok, az uráli, az ukrajnai, a krimi ütközetek sora, a perekopi erőd bevétele, a diplomáciai futár- szolgálatok és még annyi minden más részvállalás a szovjet munkás-paraszt állam védelmében nem a romantikus ifjonti kalandvágy terméke, hanem egy szocialista világnézethez eljutott, hamar öntudatra ébredt, forradalmár logikus-szükségszerű cselekvése volt.

Az ekkor szerzett élményeknek, megrázkódtatásoknak zu- hataga adja témáját írói műveinek, a novellák százainak — épp az idén jelent meg Az éneklő börtön címmel összegyűjtött kiadásuk —, a Jeruzsálem című allegóriának, amelyben a magyar hadifoglyok szenvedő panaszát és lázongó keserűségét még a XTII. századi keresztes vitézek ajkára adja az író, majd az érett, nagyhatású alkotásoknak is. A

H

arminc esztendeje, hogy Zalka Máté, az akkor már nemzetközi hírnevű hadvezér és politikus, a spanyol polgárháború „Lukács tábornoka” hősi halált halt az aragóniai fronton. A hír azonban, amely órák alatt bejárta a világsajtót, a megdöbbent emberek milliói számára inkább az internacionalista hadseregparancsnok, a munkásmozgalmi vezető fájdalmas életáldozatát jelentette, mintsem a tehetséges íróét, aki kényszerű emigrációjában is folytatta és őrizte a magyar irodalom legnemesebb hagyományait.

Legendák övezték, szinte kezdettől fogva ezt az életet, közkézen szállongó-alakuló meseszerű történetek — mert legendás volt maga az élet is: a fantázia csak azt nagyította fel, látta el népmese! színekkel, ami a valóságban is nagyszerű, páratlanul szép forradalmár] példamutatás volt. Tizenkilenc esztendős fejje! a világháborús forgatagba került fiú az elkövetkező két évtizedben sok embernek való élményt, kivételes tapasztalatot élt meg: a Nagy Október vonzása, számára olyan indító energiát jelentett, amely haláláig erőt adott új meg új, néha valóban ember- feletti. vállalkozásaihoz. A do- berdói és volhiniai világháborús .csaták, maid a szibériai, krasznojarszki fogság volt az a kohó, ami a félig gyerekfejjel otthonról elkerült önkén-