Észak-Magyarország, 1967. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-09 / 134. szám
2 fiSZAKMAGYARORSZÄG Péntek, 1S67. június 9. KÜLFÖLDI HÍREM. MOSZKVA Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke csütörtökön' a Kremlben fogadta Szalah Eddin Ta- razit, , Szíria moszkvai nagykövetét. * LIDICE Csehszlovákia különböző részeiből tízezrek és sok száz külföldi vendég vesz részt június 11-én, vasárnap azon a nagygyűlésen, amelyet Lidice- nek a fasiszta banditák által történt elpusztítása 25. évfordulóján tartanak. A hatalmas demonstráción beszédet mond ■ Antonin Novotny köztársasá- j VDK gi elnök, a.'CSKP KB első ■ titkára. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a forradalmi munkás-paraszt kormány és a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága, a Bolgár Népköztársaság kormánya között megállapodás született arról, hogy a közel-keleti események miatt későbbi időpontra halasztják a Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttségének ez év június első feléi-e tervezett bulgáriai látogatását. At amerikai légierő vselaataii ‘veszleségei A VDK elleni légi háborúban az Egyesült Államok légiereje óriási veszteségeket szenved —, írja a Pravda hanoi tudósítója. •— E veszteségek ellenére sem sikerült elérniük a elleni bombatámadások stratégiai céljait. A Pravda hangsúlyozza, hogy már a kétezredik amerikai repülőgépet is megsemmisítették,' majd így folytatja: „Az Egyesült Államok katonai vezetése a VDK ellen a csendes-óceáni térségben állomásozó sugárhajtású amerikai repülőgépek körülbelül egy- hármadát vetette be. Illetékes szakemberek úgy vélik, hogy az Egyesült Államok már négymilliárd dollár értékű veszteséget szenvedett a légitámadások során. Stellt Msíljll az SOT-iiak A Brazíliai Szövetségi Legfelsőbb Bíróság szerda este öt és félórás tanácskozás után úgy döntött, hogy Franz Stangl náci háborús bűnöst kiadják a Német Szövetségi Köztársaságnak. Tárgyalás után kiadják Ausztriának is. A zsidó dokumentációs központ közleménye szerint egy meg nem nevezett személy árulta el hollétét. Hétezer dollárért, egy centet kérve Stangl minden áldozatáért, Stanglt Düsseldorfban állítják bíróság elé. A ghanai hatóságok önkényéről ; PRAGA Agárdy Gábor színművész kezdeményezésére a Prágában vendégszereplő Nemzeti Színház együttesének tagjai azo- -kat a virágokat, amelyeket a • nagy sikerű prágai bemutatko- : zás alkalmával kaptak, csütörtökön elhelyezték a lidicei ‘hősök emlékművén. ’ ■ # , LONDON , Huszonöt évi börtönbüntetésre ítélte csütörtökön egy londoni bíróság Charles ! Hrichardsont, „a kínzó gengsztert”, aki áldozatait villanyárammal és egyéb válogatott módszerekkel kínozta. * ; . BUKAREST A Román Szocialista Köztársaság ‘Államtanácsa 1967. június 28-án délelőtt 10 órára összehívta a nagy nemzetgyűlés 7. ülésszakát. # NYUGAT-BERLIN Saját kérésére felfüggesztették állásából Erich Dünslnget, a nyugat-berlini rendőrség vezetőjét arr,a az időre, amíg kivizsgálják a múlt szombati diáktüntetés véres elfojtásának köfülményeit. Mint ismeretes, á tüntetőkre támadó rendőrök agyonlőtték Benno Ohnesorgot, a nyugat-berlini szocialista diákszövetség egyik vezetőjét. * BRÜSSZEL A brüsszeli Innocation' Áruház május 22-í tűzvészének végső mérlege szerint 322-en égtek bent az épületben. A Pravda csütörtöki számában szerkesztőségi megjegyzésben kommentálja a ghanai katonai rezsim döntését, amelynek értelmében kiutasították az országból a Pravda és az APN tudósítóját. A szovjet újságírók kiutasításának megindokolására összetákolt ,,érvek" szerint Korovi- kov és Kazancec „felforgató tevékenységet fejtett ki és hamis propagandát terjesztett Ghana ellen”. A Pravda hangoztatja, a ghanai hatóságok nem tudtak egyetlen konkrét tényt sem felhozni, ami vádjaikat igazolná. Ostromállapot Bolíviában A bolíviai kormány szerda este elrendelte az ostromállapotot. A kormány az intézkedést a fővárosban mind gyakoribbá vált diáktüntetésekkel és főleg a La Paztól délre fekvő bányakörzetekben megnyilvánuló feszült helyzettel indokolja. 'Antonio Arguedas belügyminiszter több letartóztatást jelentett be és hangsúlyozta, a jelenlegi helyzet a „szélsőséges pártok és a nemzeti forradalmi mozgalom által szított felforgatás következménye.” T. I. miskolci olvadónk lak sa beázott. A beázásból kárt keletkezett. Arra kér válasz , hogy a bér.emjny tetőzetét ki köteles megja- vtttalnl, és kártérítést kö- vctclhet-e? A lakásbérletről szóló 35/1956. MT számú rendelet és ennék végrehajtásáról kiadott 15/1957. sz. Korm. rendelet előírja, hogy a bérbeadó köteles gondoskodni az épület állagának karbantartásáról. A bérlő akkor jogosult a bérbeadó költségére elvégeztetni a javítási munkákat, ha a bérbeadó a bérlő írásbeli felszólításától számított harminc napon belül ennek nem tesz eleget, ezáltal a bérlemény használhatósága csökken, vagy az épület állagát károsodás érheti. A bérlőt az elvégzett munkákra fordított költségek teljes összege erejéig bérbeszámítási jog illeti meg. Ha konkrétan megállapítható, hogy olvasónk lakásában a kár azért keletkezett, mert a bérbeadó nem tett eleget tetőjavítási kötelezettségének, felel a magatartásával okozott kárért, tehát kártérítést lehet kérni. vállalnak arra, hogy a tanulmányi szabadságot biztosítják. Ezért a munkaadói javaslatot jogszabályi úton nem lehet kikényszeríteni. ♦ K. I. abaújszántól olvasónkat a háztulajdonos a késő esti órákban hetenként zaklatja a bérleményben azzal az indokolással, hogy ellenőrzést tart. Olvasónk arra kér választ, van-e ehhez joga a háztulajdonosnak? A lakásbérletről szóló rendelet szerint a bérbeadó (ház- tulajdonos, vagy megbízott kezelő) jogosult a lakás rendeltetésszerű és gondos használatát ellenőrizni, de oly módon, hogy ezzel a bérlő nyugalmát és foglalkozását ne zavarja. A rendeletek előírják, hogy a bérbeadó évenként két ízben, csak munkanapokon 8—20 óra között gyakorolhatja ellenőrzési jogát. TÁJÉKOZTATÓ 11.1 JOGSZABÁLYRÓL Az állami gazdaságok dolgozóinak kedvezményes házépítéséről. Az 1/1967. számú MÉM— PM—ÉVM együttes rendelet lehetővé teszi az állami gazdaságok állandó dolgozóinad) hogy lakáshelyzetük mégjaví-1 tása céljából kedvezményes feltételek mellett építhetnek társas- és családi házakat Erre a célra az OTP 100 000) kivételesen 120 000 forint ősz- szegig építési kölcsönt biztosít) ha a dolgozónak legalább 10 százalékos saját hozzájárulása van. A kölcsön évi 2 százalékos kamatozású és 25 év alatt törleszthető. Az állami gazdaságok Ö nyújtanak segítséget, mert » helyi termelésű építési anyagokat önköltségi áron, a bon- tási anyagokat pedig a bontási munka ellenértékeként adhaií ják át az építtetőknek. Az építtető, dolgozók igényi be vehetik az állami gazdaság fuvareszközeit és épílőbrigád- jait. Azokat a dolgozókat akik a kedvezményes építési kölcsönben részesíthetők, a gazdaság igazgatója a szakszervezeti bizottsággal egyetértésben jelöli ki. A rendelet 1967. május 26-! án lépett hatályba. Dr. Sass Tibor jogtanácsos I-. I. hejőpapi olvasónk *—- ács munkakörben dolgozik. Technikumba Jelentkezett, de munkaadója nem javasolta felvételét, hivatkozva rá, hogy munkakörének ellátásához a technikumi képesítés megszerzése nem szükséges. Azt szeretné tudni, hogy a munkaadói hozzájárulást ki lehet-e kényszeríteni? A Munka Törvénykönyve tartalmaz olyan előírást, hogy a vállalat igazgatója köteles a dolgozók szakmai képzését, továbbképzését előmozdítani, alkalmas módon támogatni. A vállalatok szakmunkás- és továbbképző tanfolyamokat, munkamódszerátadést szerveznek azoknak a dolgozóknak, akik munkájuk ellátása mellett középiskolai, szakiskolai , vagy főiskolai tanulmányokat folytatnak,' tanulmányi szabadságét biztosítanak. Államunk minden állampolgárának biztosítja a jogot a tanuláshoz, de tekintettel arra, hogy a tanulmányi szabadság biztosítása a munkaadókat terheli, ezért jogkörükbe tartozik annak eldöntése, hogy a munkavállalókat milyen továbbtanulásra javasolják. Felvétel esetén ugyanis kötelezettséget váioga wm Etlielasztsflék a magyar pártós kormánykiildöiSség belgái iái látogató; Mit mond a paragrafus? Jogássunk válaszol zésügyi miniszter előterjesztésére a kormány hatályon kívül helyezte a termelőszövetkezeti elnökképző tanfolyam létesítéséről szóló minisztertanácsi határozatokat, * felhatalmazta a mezőgazdaság1 és élelmezésügyi minisztert hogy termelőszövetkezeti vezetők tanfolyamon történ® képzésének és továbbképzésének rendszerét saját hatáskörében szabályozza. A Minisztertanács a mező; gazdasági és élelmezésiig)'' miniszter javaslatára határozatot hozott az állategészségügyi szolgálat továbbfejlesztésére. A kormány tudomásul vette az Országos Vízügyi Fő- igazgatóság vezetőjének előterjesztését az árvízvédelem helyzetéről és határozatot hozott. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. A kormány határozata éh telmében július 1-ével meí' szűnik az Országos Arhivatrt s megkezdi működését az Of' szagos Anyag- és Árhivata^ Az Országos Anyag- és Aj" hivatal létesítésével egytej ben megszűnik az Á.ruraktározási Hivatal, s helyette A*! lami Termékgazdálkodá5 Igazgatóság alakul; enn^ felügyeletét az OvszáS0^ Anyag- és Árhivatal elnö^ látja el. A Minisztertanács az Oíj szagos Anyag- és Arhlvatjj elnökévé dr. Csikós Nagy Bf lát, a hivatal elnökhelyettes ®! vé Vallus Pált, az ' Álla»1' Termékgazdálkodási Igazi?1' lóság vezetőjévé Andrási Gy zőt kinevezte. A kormány ■ Táj ókoztci tási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Fock Jenő, a kormány elnöke tájékoztatta a Minisztertanácsot a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága küldöttségeinek Budapesten folytatott megbeszéléseiről. Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese beszámolt a magyar—szovjet gazdasági és muszaki-tucTomá- nyos együttműködési kormányközi bizottság ötödik üléséről. A kormány a beszámolót jóváhagyólag tudomásul vette. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter előterjesztése alapján a kormány határozatot hozott a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium hatásköréről és feladatairól. Az Országos Arhivatal elnökének előterjesztése alapján a kormány határozatot hozott a július 1-ével megalakuló Országos Anyag- és Árhivatal hatásköréről és feladatairól. A mezőgazdasági -és élelmezésügyi miniszter a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövet-. ség Központi Bizottságával együtt kidolgozott jelentést nyújtott be a falusi ifjúság munkalehetőségeiről, a mező- gazdasági szakmunkás- és technikusképzés helyzetéről, valamint a végzett fiatalok munkába állításáról. A Mi-' nisztertanács a jelentést megvitatta és a .javaslatok alapján határozatokat hozott. A mezőgazdasági és élelmeNémaíilm az atomkorban című film vetítése közben & te a közönséget. ,u 'Röviddel a vetítés elkért^ se után a kép élvezhetetlen sötét lett, majd elszórt^ hanghibák jelentkeztek. v kép később javult, de tÖjL szőr megszakadt az előadó) mert — mint később kidért., — az egyik vetítőgép f x mondta a szolgálatot. Evj) .után a megmaradt egy ^ hangberendezése is tönk'jj ment. így aztán visszatért'1'^ a némafilm - korszakba. ,j hang nélküli előadás 23 . , 15 perckor félbeszakadt, ö® közönség bosszankodva zott. ) Néni lehet csodálkozni, t jó film ellenére is kevés ^ néző. Nagyon jó lenne, ha , illetékesek felfigyelnének ^ re az állapotra, hogy hí'j, és hasonló esetek ne isi11® lődjenek meg. ; Megnyitotta kapuit a népikért! szabadtéri színpad. Az ;mind szép és jó, hogy nem Jfülledt melegben kell végignézni az előadást (Béke és íKossuth mozi), lehetőség nyílt Szöldövezetben a filmek tneg- ■tekintésére. Ebbe az örömbe jüröm is vegyül. i Az újság egyik februári ■száma, hírül adta, hogy fel- ■újítják a miskolci kertmozit: ■ kicserélik az elkorhadt pado■ kat. A felújítást az idény kez- jdetéig ígérték. A filmvetítés jmegkezdődött, a felújítás a jkerítés egy kis szakaszának ■lefestésére szorítkozott. A pa- •dok továbbra is rosszak, a vá- •szon nincs rendesen kifeszít- ■ve, ráncos, ami zavarja a ké■ pet A világítás sem a leg- jmodernebb, ez azonban sem- jmi ahhoz a bosszúsághoz ké- ipest, ami január 6-án a Légió Vilma abban a percben megérezte, hogy a mama azt várta tőle, hogy kétségbeesve panaszolja, meg se tudok mozdulni mama nélkül, képtelen vagyok dolgozni, nézzen rám, ez a sok házimunka lenyúz, tönkretesz, kiszívja az energiámat. Az nyugtatta volna meg a mamát... Ha ő nélküle boldogul, akkor mire való az érdeklődése, hogy ezt a rozoga szervezetét foltozgassa. mi értelme az életének, ha nem tudja hasznukra fordítani, ha minden úgy megy, mint a karikacsapás?! — Paradicsomlevest főzök. Bontok egy üveget... — Ugyan — legyintett az öregasszony. — Ildikó utalja a paradicsomlevest. — Nem válogatunk — mondta összeszűkült torokkal Vilma, mert valami gyengédet: akart mondani, valami olyat,1 hogy a mama megsejtse, szük-i sége van rá, az éjszakáit át-; virraszt.ia miatta, reszket érte,; el sem tudja képzelni az éle-] tét nélküle, mama, mama! De: csak ez a suta, szigorú mon-i dat jött ki belőle: nem váló ! gátunk! ■ Amikor beadta a vacsorát,] Ildikó elfintorította az arcát.] — Paradicsomleves! Mikor: jön haza a nagymama? — és: zaklatottan, reszelős sírással! — mikor jön már haza? Min-] denért szidsz, és paradicsom-] levest kell enni, és ideges] vagy és... — hirtelen félre-] kapta a fejét, mint aki po-j font véd ki. Sohasem értette meg, hogy] pofon helyett miért szorította] úgy magához az anyja, hogy] a brosstűje recésre nyomta a] homlokát. sok bevásárlás, cipekedés ... nekem nem volt sok. Egész életemben azt csináltam ... ellátni a családot, úgy beosztani,., de to • •. sohasem tudtál beosztani. — Most tudok... Az ember belejön. Egy-keltőre összecsapom az ebédet... Az öregasszony arca besüppedt mintha szeme is hátrább csúszott volna. — Összecsapni... Mindennek megvan az ideje... Képzelem, hogy néz ki a lakás. A parkett összetaposva, a szekrény teteje poros. Nem Ls győzheted egymagádban, segítség nélkül.' — Győzöm — mondta Vilma eltökélt türelemmel. Szegény mama, még mindig a parkett miatt bánkódik. Olyan a lakás, mint egy zsibvásár. A gyerekek nem segítenek, önzők, akár az apjuk! Természetesnek találják, hogy elébük rakja az ételt, mosson, főzzön rájuk. Észre sem veszik,, hogy az örökös gondban elmorzsolódik az élete. Az öregasszony szernpillája megrebbent. — Szóval, győzöd — mondta színtelen hangon. — Mit adsz ma vacsorára? Mit tudom én. gondolta Vilma. Ezer dolgot kell még addig lebonyolítani. Dudás megígérte, hogy egy plakáttervezést szerez neki. Mitjuz. Majd csak álcád valami otthon. Ha más nem ... — Mit mondasz, mamikéin? — Semmit. Bevásárlás, főzés. .. mikor jutsz hozzá, hogy a magad dolgát csináld? — Hát... úgy osztom be, hogy mindenre jusson idő. Épp most készültem el két borítólap-tervvel — mondta Vilma egy árnyalattal lelkesebben, mint ahogy akarta. Nem tartozott a befutott grafikusok közé. Még mindig rengeteg utánjárás, telefonálgatás előzte meg, hogy megrendeléseket kapjon. Mire a rajzasztalához tilt, elfáradt a köny- nyed csevegéstől, attól, hogy „fontos” emberekkel itta a duplákat, miközben azon töprengett, nem célravezelőbb-e, ha panaszkodik: két gyerek, meg a mama ... a férjem disz- szidált... úgy maradtam itt. .. Kislány korában, amikor tánciskolába járt, az volt a vágya, hogy azt mondhassa: minden négyesem foglajt már. De erre sohasem kerüli a sor. Nagylánykorában azt szerette volna, - ha egyszer legalább késve érkezik a randevúra. Ez sem sikerült. Mindig előbb érkezett, mindig neki kellett várni, az ajtónyitást lesni, szorongva számolni a perceket. Most pedig arról álmodozott, hogy a noteszában böngészgetve kijelenthesse: sajnos, képtelen vagyok több munkát vállalni 1 — No, mamikám ... minden úgy megy, mint a karika- csapás. — Hogy bírod... — hajtogatta az öregasszony. — Az a — Már nyolcadik hete ... — mondta . az öregasszony, és várta, hogy a lánya sóhajtson. De a sóhajtás elmaradt. — Az a fő, hogy jobban vagy — mondta szigort mosollyal Vilma. Szájaszele vibrált, össze tellett szorítania, attól keményedett meg a mosoly az arcán. — Beszéltein az .orvossal. A jövő héten hazaenged. A kórteremben megfülledt a levegő. Ä veréjtékes testek kigőzölgését nem tudta elnyomni a kinti világ illata, amelyet a látogatók magukkal hoztak. Vilma egy cserép jácintot tett az asztalra, támadóan édes illatán keresztülszivárgott az öregasszony savanykás leheleté. — A jövő hét... azt csak úgy mondják — dünnyögte az öregasszony, és a falnak fordult. Vékony hajfonata szürke madzagként futott a hátára. — Én már el lennék itt... csak miattad ... Hogy bírod . .. hogy bírod egyedül? — Azzal ne törődj, mama. Látod, bírom. Kóstold meg, reggel sütöttem. Az öregasszony' gyanakodva harapott a piskótatésztába. — Nem szalonr.ás. — Miért lenne szalonnás? — A sóhajtás .most hangzott el. Fegyelmezett sóhajtás volt, nem az a mélyről fakadó,, két- Bégbeesett, mely az öregasz- Bzony idegeiben élt. —’ Mennyi bajt zúdítok a feyakadba, mennyi' munkát!
