Észak-Magyarország, 1967. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-25 / 148. szám
2 ESZAKMAGYARORSZAG Vasárnap, 1967. június 23. Megnyílt Sárospatakon a Comenius-emlékkiállítás Pontosan egy héttel a Rákóczi várban megrendezett történelmi kiállítás nyitása utón ismét nagy jelentőségű tárlat ünnepi megnyitásának lehettünk tanúi Sárospatakon. A nagy hírű iskolaváros egykori neves professzorának, Co- menius Amos Jánosnak munkásságát bemutató kiállítás megnyitására eljöttek a Művelődésügyi Minisztérium, a csehszlovák művelődésügyi szervek, az Állami Egyházügyi Hivatal, az Országos Műemléki Felügyelőség, az UNESCO, a református egyház, a megyei és járási állami, valamint társadalmi szervek képviselői, s igen nagy számban jelen voltak Sárospatak egykori diákjai. A kollégium udvarán álló Rsi iskola-épületet, a Berna- sort, amely az iskolatörténeti múzeum otthona, az Országos Műemléki Felügyelőség támogatásával korhű formában restaurálták, s itt helyezték el a Comenius munkásságát bemutató anyagot. Comenius, mint ismeretes, Lórántffv Zsuzsanna meghívására jött 1650-ben Sárospatakra, ahol az akkor már 123 éves tanintézet nevelésügyi igazgatója lett. Irányítása alatt a sárospataki kollégium az Európa-szerte szá- montartott tanintézetek közé emelkedett. A világhírű cseh pedagógus sárospataki évei álatt írta számos neveléstudományi munkáját, több művét itt is nyomtatták ki. A nagynevű nevelő emléke és szelleme ma is elevenen él Sárospatakon, és ennek tudható be a szombaton, június 24-én délben megnyitott állandó kiállítás megszervezése, anyagának összegyűjtése, rendezése. A Sárospataki Egyháztörté- '•heti Tudományos Gyűjtemények keretébe tartozó kiállítás megnyitásán Takács Béla, a múzeum vezetője köszöntötte a megjelenteket, majd Molnár János művelődésügyi miniszterhelyettes mondott ünnepi beszédet. Elmondta, hogy a magyar múzeum-tudomány Nagymértékű gazdagodását jelenti a Comenius kiállítás létrehozása. Méltatta Comenius Életművét, kiemelte, hogy mindenkor az újat, a korsze- 'rúbbet kereste, s meg is találta. Indokolt, hoev ezt az Életművet állandó kiállításon mutassuk be, ezzel nagy adósságot is törlesztőnk. Hangsúlyozta a miniszterhelyettes, hogy ez a kiállítás nemcsak egyszerűen Comeniust mutatja | be, hanem iskolatör lene ti, ne- I veléstudományi, pedagógiatörténeti kiállítás is, amely azt is érzékelteti, miként ápolja a nagy példakép hagyatékát a múzeumi munkákban figyelemre méltóan jeleskedő Sárospatak. A megjelent vendégek közül elsőként Josef Benes, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság művelődésügyi minisztériuma múzeumi főosztályvezető-helyettese méltatta a cseh— magyar múzeumi és történelemtudományi együttműködést, majd arról szólt, hogy Comenius tanítása ma is élő örökség, mert az igazi humanizmus, a népek közötti barátság napjainkban nyert valódi tartalmat. Alekszander Horváth, Csehszlovákia budapesti nagykövetségének kultúratta- sé.ia köszönetét mondott a kiállítás megrendezéséért és Comenius emlékérmet nyújtott át Molnár János miniszter- helyettesnek, valamint Ráski Sándor püspöknek. Az Uhers- ky-ilrod-ban levő Comenius múzeum küldötte átadta a testvérintézmény köszönetét, valamint ajándékait, továbbá a tudományos együttműködés elismeréseként emlékérmet nyújtott át dr. Ujszászy Kálmánnak , a Sárospataki Nagykönyvtár vezetőjének és Filep Antalnak, a Rákóczi Vármúzeum igazgatójának. A református egyházi elnökség nevében Ráski Sándor, a Tiszán inneni református egyházkerület püspöke vette át a kiállítást. Meleg hangon mondott köszönetét mindazon szerveknek, amelyek a tárlat létrejöttében közreműködtek, segítséget nyújtottak, majd Comenius életművéről szólva elmondta, hogy a népért való fáradozás tette minden népek tanítójává, s emlékének, tanításának ápolása számunkra elkötelezettséget is jelent egymás megértésére, segítésére. Utalt arra, hogy a kiállítás nemcsak Sárospatakon van, hanem a közfigyelmet is ide irányítja. A mai Sárospatakon is ól a tudásnak, a szocialista hazafiságnak és az emberi társadalomért érzett felelősségnek a lángja — állapította meg többek között, majd beszédét cseh nyelvre fordítva köszönetét mondott a kiállítás létrehozását segítő csehszlovák szerveknek. A Comenius relikviáit bemutató kiállítást ezzel a nagy- közönség is birtokába vette. (Iim) Eseményekről RÖVIDEN ÖSSZETŰZÉSEK Péntek este véres összetűzések voltak Hongkong angol koronagyarmat szárazföldi városnegyedében. A zavargások a késő délutáni órákban kezdődtek, amikor tömegek tüntettek egy szakszervezeti székház előtt. A tüntetőket több száz rohamrendőr támadta meg. Kézitusára került sor, a rendőrök gumibottal és könnyfakasztó gázzal próbálták eloszlatni a felvonulókat, azok pedig üvegekkel és cserepekkel dobálták —a rendőröket. MEGDRÁGULT ■íjt A közel-keleti események következtében Svédországban június 23-tól kezdve a fűtőolaj ára köbméterenként két dollárral emelkedett. NYOMOZNAK ■Ífc Az FBI nyomozói vizsgálatot indítottak a Mohawk amerikai belföldi légiforgalmi társaság gépének pénteki szerencsétlensége ügyében. A 34 halálos áldozatot követelő katasztrófa mögött a repülőtársaság szabotázst gyanít. ÁRVÍZ $ Kétezerötszázra emelkedett azoknak a száma, akiket az elmúlt napokban szükséglakhelyre kellett telepíteni az Uruguay középső részén pusztító árvíz nyomán. A természeti csapás elsősorban a Montevideótól kétszáz kilométernyire északra fekvő Duraz- no várost sújtotta. ALTATÓ A varsói orvostudományi kiadó hanglemezeket hozott forgalomba, amelyeken az idegek megnyugtatását szolgáló szöveg van rögzítve. A szöveget halk, altató zene kíséri. A lemez beindítása után tizenöt perccel száz eset közül kilencvenkilencben a páciens elalszik. MEGÄLLAPODAS * A Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya és Kambodzsa kormánya között' megállapodás jött létre arra vonatkozóan, hogy nagykövetségi szinten a két ország diplomáciai viszonyra lép egymással. Heti külpolitikai m Napjainkban a diplomácia nemzetközi gépezete a közel- keleti problémacsoport körül forog.. Az Egyesült Nemietek ■Biztonsági Tanácsa — miután kétségtelen szolgálatot tett a világnak azzal, hogy ha a negyedik határozatával is, de -végül mégiscsak elérte a tűí- szünetet — a továbbiakban már képtelennek bizonyult a közel-keleti rendezés módjainak megtalálására. A Szovjetunió kezdeményezése az ENSZ rendkívüli közgyűlésénél; sürgős összehívására azért is talált oly nagy és kedvező visszhangra, — hiába ellenezte ezt" az Egyesült Államok és Izrael kormánya —, mert nyilvánvaló volt, hogy a világszervezet legfőbb fóruma lehetőséget nyújt a problémacsoport alapos és részletes megvitatására, alkalmat ad a világ országainak, hogy valamennyien kifejtsék véleményüket. Mindemellett pedig kézenfekvőnek tűnt, hogy az ENSZ-közgyű- lésre New Yorkba érkezett államférfiak két- és többoldalú külön tanácskozásokon is kereshetik a kivezető utat. A hét legfontosabb nemzetközi eseményére is fgy került sor: szinte félúton New York és Washington között, egy amerikai kisvárosban pénteken találkozott Koszigin szovjet kormányfő és Johnson, az Egyesült Államok elnöke. Éppen hat esztendő telt el azóta, hogy szovjet kormányfő és amerikai elnök személyes találkozón fejthette ki a maga álláspontját. A világ mai megoldatlan és súlyos nemzetközi problémái: a közel-keleti válságtól az amerikaiak vietnami agressziójáig, az atomfegyverek elterjedésének megakadályozását célzó nemzetközi szerződés létrejötte körüli .huzavonától az európai problémákig mindennek a megvitatására alkalom adódott ezzel. Érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy míg a közel- keleti kérdések látszanak elsősorban gyors megoldásra váróknak, a nyugati országokban is sok helyütt (Franciaországtól Dániáig) a vezető államférfiak összekapcsolják a közel-keleti rendezést a többi nagy nemzetközi probléma megoldási kísérletével, így elsősorban a vietnami háború befejezésével. Az ENSZ közgyűlésén nagy figyelemmel fogadták a tagállamok küldöttségei a Koszigin miniszterelnök előterjesztette szovjet javaslatot, amely azt tartalmazza, hogy az ENSZ ítélje el az izraeli agressziót, s akadályozza meg, hogy a támadó hódításra használhassa ki katonai sikereit. El kell érni, hogy haladéktalanul, minden feltétel nélkül vonják vissza a fegyverszüneti vonal mögé az izraeli csapatokat, .Izrael állam pedig térítse meg az Egyesült Arab Köztársaságnak, Szíriának és Jordániának az okozott károkat. A szovjet határozati javaslattal szemben az amerikai küldöttség javaslata — ha elvileg nem is ajánlotta az izraeli területi követelések elfogadását — jogászi csű- rés-csavarással lehetőséget kívánt teremteni arra, hogy a későbbi tárgyalásokon kielégítsék az izraeli igényeket. A megfigyelők véleménye szerint hosszú diplomáciai küzdelemre van kilátás, mind az ENSZ-ben, mind a világ- szervezeten kívül. Eközben a Szovjetunió és a haladó arab országok kapcsolatai szorosabbra fonódnak. Ezt jelzi Podsornij szovjet államelnök kairói útja és rendkívül részletes, hosszan tartó megbeszélés-sorozata Nasszer elnökkel és más egyiptomi vezetőkkel. (Itt említjük meg, hogy Nasz- szer átalakította kormányát e héten, ő maga pedig átvette az Arab Szocialista Unió főtitkári tisztségét is.) Az arab országok sajtója nagyra értékeli a Szovjetunió segítségét és méltatja azt a világméretű diplomáciai akciót, amelyben a szocialista országok erőfeszítéseket tesznek az agresszió következményeinek elhárítámenben vissza akarja fordk tani a történelem menetét. Jemen kormánya U Thanthoz. az ENSZ főtitkárához fordui- és felhívta a világszervezet figyelmét az angol aknamunkára. Természetesen a Közel-Kelet ügye is napirenden szerepelt azokon a megbeszéléseken, amelyeket Wilson brit miniszterelnök és De Gaul'e francia köztársasági elnök hét elején Versailles-ban. trianoni palotában folytatok A francia álláspont hatá'- érződhetett később az ENS?" ben, Brown angol külügynV' niszter felszólalásában is, anv kor London képviselője az izraeli területi követelések cu fogad hatatlanságáról beszéli' De Gaulle tábornok ugyani1- — a szerdai francia minisztertanácsi ülésen — újból határozottan leszögezte, hogy az erőszakot nem jutalmazhatja a világ területek odaítélésével ... s A közel-keleti válsággal függ össze, hogy Adenben, a brit gyarmatosítók egyik utolsó fellegvárában a nemzeti felszabádító mozgalom harcosai fokozták tevékenységüket, s nőtt az angol megszállók nyomása is. Nagy-Britannia egyidejűleg újabb gyanús manőverekbe kezdett az Adentól északra lévő Jemen jelenlegi rendszerének megdöntése céljából. Köztudomású, hogy a jemeni nép Adent országához tartozónak tekinti. A Gibraltártól Szingapúrig terjedő brit „stratégiai lánc” fontos láncszeme a támaszpont-város, amelyet a londoni kormány a jelek szerint úgy akar megőrizni, hogy JeDe Gaulle és Wilson taták hozóján a fő téma mégis fél Európai Gazdasági Közösség' hez való angol csatlakozás volt. A Párizsból és a Londonból származó értesülése': egybehangzóan azt mondják hogy a francia elnök változatlanul nem mondott sem igent sem nemet az angolok belépésére a Közös Piacba. Párizs valószínűleg tovább akarj0 húzni-halasztani az ügyben hozandó döntést. S nemcsak július elsejét akarja megválni, amikor a „hatok Európájában” a három intézmény (8 Közös Piac, a Montán Uni° és az Euratom) végrehajt0 szerve egy közös, úgynevezett „európai bizottságba” olvad össze. Párizs megnyugtatására szolgál, hogy az összeolvadó végrehajtó szervnél: az elnöke már nem a nyugatnémet Hallslein professzor hanem a belga Jean Key les* A közel-keleti válság set” feledtetheti a világgal, hog' az első számú nemzetköz] probléma az Egyesült Állam0’ kegyetlen vietnami agressziója. A vietnami háború váltci' zatlan hevességgel folyik. ^ hét nagy kérdése éppen f’1' hogy a Koszigin—Johnson találkozó hoz-e változást f1, USA vietnami politikájában? Pálfy József CSECSEMŐ UR-IV jem jössz fel? Este jó tv lesz... — Andrea a fejét se fordította felém, csak úgy hümmögve kérdezte, hol lakom. Mondom neki, hogy hol. „Szép környék” — mondta erre. Ebben a lakásban minden összejött. Szemben a csarnok, hajnalban rángatják, az asztalokat, teherautók dübörögnek. A' ház . előtt a kocsma. A szomszédban egy csecsemő iüvölt. . Andreát hetek óta a legképtelenebb szöveggel hívom. Kell nekem. Nagyon jó lenne! Látom, ahogy kibújik a pulóveréből, nagy kontyában megakad a pulcsi nyaka. Ci- bálja, az orra komikusán kidudorodik a vékony anyagon, keze mókásan kalimpál. Bezárta magát. A két mellét látom. őrület. Andrea sohasem hord melltartót. Megmondom őszintén, ilyenkor legszívesebben elrohannék itthonról. Mit csináljak itthon? Hallgassam a részegek hangoskodását,. vágj- egy csecsemő hisztériáját? Tegnap aztán feljött. Minek részletezzem, hogy előtte ilyen, meg ilyen izgatott voltam. Elrendeztem mindent a helyére, meg ilyenek. Bzóval megérkezett. Percek Watt hetet-havat összehordtam neki, nem is tudom elmondani. A lényeg az, hogy mindent akartam már csinálni, csak beszélgetni nem. „Hát igyunk!...” És ittunk... Aztán megint. „Hát igyunk!...” És ittunk ... Még a lélegzetemet is szabályoztam, amikor haját érintette az arcom. Mi az isten van ezzel a rohadt ággyal. Tolom a lábammal, legalább a fekhely lenne kész! Andrea hátra hajtja a fejét, mint egy óriás fa, lassan ledől. Ebben a pillanatban, mintha a világon én lennék a legádázabb ellensége, felslkoltott a szomszéd hisztériás porontya. Beleüvöltött... Most mondjam el. hogy Andrea tágra kerekítette a szemét és a szekrény felé pillogott. Felugrott! Valami föltámadt benne, talán a mindenhol leselkedő gyerek! — Hol van? Erről nem Is beszéltél! Valami teljes képtelenséget akartam válaszolni, erre a nem is tudom minek nevezzem kérdésre. — Most már megmondhatom szívem, ha már úgyis rájöttél, a konyhaszekrény alján szivarozik egy közepes méretű dobozban... Andrea dühösen legyintett. Csodálatos válaszom nem elégítette ki. Erre elmondtam, hogy a szomszéd kölyke bőg, mert az mindig bőg ... — Érted?! — Értem, de minek kiabálsz? — Nem is tudom, hogy minek. Tényleg, minek? Ennek itt ma vége, ezt be kell látni és kész, Andrea ezek után inkább énekel nekem kardalokat. H amar elment. Gondolom teljesen dühös magára, hogy eljött, mert potyára adta fel a sokat hangoztatott elvét, a házasság előtti szerelemről. A csecsemő, bikaerős hangján bömbölt tovább. Mikor aludhat ez a sakál? Biztosan kivárja, amikor házon kívül vagyok. Vettem két füldugót. De milyen sokszor tévedünk! Hát nem röhej? Egyszerűen tehetetlen vagyok! Már akkor is hallom, ha nem sir. Mintha az egész világ egy nagy gyereksírásból állna. Szép, csúnya? Kövér, ráncos? Valahogy mégiscsak tudnom kellene, hogyan néz ki? Kereplőt vettem. Most ülök az ágyon és kerepelek. Zeng a rádió, a magnóra felvettem a Baby Bugit és kerepelek. Időnként a fedőket egymáshoz verem, a fene egye meg, ki bírja tovább? Majd meglátjuk csecsemő úr, te huligán! Az apád nem fog röhögni rajtam. Trombitálok, fedőket rugdosok, fülemből kilóg a gumidugó madzaga meg minden. A szomszédban üvölt a gyerek. Hová meneküljek? Próbálok visszaemlékezni. Az enyém is ilyen volt? Á, dehogy, az aludt éjjel-nappal. Egyszer a szomszédból átdörömböltek. Akkor visszaordítottam, hogy ez nem rádió, ez baba. Ezt nem lehet halkabbra csavarni. Két ököllel vertem a falat. Próbálja csak nekem mondani, hogy ez nem rádió! Majd én megmagyarázom neki, ml a különbség ... Szomjas, vagy éhes, vagy mit tudom én, lehet, hogy nem teszik tisztába. Hát szülök ezek? Csöngettek. Na, ez is pont jókedvemben talál. Az ajtóban alacsony, kopaszodó, cérnaszál emberke. Fejét oldalra billenti, mintha a nyaka még ezt a kis madárfejet is nehezen tartaná. Pislog, kezeit kifelé forgatja. Elnézést kér, a világ minden bűnét magára vállalja, csak a kicsire ne. haragudjunk. Beteges, koraszülött. Mondtam neki, hogy ugyan hogy is gondolhatja, hogy épp egy gyerekre fogok haragudni?! No, de egy pillanatra se higgyen ilyet! Hát úgy nézek én ki?! Esküszöm, kutyául éreztem magam. Két párnával és paplannal a fejemen aludtam. Éjfél körül fuldokolni kezdtem» felébredtem,, de azért ez az éjszaka is elmúlt. Beletörődtem a sorsomba, a kereplőt és a trombitát fölajánlottam a vállalati tombolának. öt nap telt el és ezalatt férfiasán viseltem sorsomat. A hatodikon csend várt rám. Ágyba ugrottam. Olvastam néhány sort. Csend! Elaludtam, ős reggel csend fogadott, amikor felébredtem. Eleinte nem értettem, hogy mitől vagyok ideges. „No lessék, most elhallgatott a gyerek. Meg vagy elégedve?! Most nem bömböl... Na jó, de akkor mit csinál? Alszik. De mindig?” Bekapcsoltam a magnót, és hallgattam a Baby Bugit. Mi lehet veled öcskös, csak nem valami komoly? Eszembe jutott Andrea. Kell a fenének, olyan vastagok a lábai. Miért nem üvölt a kis haverom a szomszédban? Ez az átkozott csend! Róttam az utcákat, megálltam a babakocsik előtt. Még véletlenül se bőgött egy sem. Kérdem a házmestertől: — Nem tudja, mi van a szomszédom gyerekével ? — Szegénykét a kórházba vitték. Tüdőgyulladása van. — Jesszusom! Ez veszélyes. Ilyen kisgyereknél nagyon veszélyes. Melyik kórházban lehet? Nem mertem becsöngetni, pedig ez lett volna a legegyszerűbb. Bűnös vagyok. Tudom, az átok nem fog, de hányszor átkozódtam. Látom a keszeg apa szemrehányó tekintetét* „most csend van, reméled1' örül, kedves szomszéd?” Megvan! Meglesem a Sár?] sit és követem. Napokon át • sarkában voltam, falak mü,B bújtam, mélyedésekbe lapé' tani. Valami vad elszánts:’? vezérelt. Előre! Meg kell Iá' lálnom! Á tment a Bakáts téren & aztán tovább a Knézi^ utcába. Befordult eil kapun: Schöpf-Merei kora' szülött kórház. Ez az! E1r°' bantam. Vettem egy táb^ Boci csokit. — Kérem, én a Súrosi gV*' rek után érdeklődöm. A fehérköpenyes nő végi!?' nézett, egy kis füzetbe pillar' tott. — A Sárosi kisfiú jól vari — És tessék mondani, sír? — Nem értem ... — Igen . .. hogyan is ... aí* szeretném megkérdezni, sír? — Sír. — És tessék mondani, har' gosan sír? — Hangosan. — Mint egy rendes csecs*' mő? — Pontosan ... De hova rój han? Kije maga a gyereknek’ — A papája ... — A papája már bent va” — mondta oktató hang011’ ahogy a tanítók beszélnek * hazugságon kapott diákkal. — Olyat még nem hallod hogy egy gyereknek két p4' pája van? Regős István
