Észak-Magyarország, 1967. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-20 / 143. szám

Kedd, .1967. június 20. E8ZAKMAGYAHOB5ZÄG 3 Megyénk ifjiságát képviselik a KISZ VII. kongresszusán Retten Diósgyőrből | Márkák és védjegyek Olcsóbban, gyorsabban Az Edelényi Járási Tanács „házi“ brigádjáról Új út épült Perkupán. Jó makadámút — mintegy más­fél kilométeres szakaszon. Örömhír az ilyesmi Borsod­ban, ahol bizony sok község­ben szidjuk az utakat. És Valljuk meg: egyben a taná­csokat is. — Mit csináljunk? Kevés a pénzünk az útépítésre. Nem futja a községi ej lesztési ke­retből. Ezenkívül az útépítő Vállalat kapacitása is kicsi — többnyire így mentegetőznek ö községi tanácsok vezetői. Mentségeik elfogadhatók, ezek b gondok valóban megvannak Sok faluban, sőt, járási taná­csi szinten is. — Mégis kellene valami ki- btat keresnünk ezekből az út- Condokból — töprengtek még Cgy évvel ezelőtt is az edelé- hyj járási tanácson. Aztán Megtudták, hogy a mezőcsáti Járásban és Sárospatakon úgy­nevezett házi építőbrigádot Szervezett a tanács. ■— Miért ne tehetnénk meg fezt mi is? Saját embereink­kel gyorsabban, olcsóbban ha­ladhatna a munka. A gondolatot tettek követ­ték. Nyolcvan emberrel ala­kítottak egy építőbrigádot. Gé­peket vásároltak. Ez év június elsején pedig építésvezetőt, gazdasági előadót, gépírónőt is kapott a házon belüli kis „vállalat”. Eredmények? — Már eddig is vannak. Kezdjük talán a perkupái út­tal, amely a napokban készült el. — Körtvély Sándor, a já­rási tanács községfejlesztési csoportjának vezetője megle­pő adatokat mond: — Alig 29 ezer forintba ke­rült az új makadámút építése a perkupái Bajcsy-Zsilinszky és Dózsa György utcában. Ha ezt nem a mi embereink ké­szítették volna, csupán a munkadíjért 150 ezer forintot kellett Volna fizetnünk. Igaz, ezért a megtakarításért a falu mintegy 200 lakosa dolgozott. A perkupái tanácselnök ma­ga mozgósította a helybelie­ket. A „házi” brigád egyik nagy haszna az is, hogy a társadal­mi munkát jó szakemberek­kel tudja irányítani. Hatvanhat küldött útra készen... Kitűnő lehetőség Megyénk üzemeiben és ter­melőszövetkezeteiben még elég nagy létszámú szakkép­zetlen munkás dolgozik. Kö­zülük többen nem rendelkez­nek az általános iskola nyolc osztályával sem, s ez akadá­lyozza őket a szakmunkás bizonyítvány megszerzésében. Rajtuk kíván segíteni a Tu­dományos Ismeretterjesztő Társulat a több helyen mai- ismert és kedvelt 150 és 250 órás speciális előképzö-tanfo- lyamokkal, amelynek sikeres elvégzése után az érdekeltek a szakmunkás képző iskola második osztályába nyerhet­nek felvételt A tapasztalatok szerint az érdekeltek közül aránylag kevesen élnek e kitűnő lehe­tőséggel. Ennek ellenére a TIT a következő tanévben is szervez szakmunkás előké­szítő tanfolyamokat Elkészült Kazincbarcika fő terének térré Megyénk ifjúságát népes ‘küldöttség képviseli a Kom­munista Ifjúsági Szövetség 'll. kongresszusán. A KISZ megyei küldöttértekezlete 50 Szavazati jogú küldöttet vá­lasztott az ifjúság „csúcspar- Mmentjébe”, tíz ifjúsági veze­tőt pedig a KISZ Központi bizottsága hívott meg c nagy jelentőségű tanácskozásra. Ez lehetővé tette, hogy megyénk ifjúságának minden rétege — a munkás-, a paraszt- és a tanulóifjúság egyaránt — kép­viselve legyen a KISZ közel­gő kongresszusán. Lapunk más helyén közülük mutatunk be néhányat. Tanuló vasutasok Tájékoztatást volt alkal­munk hallgatni a minap arról, Mgy a MÁV Miskolci Igazga­tóságának dolgozói közül je­lenleg hányán törekszenek a korábban megszerzett általá­nos, szakmai és politikai isme­reteik bővítésére. Az igazgató­ság vezetője láthatóan nem kis büszkeséggel sorolta külföldi 'endégeinek: — Jelenleg 179-en folytatják MTalános iskolai (VII—VIII. *^t.), 439-en középiskolai. 41­en egyetemi és főiskolai ta­nulmányaikat. Négyen felsőfo­kú technikumba, 32-en mű­szaki továbbképzésre járnak. A Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemét 54-en végzik, 6-an szakosított tanfolyamra jár­nak, én pedig a pártföiskola levelező tagozatának vagyok ez évben végző hallgatója ... A valóban dicséretes statisz­tika hallatán hirtelenjében ar­ra gondoltam: ja kérem, ahol a vezető maga is tanul.., Részlet a fő ter makettjéből. — A bingádot egyébként járási szinten mindig a leg­fontosabb munkára, gyorsan tudjuk küldeni — folytatja Körtvély Sándor. — Sokfelé dolgoznak például járdaépíté­sen. Terv szerint, egységes, jó minőségben dolgoznak. Ezenkívül, mert gyorsabban és olcsóbban dolgoznak, több lesz a pénzmegtakarításunk és a járás több községében épít­hetünk új járdát. Az idei terv szerint az ede­lényi járásban csaknem 23 kilométer hosszúságú járdát kell készíteni. Abodon, Han­gácson, Irotán, Edelényben, Lakon, Ragályban, Jakabon már be is fejezték a közsé­gekben tervezett munkát. A napokban kezdik a járdaépí­tést Szuhakállón és Színben.« Ezeken kívül természetesen* más munkája is adódik az] építőbrigádnak, amely nagy-' ban hozzájárul, hogy az Ede-< lényi Járási Tanács szépen] tudja teljesíteni az idei 11] millió forint értékű község-* fejlesztési tervét < — Miért ne tehetnénk meg. ezt mi is? — Más járásban] szintén töprenghetnének ezen] a tanács vezetői. < r. a. ; tét, R? szintes magasházat építenek majd ide. Ezek kö­zül a művelődési ház, a könyvtár (egy épület), vala­mint a ruházati áruház épí­tését még ez évben meg akar­ják kezdeni. Jövőre a tanács­házat, a pártházat, a postát építenék, később pedig — de még 1970-ig — a többi léte­sítményt. A terv szerint a 18 szintes háznak is állnia kell 1970-ig, az üzletház elkészíté­sének azonban — mely nem azonos a ruházati áruházzal — még nincs pontosan meg­határozott ideje. A fő tér kialakításának, persze, még sok az akadálya, hiszen amint a fenti rövid felsorolásból is kitűnik, ha­talmas beruházásokról van szó. Az akadályok elhárításá­hoz, az anyagiak megterem­téséhez a Nehézipari Minisz­térium is hathatósan hozzá­járul. A LAKÓTERV-nek megvan a szükséges kapaci­tása a kiviteli tervek időbeni elkészítéséhez is. Sok minden múlik most már az építésért felelős megyei szerveken, vállalatokon, melyek előbbre lendíthetik, de hátráltathat­ják is a tervek megvalósítá­sát. Megyei szerveink kész­sége — ha kellett, áldozat- vállalása — révén azonban sok nagyszerű terv vált már valóra. Bizonyára ezek közé tartozik majd Kazincbarcika, a megye első szocialista vá­rosa fő terének megépítése is. tekintést igényel. Kazincbar­cika fő terének rendezési, építési terve nemrég a LA­KÓTERV gondozásában elké­szült, A város fő tere ezek szerint az 1. sz postahivatal földszintes épületét környező területen lesz. Az elképzelé­sek szerint tanácsházat, párt­házat, művelődési otthont, könyvtárat, áruházat, étter­met, üzlet-házat, postaépüle­Sok fórumon szolgált már viták, eszmecserék témájául Kazincbarcika fő tere. Mi­lyen legyen, hol legyen, mit építsenek rajta, mikor? Új­ságcikkek, tudósítások is je­lentek már meg róla, leg­utóbb a Borsodi Vegyész fog­lalkozott a kérdéssel. Természetes is, hogy egy város fő terének kialakítása sok gonddal jár, nagy körül­Mindez elegendő indok ar­ra, miért áll világszerte as ipari körök tevékenységének középpontjában a védjegye­zés, márkázás. Ma már több százezer hivatalosan bejegy­zett védjegyet tartanak nyil­ván a világon, s jellemző, hogy a bejelentések száma az utóbbi esztendőkben rend­kívül gyorsan emelkedik: a növekedés ütemét jelzi, hogy évenként hozzávetőleg meg­négyszereződik a védjegyes áruk száma a világon. A szembetűnő előnyök el­lenére túlzás lenne azt állí­tani, hogy a mi ipari kö­reinkben kellően elismernék, megbecsülnék a védjegyezést, márkázást A számok szem­léletesen jelzik ezt: a Talál­mányi Hivatal jelenleg alig 2000 hazai — ezenkívül mint­egy 3000 külföldi — véd­jegyet tart nyilván, s a már­kázott áruk száma elenyésző. (Jobbára néhány élelmiszer- ipari termék és — iparági arányaihoz mérten — jelen­tős számú gyógyszer.) A vállalati érdekeltség, a jelenleg még érvényes terve­zési rendszer éppenséggel nem kedvezett a védjegyezési, márkázási törekvéseknek. Olyan gazdálkodási atmosz­férában, amikor a hangsúly túlzott egyoldalúsággal a ter­melésre, és kevésbé az érté­kesítésre helyeződik, amikor a termelők nemcsak azt kap­ják meg kötelező mutatók formájában, hogy mit termel­jenek, hanem még azt is: kiknek kell majd ezeket a termékeket kötelezően átven­niük, nincs oíc a magas minő­ségi követelményekkel járó iparjogi megkülönböztetés vállalására. Ä z új gazdaságirányítási rendszer azonban — mivel éppen ezen a két ponton: a vállalatok anyagi érdekeltsége, illetve ezzel összefüggésben piaci kapcso­latai tekintetében ígér alap­vető változásokat —, minden bizonnyal megteremti a véd­jegyek, márkák gyors térhó­dításának feltételeit is. T. A. I K ülönös feltételezés lenne azt várni a boltba lépő vásárlótól, hogy ponto­san és naprakészen eligazod­jék a termékek minőségi, ] korszerűségi, formai árnya­latainak szövevényében. Vég­étére is kémiai laboratóriumot ]ós műszereket még sem vihet az ember a bevásárló-táská- ] ban. Mindemellett kétségte­len, hogy a legmegbízhatóbb ] minőségi ellenőr a fogyasztó, i aki mérlegel és ítél az áruk Versenyében, csak éppen nem ■ mindig alakulhat ki azonnal 'ez az ítélete. Egyes termékek általánosan ismert és elismert ■„névjegyei” azonban rend­kívül megkönnyítik a jó áruk • és az ezt kereső vásárlók egy- ] másra találását. Ilyen a véd­jegy és a márka. • Két kérdés következik ez- ]után: miért jó a fogyasztónak ,cs miért a vállalatnak a ter­ítékek védjegyezése, márká- ,zása? Az első kérdésre egy- •szerű a válasz: nyilvánvaló, ]hogy a vásárló szívesen ve- •szi, ha az árucikkek tenge­riében a megszokott minőség­iben, összetételben gyártott, s [lényegében a termelő kötele­zettségét tükröző védjegyes, [márkás terméket talál. Az Hlyen ismert — és elismert — 1 áruért olykor az átlagosnál magasabb árat is megfizet a vásárló, s ha az ár nem ma­gasabb az átlagosnál, akkor az értékesítés tömegessége nyújthat nagy előnyöket a termelőnek. Ézzel pedig lé­nyegében már a második kér­désre is válaszolhatunk: vi­lágos hogy bár a védjegyezett vagy márkás áru termelése többletköltséget is okozhat a vállalatnál — például: az egyenletes, illetve kiemelkedő színvonalú minőség feltéte­leinek megteremtése járhat ilyen kiadásokkal —, ám az értékesítés, a vevő bizalma bőséggel kárpótolhat mindez­ért. Ez a bizalom, amit a reklámtudomány külön szak­kifejezéssel „goodwill”-nek nevez a termelésnek olyan fontos tényezője, hogy az elő­állítási költségek tervezése­kor is mérlegelni kell. Hiszen ettől — tehát a bizalomra alapozott értékesítési lehető­ségektől — függ például a gyártmány sorozatnagysága, következésképp gazdaságos­sága. üzemi KlSZ-bizotlságnak is.] Jól ismeri a gyár ifjúságának' örömeit, gondjait, azokat a] problémákat is, amelyek je-, lenleg foglalkoztatják a gyá-] ri KISZ-szervezeteket. Meg-] bízatását nagy kitüntetésnek,] élete eddigi legizgalmasabb] feladatának tartja. ■ — Szeretném méltóképpen] képviselni a munkásifjúságot,, elsősorban a lányokat. Ha szót] kapok a kongresszuson, el-, mondom majd, hogy gyá-] runk ifjúsága érti feladatát,] hálás a bizalomért, amelyet' élvez, és méltó akar lenni] elődeink forradalmi múltjá-1 hoz... A KISZ tagjai gyá-] runkban ismerik a szocialista' építőmunka soron lévő fel-] adatait, segíteni akarunk a. IX. pártkongresszus határoza-] fainak, harmadik ötéves ter-] vünk célkitűzéseinek megva-' lósításában. Elmondom azt is,] hogy KISZ-szervezeteink fo-’ kozott figyelmet fordítanak a] gazdasági mechanizmus re-' formjának előkészületeire, a] reform lényegének és célkitű-] zéseinek széles körű mégis-' mertetésére, ifjúságunk köré-] ben sokoldalúan segítik gyá-' runk szakmai és politikai ve-5) zetését a reform sikeres meg-] valósításában. Hogy miképpen ■! — azt majd a kongresszuson ] mondom el... (esc) • Kozma Mária, a Diósgyőri Gépgyár fiatal villamos motor­tekercselője 45 KlSZ-alap- szervezet csaknem kétezer tagjának, illetőleg a D1GÉP mintegy két és fél- három­ezer ifjúmunkásának egyik képviselője lesz a KISZ VII. kongresszusán. 1962 óta tagja az ifjúsági szövetségnek. Hosszabb ideig a tekercselő üzem KlSZ-alap- szervezetének vezetőségi tagja volt, jelenleg ugyanitt cso­portbizalmi és tagja a nagy­ben az ezred KISZ-bizottság vb-tagja és 1965. novemberé­től a Lenin Kohászati Művek KISZ-bizottságának titkára. 1961 óta tagja a Magyar Szo­cialista Munkáspártnak is, mint a gyár ifjúságának kép­viselője részt vesz az LKM párt-végrehajtóbizottságának munkájában. — Ha szót kapok a tanács­kozáson, elsősorban az üzemi KISZ-alapszervezetek növekvő feladataira hívom fel a kong­resszus figyelmét. Egyebek közt elmondom, hogy gyárunk KISZ-szervezeteinek termelést segítő tevékenysége az új kö­rülmények között a hosszabb távú tervek sikeres megvaló­sítására irányul majd. Ifjúsá­gunk jól felfogott érdekeinek megfelelően is szeretnénk hasznos segítséget nyújtani gyárunk vezetőségének pél­dául a nemesacélgyártásra való átállás zökkenőmentes megvalósításában. A fiatal mérnökök, közgazdászok, mű­szakiak és szakmunkások se­gítségére és egész ifjúságunk tevékeny közreműködésére tá­maszkodva szorgalmazzuk az új technológiai eljárások ki­dolgozását, megismertetését és gazdaságos megvalósítását... 1 Rábai István, a Lenin Ko­hászati Művek KlSZ-bizottsá- fcának titkára ncgyedmagával 86 alapszervezet mintegy kél lés fél ezres tagságát, hozzá­vetőlegesen ötezer kohász- fiatalt képvisel ifjúságunk legmagasabb szintű tanácsko- Eásán. Noha még csak 25 éves. tnár „veteránnak” számít az Ifjúsági mozgalomban: 1958— 1960-ig az MTH 116. sz. inté­zetének KISZ-titkára, 1960— 61-ben az LKM acélműve KlSZ-csúcsvezetőségének tit­kárhelyettese, a néphadsereg-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents