Észak-Magyarország, 1967. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-18 / 142. szám

2 ÉSZAKM AGY ARORSZÄG Vasárnap, 1961. Június IS. Heti külpolitikai összefoglalónk E A Parlamentben dr. Dallas Ferencnek, a Minisztertanács Tanácsszervek Osztálya veze­tőjének elnökletével értekez­letet tartottak a megyei, a fő­városi és a megyei jogú vá­rosi tanácsok végrehajtó bi­zottságainak elnökei. nku Pál, művelődésügyi mi­niszter, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, vita­indító referátumában hangsú­lyozta, hogy a gazdaságirányí­tás új rendszerében kulturá­Eseményekről RÖVIDEK HIDEGHULLÄM 0 A rendkívüli hideghul- íámnak, amely 10 napon át uralkodott Argentínában, 13 halálos áldozata volt. 1918 óta nem volt ilyen hideg Buenos Airesben. KUTYAHÜS 0 Mi mindennel nem táplál­koznak világszerte az embe­rek! Koreában és Dél-Kíná­ban megeszik a kutyahúst. Floridában csemegének számít a csörgőkígyó konzerv. A ja­pánok megsütik a méheket. Thaiföldön a Curryt speciá­lis ízesítő anyaggal darált vö­röshangyákkal tálalják. INDIAN TAMADAS 0 A Tupi törzshöz tartozó mintegy száz krajakoro in­dián csütörtökön mérgezett nyilakkal támadta a brazíliai légierő egy támaszpontját az őserdőben. A támaszpont sze­mélyzetéből 11-en megsebe­sültek. KILOMÉTERES ASZTAL 0 Koppenhágában, a város fennállásának 800. évfordulója alkalmából a lakosság meg- vendégelésére felállították a világ leghosszabb asztalát, amely hosszabb mint egy ki­lométer. Az ünneplő közön­ség mintegy 250—300 ezer ■ ember — az asztal mellett el­sétálva, megállva, sőt az asz­talra le is ülve fogyasztottak el több mint 690 ezer üveg sört, 40 ezer csésze kávét és teát és 80 ezer palacsintát, »mi még kevéánek is bizo­nyult KÍNA 0 Az Oj-Kína hírügynökség jelentése szerint Kína szom­baton felrobbantotta első hid. íogénbombáját PISZTOLYT LEADNI 0 A fegyvert viselő brazíliai politikusokat figyelmeztették, hogy mielőtt a parlament tár. gyalótermébe belépnének, re­volverüket hagyják kint. A parlament épületébe csak ak­kor léphetnek be a képvise­lők, ha előzőleg megmotozták őket, nem rejtegetnek-e pus­kát. RABRUHÄBAN 0 Oj divathóbort kapott láb­ra az Egyesült Államokban. A fiatalok körében sokan ölte­nek rabruhát ezzel a felirat­fal: „Az állami börtön tulaj­dona”. Veszélyes divat, mert a szökött rabok utáni vadá­szatban a rendőrök könnyen, összetéveszthetik az álrabru- foákat viselő „divatos” fiata­lokat az igazi rabokkal, ami ismételten elő is fordult. UTOLÉRTE 0 Amikor Délma Savorelli a milánói pályaudvaron leszállt a vonatról észrevette, hogy el-’ tűnt az egvik útitáskája. A tömegben észrevette a mene­külő tolvajt. Delma azonnali Utána eredt és mintegy 100 métert futva utólérte. A tol­vaj, bánatosan kijelentette, hogy eddig még soha nem tudták őt elcsípni menekülés közben. Delma Savorelli kö­zölte a póruljárt tolvajjal.! hogy nem kell túlságosan el­keserednie: ez alkalommal! Olaszország 400 méteres távú futóba inoknőjével kellett! megmérkőznie. Arab külügyminiszterek megbeszélése i vitáit és várható határozatait illetően. Egy azonban bizo­nyos; a világközvélemény új­ra megbizonyosodott arról, hogy a nemzetközi béke és biztonság védelmezőinek so­rában elsőként és azonnal a Szovjetunió lép fel minden olyan kérdésben, amely a* emberiség nyugodt alkotó­munkáját veszélyeztetheti JL A közel-keleti konfliktus Tő­nyegében minden nemzetközi eseményt háttérbe szorított —■ rányomta bélyegét a NATO külügyminisztereinek luxem­burgi értekezletére is. A lu­xemburgi tanácskozáson a legnagyobb feltűnést Krag dán miniszterelnök felszólalás* keltette, aki világosan utalt arra az összefüggésre, amely a közel-keleti válság és a vi­etnami amerikai agresszió kö­zött van. A dán miniszterel­nök újra nyomatékosan köve­telte a vietnami tűzszünetr* irányuló tárgyalások megkez­dését s A hét eseménye! kOzB# fontos helyet foglal el Kiest»- ger bonni kancellár válaszle­vele Willi Stophoz, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnökéhez. A hosszt vajúdás után megszületett vá­laszlevél újra megmutatja* hogy milyen hamisak azok * fogadkozások, amelyek a bon­ni politika „változását” he­lyezik kilátásba. A válaszle­vélből, amely az NDK minisz­terelnökének egyetlen konkrét javaslatára sem felel, lénye­gében változatlanul csertdö' ki a revansista, annexiós prí litika, amely a hidegháború leghűvösebb napjaiban is srí játja volt a bonni államnak Revansista elképzelések, a tej’ jességgel tarthatatlan „kizá* róiagos képviseleti igény” új’ bóli megismétlése a leglénye’ gesebb mondanivalója Ki esi n- ger válaszlevelének. A bonni írásmű berlini visszhangja új’ ra az, hogy az NDK kormá­nya továbbra is kész és el* tökeit a békés egymás mellet1 élés alapelveinek megválást* tására a két német állam kt>* zötti kapcsolatok vonatkozá­sában. A Német Demokrat*’ kus Köztársaság a válászlev$ ellenére is hajlandó a két kor* mány megbízottal között* megbeszélések folyta tás ár* amelyeknek feladata a két le­rnet állam kormányfői tanáé** kozását előkészíteni. Gárdos Miklót liktus megoldása csak úgy le­hetséges, ha az ENSZ elítéli az agressziót, megvédelmezi az ENSZ alapokmányának és a nemzetközi jognak általáno­san elismert alapelveit. Nem tűrhető, hogy annexió, terü­letfoglalás legyen a jutalom egy háború kirobbantásáért! S Az ENSZ rendkívüli köz­gyűlésének összehívására irá­nyuló szovjet javaslat, amely szinte órák alatt megkapta az alapokmányban megfogalma­zott elvek szerint szükséges támogatást, kiegészült egy vi- lágpolitikailag eléggé nem ér­tékelhető gesztussal. A szov­jet ENSZ-küldöttséget Koszi­gin miniszterelnök vezeti, mintegy aláhúzván a szovjet kormány szilárd elhatározását, hogy az általa képviselt poli­tikai elvek védelmében a leg­magasabb szinten hallatja szavát a világszervezetben. Az elmúlt hét tapasztalatai — mindenekelőtt a Biztonsági Tanácsban az amerikai, angol mesterkedések miatt nyilván­valóvá lett tehetetlenség — ráirányítja a figyelmet arra a rendkívüli felelősségre, amely a világszervezet tagjaira há­rul. Az ENSZ-nek nem egy­szerűen tekintély! kérdése már a közel-keleti válság igazságos és körültekintő rendezése, hanem a továbblé­pés, az egész világszervezet további munkája szempontjá­ból döntő fontosságú. Min­denesetre megnyugtató, hogy szinte órákkal a szovjet fel­hívást követő U Thant-féle körtávirat kézbesítése után országok sora — közöttük ha­zánk is — támogatásáról biz­tosította a szovjet javaslatot. Van abban valami jelképes, hogy az első órákban mind­össze egyetlen ország volt, amely nem értett egyet a szovjet javaslattal: az Egye­sült Államok... Lehetetlen dolog jósolgatni a rendkívüli ENSZ-közgyűlés Szombaton este az egyik kuwaiti szállodában megnyílt az arab országok külügymi­nisztereinek értekezlete. A jelek szerint — hosszú idő óta először — mind a tizenhárom külügyminiszter most volt je­len a tanácskozáson. A megvitatásra kerülő kér­dések között első helyen áll az ENSZ rendkívüli közgyű­lésén követendő egységes dip­lomáciai stratégia. További fontos feladat a részvevők számára az arab csúcsérte­kezlet előkészítése. Ez utóbbit a tervek szerint még ebben a hónapban, Khartoumban, a szudáni fővárosban tartják meg. A külügyminiszterek ma, vasárnap is értekeznek, majd tanácskozásaik befejeztével együtt utaznak a közel-keleti helyzet megvitatása céljából egybehívott rendkívüli ENSZ- közgyűlésre. Johnson beszéde Johnson amerikai elnök pénteken Texasból visszauta­zott Washingtonba — előző­leg azonban beszédet mondott a Demokrata Párt vacsorá­ján. Az elnök azt mondotta, hogy az Egyesült Államok „két küzdőtéren áll konflik­tusban” a Szovjetunióval. Vi­etnamban és a Közel-Keleten. Az elnök drámai beállí­tásban arról beszélt, hogy „amerikai életek vesznek el .úgymond’ a vietnami nép biztonságáért”, Közel-Keleten — mondotta — „kötelezettsé­geink nem követelnek élete­ket, azonban az események nagy politikai nyugtalanságot okoztak nekünk’’. Az elnök ezután három elvben jelölte meg közel-ke­leti politikájának célját: „Tiszteletben tartani a körzet valamennyi országának terü­leti integritását és politikai függetlenségét; elkerülni a konfliktust; visszaadni a sza­bad hajózás jogát”, ez utób­bi ponton, tehát Johnson is­mét állást foglalt Izrael mel­lett az Akabai-öböl kérdésé­ben. Az UPI szerint az első pont ugyancsak az arab ál­lamok ellen Irányul, tekintet­tel arra, hogy azok nem is­merték el Izraelt. Az ipari vásár után a BVK-ban A Budapesti Nemzetközi Vá­sár után most minden kiállító vállalatnál értékelik a tapasz­talatokat, a felajánlott üzlet­kötési lehetőségeket. így van ez a Borsodi Vegyikombinát­ban Is. A műanyag iránti ke­reslet például rendkívül fon­tos a gyár számára, hiszen a BVK jelenlegi beruházásainak egyik eredményeként a pvc- termelés 1970-re ötszörösére bővül. Éppen ezért a vegyi­kombinát a maga lehetőségei­vel is sok irányú kutatást foly­tat a pvc-termékek felhaszná­lási területének kiszélesítésé­re. A kutatómunka eddig már több új alkalmazási lehetősé­get tárt fel. A műanyagból ma még kielé­gítetlen igényeknek a bővítés után a BVK maradéktalanul eleget tesz. » Ha élne, ma Kenne 85 éves a »férfi, akinek ► nevét egészen | rendkívüli kö­rülmények kö­zepette tanulta ► meg a világ. ►Akkor 1933-at »írtunk és Ge- • orgl Dimitrov »a német fasisz­ták lipcsei vér- f bírósága előtt »állt. A vád: £ bűnrészesség a ► Reichstag fel- fgyújtásában. A »gyújtogatás — ► ez történelmi »tény — közön­séges provoká­ció, maguknak ►a náciknak a »műve volt, ► akik a Reichs­tag felgyújtá­sának ürügyén Csaptak le a » kommunisták­ba, a haladó »emberekre, A ►lipcsei per ►azonban visz- ►szájára for» Jdult: Dimitrov ► logikus okfejtés*’ É vád összeomlót4 Dimitrovot kény az volt, amikor Dimitrov, a vádlott szópárbajt vívott Gö- ringgel, a hatalma teljében pompázó náci hatalmassággal, s amikor az kivezettette a te­remből, odavágta Göringnek: „ön nyilván fél a kérdéseim­től, miniszterelnök úr!...” Ez a kérdés, évekkel Dimit­rov halála után, némileg mó­dosulva — ma is ott rezeg a levegőben. Csak a' címzett más, Nyugat-Némelországban ugyanis az essem televízió idén februárban dokumentum- műsort sugárzott a Reichstag égéséről és a lipcsei perről. A világsajtó Bonnba akkreditált tudósítói felháborodással szá­moltak be róla, hogy a nyugat­német televíziós film az ese­mények ismertetésének ürü­gyén meghamisította a törté­nelmet és a nácik által ki­agyalt lipcsei pert hovatovább egy jogállam teljesen szabá­lyos eljárásának tüntette fel. Jellegzetes módon, Nyugat-Né- metországban — amelynek vezetői általában zokonveszik, ha államukkal kapcsolatban revansizmusró] és újfasizmus­ról beszélünk — a televíziós, úgynevezett dokumentumfilm­ben a lipcsei per náci tisztvise­lői igen széles nyilvánosságot kaptak, Dimitrov válaszait azonban javarészt elhagyták™ Pedig — vagy talán épp azért, mert — nem akármi­lyen válaszok voltak azok!... S itt nem csupán a Göringgel folytatott szócsatára gondo­lunk. Hanem e rendkívüli emberi tetten kívül arra, hogy Dimitrov, aki letartóztatása pillanatában a komintem egyik vezetőjeként illegalitás­ban dolgozott, a vádlottak padjáról, a nemzetközi helyzet valóban mélyenszántó elemzé­se alapján kifejtette az anti­fasiszta harc és összefogás alapelveit. Ezekből pedik nem csupán a Kommunista Inter- nacionálé emlékezetes 1935-ös kongresszusa merített, amikor kidolgozta a fasiszta-ellenes népfront politikáját. A dimit- rovi elvek hatnak napjaink­ban is, amikor szerte a vilá­gon a munkásmozgalom egy­ségéről. az összes antiimperia- lista erők összefogásáról van szó. Azokban a drámai hetekben, amikor fasiszta bírái előtt állt, Dimitrov már túljárt az emberélet útjának felén. Helyt­állása, hősiessége nem a pilla­nat véletlene volt: szerves folytatása addigi életútjának. Georgi Dimitrov a bolgár for­radalmi marxista párt egyik alapítója volt. 1923-ban részt vett Bulgáriában a történelem első antifasiszta felkelésében, amelynek leverése után emig­rációba kényszerült (Távollé­tében kétízben is halálra ítél­te kJ Csaknem egy évtizedig dolgozott illegálisan Áusztri^ ban, Németországban és rí? európai országokban — rír szén berlini letartóztatását? a lipcsei perig. A per után, nemzetközi közvélemény, e', sősorban a Szovjetunió k*í2' benjárására, a nácik kényt®' lenek voltak kiengedni bőr*"" nőből. Ezt követően 1943-ig., Komintern főtitkáraként rí“ ködött. Közben — mint hazs' jónak igaz fia — 1942-bCj részt vett a bolgár haza/1®! front megszervezésében, rí" egyik irányítója volt 1944. évi győztes felkelőin^ Bulgária felszabadulása út" a Bolgár Kommunista Párt t, titkáraként és a minisztert*, nács elnökeként munkálkodj, az új, szocialista Bulgária f , építésén, egészen 1949-ben ^ következett haláláig. Dimitrov a kommunista * ^ radalmár példaképe volt ^ tömegekért és a tömegek*'’ — a történelem formálóival . együtt harcolt a fasizmus K len, az új társadalomért Öf^ ségét a szocialista Bulgária $ j pével együtt, híven őrzi j egész haladó emberiség, nemzetközi kommunista- munkásmozgalom. Emléke P"* da és útmutatás a jelen kö* delmeiben is. & * „ön nyilván fél a kérdéseimtől, minisz­terelnök űr...” A kérdés ma is aktuális. Dimitrov a lipcsei tárgyaláson. hvomán a menteni 1.1! A nagy nemzet- 1 a bíróság közi visszhangot keltett per : n volt fel- egyik legdrámaibb mozzanata Tanácselnökök értekezlete a Parlamentben den területen az új követel­ményeknek megfelelően kell szabályozni a gazdálkodás rendjét. Felül kell vizsgálni pl. a keskenyfilmet vetítő mozik jelenlegi hálózatát. Filmszínházaink a televízió elterjedése előtt a kultúra igen fontos közvetítői voltak. A tv-előfizetők számának gyors növekedésével egyide­jűleg azonban évről évre csökkent a mozilátogatók szá­ma, s a keskenyfilmes mozik, amelyeknek száma közel! jár a háromezerhez, és ráfizetés­sel működtek 1960—1966 ! kö­zött. Helyes lenne, ha a ta­nácsok mielőbb felülvizsgál­nák a mozihálózatot, s algpos mérlegelés után eldöntepék: hol kell megszüntetni, Vagy más szervek, így esetleg a termelőszövetkezetek kezelésé­be adni ezeket az Intézmé­nyeket. lis kérdésekben is megnő a tanácsok hatásköre és felelős­sége. Az elfogadott elvek szel­lemében a megyei tanácsok döntenek például a különböző oktatási intézmények fenntar­tásának, működésének számos kérdésében. A végrehajtó bi­zottságok ellenőrzik majd, hogy területükön helyesen és hiánytalanul érvényesülnek-e művelődéspolitikánk elvei, or­szágos céljai, figyelembe véve a helyi adottságokat. Lénye­gében tehát közvetlenül fe­zeinek az iskolák oktató-neve­lő munkájáért, s megnőnek a népműveléssel, a filmforgal­mazással, — színházakkal kapcsolatos feladataik is. Ilku Pál a továbbiakban rátért az iskolareform végre­hajtásénak néhány kérdésére. Egyéb kulturális kérdések­ről szólva a művelődésügyi miniszter hangsúlyozta; min­A hét végével új, nagy je­lentőségű szakasz kezdődött a közel-keleti konfliktus rende­zésében. Az egyhetes háború, a katonai szakasz végére a tűzszünet tett pontot, a máso­dik szakasz, a Biztonsági Ta­nácsban lezajlott sokórás vita lényegében akkor fejeződött be, amikor Fedorenko szovjet küldött kijelentette, hogy a Biztonsági Tanács „képtelen­nek mutatkozott arra, hogy az agresszióval kapcsolatban megfelelő intézkedéseket foga­natosítson, és ezzel tulajdon­képpen kimerítette lehetősé­geit”. Most — mint már any- nyiszor a második világhábo­rú utáni esztendők mozgalmas nemzetközi politikai életében — újra a Szovjetunió ragad­ta magához a kezdeménye­zést. Gromiko szovjet külügy­miniszternek U Thant ENSZ- főtitkárhoz intézett levele, amelyben azt javasolta, hogy sürgősen hívják össze az ENSZ rendkívüli közgyűlését, megmutatta a konfliktus ren­dezésének egyetlen járható út­ját. A szovjet kormány az ENSZ-alapokmány 11. cikke­lyére hivatkozva tette meg javaslatát. Ez a cikkely a töb­bi között azt szögezi le, hogy rendkívüli közgyűlést lehet és kell összehívni, ha olyan hely­zet alakul ki, amely „a nem­zetközi béke és biztonság ve­szélyeztetésére vezethet”. Ma ilyen helyzet van: még azok is egyre inkább felisme­rik ezt, akik az arab népek elleni oktalan gyűlöletükben és a haladó erők győzelmé­nek láttán a Közel-Keleten kezdetben nem akarták tu­domásul venni a cáfolhatat­lan tényeket. A londoni Ob­server írta: „Egy villárnhábo- rút sokkal könnyebb meg­nyerni, mint a tartós békét, és ha Izrael ragaszkodik terü­leti-, hódításaihoz, nincs kilá­tás tartós rendezésre”. Való igaz, hogy a közel-keleti konf­Dimitrov emlékesete

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents