Észak-Magyarország, 1967. május (23. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-04 / 103. szám

'*¥ O Ilag proletárjai, egyesüli etek!. A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGY El BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIII. évfolyam, 103. szám ARA: 50 FILLER Csütörtök, 1967. május 4. Megkezdődött a magyar szakszervezetek XXL kongresszusa Szerdán az Építők Rózsa Ferenc Művelődési TJá Sábán megkezdte munkáját a szakszerve- Celek XXI. kongresszusa. A budapesti és vidéki gyárak, bányák, űze­tnek, hivatalok, intézmények dolgozóinak képviseletében több mim 600 szavazati jogú küldött és mintegy 500 vendég foglalt helyet a kongresszusi teremben. Ott voltak a legkü­lönbözőbb társadalmi és tömegszervezetek képviselői is. Csaknem ötven országból ha­zánkba érkezett: delegációk öl világrész dol­gozóinak üdvözletét hozták el a kongresszusra szocialista brigádok több tagja. Ugyancsak az elnökségben foglaltak helyet a Szakszervezeti Világszövetség és az egyes országok delegá­cióinak vezetői. Ezután megválasztották a küldöttek a kong. resszus titkárságát, a munkabizottságokat, és elfogadták a napirendet. Határozatot hoztak arra is, hogy a kong­resszuson választásra kerülő Szakszervezetek Országos Tanácsa 173 tagból áll «Meri. Pótta­gokat nem választanak. Kádár János fogadta Josef Missis» kasaee!lárt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára szerdán délelőtt a párt Központi Bizottságának székházában fogadta dr. Josef Klaus, osztrák szövetségi kan­cellárt és kíséretének több más tagját. A látogatásnál jelen volt Fock Jenő, a kormány elnöke és Péter János külügy­miniszter. Kádár János szívélyes sza­vakkal köszöntötte az osztrák vendégeket. Klaus kancellár, aki a parlamenti tárgyalások után rövid körutat tett gép­kocsival. megtekintette a Margitszigetet is, Budapest újjáépítésének eredményeit méltatta, s Kádár János fel­hívta vendége figyelmét e munka egy érdekes állomásá­ra: az újjáépülő egykori ki­rályi palotára. A kancellár kérdésére, milyen rendeltetést szánnak az újjászülető palo­tának, Kádár János elmon­dotta, hogy ott az ország kul­turális életének új központját alakítják ki. Ezt követően Klaus kancel­lár és az osztrák küldöttség valamennyi tagja látogatást tett a Dunabizottság székhazá­ban. Szerdán a kora délelőtti órákban az Országház épüle­tében megkezdődtek az oszt­rák—magyar tárgyalások. Dr. Josef Klaus osztrák szövetségi kancellár szerdán délután a magyar politikai és kulturális élet több száz sze­mélyisége előtt „A nemzetközi kapcsolatok aktív politikája a Dunamedencében” címmel nagy érdeklődéssel fogadott előadást tartott a Magyar Tu­dományos Akadémia díszter­mében. Az osztrák kormány­főt és kíséretét Rusznyák Ist­ván, az MTA elnöke, Erdey- Gruz Tibor főtitkár és az előadás rendezője: az Inter­parlamentáris Unió magyar csoportja vezetői üdvözölték. Dr. Josef Klaus bevezetőben köszönetét mondott az elő­adásra szóló meghívásért, a szívélyes üdvözlő szavakért, majd megtartotta előadását. A különböző társadalmi rendszerű európai országok békés egymás mellett éléséért, Ausztria és Magyarország sok­rétű gazdasági és kulturális együttműködéséért szállt síkra dr. Josef Klaus osztrák kan­cellár szerdán délután a Ma­gyar Tudományos Akadémián tartott előadásában, Auszt­ria semlegességéről, a békés | egymás mellett élés eszméjé­ről. a dunamedencei álla­mok közti jószomszédi kapcso- I latokról beszélt Nasszer beszéde Gamal Abdel Nasszer, az EAK elnöke kedden beszédet mondott azon a tömeggyülé- sen, amelyet az Arab Szocia­lista Unió rendezett május 1-e alkalmából Kairó északi elő­városában. Az EAK elnöke beszédében elsősorban külpolitikai kér- j désekkel foglalkozott és éle- ! sen elítélte az amerikai im- ! perializmus tevékenységéi. Rá­mutatott. hogy nemzetközi té­ren az Egyesült Államok ve­zeti az ellenforradalmi mes­terkedéseket. Az EAK és az Egyesült Államok kapcsolatai­val foglalkozva Nasszer ki­jelentette: a második világhá­ború után a tények bebizonyí­tották, hogy az Egyesült Ál­lamok világuralomra törek­szik és világszerte elleníor­i radalmakat szervez. Egyiptom ellen az Egyesült Államok a gazdasági nyomás, a kémke­dés és a lélektani hadviselés módszereit használja. Az EAK azonban leküzdi ezt az akna­munkát. Otto Winzer az EUK-iian Otto Winzer, az NDK kül- ; ügyminisztere szerdán délután j ötnapos hivatalos látogatásra | Kairóba érkezett. | Winzer tárgyalásokat foly- ! tat az EAK vezetőivel és l az Arab Liga főtitkárával, az | NDK és az arab országok j kapcsolatairól. Az EAK-böl j Szíriába utazik, ahol hasonló j megbeszéléseket folytat a da- 1 maszkuszi kormánnyal. Blaha Béla, a Szak,szervezetek Országos Tanácsának elnöke üdvözli a küldötteket és a tanácskozáson résztvevő vendégeket. , ezenkívül öt nemzetközi szervezet küldöt- tc’ foglaltak helyet a padsorokban. Tíz órakor lépett a mikrofonhoz Blaha Be­rn, a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke. Javaslatára a. küldöttek egyhangúlag Megválasztották a kongresszus elnökségét. Részt veti a tanácskozáson és az elnökségben foglalt helyei Losonczi Pál, a népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Apró Antal, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnökhe­lyettese és Biszku Béla. a Központi Bizottság titkára, a Politikai Bizottság tagjai, valamint a társadalmi és tömegszervezetek, az egyes fteakmai szakszervezetek számos vezetője, a A napirend, a kővetkező; 1. A Szakszervezetek Országos Tanácsának beszámolója a XX. kongresszus óta végzett munkáról, valamint a magyar szakszervezetek soron következő feladatairól. 2. A számvizs­gáló bizottság jelentése. 3. A magyar szak­szervezetek alapszabályának módosítása. 4. A Szakszervezetek Országos Tanácsának é$ számvizsgáló bizottságának megválasztása. Blaha Béla üdvözlő szavai után Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Szakszervezetek Országos Tanácsá­nak főtitkára terjesztette elő a Szakszerveze­tek Országos Tanácsának beszámolóját. Megnyíltul*, a Borsodi Műszaki Hetek Párti* Imre előadása Miskolcon Gáspár Sándor referátuma Gáspár Sándor bevezetőié-' °en a szakszervezeti válásztá- s°k tapasztalatairól szólt. A Riasztásokon mintegy 3 mil- "ú szakszervezeti tag kere­ken ötszázezer tisztségviselőt válaszlott meg. Több mint egymillió szervezett munkás Mondott véleményt a szak- szervezetek négyéves tevé­kenységéről. A tapasztalatok alapján megállapítható, hogy a magyar szakszervezetek XX. kongresszusának ha­tározatai realizálódtak ab­ban a nagy társadalmi át­alakulásban, amely ha­zánkban az elmúlt négy év során végbement ’’■* mondotta a SZOT főtitká- *8- Ezután a beszámolási idő­szak politikai, gazdasági ered­ményeit, a társadalom osztály. Szerkezetében végbement vál­tozásokat vázolta. i A továbbiakban kihangsú­lyozta, hogy a Magyar Szo- cialista Munkáspárt IX. kong- *Osszusának programját a szervezett dolgozók magukévá «szik és végrehajtását maxi­málisan elősegítik. A későb­biek során a harmadik ötéves mtv főbb céljait ismert ette. A referátum ezután három kérdéscsoport elemzésére tért ki: 1. A szakszervezetek fel­adatai a gazdaságirányítási rendszer reformjának megva­lósításában. 2. A szakszerve­zetek feladatai az életszínvo­nal és a munkakörülmények javításában, az érdekvédelmi tevékenység fejlesztésében. 3. A szakszervezetek megnöveke­dett szerepe, felelőssége tár­sadalmi fejlődésünk jelenlegi szakaszában. A referátum a szakszerveze­tek szemszögéből adott átte­kintést a reform céljairól, utalt arra, hogy a reform: eszköz szocia­lista rendszerünk gazda­sági erejének növelésére, az élet. és munkakörül­mények javítására. Gáspár Sándor vitába szállt j azzal a helytelen szemlélet- | tel, amely szerint ellentmon­dás van az egyszemélyi fele­lős vezetés és az üzemi de- ■ mokrácia erősítése között. Az ! egyszemélyi felelős vezetés, az üzemi demokrácia növelé­se kiegészíti, feltételezi cgy- 1 mást : (; r Ezután a szocialista munka­fryerseny jelentőségéről szólt valamint a szocialista brigád­mozgalom továbbfejlesztésé­ről, amely jelenleg a szocia­lista tudatformálásnak, a kol­lektív erőfeszítés kiterjeszté­sének és a szocialista erkölcs kialakításának is alapvető feltétele. A SZOT főtitkára beszé­dében aláhúzta, hogy a reform megvalósítása során erősíteni kell a tu­lajdonosi szemléletet, hogy minden dolgozó érez­ze: rajta is múlik nagy céljaink megvalósítása és módja van közreműködni a vállalat jelenének és jövő­jének formálásában, irányítá­sában és a szakszervezetek révén is tulajdonképpen része­se a vezetésnek. A szakszervezetek feladatai ; az életszínvonal, az élet- és munkakörülmények javításá- j ban, az érdekvédelmi tevé­kenység fejlesztésében című j résznél Gáspár Sándor ki-' ' hangsúlyozta, hogy az élet- ' színvonal alakulásának leg­döntőbb eleme: a bérelt, a jö­vedelem. A következő évek- , ben még határozottabban akarjuk érvényesíteni azt az fft iFolytalás a 2, oldgitgiy Nemcsak izgalmasan idősze­rű, de lenyűgözően érdekes és tartalmasán tanulságos is volt az az előadás, amelyet Párái Imre elvtárs, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, az Orszá­gos Tervhivatal elnöke tar­tott tegnap, május 3-án, szer­dán délután 4 órakor Mis­kolcon, a Műszaki és Termé­szettudományos Egyesületek Szövetsége Borsod megyei szervezetének rendezésében, az egyesület székhazának (Sze­mere u. 4. sz.) nagytermében. Az előadás meghallgatására az egyesület műszaki aktíváit, döntő többségükben miskolci üzemek, vállalatok gazdasági és műszaki vezetőit hívták meg. Párdi elvtárs előadása egyben a május 2-án elkezdő­dött Borsodi Műszaki Hetek bevezetője, mondhatni: elmé­leti beindítója is volt. Párdi elvtárs nyomatékosan hangsúlyozta: Komplex gazdasági szemléletet — Nem elég műszakilag szemlélni az új gazdasági mechanizmusban ránkváró feladatokat, mint ahogyan nem elég a csak közgazdasá­gi szemlélet és felfogás sem. Komplex gazdasági szemléle­tet és problémamegoldást kell kialakítani és a gyakorlatban megvalósítani. A tervhivatal elnöke hang­súlyozta, hogy felméréseik alapján megállapítható: a mű­szaki és közgazdasági szak­emberek, és természetesen a gazdasági vezetők döntő több­sége az egész országban ak­tív érdeklődést tanúsítanak az új gazdasági mechanizmus iránt. Már nagyon sokan ér­tik. hogy az új gazdasági mechanizmus bevezetése so­rán elsődleges feladat a gaz­dasági hatékonyság és a kor­szerűség fokozása a terme­lésben. Ezzel kapcsolatban bővebben ismertette a marxis­ta közgazdaságtan tételeit, majd hangsúlyozta, hogy ezek se kész receptek, hanem csak alapvető tendenciák, amelyek szocialista irányt és tartal­mat adnak a termelésnek. A mi feladatunk most az, hogy a marxista közgazdaságtan tételeit új módon, a megvál­tozott viszonyok és körülmé­nyek közt, továbbfejlesztve al­kalmazzuk. Ehhez azonban elengedhetetlenül szükséges a marxista közgazdaságtan leg­újabb eredményeinek' felhasz­nálása is. Nem szabad elfe­lejteni, hogy a vállalati önál­lóság és felelősség az egyik legfontosabb kritériuma lesz az új gazdasági mechanizmus­nak. Az állam nem fogja ki­jelölni a vevőt, hanem azo­kat nagyobb mértékben ma­guk a termelők választják ki a nekik leginkább kedvező feltételek biztosításával. Meg­nő a kereslet és a kínálat, a piac szerepe a gazdálkodás­ban. A termelőtevékeny­ség a termékek értékesítésével fejeződik be. És, természet­szerűen, majd az olcsóbb árak is hozzájárulnak a verseny- képesség biztosításához. A népgazdasági érdekek és a társadalmi tulajdon védelme továbbra is a minisztériumok hatáskörében marad. Megnő a vezetők személyes felelős­sége. A dolgozók érdekeinek és jogainak védelme elsősor­ban a szakszervezetek felada­A miskolci Áras együttes algériai sikere Az Avas népi együttes va- | .várnap este Algéria legna- í gyobb filmszínházában, a ! Majesticben telt ház előtt lé- : pett fel. A közönség nagy lel- í kesedéssel fogadta együtte- ! sünk műsorát. Hétfőn este az együttes az algériai Nemzeti Színházban lépett fel, ugyan- | csak telt ház előtt. Az ünnepi gálaesten megje­lent Bumedien. * facradalaM tanács elnöke, miniszterelnök, a forradalmi tanács és a kor­mány sok tagja, az algériai tömegszervezetek vezetői, a diplomáciai testület tagjai, valamint a május J-e alkal­mából Algírban tartózkodó külföldi vendégek. Az együttes műsorát a kö­zönség nagy tetszéssel fogad­ig la lesz, a helyi fellépés,öl kezdve, ha szükséges, a bíró­sági eljárásokig bezárólag. Készül az árreform Párdi elvtárs beszélt a ké­szülő árreformról is. Hangsú­lyozta azonban, hogy az alap­vető élelmiszercikkek árai változatlanok maradnak, azo­kat az állam szavatolja. Es senki se gondolja, hogy 196(5. január elsejével minden ár megváltozik. Az új, korszerű árrendszer kialakítása nyolc— tíz évig is eltarthat. A külke­reskedelmi tevékenység to­vábbra is állami monopólium marad. Természetesen, az új ár­rendszer, és az új gazdasági mechanizmus általában ked­vezni fog a lakosságnak, hi­szen ez az elsődleges célja, feladata. A reáljövedelem előreláthatóan már az első három évben .mintegy 12—14 százalékkal emelkedik. Ezt a párt megígérte és biztosítja is. Egyesek munkanélküliség­től is félnek — hangsúlyozta Párdi elvtárs. — Aki azonban tud előre látni és a gazdasá­gi vezetők fejével gondolkoz­ni, az könnyen kitalálhatja* hogy az új gazdasági mecha­nizmus nem okozhat munka- nélküliséget, legfeljebb az ed­diginél intenzívebb munkai erővándorlásra számíthatunk* ami — ellentétben az eddigi felfogással — sok vonatkozási ban egyenesen hasznos lesz. ' Az előadó részletesen elei mezle és bizonyította, hogy az 1968. január 1-én elkezdődő gazdasági változások a szocia­lizmus teljes felépítéséhez, a lakosság fokozottabb jólétéhez vezetnek, éppen ezért tör­vényszerűen szükségesek és tör­ténelmi jelentőségűek. A ha­talom megszerzése és a mező- gazdaság szocialista átszerve­zése után ez lesz a párt és a nép harmadik nagy forradal­mi fegyverténye. Az Országos Tervhivatal el­nökének előadását meghall­gatta dr. Sályi István profess- szor, az Elnöki Tanács tagja* Dojcsák János, a megyei párt- bizottság titkára és dr. Papp Lajos, a megyei tanács vb- elnöke. Bevezetőt és zárszót mondott Pásztor Pál, a MÁV Igazgatóság vezetője. — j-í

Next

/
Thumbnails
Contents