Észak-Magyarország, 1967. május (23. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-10 / 108. szám

4 ESZAKMAG YARORSZAf Szerda, 1967. májas 16. C/OL BABA Tluszka Jeuő operettje a Miskolci Nemzeti Színházban Aligha van még egy olyan népszerű dalsora az operett­irodalomnak, mint az „Ott túl a rácson” kezdetű. Mindenkor dúdolásra hangolható melódiá­ja „kész termékként” él fia­talban, középkorúban és idős­ben egyaránt. Ez az örökzöld — a műhöz szervesen illesz­kedő, attól elidegeníthetetlen — Huszka-dal védjegye, s mindenkori megjelenítője a Gül Baba cselekményének. Csak be kell hunyi szemün­ket, hallóra tárni fülünket, képzeletünkben megjelenik a rácson túli rózsaliget, a ró­zsák atyjának, Gül Babának pompás virágoskertje. Martos Ferenc, Huszka Jenő »,örökös” szerzőtársa talán nem is sejtette, hogy a mór idézett dallal egy egész ope­rett cselekményt balzsamoz be évtizedekre, sőt... ! Az operettek szokvány tör­ténése általában zavarba ejti a legélénkebb emlékezőtehet- ságú nézőt is, de egy-egy jól eltalált dal, mint az „Ott túl a rácson”, elvezet a lényeg megőrzéséig. A Gül Babával kapcsolatban irodalmárok többször elmondták már; a szentéletű férfiú históriája ihletés írói téma. A rózsák szent imádata, s e virágok el­hamvasztása a szerelem oltá­rán — nemesveretű sztori a legigényesebb irodalmi mű alapanyagához is. Hogy „csak” operett-librettóra és muzsiká­ra ihlette szövegírót, valamint a komponistát a Kózsodombon levő Gül Baba-sír, ennek mi­értjét ne kutassuk; a romanti­kus meseszövés operettcs for­máját tulajdonítjuk egy kicsit a korabeli közízlésnek. A Cül Baba pályafutása a pudapesti és a vidéki színhá­zakban szédületes volt. 1905- ben mutatták be az operet­tet, azóta a zenésjátékot ját­szó színházak műsorrendjében esélyesen szereplő mű. A nép­szerűség Huszka Jenő gazdag fantáziával megalkotott mu­zsikájához vezethető vissza. Az egzotikusnak tűnő törökös és magyaros „dallam-turmix” a néhány egészen kiváló meló­dia és kórusszám igazolt ma­gyarázat a siker-szériára. A több mint hat évtizedes szín­padi karriert a viszonylag ér­dekes meseszövés és a ma­gyarországi törökvilág roman­tikává telített históriája is indokolja. A szöveg többszöri finomí­táson és csiszoláson ment át napjainkig. Most a Miskolci Nemzeti Színház már eleve úgy tűzte műsorrendjére, hogy előzőleg Orosz György rendező alaposan átmunkálta a helyenként megfakult alap­anyag szövegét. A Gül Baba harmadik felvonása egyálta­lán nincs megírva. Orosz György írói, illetve áldolgo­zói beavatkozása ezt a gyenge felvonást igyekezett erősíteni. A Gül Baba a színház idényzáró darabjaként került színre. Egy korábban ígért musical helyett. Azon vitat­kozhatunk, hogy a technikai okok miatt megvalósíthatatlan musical örökébe más zenés­játékot is léptethettek volna az operettek tárházából. Per­sze, ha a közönségre bízzuk a vita eldöntését, akkor a vég­eredmény körülbelül ez: nem a címtár a fontos, hanem maga a műfaj és a jó muzsi­ka. Fogadjuk el mi is ezt az ér­vet, és ilyen aspektusból néz­zük meg, mit sikerült meg- valósítani a Huszka-operett- b51 hangulatban, dalban, íz­lésben, játékban. a színpadra és a nézőtérre a csak zsebkendővel felfogható érzelgősség. A mecset csúcsá­ra rakott fény, a rózsákért, su­gárzása, a ruhák csillogása a látószerveket kalandoztatja Inkább, mintsem az elgndalo- dás érzelmi hullámait. Orosz rokonszenves szerepfelfogás­sal igyekezett legyőzni a mindent elsöprő romantikus hős klisé-figuráját, s helyébe fickós, játékos, realista kere­tek között mozgó és gondol­kodó legényt állított Gábor diók személyében. A rendező jó segítőtársra talált Wcgc- nast Róbert díszlettervezőben, aki levegőt, hangulatot bizto­sított Gül Baba varázslatos világának. Bár itt meg kell említenünk, hogy a gyengél­kedő harmadik felvonás dísz­letei, érzésünk szerint, stílus- törést követtek el az operett karcsú, hajlékony testén. Ugyanis az első két felvonás csillogó díszletei után egy Fidélio-szerű harmadik felvo­nás börtönjelenetc jutott osztályrészül a meglepődött nézőnek. A stílus-kettősség azért is feltűnő, mert az ope­rettnéző ismeri a „játéksza­bályokat” a díszleteket illető­en is. A súlyos, komor operai díszletképben nem lehet jó­ízűen játszani, mert a szür­keség kissé agyonnyomja a humort (az akasztófahumort is), a dalt és a szerelmet. A táncok sem keltettek ez­úttal nagy feltűnést. Jól tud­juk, Huszka kevés táncszómot komponált e különösen szép szerelmi történethez. De jól emlékszünk az 1955-ös film­adaptációra. ott a rövid kar­dot megtoldották néhány lé­péssel; sok ízléses táncszámot írtak a játékhoz. Somoss Zsuzsa koreográfus! képessé­ge, az egyébként kitűnő tánc­kar tehetsége nem bontakoz­hatott ki kellően. Ugyanakkor elismeréssel kell szólnunk a kórusról, amely operai szinten teljesí­tette feladatát. Különösen szé­pen szólt a zarándokok kó­rusa. A színvonalas kari tel­jesítmény Herédy Éva kar- igazgató hozzáértő és lelkiis­meretes munkáját dicséri. A szereplők népes táborá­ban Farkas Endre egy fokkal érdekesebb volt Gül Baba szerepében az elképzel tnél, vi­szont mindvégig korrekt lobo- gás, prózai színészi lelkiisme­retesség érződött szavaiban. Horváth Eszter nyeresége a Miskolci Nemzeti Színháznak. Kultúráltan énekelt, hangter­jedelme operai erőt sugároz. Színpadi mozgása sokat javult ebben az évadban, de olykor még mindig bátortalan. Akkor szárnyal igazán, amikor éne­kel. Makay Sándor halvá­nyabb volt eddigi színészi tel­jesítményeinél. Nyilván za­varba ejthette a rendező de- romantizáló szerepfelfogása, aminek végül is az lett az eredménye, hogy az egyéb­ként kitűnő színész kissé kí­vül rekedt a játékon. A néző valahogy mindvégig azt érez­te: Gábor diák nem súlyának megfelelően éli színpadi éle­tét. Fehér Tibor mértéktartó­an és visszafogottan komédiá- zott, nagy fegyelmezettséggel járta be a humor-lehetőség fokait. Viragh Ilona Fatime-t, Leila barátnőjét alakította. Korábbi szögletessége mosta­nára megenyhült, jó partneré­vé vált F'ehér Tibornak. Fü- zessy Ottó, beugrásszerű bravúrján kívül feszültséget, levegőt hozott a színpadra, ezzel is bizonyítva, hogy a fekete-fehér figurákat is meg lehet tölteni élettel. Bősze Pé­ter humora ezúttal túlságosan száraz volt, Hercdy Gyula a budai bíró szerepében egy- sikon mozgott. Nádassy Anna Mujkónéja most helyénvalóan volt harsány, ezáltal színes. Olasz Erzsébet férfira vadá­szó Zulejkája figyelmet kel­tett,. Szegedi Csiszár Nándor börtönőre kis remekbeszabott alakítás volt, Henkel Gyula mozgásban és maszkkal jól jelenítette meg a fözarándo- kot. Balogh Erzsébet, ősz Ilonka és Somló István villant fel néhány mondat erejéig. A teljesen felesleges prológust Vass László mondta el. Az íz­léses jelmezeket Kalmár Ka­talin tervezte, a kórussal és az énekesekkel állandóan szinkronban levő zenekart Kalmár Péter vezényelte. Párkány László „ És állt a A Néphadsereg művészegyüttesének előadása Miskolcon A Magyar Néphadsereg vö­rös csillag érdemrenddel ki­tüntetett művészegyüttesének Prizma 67 nevű színpadi együttese néhány héttel ezelőtt új műsort mutatott be. A cí­me: „...És állt a bál”. „Két­részes, zenés, történelmi lec­ke, sok-sok dallal, tánccal és egyéb bohósággal, abban a re­ményben, hogy a nagyérdemű publikum okul belőle.” Az együttes így hirdeti alcímében új produkcióját, amelyet Szi­lágyi György és Semsey Jenő írt, zenéjét összeállította és részben szerezte Behár György, koreografólta Novák Ferenc és Széki József, a ren­dezői munkát pedig Balogh Géza és Mezei Éva látta el. Az új produkció néhány hét­tel ezelőtt már szerepelt me­gyénkben : Özdon mutatták be. majd utána láthatta a fő­város közönsége. Most az együttes Miskolcra jön, és má­jus 11-én, valamint 12-én es­líjü vöröskeresztesek versenye Miskolcon A miskolci általános iskolák tanulói közül is igen sokan lelkes aktívái a vöröskeresz­tes mozgalomnak. Ezek a gye­rekek tanfolyamokon tanulják meg az elsősegélynyújtást, megismerik az egészségünk védelmét szolgáló teendőket. A Vöröskereszt Miskolc vá­rosi Szervezete minden év­ben értékeli az iskolák egész­ségügyi állomásain tevékeny­kedők tudását: vetélkedőt ren­dez az ifjú vöröskeresztesek számára. Ilyen versenyre ke­rült sor a napokban a Dózsa pártszervezet helyiségében. Miskolc 20 általános iskolájá­nak hetedik-nyolcadik osztá­lyos tanulói közül mintegy kétszázan vettek részt az ér­dekes és hasznos vetélkedőn. Az első hét helyezést elért iskolai egészségügyi állomást a Vöröskereszt városi szerve­zete értékes ajándéktárgyak­kal — elsősegélynyújtó felsze­reléssel, turisztikai cikkekkel, társasjátékokkal — jutalmaz­ta. A versenyen a selyemréti általános iskolások szerezték meg az első helyet. te 7 órai kezdettel a Megyei Művelődési Házban Miskolc közönségének is bemutatja a kétrészes nagyívű játékot A történelmi visszapillan­tás a felszabadulás előtti hu­szonöt évet idézi fel előttünk, és a művészegyüttes sajátos eszközeivel láttatja e korszak emlékeit. Felidézi és fókuszba gyűjti történelmünk gyászos korszakának emlékeit, hogy emlékeztessen. Megjelenik ebben az összetett produkció­ban e korszak sok ismert alak­ja, s úgy érezzük, hogy a nagynevű együttes, amelyben ez alkalommal színészek, tán­cosok, kórus, valamint zene­kar működnek közre, értékes emlékű esttel ajándékozza meg a miskolci közönséget is. Kosiéin én v Miskolc M.i, Véro& Tanácsának Végrehajtó Bizottsága értesíti a. város lakosságát, hogy május le­tol kezdődően a városi tanácsi egy vb-vezetője minden hét szom­batján 8.30 órától 12-ig fogadó­napot tart hivatali helyiségében* A panaszosok rendelkezésére álló vb-vezető nevét a Tanácsház tée 8., III. udvari kapu alatt levő hir­detőtáblán — minden hét csütör­töktől — hozzuk az érdekelte® tudomására. Tavaszi meditáció Szívet, lelket egyaránt győ- j nyörködtetö dolog napjaink­ban Tapolcán sétálni. A szé­pen gondozott, üde park, a fák száz színben pompázó lombsátra lenyűgözi a látoga­tót. Üj látvány: a fák tövétől nem messze, földbe süllyesz­tett reflektorok, amelyek fény­csóváikkal kiemelik majd az egyes lombkoronákat az est sötétjéből, egyben hangulatos világítást adnak az egész parknak. A játszótér szinte hí­vogat, s a felnőtt, a gyönyörű terecske láttán sajnálja, hogy már megöregedett, már nem ülik beülnie a. forgóba, meg a hajóhintába. A tó melletti er- dőszélcn sétáló párok, a pado­kon szerelmesek, költői han­gulat uralkodik el a festői táj felett. A csónakázó tó vize még háborítatlan, a frissen festett ladikok a. kikötőben ringnunk, csak egy-két ebihal siklik a víztükör alatt. Min­den szép. minden a tavasz- várást tükrözi.., csak a tavi­fürdő elhanyagoltsága, béka- lencsétől láthatatlan vize ké­pez bántó kontrasztot. Vajon miért? Kitáguló tüdővel szívjuk a friss, tiszta levegőt, aztán be­lekeveredik a Kossuth ciga­retta kesernyés, maró füstjé­nek bűze, a madárdalt elűzi a „zsebzsongók”, a táskará­diók kakofóniája. A tulipánnal szegélyezett gyepszönyeg szé­lén pad. A pádon egy család. A gyerek a gyepen ugrál, a mama az elfogyasztott uzson­na papírját löki könnyed moz­dulattal a tulipánok közé, a. férj pedig elegáns ívben pöc­köli cl füstölgő cigarettáját. ■. Megtört a varázslat... Valami hathatós jogszabály kellene, ami védené a. parkokat, a zöld­területek üdeséget. • Mwliolc utcái, terei, park­jai, zöldsávjai szépülnek. Mindenfelé szorgos munka te­szi esztétikusabbá. vonzóbbá a környezetet, igyekszik belopni az üdítő foltokat a kőrenge­tegbe. Nagyon szép a Népkert is. A Kertészeti, meg a Köz- tisztasági Vállalat dolgozóit csak dicsérni lehet ezért... Aztán, ha. a. szép Népkertben kicsit beljebb sétálunk, mond­juk a gyermekjátszótérre, is­mét meghökkent a. tér évcTt óta. fennálló sivársága, ren­detlensége. Vajon csak Tapol­cán lehet szép a játszótér? ... Aligha! És itt talán még na­gyobb szükség is lenne rá... Vajon min múlik? • A jó idő érkcztcvel meg­élénkült a közúti autóforgalom is. Növekszik a közlekedési baleseti veszély. Fokozottab­ban szükséges a KRESZ betar­tása és betartatása. Sajnos, sok az apróbb és olykor na­gyobb szabálysértés hazai ct külföldi autósok részéről egy­aránt. Ez utóbbiakkal szem­ben mintha, túlzottan elnézők, lojálisak, túlontúl udvaria­sak lennénk, holott rt szabálysértők között, akad a vendégjoggal visszaélő látoga­tó is. Törvényeinket, jogsza­bályainkat, a KRESZ-t tartsuk be és tartassuk be mindenki­vel. Udvariasan, de határo­zottan követeljük ezt meg. Közlekedésünk biztonsága, a vendégeinkkel egyenrangúsá­gon alapuló kapcsolataink erő­sítése, valamennyiünk közös érdeke ezt kívánja. (benedek) Á mezőkeresztcsi színjátszók készülődése Orosz György jól ismeri az operett világát. Pontosan tudja, meddig csilloghatnak ha­tásosan és ízlésesen a díszle­tek, a jelmezek, mennyit vi­lágíthatnak a színes jupiter- lámpák anélkül, hogy a színes fénnyel együtt ne csorogjon A SZERÉNY, önmagáról ke­veset hallató mezőkeresztesi földművesszövetkezeti színját­szócsoport 1959 óta dolgozik rendszeresen. Tagjai minden héten kétszer összegyűlnek, hogy közösen hódoljanak a színművészetnek, közben nagy fegyelemmel próbálja­nak egy-egy háromfelvonásos, vagy egyíelvonásos drámát. A csoport munkálkodását nem­csak Mezőkeresztesen, hanem a környező községekben, sőt, még a tanyavilágban is isme­rik. Előadásaikat gyakran vi­szik más községekbe, ahol szívesen fogadják az együt­test. Az utóbbi időben Csiki Ger­gely Cifra nyomorúság című drámájával arattak sikert, ugyancsak sokat tapsoltak Afigenov Kisunokám című színművének. A csoport tagjai alkalmas­nak bizonyultak vígjátékok bemutatására is. így került sor Fehér Klára Nem vagyunk angyalok és Tahi László Most majd elválik című játékainak bemutatására. A műsortervből nem hiányzanak a zenés mű­vek sem. Bemutatták Kálmán Imre Zsuzsi kisasszony című munkáját, Bondy Feleség férj nélkül című zenés játékát és Molnár—Zerkovitz Doktor úr című darabját. A csoport művészeti veze­tője. Olajos Gyula sokat fára­dozik, hogy a rendszeres mun­ka egy pillanatra sem álljon meg. A zenés játékokban Vi- rágh Elemér, a Miskolci Nem­zeti Színház nyugalmazott karmestere segíti . az együt­test. A mezőkeresztesi földmű­vesszövetkezeti színjátszó cso­port szűkebb környezetéből is kilép, ha versenyre szólítják a csoportot. 1966-ban részt vettek Szarvason a Juszt Zsig- niond színjátszó fesztiválon, amely alkalomból az együt­tes emlékplakettet és szobrot kapott. Ekkor a Krizantémok című egyfelvonásost mutatták be sikerreL Most nagy terveket kovácsol a csoport; részt szeretnének venni a Békéscsabán megren­dezendő országos földműves- szövetkezeti színjátszó feszti­válon. Bemutatásra szánt produkciójuk Földes Mihály Dusel Gasse című egyíelvoná- sosa. A CSOPORT ez évi tervei között szerepel még néhány egyfelvonásos, amelyet a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 50. évfordulójának tiszte­letére tanulnak be. (P-l) MOZIMŰSOR Kísérőfilmek májusban Május első filmbemutató­napjától két érdekes rövidfil­met vetítenek kísérőműsor­ként. Az egyik a Sanzon cí­mű. Kolonits Ilona rendezte, Szabó Árpád fényképezte, Psota Irén énekli benne a címben is jelzett sanzont. A másik film jugoszláv kisfil­mesek alkotása, a címe De Capo AI Fine. A Kelet-Szer- biában élő zenei őstehetsé­gekről szól, az ő sajátos mű­vészetüket örökíti meg, és sok érdekes néprajzi adattal szol­gál. A további programban sze­repel Kocsis Mihály Ballaszt című alkotása, amely arra ke­res választ, milyen hátrányt, milyen visszahúzó erőt jelen­tenek egy egyetemi fiatal szá­mára eddigi életének nehéz körülményei. Ugyancsak ma­gyar alkotás Az idő sodrában című portré-film. Kis József alkotása, mely a Dunai Vas­mű igazgatójának, Borovszky Ambrusnak életútját vázolja fel. Mönich László és G. Tóth János a Cserhát hegység fes­tői tájaira kalauzol el, s lát­hatjuk a nemrég elhunyt te­hetséges rajzfilm-művész. Csermák Tibor utolsó alkotá­sát: Futyuri, mint mesterde- 1 tektív. Több külföldi film, valamint a Világmagazin leg­frissebb száma egészíti ki a májusi kisfüm-műsort BEKE: n—14: Sell« a pecsétgyűrűn I— II. Magyar. Széles! Dupla helyári K: {. 4. 7 óra. 15—17: Szlgorüan .el­lenőrzött Vonatok. Mb. cseh. 16 é. K: f. 4. hn. 6 és 8. M. 14. t. 11: Gyávák bandája. KOSSUTH FILMSZÍNHÁZ délelőtti műsora: 11—13: Fény a sötétben. Angol. 15—17: Szigorúan ellenőrzött vo­natok. Mb. cseh. 16 é. K: vasár­nap kivételével naponta de. 1. 11. KOSSUTH FILMSZÍNHÁZ délutáni műsora: 11—17: Fény a sötétben. Angol. K: naponta 4 és í. 7-kor. M. 14. f 10 és í. IS: Fenj’ a sötétben. Ren­des helyárral. FÁKLYÁS ti—II: Gyilkosok szabadságon. Jugoszláv. Széles! 13—14: Katonai lányok. Mb. olasz. 16 é. Széles! 15: Aranycsempész. Francia. Szé­les! 16: Bajazzok. Olasz. K: hét­köznap 5 és n. 8, vasárnap í. 4 _s hn. 6. ál. il. í. 11-a.oi: ozerei- oes biciklisták. TÁNCSICS! 11—11: A Nagy Medve fiai. Szí­nes NDK. Széles! 13—14: Egy asz- szony járt itt. Francia Széles! 15: Altona foglyai, olasz. 16: A kulcs. Magyarul beszélő jugo­szláv. Széles! K: naponta hn. 5 és 7. M. 14. Dandin György. 10 Órakor. SZIKRA: 11: csak este 7: Phaedra. Ame­rikai. Csak 18 éven felülieknek! Széles! 11: du. hn. 5 és 12: hn. 5 és 7: Riói kaland. Színes {ran­da. Széles! 13—14: Finom kis há­ború. Színes román—francia. Szé­les! 15—16: Bumeráng Lengyel. Széles! Dlákbérlct érvényes! K: naponta hn. 5 és T. M. H. í. U: Fapados szerelem. SAGVARlt 11—12: Huszárkisasszony. Szines szovjet, is—14: Szélvihar. Színes NDK. Széles! 15—16: Riói kaland. Színes francia, széles! K: napon­ta f. 5 és hn. 7, csütörtök, pén­tek, szombat és vasárnap csak du. t. 5-kor. PETŐFI! 11—12: Selló a pecsétgyűrűn T— TI. Magyar. Széles! Dupla helyári K: 5 órakor. 13—14: Türelemjátek Angol. Széles! 15—16: Utószezon.' Magyar. Csak 16 éven felülieknek! Széles! K: hétfő, csütörtök, va­sárnap í. 5, 7, kedd. péntek, szom­bat 7. m. 14. xo-kor: Komódi* a kilinccsel. ADY—Tapolca: 13—14: Berlinben. NDK. K: szeg* da, szombat, vasárnap 6-kor. BÜKK: 11— 12: Házasság olasz módra S2ínes olasz. Csak 18 éven felüli­eknek! Széles! 14—15: Szerelem i megfelelő idegennel. Amerikai Csak 16 éven felülieknek. Széles K: hétfő, csütörtök, péntek ét vasárnap csak du. 6-kor. ALSŰZSOLCA 12: Három lépés s földön. Len­gyel. 13—14: Utószezon. Magyar Csak 16 éven felülieknek! Széle-s 16—17: Tom Jones. Magyarul be szélő. szines angol. Csak 18 éver felülieknek! Széles! K: kedd, szer­da, szombat csak 7. péntek és va­sárnap 5 és 7. M. H. 10-kor: A kém nyomában. MISKOLC-SZ1RMA (Keskeny filmszínház) 12— 14: Othelló Gyulaházán. Ma­gyar. K: pénteken 6. vasárnap f. < és 6. m. 14. io-kor: Werner Hoi kalandjai. aiISKOLC-GÖRÖMBÖLY (Keskeny filmszínház.) IS—14: Változó felhőzet, MagyaB ^.szombaton 7, vasárnap 5 és. >■

Next

/
Thumbnails
Contents