Észak-Magyarország, 1967. május (23. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-09 / 107. szám

Kedd, 1967. május 9. ÉSZAKMAGYARORSZAG 3 Borsod megye első negyedévi ereiiiipri gye 1967.1. negyedévi gazdasági fejlődésének főbb mutatói a következők szerint alakultak; A szocialista iparban — az összes termelés — a munka termelékenysége — az összes dolgozók száma — a munkások száma — a munkások átlagkeresete A szocialista építőiparban — a saját építőipari termelés 10,1%-kal növekedett, — a munka termelékenysége 11,6%-kal növekedett. A mezőgazdaságban — a szarvasmarhaállomány — a sertésállomány «— a fontosabb vágóállatok és állati termékek felvásár­lása ebből: a vágómarha a vágósertés A megyében kifizetett ösz- azes munkabér (tsz-bérek nél­kül). A kiskereskedelmi forgalom folyóárakon számolva, ebből: az élelmiszer az iparcikk 4,1%-kal növekedett, 4,4%-kal növekedett, 0,7%-kal növekedett, 0,4%-kal növekedett, 0,6%-kal növekedett 3,8%-kal növekedett, 3,5%-kal csökkent 6,6%-kal csökkent 28,2%-kal növekedett, 42,6%-kal csökkent. 8,0%-kal növekedett. 11,5%-kal növekedett, 12,0%-kal növekedett, 11,0%-kal növekedett. foglalkoztatottság, pénz- és Áruforgalom Szeretnék megőrizni az oklevelet 99 brigád verseng Rudabányán zett beruházások értéke csu­pán 3/4-e az előző évinek. Az ipari beruházások részaránya lényegében nem változott (65,7 %), de a kohászat és az épí- tőányagipar részesedése emel­kedett a bányászat és a vegy­ipar rovására. A gépi beruhá­zások aránya mérséklődött. A megyei székhelyű szocia­lista építőipar I. negyedévi termelése 206 millió Ft volt, 10%-kal több, mint az előző év azonos időszakában. Az iparban tovább folyta­tódtak a gazdaságosságra, a minőség javítására, a szük­ségletnek megfelelő szinten tör­ténő kielégítésére és a kész­letek növekedésének megaka­dályozására irányuló törekvé­sek. A termelés növekedése — nettó terméksoros közelítő in­dexek alapján — az állami iparban mérsékeltebb, a szö­vetkezeti iparban nagyobb mérvű volt: Minisztériumi ipar 3,1 % Tanácsi ipar 6.7 % Szövetkezeti ipar 22,1 % Szocialista ipar összesen 4,1 % A termelőszövetkezetek egy­re nagyobb mértékben saját maguk kívánják termelvé- nyeiket értékesíteni. Az idén jóval kevesebb területre, il­letve termékmennyiségre kö­töttek szerződést, mint egy évvel ezelőtt. A tapasztalatok szerint az őszi vetések jól teleltek, azon­ban a tavaszi ár- és belvizek miatt jelentős károsodás kö­vetkezet^ be. Április ' ' • 'r> a kiszántásra ítélt őszi gabo­nák területe csaknem ii ezer kát. hold volt, az őszi vetések több mint 6%-a. Kenyérga­bonából 9550, őszi árpából 1030 kát. hold a kipusztult te­rület. A teljes károsodásból a vízkár meghaladja a 8900 kát. holdat. A meglevő őszi gabonák több mint fele jó. egyharmada közepes minősé­gű. A vetésállomány 72%-án végeztek tavaszi fej trágyázást. Az állatállomány alakul 'só­ban egyre jobban érződik a felvásárlási és takarmányárak rendezésének, valamint a vég­termék dotáció bevezetésének hatása. A március 31 -i állat­számlálás előzetes adatai sze­rint a szarvasmarhaállomány gyarapodik, a sertésállomány viszont csökkent: Állatállomány 13G7. máricus 31-én ezer 1066. darab márc. 31. %-ában Szarvasmarha 154 103,8 Sertés 300 96,5 A sertésállomány az állami gazdaságokban 7%-kal, a ter­melőszövetkezetekben 13%- kal csökkent, ugyanakkor az egyéni háztáji és kisegítő gaz­daságokban valamivel növe­kedett. A vágóállat felvásárlás — főleg a vágósertés felvásárlás 42%-os csökkenése folytán — 4,3%-kal volt kevesebb. A vágómarha felvásárlás 28%- kal, a vágóbaromfié pedig mintegy másfélszeresére nö­vekedett. Tejből 11 %-kal vá­sároltak fel többet. A tojásból történt átvétel csak négyötöd része volt a tavalyinak. Közp, Statisztikai Hiv. Borsod m. Igazgatósága Munkás hétköznapok után ünnepet ültek a borsodi vas­ércbányászok. öt esztendő el­teltével sikerült visszahódíta­niuk a megtisztelő Élüzem cí­met. Sok szorgalom, jó mun­kaszervezés, kitartás van im­már mögöttük, ha most visz- szapillantimak az utóbbi évek sikereire és küzdelmeire. Az 1906-os eredmények ér­tékelésekor kiderült: nemcsak az oklevelet nyerte el a Ruda- bányai Vasércbánya és Előké­szítő Mű, hanem a testvérvál­lalatok közül is a legjobb. Ezért az idén Borsodba vándo­rolt az évekkel ezelőtt erre a célra alapított díj: egy szép ércszobor. — Az országos vállalat most új vándorserleget alapít, s ez a díj a mi múzeumunkba ke­rül. Az élüzem-avatón az egyik kollégám azt mondta: most már úgy igyekezzünk, hogy a múzeumba vihessük az oklevelet is! — meséli az üzem főmérnöke. S ez bizony nemcsak hu­moros szólás, hanem nagyon is komolyan gondolják Ruda­bányán. Kétmillió forintot hozott a minőségjavítás az üzem „konyhájára”. Az el­múlt esztendő legnagyobb si­kere az volt, hogy minden ed­diginél jobb ércféleségeket küldtek a kohóknak a bányá­szok. Nemcsak a barna, ha­nem a dúsított vasércből is évről évre többet és jobbat adnak a rudabányaiak. S a továbbiakban is ezt tartják legfontosabb célkitűzésüknek. A termelési tervek teljesíté­sét nemcsak a jó minőség, ha­nem a termelékenység növe­kedése is eredményezte; 101.5 százalékra teljesítették. A költségekből a tervezetthez képest közel egymillió forintot takarítottak meg. így aztán nem is csoda, hogy két heti nyereségrészesedést fizetett nemrég a bánya dolgozóinak. Hét czüstplakettes szocialista brigád van már Rudabányán. De egy híján száz brigád tevékenyke­dik mindennap, versenyt kezdtek a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 50. évfor­dulója tiszteletére. Máris nagyszerű eredmények szület­tek a jubileumi munkaver­senyben. Az élüzem-ünnepségen 150 bányász és műszaki vette át a Kiváló dolgozó jelvényt és az oklevelet. Rajtuk kívül elmúlt esztendei jó mun­kájukért több mint szá­zan kaptak pénzjutalmat is. Ezenkívül hatan miniszteri kitüntetésben részesültek. A tavalyi nagyszerű ered­mények egyike: az Országos Érc- és Ásványbányászati Vállalat üzemei közül a ruda- bányai lett az első az újító­mozgalomban. Itt született a legtöbb és a leginkább hasz­nosítható újítás. A legkiválóbb újítók munkáját is hon órái kik kitüntetéssel és pénzjutalom­mal. És sorolhatnánk még so­káig az 1966-os év eredménye­it, amelyeknek alapján siker koronázta a rudabányaiak munkáját. Nemrégen ünnepel­tek, örömmel és megelége­detten. Ám korántsem elbiza­kodottan. Tudják, hogy még nagyon sok tennivaló, szorga­lom és kitartás kell ahhoz, hogy az idei esztendő munkás hétköznapjai után jövőre ilyenkor ismét ünnepelhesse­nek. Hiszen — amint ezt töb­ben mondták: az élüzem cím most már kötelez. Gy. K. Hámm jérésfeél jelentik A kedvező időjárást ki­használva megyeszerte gyors ütemben haladnak a tavaszi mezőgazdasági munkák. A május első napjaiban hullott csapadék mindenütt meggyor­sította a kalászosok fejlődé­sét, de ezzel egyidejűleg foko­zottabban szükség van a nö- vényápólási munkákra is. A járási tanácsok mezőgazdasá­gi szakigazgatási szervei most mindenütt határszemléket tar­tanak, segítik a termelőszövet­kezetek munkáját. E határ­szemlék tapasztalatai alapján számolunk be három járásból. Mexőesát Sajnos, a mezőcsáti járás területén még mindig több, mint négyezer hold értékes szántóterület áll ár- és belvíz alatt, ennek ellenére a járás összterületéről kedvező ered­ményeket kaptunk. Már min­denütt befejeződött a kalászo­sok fejtrágyázása, a tavaszi árpát mintegy 85 százalékban elvetették, a kapásnövények is — a kukorica és cukorrépa kivételével — mind a földben vannak. A kukorica vetése egyébként a belvizek miatt késik, helyette, a kedvező időt kihasználva, a termelőszövet­kezeti tagok megkezdték a nö­vényápolást. Mintegy 450 bolti cukorrépán' végeztek a sara- bolással, 350 holdon pedig az egyeseléssel. Kapálják már a korai vetésű burgonyát is. A járás területén egyébként minden eddiginél nagyobb méi-vű a vegyszeres gyom­irtás, és a pillangósok vetésé­ben is jelentős előrehaladás történt. Az előirányzott 400 holddal szemben csaknem ezer hold vörösherét vetettek, ez meggyorsítja majd a fehérje- ellátást az állatállomány ta­karmányozásában. Éne# Megyénk legnagyobb járá­sában maradéktalanul befe­jezték a tavaszi árpa, a búza, a zab. a mák, a borsó, a cu­korrépa. a napraforgó veté­sét, csaknem végeztek a szán­V arrat-csiszolás lássál, a vetési talajelőkészí- tássel. Közelállnak a száz száza­lékhoz a burgonya, a kukori­ca vetésében, jól haladnak az istállótrágyázással, és a mű­trágyázást is befejezték. Ebben a járásunkban is minden eddiginél nagyobb mérvű a vegyszeres gyomir­tás: a tervezett 23 ezer hold­ból több mint 18 ezer holdon már be is fejezték. A legtöbb helyen elkezdődött a cukor­répa, a mák sarabolúsa és a legutóbbi határszemlén azt tapasztalták, hogy a munkafe­gyelem, a tagság lelkesedése nagyon jó. A legutóbbi kedve­ző intézkedések hatására a ta­gok maguk kérik a munkát, sok termelőszövetkezetben va­sárnap is dolgoznak, hogy mielőbb befejezzék a tavaszi­ak vetését és a növényápolást. Ósd Az északi járásban az idő­járás és a természeti adottsá­gok miatt nem tudják akkor és olyan mértékben kezdeni a munkát, mint például a mező­kövesdi, vagy a mezőcsáti já­rásban. Ennek ellenére a já­rási' tanács mezőgazdasági osztályától kapott értesülés szerint csaknem minden mun­kával közel állnak a száz szá­zalékhoz. A termelőszövetke­zetekben az őszi gabona fej­trágyázását 94, a tavaszi szán­tást 91, a borsó vetését pedig száz százalékra elvégezték. Jól haladnak a tavaszi árpa, a zab, vöröshere vetésével és az őszi kalászosok vegyszere­zésével. A százalékos adatok szerint jelenleg a burgonya, a kukorica és a silókukorica ve­tésével vannak elmaradva, de a kedvező időjárást kihasz­nálva ezt az elmaradást né­hány nap alatt pótolhatják. O. M. Foto: Sz. Gy. A Szerencsi Csokoládégyár diósgyőri telepén megható fi­gyelemmel és melegséggel tel­ték emlékezetessé az ott dol­gozó édesanyák számára az idei anyák napját. A gyár vezetősége úgy szer­vezte meg a szombati műsza­kot, hogy minden anya reggel ment dolgozni. Délelőtt, rövid időre szünetelt a munka. Va­lamennyien egy terembe vo­nultak, éhed. megtérített, gyöngyvirággal ékesített asz­talok mellett fogyasztották el a telep vezetősége és a szak- szervezet által felkínált uzson­nát. A műszak végeztével még egy kellemes meglepetés érte a távozó édesanyákat. A por­tán mindenkinek átnyújtottál:: egy pohár gyöngyöző vörös meggybort Váljék egészsé­gükbe. A megyében mintegy 35Í ezer aktív kereső van, ami i foglalkoztatható népesség 7’ —78%-a. A szocialista ipa: átlagos állományi létszám: 900-zal növekedett, ezen belü a minisztériumi iparban csak­nem 1100-zal kevesebben, : tanácsi iparban 430-cal, a szö­vetkezeti iparban pedig 156b nai többen dolgoztak. A ke­reskedelemben 250-nel emel­kedett a létszám, az építő­iparban és a közlekedésber viszont -nem volt lényeges lét­számváltozás. A szénbányászatban az át­lagos létszám több mint 2000- rel csökkent. A felszabadull munkaerő tekintélyes része már elhelyezkedett. A lakosság pénzbevételei 1E %-kal, ezen belül a munkabél jellegű kifizetések (tsz-bérek nélkül) 8%-kal, a paraszti jellegű kifizetések pedig 17 %-kal emelkedtek. A jöve­delmek ilyen mértékű növe­kedésében a foglalkoztatott­ság bővülésén és az 1966 feb­ruári bérintézkedések hatá­sán túl nagy szerepe volt az április elejéről előrehozott ki­fizetéseknek is. Ez utóbbi nél­kül pl. a munkabér jellegű kifizetések 5,4%-kal nőttek. Nyereségrészesedés címén 122 millió Ft-ot fizettek ki, csak­nem kétszer annyit, mint 1966 első negyedében. A kifizetett családi pótlék 31%-kal nőtt és általában emelkedtek az egyéb, személyi jellegű kifi­zetések is. A munkások átlagos havi keresete a szocialista ipar­ban 0,6%-kal nőtt, az építő­iparban alig változott. A ke­reskedelmi dolgozók havi ke­resete 4%-kal emelkedett. A takarékbetétállomány a negyedév végén meghaladta az 1,1 milliárd Ft-ot. A nö­vekedés a negyedév folyamán kisebb mérvű volt, mint égy évvel ezelőtt. A lakosság szolgáltatásokra fordított kiadása nagyobb arányban nőtt mint az áruvá­sárlás. A megye kiskereske­delmi áruforgalma 11,5%-kal, ezen belül élelmiszerekből 12,0 %-kal, ruházati cikkekből 10,2 %-kal, vegyes iparcikkekből 11,5%-kal nőtt a forgalom. A •tartós fogyasztási cikkek el­adásának 15%-os emelkedésé­hez hozzájárult, hogy az áru- vásárlási kölcsönt az év ele­jétől a termelőszövetkezeti ta­gok is igénybe vehették. A húsellátás nem volt kielégítő. Csontos nyershúsból 11%-kal (sertéshúsból 19%-kal) keve­sebb állt a fogyasztók rendel­kezésére. A baromfi-kínálat viszont a boltokban és a pia­cokon kedvezőbb volt, így részben pótolta a hiányzó nyershúst.' A baromfiárak csaknem a tavalyival azonos szi nten alakultak. Zöldség­gyümölcsfélékből az ellátás valamivel gyengébb volt, ami áremelkedést okozott. A piaci árak lényegesen meghaladták a bolti árakat. BERUHÁZÁS — TERMELÉS — FELVÁSÁRLÁS Előzetes adatok szerint a megye állami szektorában az 1966. évi beruházások volu­mene mintegy 9%-kal volt magasabb az 1965. évinél, ugyanakkor az üzembe, helye­(A viszonyítás alapja; 1966. I. negyedév) Borsod-Abaúj-Zemplén me­Egy emlékezetes műszak

Next

/
Thumbnails
Contents