Észak-Magyarország, 1967. május (23. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-09 / 107. szám

ßSZAKMAOTARORSZAG Kedd, 1961. május 9. Magyar államférfiak távirata Csehszlovákia nemzeti ünnepe alkalmából Kádár János, az MSZMP KB első titkára, Losonczl Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Fock . Jenő, a magyar forra­dalmi munkás-párasat kor­mány elnöke táviratot küld­tek Antonín Novotnynak, a Csehszlovák Kommunista Párt KB első titkárának, Cseh­szlovákia elnökének, Jozef Lenárdnak, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság mi­niszterelnökének, Csehszlová­kia felszabadulásának 22. év­fordulója alkalmából. A nemzeti ünnep alkalmá­tól a magyar államférfiak a maguk és népünk nevében szívből jövő jókívánságaikat küldték Csehszlovákiá népé­nek, és további sikereket kí­vántak Csehszlovákia Kom­munista Pártjának, népüknek közös eszménk, a szocializ­mus és a béke javára. Kitüntetés Hanoinak Fanfant Moszkvába utazik Fanfani olasz külügyminisz­ter szerdán Moszkvába érke­zik, hogy viszonozza Gromlko szovjet külügyminiszter római látogatását. Ho Sí Minh elnök törvény- erejű rendeletével a Függet­lenségi Érdemrend első foko­zatával tüntették ki Hanoit, az amerikai légitámadások visz- szaverésénél tanúsított hősies­ségéért és katonai eredményei­ért. Az érdemrendet vasárnap este ünnepség keretében Vo Ngu Yen Giap miniszterelnök­Anyák napi iinnepséi az üreoek pap^özpen Anyák napi kedves ünnep­ségekre sokhelyütt sor került, mégis külön említésre méltó, hogy a szociális otthonokban, s az öregek napközijében is felköszöntötték az édesanya­A Toldi díszelőadása a Miskolci Nemzeti Színházban A mis’-'ölei S Általános Iskola impozáns vállalkozása Arany János Toldi című elbeszélő költemé­nyének bemutató-sorozata a Miskolci Nemzeti Színház színpadán ért méltó befejezést. A díszelőadásra számos szülő, pedagógus és felnőtt érdeklődő volt kíváncsi. Eljött és na­gyon frappáns bevezetőt mon­dót dr. Sáfrán Györgyi, a Toldi dramatizálója. Az iskola másfél évig ké­ssült a nagyszabású elbeszélő költemény megjelenítésére. A lelkiismeretes munka gyü­mölcse végülis beérett: a Fa­zekas utcai általános iskola tanulói sikerrel emlékeztek meg Arany János születésének 150. évfordulójáról. A Toldit és a Toldi szerel­mét magába foglaló dramati­zált mű táncokkal, dalokkal, kórusművekkel, nyitánnyal együtt két óra alatt pergett le a nézők előtt. Bravúros dra­maturgiai munka. De elisme­rés illeti azt a 200 tanulót és azokat a pedagógusokat is, akik a 120 perc örömét meg­teremtették. Különösen a zenekar és az énekkar mun­kálkodása nyerte el a közön­ség legmagasabb fokú tisztele­tét, hiszen Szűcs Lóránd hoz­záértő hangszerelésében olyan korabeli dalok, népdalok (Arany János által szerzett dalck) hangzottak el, amelyek önálló koncert keretében is megállták volna a helyüket. Dicséret illeti Simányi József né tanárt, aki feltehetően fá­radságos munkával tanította be a szöveget. Az énekkart Tinschmidt Mária tanárnő tette szereplőképessé, a zene­kart dr. Dégi Lászlóné vezé­nyelte. A táncokat Balogh Sándor tánctanár tanította be. A m>ír említett kivételes Mlill élményt nyújtó zene- és énekkari podukciókon kívül a színpadon is fel kel­lett figyelni néhány ügyes, jó­képességű tanulóra. Különö­sen tetszett a Rozgonyi Piros­kát megjelenítő Szakács Zsu­zsa VII. a. osztályos tanuló gondolkodó szerepformálása. A mesélő Pellády Ildikó VII. a. osztályos tanuló volt. Hatal­mas anyaggal kellett megbir­kóznia; a feladatát kiválóan teljesítette. Beszédkészségét a jövőben érdemes lesz javítani. Éenkö László VII-os diák Tol­dit személyesítette meg. Szö­vegbiztonságát kell elsősorban dicsérnünk. Tetszett még So­mogyi Judit VII. a. osztályos I A győzelem napja ! I .. Huszonkét évvel ezelőtt, |jl945. május 9-én, leírhatatlan ! tavaszi mámor l'oyta el a tisz­11 íaszfvfl embereket az egész !! világon. Veget ért a 11. vi- '' lágháberú. Hat évig tartó pö­cköli lidércnyomás szűnt meg • ■azzal, hogy Hitler fasisztáinak )) kezéből a történelem leg­• .nagyszerűbb humanizmusa ki- )) verte a fegyvert, s e diarlal- . .lal kaput nyitott a békének, | Ja népek testvériségének, sza- !! badságának, a társadalmi ha­• • lad ásnak. Megszűnt a sötét )) embertelenség rémuralma, fel­• virradt a győzelem napja. , A győzelem a béke első I napja volt. A béke, az embe- )) riségnek: béke mindazoknak, •jakik végigélték a frontok bor- “Zajmait, akiket bombazáporok ., űztek ki otthonaikból, akik )) koncentrációs táborokban rc- |)megtek életükért. Hat évig )) tartott a rémület korlátlan ■ uralma. Nem kímélte a gyer- , meket, a nőt. a beteget, a ma- Igatehetetlen öreget, senkit, aki )élt. Százmilliók gyötrelme fe­deződött be május 9-én. A győzelem napja a magyar nép győzelmének napja is, hi­szen ez a fegyvertény váltot­ta valóra évszázados nemzeti vágyainkat: a függetlenséget, a szabadságot, a társadalmi felemelkedés lehetőségét. A győzelem napja, a béke első napja — szocialista építő- munkánk tehetőségét biztosí­totta népünknek. Semmi a világon nem homályosíthatja cl az emberiség békevágyát. Békét akar a világ. Erre hív fel a kommunista- és munkás­pártok Karlovy Vary-i érte­kezlete és egyre erőteljeseb­ben érvényesül az európai né­pek törekvése a földrész biz­tonságáért, az atomfegyverek elterjedésének megakadályo­zásáért, ■ a fegyverkezési ver­seny megszüntetéséért, a vi­etnami nép igazságos ügyé­ért — mindazért, ami alkal­mas a béke megszilárdítására, a fegyvcrnélküli világ megte­remtésére. S ebben a küzde­lemben a népek békeakarata győz! A képernyő elolt Ünnep utáni héten Tulajdonképpen csonka hétről kell beszámol­nunk, hiszen az elmúlt hét el­ső napja, május elseje szerve­sen hozzátartozott a korábbi héthez, s már számot is ad­tunk róla. A korábbi hetek változatosabb, főleg pedig több saját produkcióval büsz­kélkedő műsorai után e leg­utóbbi hét valamivel szepé­a kormányzónak nem tetszett ez a találkozó. A küldött viselkedése iszt bizonyította, hogy ezzel a vonallal hiába tárgyal. — A terminus kissé korai­nak tűnik — mondta a kor­mányzó, — Több mint egy hónap van addig — mondta Meder­éin, aki most Ismét olyan ha­tározottá vált, mint a beszél­getés elején. — Igen, de még nekem is jól meg kell gondolnom a dolgot — érvelt Horthy. — És mások véleményét is meg kell hallgatnom. Én demokratikus módon kormányzók ..« — Hogy ön mit tesz, az az ön dolga — mondta durván Modercin. De engedje meg, alkalmazkodnia kell hozzánk. Mi most felvettük a kapcso­latot, rögzítenünk kell a he­lyet és az Időpontot, mert töb­bet nem kockáztathatunk, nem küldünk futárt. Vegyék végre tudomásul, ha Itt valakinek tí kell fogadnia a másik fel­tételeit, azok nem mi va­gyunk, hanem maguk.! A kormányzó már kezdte elveszteni önuralmát, keze, amelyet az asztalon tartott, remegett’' — Hogyan lehet tőlem meg­kívánni. hogy ilyen gyorsan átforduljak? — kérdezte pa­naszosan. — Még ha a kom­munisták jönnek, nekik is számolniuk kell a magyar la­kosság felfogásával és érzel­meivel. Belőlem nem lesz sem kommunista, sem nemzeti szo­cialista, sem fasiszta, vagyok és maradok magyar naciona­lista és jó demokrata ... Az Eskü tér 3. szám alatti épületet jól megépítették, mert nem szakadt le akkor sem a mennyezet, amikor Horthy demokratasőgát emlegette. A horvátot azonban nem hatot­ták meg Horthynak ezek a szavai sem. Horthy felemelkedett széké­ről, ezzel jelezte, hogy számá­ra véget ért a beszélgetés. Intett fiának, hogy kövesse. Bornemisszának pedig, hogy nyissa az ajtót. A kormányzó — miközben fiával együtt Bornemissza a földszintre kí­sérte — panaszosan mondta: — Ezekkel nem lehet tár­gyalni! Fiával együtt beült a kocsi­jába, s elhajtatott. Bornem­issza pedig megdöbbentőn tért vissza dolgozószobájába, ahol Modercin búcsúzott. — Nem tartok igényt ri, hogy a kormányzó emberei szállítsanak vissza a határig! — mondta. — Visszajutok magam is. Minden jót, Bor­nemissza úr! Távozott, nem kevésbé fel­dúltam mint néhány perccel előbb a magyar kormányzó. A vezérigazgató pedig kezébe te­metett arccal leroskadt a ka­rosszékbe. Milyen szimpatikus embernek tűnt ez a horvát, s most milyen bárdolatlan mó­don viselkedett! A tárgyalá­sok, amelyeket nagy nehezen sikerült Pejacsevich, Illetve Petries segítségével létrehozni, milyen csúfosan szakadtak meg. Pedig most: itt lenne a lehetőség, hogy tegyenek vala­mit. A mindentludó Gestapo, úgy látszik, nem tud semmit. Most ki lehetett volna játsza­ni a németeket. Csengett a telefon, a, kis Horthy telefonált. — Szerencsésen hazaértünk — csak ennyit mondott. Legalább ebben nyugodt le­hetett Bornemissza. A Gesta­po nem szagolt meg semmit a tárgyalásokról. A kormányzó és fia biztonságban van. I vn. M odercin, a ..rettenthe­tetlen világi orra dal­már' meglehetősen félve’mdSiélt Wm SS Sturm- bandfűhirBg^’ jg^ozószobájá­nyesebbnek hatott. Legalább­is ami a szórakoztató és mű­vészeti műsorokat illeti. Az ismeretterjesztő és riportmű­sorok ellen nem lehet külö­nösebb kifogást emelnünk. Még ki is kell közülük emel­nünk a védjegyről szóló vitát. Bizonyára igen sokan hallgat­ták figyelemmel Komócsin Zoltán elvtársnak a Karlovy Vary-i tanácskozásról elhang­zott tájékoztatását is, hiszen az európai kommunista pár­tok küldötteinek nagy jelentő­ségű megbeszélése nemcsak a pártok, nemcsak a párttagok ügye, hanem mindenkié, aki Európa és a világ békéjét fél­ti, Csak helyeselhetjük, hogy a televízió kamera elé kérte a tanácskozás magasrangú ma­gyar részvevőjét, így az ér­deklődők milliós tábora fris­sen értesülhetett a legfonto­sabb tudnivalókról. A hét szórak°zt-ató és mű­r\ IICL vészeti műsorai kö­zött elenyésző számú volt csak a televízió saját produk­ciója. A Tüskevár című ifjúsá­gi film immár hatodik folyta­tása a korábban látott részek színvonalán csörgedezett; a Vásárhelyi Zoltán karnaggyal készített zenés interjú szép, érdekes volt, kár, hogy a be­iktatott filmrészletek többsége technikailag kifogásolható, így rontotta a riportfilm össze­tör en, most. itt. a Dísz téren hallgatott. S átkozta magát, mert vállalkozott erre a fel­adatra. Pénzjutalmat, s előlép­tetést remélt, s lám, mit kap érte cserébe. És még örülhet, hogy ha ennyi gorombasággal megússza a dolgot. A néme­tek nem tréfálnak, s értenek hozzá, miként kell megbün­tetni az ügyetlen, hibát köve­tő ügynököket. — Beszéljen végre, beszél­jen! — dühöngött tovább HÖttl. Az egyébként nyugodt természetű fiatalember régen nem borult ki ennyire. — Meglepett, hogy miket mond a kormányzó — nyögte ki végül Modercin. — Azt hittem, olyasmiről fog beszél­ni, hogy bókét akar, ki akar ugrani és közvetítsünk. Erre biztosítékokat kért, hogy a he­lyén maradhat. Az érdekelte, milyen lesz a háború után a világ Délkelet-Európában. Mit mondhattam volna neki? . — Mindenesetre valami okosabbat — mondta most már higgadtabban Höttl. II iszen magában eíis- || merte, Modercinnek ■* nem volt könnyű helyzete ezen a megbeszélé­sen. S talán ők, akik felkészí­tették erre a tárgyalásra, szin­tén hibáztak. Nem jól elemez­ték Horthy jellemét. Minden-i re számítottak, csak arra« nem, hogy a kormányzó a< szomszéd népek barátjának < és demokratának fogja magát ^ mondani. Nem oktatták ki« Modercint, hogy erre mikéntJ reagáljon. A horvát képessé-< geit pedig, úgy látszik, mégha-J ladja. hogy ilyen helyzetben« önállóan cselekedjék. Még^ saép, hogy nem nevette el« magát! y \ , (Fcíyiat}tík$ ­Hatását. Ä saját produkciók közé kell sorolnunk a szomba­ton viszonylag kora délután sugárzott díjnyertes sportfii' meket. Egy színházi előadás közve­títése és három játékfilm ké­pezte a művészeti, illetve szórakoztató fő műsorokat. Osztrovszkij vígjátékát, a Karrier-1 a győri színház elő­adásában láthattuk. A XIX- század törtető polgárságának gúnyos bemutatása, a karrier kedvéért házasodó, gátlás- mentes orosz polgár igazi ar­culatának láttatása áll az im­már egy évszázada mindig si­keres komédia középpontjá­ban. A győri előadás színvo­nala ugyan egyenetlen volt, de az estnek mindenképpen megvan az a haszna, hogy a halhatatlan orosz drámaíró remek vígjátéka a közvetítés révén milliós nézőtábor köz- kincsévé lett, A filmek közül Időrendben elsőként említjük Az elhárított kém című angol filmet A Cecil Parker és társai alkotta állandó szereplőgárda ismét a hadsereget tűzte céltáblájára. s bár sok-sok fordulata már túlontúl ismerős, nagyon ha­tásosan. Nehéz lenne nevetés nélkül végignézni az egymás­ra torlódó humoros szituáció­kat, még akkor is, ha szinte egyetlen meglepetésben sincs részünk. Érdekessége volt a bemutatásnak, hogy a filmben szerepelt Montgomery tábor­nok híressé lett dublőré, aki annak idején a németek félre­vezetése céljából járt Afriká­ban (a film ötlete is innen származhat), s éppen a sugár­zás idején az igazi Montgo­mery tábornok kereste fel Af­rikát. Ugyanis éppen huszonöt esztendeje, hogy El Alemain- nél döntő csapást mért Rom- melre, ezzel megfordítva a há­ború sorsát Afrikában. Vissza­fogottabb hangvételű volt * másik vígjáték, a Capefc-no- vellából irt csehszlovák Csín- tamánok. Egy ritka szőnyeg­fajta utáni hajsza áll a film­történet tengelyében. Sajnos a filmmé nyújtott rövidke el­beszélés meglehetősen vonta­tott volt, a történet az új mű­fajban is megmaradt epiká­nak. Vpofii a vasárnap este su- “ gárzott olasz film­drámáról, a Déli széí-röl sző­jünk. A dél-olaszországi maf­fiáról már nagyon sokat tu­dunk, többek között az olasí filmekből. E film sok újat nem adott, viszont megismerhettük az azóta világsztárrá nőtt Claudia Cardinale-t és Renata Salvatori-t jóval fiatalabban, ázinte még kezdő színészek­ként, A film ugyanis 1959-ben készült - z * Benedek Miklós í helyettes, nemzetvédelmi mi' taszter nyújtotta át a hano közigazgatási bizottságnak. A nemzetvédelmi miniszter át­nyújtva a kitüntetést, rámu­tatott, hogy tíz nap alatt — április 25-től május 5-ig — í vietnami főváros védői . tizen­nyolc amerikai repülőgépe lőttek le. KCKKiOflíi SS MODK/I Dokumentumregény tSan. Aprólékosan, töviről-he- gyire be kellett számolnia Höttlnek a beszélgetés lefo­lyásáról. A Sturmbandführer először az íróasztala mögött ülve hallgatta, aztán felállt, hosszú léptekkel rótta a szo­bát. Amikor Modercin is fel akart állni, Höttl egyszerűen vissza nyomta őt a szólere. — Üljön, ne ugráljon ne­kem, mint a paprikajancsi! Pályafutása egyik legszeb­ben kidolgozott tervét érezte veszélyben. Ez a Dragutin Mo­dercin, akit a belgrádi Ges­tapo központ Pavelic usztasa hadseregéből választott ki, ahol őrnagyként szolgált, ala­posan elrontotta a dolgot. Ki­oktatták, hogy a kommunis­tát játssza, de miért ilyen os­tobán, az isten szerelmére, mi­ért ilyen ostobán?! Végül is teljesen elrémísztetie Horthyt. Az akció, amelyet olyan gon­dosan építettek fel, hogy tőr­becsalják a kormányzó fiát, sőt, esetleg magát a kormány­zót is, most holtpontra került. Hiszen Modercin nem tudott semmiben megállapodni a kormányzóval. De hát persze, hogy nem tudott, ha az öreg totyakos előtt olyan világfor­radalmárt játszik, aki alig várja, hogy Horthyt felhúz­hassa az első fára, vagy leg­alábbis kikergesse a királyi várból, Modercinnek olyan partizánt kellett volna ját­szania, aki legalábbis remé­nyeket kelt a kormányzóban, hogy ezen az úton átmentheti magát és uralmát. De ez az ostoba horvát mindent elron­tott: — Mondja, miért olyan marha, maga szerencsétlen? — kérdezte Höttl a remegő hor­vátiéi. i _ Modercin pedig, aki olyan ékesszólóan szónokolt az Eská | kát. A családjaiktól valami­képpen elszakadt idős asszo­nyokat olyan idegenek kö­szöntötték, akik sohasem fe­ledkeznek meg az anyaság tiszteletéről. A miskolci Köl­csey utcai öregek napközijé­ben például tegnap, május fi-án délután meghitt, családias ünnepi hangulatot teremtettek a vöröskeresztes aktívák. Mo- linári Berta pedig jelentős összeget is adományozott a rendezőknek, hogy ünnepi uzsonnát készítsenek az idős édesanyák megvendégelésére. tanuló anyakirálynője és Bér­cé F,rzsébet VII. a. osztályos diák Toldiné szerepformálása. Herce Erzsébet beszédkészsé­gén szintén érdemes javítani. A Toldi színpadi megjelení­tése színvonalas volt, a szín­padképet illetően is. Helyén­való jelmezek, díszletek segí­tették az ifjú szereplők mind meggyőzőbb játékát. Dr. Sáf­rán Györgyi, a Magyar Tudo­mányos Akadémia munkatár­sa, a játék dramatizálója be­vezető beszédében ismeretlen dokumentumokkal, Arany Já­nos miskolci vonatkozásaival (két ízben is járt Tompa Mi­hály és Lévay József meghí­vásaként városunkban) ismer­tette meg a nézősereget. El­mondotta, a Toldi két dedi­kált példánya szinte első­ként érkezett meg Miskolcra. S ime, most a Fazekas utcai általános iskolások nagyszerű kollektívája eredményeképpen a mű ismét megérkezett Mis­kolcra. Örmnmrl *,’sz*,e*e^e* muimuil fogadták gye­rekek, pedagógusok és nézők ezt a hatalmas, s immár szín­művé is átalakult elbeszélő költeményt. (párkány)

Next

/
Thumbnails
Contents