Észak-Magyarország, 1967. május (23. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-07 / 106. szám

Vasárnap, 1967. május 7.

ßSZAKMAGYARORSZÄG

A KISZ KB intéző bizottságának ez évi, januári, a "|6gyei párt-végreha j tóbizott- februári határozata és a ylSZ megyei bizottságának 'ttézkedési terve határozza jteg a KISZ-szervezeteink, MSZ-bizottságaink feladatait 8 KISZ VII. kongresszusának Sikeres előkészítésére. Kovács "úndar, a bizottság első titká- [k és Duclla József titkár készséggel tájékoztatnak az ^«készületek eddigi tapasztaltairól és a további program- fái.

^ > íávúíasxtottáh s aíapszer vezetek

l'z%etőségét

j ~~ Intézkedési terveinknek Ijfigfelelően május 5-én beleztük megyénkben az papszer vezeti vezetőségek J'iíáválasztását. A tapasztala- I :°kat most összegzik, átfogó I étékelésére és hasznosítására ls hamarosan sor kerül.

, Azt máris elmondhatjuk, |hogy ifjúsági szövetségünk i vfPnküja rendkívül meg- j ^nkült megyénkben az el- | k?últ két hónap során. A I fé. ^ által szervezett rendez- I enyeken és akciókban részt i úgyszólván megyénk

j'gész ifjúsága. A „forradalmi 'lUsagi napok”, a „három ta- aSi’A ünneplünk”-akciók nép- I ®íei'űségére, az ifjúsági szer- |, ezeten még kívülálló fia- i ®‘°kat is vonzó programjára, \ j1 eSvalósult eredményeire felölünk elsősorban. To- j a°bá arra a helytállásra, ^Plellyel munkásifjúságunk Uszkélkedhet — különösen ffffgyüzemeinkben — az első ; a°fiyedévi tervek célkitűzései- í1 ek megvalósításában, falusi ''jóságunk a tavaszi mezőgaz- ?asági munkák elvégzésében, *j a°uló ifjúságunk az iskola ' Rajaiban. Dicséretére válik Jóságunknak — egyben po- * p {ai érettségére is következ- 1 önged — az az élénk ®dés és heves tiltakozás, j hellyel az imperialisták viet- i j, L- gaztetteit kísérik, a hazafiak mellett kiálló , t,vfKc'í’es szolidaritásuk — a la J,u® elsejei tüntetéseken u®“°tt öntudatos magatar- ■uk. Mindez a KISZ kom- iiniitl,sj;a ®s tömegszervezeti

jegének

zottságok sok-sok tagja és munkatársa is közvetlenül segítette.

Ez a segítség nem jelent valamiféle „bábáskodást”. Főleg elvi, politikai útmutatásról, a vezető káderek kiválasztásához, a vitákra kerülő beszámolók elkészítéséhez nyújtott tanácsokról van szó. De tapasztalt káderekről is, ahol erre szükség van. Örömünkre szolgál, és ifjúságunk nagy megtiszteltetésnek veszi, hogy a KISZ-élet kiemelkedő eseményein — a vezetőségválasztó taggyűléseken és ahol már megtartották, a KlSZ-küldöttértekez- leten — személyesen is részt vettek, felszólaltak a párt- bizottságok tagjai, titkárai, munkatársai. Az Encsi Járási Pártbizottság első titkára például személyesen is több KISZ-taggyűlésen vett részt. A Sátoraljaújhelyi Városi PB minden tagja ott volt a város valamelyik KISZ-taggyűlésén. Hasonlóan jók tapasztalataink Miskolcon és Özdon is.

De nem is csak a pártbizottságok, a pártszervezetek vezetői és tagjai érdeklődnek mostanában a KISZ-élet kiemelkedő eseményei iránt. Sok taggyűlésen ott láthatjuk a tanács, a szakszervezet, a nőtanács, néhol még az MHS vezetőit, vezető munkatársait is. Jogosan következtethetünk rá, hogy pártunknak régi törekvése van a megvalósulás útján, ifjúságunk szocialista szellemű nevelése egyre inkább társadalmi üggyé válik — nyugtázzák örömmel a KISZ-bizottság vezetői.

A májusi—júniusi program

— Már elkezdődtek és május 16-ig zajlanak le megyénkben a KISZ csúcsvezetőségek, a községi és üzemi KISZ-bi- zottságok küldöttértekezletei, e nagyon fontos vezető testületek újjáválasztása. Május 16-a és 30-a között kerül sor a városi és a járási KISZ- értekezletekre, e KlSZ-bizott- ságok újjáválasztására, június 7-én pedig a KISZ megyei küldöttértekezletére, a megyei KISZ-bizottság és a

VII. kongresszus Borsod megyei küldötteinek megválasztására.

Sok tehát még a tennivaló, de meggyőződésünk, hogy megyénk ifjúságának lelkesedésével, KISZ-bizottságaink

mély felelősségérzetével, céltudatos munkájával, párt- és társadalmi szervezeteink segítőkészségével az előttünk álló feladatainkat is sikeresen oldjuk meg — mondották befejezésül a KISZ Borsod Megyei Bizottságának vezetői.

Csépányi Lajos

Megszűnt egy régi üzem Ozdon

Az Özdi Kohászati Üzemekben négy éve kezdték meg — a Miskolc—Ózd között megépített távvezeték eredményeként — a földgáz üzemszerű felhasználását. A tiszta, kénmentes, magas kalóriájű és olcsó fűtőanyagot ma már a gyár minden üzemében, a vasol- vasztásná], az acélgyártásnál, a különböző ipari kemencék üzemeltetésénél gazdaságosan használják. Sőt, az üzemcsarnokok, műhelyek nagyobb részének fűtését is, — kétezer infravörös fűtőtest működtetésével. — ezzel oldják meg.

Az új fűtőanyag használatának széles körű elterjedésével, az évi mintegy 150—160 millió köbméter földgáz igénybevételének lehetővé válásával, nemkülönben az ugyancsak olcsó és jó fűtőértékű kohógáz jövőbeni, nagyobb mértékű felhasználásával feleslegessé vált a generátortelep, a szénből előállított generátorgáz használata. Ezért a több mint félévszázados generátorüzemet, amelynek üzemeltetéséhez évente 70—80 ezer tonna szénre volt szükség, végérvényesen megszüntetik. A régi üzem utolsó maradványait most bontják.

Kapu a város szélén

A Csabai kapu elnevezés minden bizonnyal a régmúltból ered, amikor a városnak ezen a részén valóban volt kapu. Századok után csak a neve maradt meg. S ha a most épülő csabai aluljárót képletesen kapuként említjük, örömmel képzeljük magunk elé azt a hatalmas közúti forgalmat, amely akadálytalanul hömpölyöghet keresztül ezen a nyiazonban fontolóra vette erőit, s úgy döntött, hogy csaknem egy esztendőt lecsíp a határidőből. Ez a fontolgatás nagyon is indokolt volt, ha figyelembe vesszük a számításokat, hogy a közúti forgalom, amely most nagy kerülővel történhet, népgazdasági szinten mintegy havi egymillió forintot emészt fel — pluszként! Másrészt helyénvaló volt

tálán utakon kell megközelíteni házukat.

— Mi megértjük a panasz- kodókat — mondta az építés- vezető —, de mi is megértést és türelmet kérünk. Cserébo nagyon szép, vagyon szüksé- ges építményt kap a. város, s természetesen a környék.

De most mar aztán igazán mondjuk el, milyennek is láthatjuk néhány hónap múlva

'

Cá.:'- - V:;:::: : . ' • ff!

/ K;

tott kapun, feleslegessé téve a korábban sok bosszúságot okozó sorompót, nem is beszélve róla, hogy az amúgy is szűk úton gyakoriak voltak az úgynevezett forgalmi dugók.

Hogy milyen lesz az aluljáró? Természetesen részletes leírására nem vállalkozhatunk. Bár Jóni Viktor építésvezető aprólékosan elmondotta, hogyan képzeljük el az aluljárót — csak hozzávetőleges képet festhetünk róla. Az építész a komplikált tervrajz segítségével maga elé varázsolja a kész művet; a laikus azonban csak vonalakat és méretszámokat lát rajta. Ha pedig a hosszú, építőanyagokkal, földhányásokkal és hatalmas gödrökkel teli terepet nézi, nemcsak az elképzelésre képtelen, hanem még a hitetlenkedés is tamáskod ik benne; mikorra lesz itt aluljáró?! Ám az építésvezető meggyőzően mondja:

— Ez év december 15-re!

Az eredeti szerződés szerint csak a jövő év október 31-ére építették volna meg A KPM

a meggondolás azért is, mert |a Közlekedési Építő Vállalat, amely az aluljárót építi, képzett és gyakorlott gárdával dolgozik. Ennek a vállalatnak nevéhez fűződik a fővárosi EMKE-, s a korábban megépült Astoria-aluljáró elkészítése is.

Pedig, ha belegondolunk, milyen sok akadály nehezítette a munkák kezdését, belátjuk, nem kis feladatra vállalkoztak. Régi, fel nem deríthető közművesítés húzódott a terep alatt, pontos tervrajz egyikről se maradt. A tapolcai főnyomó vízvezeték tervrajza például ötven éve készült, s azon eligazodni — hiszen időközben többször történt változás a vezeték-rendszeren — szinte lehetetlen. Csak a nyomvonalakat ismerték. Akadályt jelentett. továbbá a forgalom elterelése, a hét ház szanálása — esztétikai szempontból további három lebontását javasolták ; —, s nem kevésbe a sok szem- ] rehányás a környék lakói ré- Iszéről: mindig nagy a sár, útA számokban is az embert látja

i Ük»' Gne*í erősödését, póling“1 társadalmi súlyának

Hitesét bizonyítja. A “ kommunista jellegének Idősödéséről tanúskodik az is, °íly az I9ß7 eiső negyedévé- k-.n a Pártba felvételüket kérő tagok 26 százalékának I ajánlója a KlSZ-alap^vezetek taggyűlése volt.

Bek* ?lapszervezeti vezetősé- Szk- újjáválasztása pedig a )Cri ,Y.®Zeti, mozgalmi élet fel- tívit? / ét> a KISZ-tagság ak- *Aór-,as‘"lna^c növekedését eredig ^uzte. A kollektív mun- 'női u készült reális beszá- hyp?;-,’ a széleskörűen érvé- ! Vg-pújt KlSZ-demokrácia, a >0kk i tagokkal, a titká- j >Uju . szemben megnyilvá- ' 'hepp igényesség, az igények ; <-g ” °§almazásában jelentke- : veí, Realitás, az újjáválasztott tél0j °ségek kedvezőbb össze- l'aszf’i núnd-mind értékes ta- Vezru- -lai a núnaP lezajlott i ’^^-újjáválasztó taggyű- K- — mondják a megyei /-bizottság vezetői.

ti *e%értékescbh Asztalai

tng J-eginkább annak a szé- Kon körű érdeklődésnek és : útn0]S kodásnak örülünk, i élők y ..a KISZ kongresszusi Va(,,. életeit kíséri. Hálásak Öenn^ azért a sokrétű, min- v hiuiT??* segítségért, elvi út- lvlg-,ldsért, tanácsért, amelyet bü^-s^rvezctci n k a kiilön- tói - Szintű pártbizottságok- S zm-ő ® a pártszervezetek ve- „ak se§étől kaptak és kapóig»'. \ KISZ kongresszusi s «életeit — már az alap- Vy] Vpz®ti vezetőségek újjá- Mmk- sat is — a megyei tagi-0 z°üság több választott |rási' ’ ®gér.z apparátusa, a já- ’ v«rotí és üzemi páitbiA sovány, vékonydongájú, sápadt arcú legényke mindennap gyalog ment a We- kerle-telepről az iskolába. Hat kilómét«- oda, »at kilométer vissza. Sóvárogva nézte a csörömpölő villamost, de arra nem jutott. Apja, a MAVAG lakatosa — akinek kezemunkája ma is megtalálható az Országházban — havonta három napot ha tudott dolgozni. Amit Keresett, az éhenhaláshoz sok, a jólla- káshoz kevés volt.

A fiú makacs elszántsággal tanult, morzsolgatta a napokat a felsőkereskedelmiben. Kiváló feje volt, részt vett matematikai versenyen. Ügy látszott, meg is alapozza vele a szerencsét, mert az egyik nagykereskedelmi cég, talán éppen reklám miatt, alkalmazta. Kiderült, hogy csak helyettesként, s csak egy hónapig volt rá szükség.

Bozsik Pál ekkor, 1934-ben jött Diósgyőrbe. Könyvelői beosztást kapott, de nem ragadt le az íróasztalnál, a számoknál. Két éven át, volt amikor szabad idejében, járta a kohászati üzemet, ismerkedett a gepekkel, az anyaggal, az emberekkel.

— Ennek azóta és mindig igen nagy hasznát veszem — emlékszik vissza Bozsik elvtárs. — Nekem a számok, az adatok igen sokat elmondanak. Beszélnek a berendezésekről, az anyagról, az emberekről, akiknek megismertem munkáját és megtanultam becsülni, szeretni őket.

Bozsik Pál a katonáskodás, a tapasztalatgyűjtés, bő szakmai és élettapasztalat megszerzése után 1951-ben a Lenin Kohászati Művek főkönyvelője, majd 1965-ben gazdasági igazgatója lett. A gvár vezérigazgatója ezt mondja róla:

— Az iparág legjobb gazdasági igazgatója. Szívét vi szí a munkába. És az emberek is érzik, hogy ■ amit akar, as jó.

Vezetési

módszereiben, bírálataiban a kommunistákra jellemző pártos szemlélet ér\fényesül. El lehetne mondani róla, hogy makacs következetességgel küzd többek között azért, hogy a gyárban nyereségrészesedést tudjanak fizetni, ha két hetet érnek el, ő hármat akar, ha hármat, akkor egy hónap a vágya. Jól ismeri az életet, az emberi gondokat, s nagyon jól tudja, milyen jól jön ez a többlet, főleg a kiskeresetű embereknek. S ki tudja, hogy egyik-másik szakmunkás láttán nem a MÁVAG-beli lakatosra gondol-e, a névtelenül dolgozókra, a küzdőkre, akik nem szerepelnek ugyan a nagy nyilvánosság előtt, de fontos alkatrészei a nagy üzemnek.

Érdemes apró mozzanatokat "/egyezni róla. Két gyerme- e van. mindkettő egyetemre jár. Hosszú-hosszú éveken át egy seoba-konyi>ában

a négytagú családdal. Káli Lajos, a gyár szociális igazgatója elmondta, hogy egyszer felajánlották, szereznek neki nagyobb lakást. Már csak a gyermekek miatt is.

— Ál;— tiltakozott —, mit mondanának az emberek ? Van, aki rosszabb körülmények között lakik.

Faragó Andor, az épület- karbantartó részleg vezetője elmondja, hogy a gazdasági igazgató „szabad csekket” adott neki a gyári lakások tatarozásához, rendbe hozásához. Millió és millió forintot fordítottak rá. de Bozsik elvtárs mindig kevesellte.

Bozsik Pált április 4-én nagy öröm érte. A Munka Érdemrend ezüst fokozatával tüntették ki. De talán ennél is nagyobb öröm volt számára a kollektív kitüntetés; az MT—SZOT, valamint a kongresszusi zászló elnyerése. Arra is gondolhatunk, hogy ennyi öröm után a gazdasági igazgató megenged magának egy kis „lazítást”. Nyugodtan meg is tehetné, hiszen a ma zökkenőmentes, jól „fut” a gyár. De ő már a holnapra gondol. Belső nyugtalanság hajtja, hogyan lehetne a legeredményesebben áttérni az új mechanizmusra. Van-e lehetőség új gyártmányok kialakítására. hogyan lehetne új munkahelyeket létesíteni, még több ember lakásgondját megoldani. És...

Az ünnepek véget értek. És

újból pergetjük az apró örömökkel, sok-sok gonddal leli szürke hétköznapokat

ezt az új kaput a város szélén?

A Hejőcsaba felől közelítő út az aluljárón túl tizennégy méter szélesre öblösödik, s a Kun Béla utcába torkollik, így tehermentesítve a Felszabadítók útját. Az út mentén aszfaltjárda, amelyet úgynevezett zöld sáv választ el az úttesttől, a forgalomnak kandeláberek adják a városias fényt. Maga a híd ötven méter nyílású lesz, a vasúti forgalom fönt, tehát jelenlegi szintjén bonyolódik, míg a közúti forgalom — természetesen a legmélyebb pontját tekintve — hat. hét méterre ereszkedik a fölötte lévő vas- * szerkezet alá. A mélyített út görbülete enyhe ívelésű lesz — éppen a nagy emelkedő elkerülése végett volt szükség rá. hogy hosszan terjedően képezzék ki helyét. Az út két oldalán víznyelő ráesői; óvják az úttestet az összegyüiemlő csapadéktól.

Az aluljáró egyik érdekességeként. említjük meg, hogy aki Csaba irányából az aluljárón át akar eljutni Tapolca felé — természetesen gyalog- szerrel — lépcsőn mehet föl az útra. A gépjármű forgalom részére a Hejőcsaba Pest felőli oldalán épült elágazásokhoz hasonló rendszert képeznek ki. ezek segítségével fordulhatnak rá a tapolcai útra.

Ahogy elnézi az ember ezt a monstrum-építkezést, akaratlanul is felötlik benne a megszokott kérdés: vajon

mennyibe kerül?

— Mintegy negyven milHó forintba.

Jókora összeg. Lassan azonban bontakoznak a kö -ona- lai annak, amit kapunk érte. A vasúti pillérek építése befejezéshez közeleg, két műszakban dolgoznak rajta a munkások. A kubikusok, akii: körülbelül nyolcvanezer köbméter földet mozgatnak meg. derekasan megdolgoznak az idővel. Molnár Béla szocialista brigádja, valamint Svider- szki Ferenc és Puskás János kubikos brigádja most is méltó a nagy munkabírásával korábban kiváltott híréhez.

— Az biztos, hogy rajtunk nem múlik az elkészítés határideje. Most már az építőanyag-ellátás is jó, csak az idő ne legyen mostoha, akkor minden rendben lesz. Százhetven emberünk dolgozik az aluljárón, mintegy két kilométer hosszúságban elosztva. Hamarosan megkezdődik a munka látványosabb része. A nehezén túl vagyunk.

S a tél beállta előtt megnyílhat a városnak ezen a szélén épülő kapuja, hogy gyorsítsa vérkeringését. S ami nem kevésbé fontos: alakítsa a város képét; segítse rendezettségét.

Oral* Lásafó Feto. ScabMlps Gyöcgy

Megyéik ifjúsága a KISZ VII. kOEigresszusára készül