Észak-Magyarország, 1967. május (23. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-07 / 106. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA I XXIII. évfolyam, 10G. szám. ARA: 80 FILLER Vasárnap, 1967. május 7. A szakszervezeti kongresz- szus pénteki tanácskozásán a jelenlévők nagy tapsa közben szólalt fel Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. Mint már közöltük, Kádár János beszédét mai lapszámunkban ismertetjük. A párt első titkára bevezetőjében arról szólt, hogy milyen a viszony a párt és a szakszervezetek között. Mindkettő az egész dolgozó nép érdekeit képviseli; mind a párt, mind a szak- szervezet a munkásosztály legfontosabb osztályszer- vczctc. Szocialista viszonyaink között a párt is és a szakszervezet j 's csak úgy töltheti be hivatását, csak úgy láthatja el a maga sajátos feladatait, ha a legszorosabb és a lehető legjobb módon együtt dolgozik. Ezután Kádár János arról szólt, hogy a Központi Bizottság az utolsó tíz esztendőben arra törekedett, hogy a párt mindennapi politikájában erőteljesen támaszkodjon a szakszervezetekre, mert az a meggyőződésünk — jelentette ki —, hogy a Párt a saját hivatását éneikül nem képes jól betölteni. Arra is törekedtünk, hogy ne csak a párt támaszkodjék a szakszervezetekre, hanem szocialista rendszerünkön belül törvényesen megállapított, biztosított és meghatározott szerepe, feladata és hatáskö- re legyen a magyar szakszer- izeteknek. ^sohos állásponton kell lennünk A továbbiakban Kádár Já- hos arról beszélt, hogy társadalmunk eszmei-politikai irá- h .vitását a pártnak kell végeznie. A párt és a szakszerizetek azonos politikát képviselnek: a szocializmus poétikáját. Ezen belül azonban szükség van arra, hogy mind a Párt, mind a szakszervezet ■Megoldja saját feladatát, mert ^m a párt nem végezheti el a szakszervezetek munkáját, ^m a szakszervezet a pártét. Munkánkban, fellépésünkben azonos állásponton kell len- bünk a leglényegesebb dolgokat és célokat illetően, de kell lenniök különbségek- bek is, mert különben mi szükség lenne két külön szervezetre. Ügy látom — folytatta a Pórt első titkára — a szak- szervezet helyes irányban halad. A szocialista társadalom felépítése, a dolgozók érdekeinek helyes napi képviselete azonban megköveteli a szakszervezeti munka még jobb kibontakoztatását. Ezután a szakszervezetben üolgozó párttagok feladatairól szólt. A későbbiek során árból beszélt Kádár elvtárs, hogy nemcsak a párt képviselői vannak ott a szakszervezetekben. a szakszervezetek Vezető testületéinek képviselői is ott vannak a párt megfelelő szerveiben. Ez fontos dolog, mert ily’ módon realizálódik az a nélkülözhetetlen kölcsönösség, hogy a szak- szervezeten dolgozók ismerik a párt eondjait és próbáméit, a rt- és az állami élet vezető testületéi pedig Ismerik a szakszervezetek problémáit, gondjait és megoldásra váró feladatait. Majd kijelentette a későbbiek során, hogy a párttagoknak érezniük kell, hogy ha a szakszervezetben dolgoznak, akkor a pártmunka egyik legfontosabb részét végzik. Kádár János ezután az MSZMP IX. kongresszusával foglalkozott. Kijelentette, hogy a párt világos és jó határozatokat hozott. A párt ereje azonban eszmei erő. A párt kongresszusának határozataiból olyan mértekben lesz valóság, amilyen mértekben a párttagság, a munkásosztály, a parasztság, az értelmiségi dolgozók, a magyar szakszervezetek magukévá teszik és dolgoznak azok megvalósításáért. A kongresszus határozatai párthatározatok. A célok azonban, amelyeket ez a kongresszus megjelölt, nem pártcélok, hanem a munkás- osztály, a dolgozó nép és az egész nemzet céljai. Ebből kiindulva, pártunk nyugodt Iclkiis- mcrcltcl hívja fel a munkás- és paraszttömegeket, az értelmiségi dolgozókat, az egész népet a kongresszusi határozatok megvalósítására, A párt első titkára ezután a kongresszus óta lezajlott eseményekkel foglalkozott, köztük az idei május elsejei ünnepségekkel, a választással. a jövő héten összeülő SZÖVOSZ- és az azt követő KISZ-kongresszussal. Mindezt azért szerveztük így, mert az év második felében a gazdasági reform dolgaival kell nagyon sokat foglalkoznunk üléseken, plénumokon, és nem sokkal kevesebbet, hanem többet az emberekkel való egyéni beszélgetéseken. A gazdasági reform célja A szónok a későbbiek során a szocializmus építésének feladatairól beszélt. A közeljövő feladatai közül külön megemlítette a gazdasági irányítás reformját egy vonatkozásban. Többen említették, hogy a jövőben kockázatot is kell vállalni. Ez elkerülhetetlen, aki új utat tör, annak vállalkozásában mindig van bizonyos kockázat. Nekünk azonban, szemben a tőkéssel, sokszoros felelősséggel kell kockázatot vállalnunk, , azzal a felelősséggel, hogy amivel mi gazdálkodunk, az az egész népé. A reformnak az a célja, hogy erősítsük vele mindazt, ami a mi társadalmunkban a szocializmust jelenti. Legyen még erősebb igazság az, hogy a szocialista társadalom építésének együtt kell járnia a dolgozók életszínvonalának emelkedésével. Ha egyszerű dolgozóval beszélgetünk, azt is meg kell mondani, hogy mi a célja a gazdasági reformnak. Szociális vívmányaink között vannak olyanok, amelynek például további bővítését talán más módon kell biztosítani, de azt is tudni kell, és világosan meg kell mondani, hogy a szocialista vjvmányok területén visszalépni egy jottányit sem akarunk, és nem is szabad. (Nagy taps.) Ez a lényeges vonása a gazdaságvezetési reformnak. És kell, hogy a dolgozó emberekben meglegyen a biztonságérzet, mert enélkül nem számíthatunk a dolgozó tömegek aktív támogatására. Szocialista rendszerünknek fontos vívmánya a munkához való joga — mondotta Kádár elvtárs — s most ez is egy kicsit bonyolultan jelentkezik. Bizonyos területeken elkerülhetetlen a munkaerő valamelyes átcsoportosítása. Meg kell azonban mondani, hogy ezután is érvényes az írott és íratlan törvény, hogy minden dolgozó embernek törvényes joga van a munkához, cs a mi rendszerünk ezt számára biztosítani is fogja. (Nagy taps.) Rendszerünk kötelessége biztosítani azt, hogy j a dolgozó emberek tömegei ! semmiféle reformnak kárvallottjai ne legyenek. Ha érzik az emberek, hogy ilyen a í rendszer, teljes erővel és tel- ! jes szívvel támogatják. Elő- I fordulhatnak hibák, bajok, de | hogy a tömegek helyzete tar- I tósan, a mi rendszerünkben j rosszabb legyen, mint amit ! már korábban elértek, azt . nem tűrhetjük. Ha ilyesmi va- I lahol előfordul, akkor valahol mi hibáztunk, és gyorsan meg kell keresni és ki kell javítani az ilyen hibát. Ez paraftes a mi számunkra. (Taps.) Nem azért van egy ország lakossága, hogy mi, pártfunkcionáriusok kísérletezzünk. Mi vagyunk a munkásosztály, a dolgozó nép javáért, i ezért teremtette a munkás- osztály a forradalmi pártot és a szakszervezetet is, és erről nem feledkezhetünk meg a szocializmus viszonyai között sem, amikor az osztályellenséget már legyőztük, és meg van semmisítve. Legfo tilosabb kötelességünk Kádár János ezután arra hívta fel a figyelmet: első és legfontosabb kötelességünk, hogy saját hazánkban úgy építsük a szocializmust, hogy az segítse a világ különböző térségeiben a szabadságért, a nemzeti függetlenségért harcoló népeket is. * Másik kötelességünk, hogy lehetőségeinknek megfelelően közvetlenül is politikai és más természetű támogatást biztosítsunk harcukhoz. Ha rendszerünk erős, szilárd, fejlődik és gyarapszik, akkor minden tekintetben segítséget tudunk nyújtani, de ha itt hiba keletkezik, erre volt nemrégen példa, akkor az egész nemzetközi munkás- mozgalomnak és a többi népeknek kell kihúzni bennünket a kátyúból. Ezt ők becsülettel meg is tették, és hogy mi ma itt tartunk, azt köszönhetjük népünknek, amely mégis talpra állt és nemzetközi osztály testvére| inknek, akik a magyar nép igaz ügye mellé álltak 1956- ban. (Nagy taps.) A párt első titkára beszéde végén nemzetközi kérdésekkel foglalkozott, s a többi ! között a békés egymás mel- ! lett élés kifejezés értelmét, j dent.öségét taglalta. A békés j egymás mellett élés követelé- 1 (Folytatás a 2. oldalon.) I Anyák napján Közeledik a IV. miskolci fii m fesztivál Elkészültek a színes plakátok Gazdag program várja a vendégeket Sajtófogadás a Zsiványtanyán Ahogy közeledik a IV. miskolci filmfesztivál megnyitó ünnepsége, úgy nő a szorgalom és a tettrekészség mindazokban, akik e nagyszabású művészeti megmozdulás lebonyolításán fáradoznak. Két nap múlva megjelennek Miskolc utcáin azok a színes plakátok, amelyek a filmfesztivál nagyságát és fontosságát hirdetik. A Katona László grafikusművész által tervezett, filmszalag közé helyezett, messze vilógló szem, a falragaszokon is hatásosan hirdeti majd a film miskolci ünnepének napját, május 22-ét. A fesztivál intéző bizottsága már elkészítette a programot és a lebonyolítási tervet. Mint korábban közöltük, csaknem 40 mozifilm és 30 tvfilm kerül közönség elé; a j bíráló bizottság a szigorúan j i megrostált rövidfilm-termés- j í bői választja ki a díjazásra ; j érdemes alkotásokat. A fesztivál hivatalos meg- j nyitó ünnepsége előtt nagyszabású sajtófogadásra kerül ] sor, amelyet a nemrégiben létesített Zsiványtanyában rendeznek meg fővárosi, vidéki és külföldi újságírók részére. A fesztivált május 22- j I én, 17,30 órakor György 1st- j ván filmrendező, a filmfeszti- I ; vál igazgatója nyitja meg. Kö- | szöntőt mond dr. Fekete ) | László, a Miskolci Városi Ta- j I nács VB-elnöke. Ezt követően \ \ megkezdődik a vetítési prog- | | ram, amely az elmúlt évi | fesztiválhoz hasonlóan több j napig tart. Délelőttönként 1 különböző művészi közösségek tartanak vitaankétokat; az idén a rajz, a híradó és a tv-szakcsoport vitatkozik különböző műfaji kérdésekről. A fesztivál vendégei a ..filmes" programon kívül részt vesznek több olyan eseményen, amely miskolci, Borsod megyei jellegzetessé- gű. Érdekesnek ígérkezik a garadnai pisztrángsütés, az az avasl templomban sorra kerülő hangverseny, a Herman Ottó Múzeum megtekintése, a miskolci görög művészeti emlékek és a kiállítási terem meglátogatása, valamint a központi leánykollégium dísztermében megrendezendő gálaest. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának tiszteletére jubileumi filmösszeállítást mutatnak be; e műsor szintén egyik színfoltja lesz a filmfesztiválnak. Műszaki ankét Tiszaszederkényhen A borsodi műszaki hetek során május 8-án és 9-én an- kétot rendeznek Tiszaszcder- kényben. Az első napon dr. Kovács Albertnak, a Tiszasze- derkényi Városi Tanács vb-el- nökének megnyitója után Füle Lajos, a VÁTI főmérnöke tart előadást A városrendezés jelenlegi terve címmel. Ezt követően kerül sor dr. Hábel György főmérnöknek, a MÁV tervosztálya vezetőjének előadására. Az előadás címe: Tt- szaszederkény közlekedés— földrajzi helyzete és az ebből folyó fejlesztési lehetőségek. Délután Markó Jenő, a Vízügyi Igazgatóság csoportvezető főmérnöke Vízi szállítás a Sajó völgyében címmel szólal fel. Az ankét második napján Dénes György, a Tiszapallto- nyai Hőerőmű főmérnöke tart előadást a Hőerőmű jelenlegi problémái és a jövő várható feladatai címmel, valamint Szénási Tibor, a Tiszai Vegyikombinát főmérnöke A Tiszai Vegyikombinát jelenlegi problémái és fejlesztésének energetikai kérdései címmel. A határozati javaslatok ismertetése, valamint a vita után gyár- látogatás következik. A két- [ napos ankétol a városi tanács l nagytermében tartják. I Vidéken öt helyen lesz vetítés és ezzel párosítottan művész-találkozó. Borsodnádas- don, Kazincbarcikán, Albert- telepen, Mezőcsáton és On- gán gyűrűzik tovább a miskolci filmfesztivál vitaszelleme. A fesztivál idején két alkalommal jelentkezik a Miskolci Filmfesztivál című újság, amelynek első példánya retrospektív jelleggel az eddigi filmfesztiválok történetét vázolja, a fi lm verseny utolsó napján, május 27-én megjelenő példány pedig a fesztivál eredményeiről sz. mól be. (párká«y) Kádár ins elvtárs beszéde ! a szakszervezetek XXI. kongresszusán
