Észak-Magyarország, 1967. május (23. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-06 / 105. szám

Szombat, 1967. rnäjns 6.

ESZAKMAGTARORSZAG

r Van annak már vagy há- irom esztendeje, hogy Szabón Györgyöt, akkor még az Állatforgalmi Vállalat dolgozó- gát felkérték: vállalja el az elnöki tisztet a bánhorváti termelőszövetkezetben. Ismerte ott a körülményeket, jól tudta, hogy hegyoldalakon, dombokon kell gazdálkodni, és kimondottan félt a feladattól.

Mégis elvállalta. Először csak félállásban. Az emberekben azonban bízott. Ügy is kezdett hozzá a munkához, hogy először az embereknek magyarázta meg: lehetne iti gól gazdálkodni, ha mindenki Bzívvel-1 élekkel dolgozna, és közben- azt is felismernénk, miből lehet még hasznot szerezni.

dálkodási munkára volt szükség. A két Szabón nem sáfárkodott rosszul a lehetőségekkel. Jól szervezett, időben és a megfelelő agrotechnika szerint elvégzett munkával a lejtős területekhez viszonyítva igazán szép eredményeket értek el. Búzából kilenc, árpából tíz, kukoricából 28, burgonyából 118, cukorrépából 241, mákból csaknem öt mázsa holdankénti termést takarítottak be. Hogy az emberek hite, szorgalma, a kialakított példás munkafegyelme nélkül mindezt nem lehetett volna elérni, azt az elnök is, meg a főagronómus is nagyon jól tudja, sőt, éppen a kitűnő közösségi szemléletet tekintik a sikerek alapjának. De az se lehet mellékes tényező, hogy a Bánvölgye Termelőszövetkezetben tavaly a szántóterület egyharmada 220 mázsa istállótrágyát kapott holdanként, s ezt kiegészítve még 1500 mázsa különböző műtrágyát is felhasználtak. Ennek megszervezése, biztosítása és lebonyolítása elsősorban a vezetők és a vezetőség műve. De még ez se minden. Az emberek észrevételei, javaslatai itt valahogy otyan szaporán születnek, mint a gomba. A Bánvölgyében igazán mindenki gazdának érzi magát, felelős gazda módjára gondolkozik és cselekszik.

Az állattenyésztés eredményeit ilyen számok is jelzik az összesített jövedelmen belül : négy kiló abrakot se használnak fel egy kiló sertéshús előállításához, a tehenészetben a borjúszaporulat 96 százalékos (kiváló!), majdnem négy kiló gyapjút nyírtak egy juhról és a juhászaiban 120 százalékos a szaporulat. Ezenkívül még 27 liter juh tejet is értékesítettek anyánként

A szövetkezet zárszámadási, tiszta, közös vagyona 3 229 000 forint volt, kereken egymillió forinttal több, mint az előző esztendőben. Az egy szátóegységre jutó jövedelem meghaladta a 2300 forintot. S ezzel a Bánvölgye Termelő- szövetkezet a megalapozott, jó értékrendű közös gazdaságok sorába lépett. Lejtős területi viszonyok közt is megtalálták a jól jövedelmező gazdálkodás módjait.

«

Nemcsak a termő területekben rejlő lehetőségeket használják ki. A melléküzemági tevékenység 712 000 forintot hozott a közös kasszába, pedig e lehetőségek kihasználását végeredményben csak az elmúlt ősszel, s még nagyobb mértékben az idei tavaszon kezdték el. Van már nagyszerű és jól jövedelmező, télen is üzemelő mesterséges gombatermesztő telepük. Foglalkoznak mészégetéssel, van kőbányájuk, mezőgazdasági gépjavítójuk, fűrészüzemük, kerékgyártó üzemük. Ebben az évben homokbányát nyitnak, és hozzákezdenek a salakblokk gyártáshoz. A község határában felhalmozódott bányasalakot akarják hasznosítani, hogy ezzel is javuljon az építőanyag-ellátás. Egyelőre napi 2000 darab salakblokk gyártását tervezik. Tovább fejlesztik a gombatermesztést, a mészégetést, a kőbányászást és a gépjavítást is. A jelek szerint melléküzemágaik idei bevétele már jóval meghaladja az egymillió forintot. S mindez megfelel az új gazdasági me. chanizmus követelményeinek, összhangban van a mezőgazdaság állami irányításának elképzeléseivel és nem utolsósorban a nemrég lezajlott termelőszövetkezeti kongresz- szus téziseivel, határozataival. A bánhorváti Bánvölgye Termelőszövetkezet működése, elsősorban Szabón György elnök és Szabón Gábor főagronómus kezdeményezései jó példái annak, hogyan kell a lejtős területű termelőszövetkezetek gazdasági szerkezetét megszerkeszteni és megszervezni.

Szabón György, aki nem túlságosan régen még félt a lejtős területektől és a bánhorváti viszonyoktól, ma már egész erejével áll a termelő- szövetkezet élén. Elbúcsúzott a Terményforgalmi Vállalattól, és véglegesen vállalta az elnöki tisztet, öccsével együtt meggyőződéssel vallja, hogy lehet a lejtős területeken pozitív eredményekkel gazdálkodni. Szcndrcí József

Az emberek megértették Szabón Györgyöt. Nem teljes hittel, de a próbálkozás reményével mellé álltak. A véletlen úgy hozta, hogy a szövetkezet főagronómusa, 'Szabón Gábor az elnök édestestvére. György ettől is félt.

— Nem jó az, ha testvérek Vezetnek együtt. Félreérthetik, vagy félremagyarázzák — •— mondotta.

De a járás vezetői biztatták: a lelkiismeretedre hallgass, ne a mendemondákra. Fügedi Péter, a járási tanács vb-elnöke még azt is hozzátette: — Mutassátok meg, mit tud két Szabón együtt

Megmutatták. Már az 1965- ös évet is szép eredményekkel zárták. Olyan részesedést fizettek, hogy az emberek próbálkozás! reménye a meggyőződés hitévé erősödött. Ennek alapján az 1966-os év már sokkal könnyebb volt. A mindössze 636 katasztrális hold, szántón gazdálkodó Bánvölgye Termelőszövetkezet 2 723 000 forint bruttó bevétellel zárta az 1966-os évek amiből az árbevétel 2 339 000 forint volt. Ennek csaknem felét a tagok kapták meg. A .fián völgye Termel őszövetke•zetben összesen 72 forintot egy munkaegység. Az egy dolgozó tagra jutó, ködösből származó jövedelem az 1965. évi 7744 forintról 9195 forintra emelkedett. Ez azonban nem egészen reális szám.. A szövetkezetnek ugyanis 118 munkaképes tagja van (mind dolgozik!), de közülük harminc már nyugdíjat élvező öreg. Nyilvánvaló, hogy ők oetn bírnak annyit dolgozni és keresni, mint a fiatalok. Az éhiök csinált egy másik statisztikát is. Ez sokkal reálisabb. Kiszámította, hogy a ^növénytermesztési munkában ^gy nap alatt egy ember átlagosan 70 forintot kereshet, ‘is rendszeres munkával 17 000 forint évi jövedelmet biztosíthat. Az állattenyésztési munka napi jövedelemátlaga !l2 forint volt A takarmány osok jövedelme 90 forintos napi átlaggal elérte az évi 25 00O forintot. Mindez azonban úgynevezett alapkereset. A _ részes művelés és a háztáji gazdaság jövedelme ezen kívül van.

Természetesen, a jövedelem ilyen. mindenkinek tetsző '‘fakulásához megfelelő gaz- i

Szép, a dolgozók internacionalista gondolkodásából fakadó mozzanattal kezdődött az élüzemavató ünnepség. A cukorgyár dolgozói egységesen tiltakoztak Manolisz Gle- zosz görög szabadsághős fog: vatartása ellen.

Az elmúlt év eredményeiről szólva elmondották, hogy a dolgozók 25,2 nap nyereségrészesedést kaptak. 132-en kapták meg a Kiváló dolgozó jelvényt, illetve oklevelet, s ezzel a mintegy 90 ezer forint pénzjutalmat. A törzsgárda jelvény bronz fokozatával 69, ezüst fokozatával 24, arany fokozatával pedig három dolgozót tüntettek ki.

Az élüzemavató ünnepségen átadták a jutalmakat a Szocialista brigád oklevelet nyert 19 és a Szocialista bri- ■gád jelvényt nyert két kollektívának is.

i — Rét 'érit Prágában für? j tant. Rengeteg érdekességet ! Megnéztem. Csak egyet saj- ! hálok. i —

. — Van ott egy különleges i étterem, vagy sörözde. Pon- i fosán már nem emlékszem, ; hogy mondták. Itt az van j szokásban, hogy a pincér va- | lahogy így beszél: No, mit i bámulsz rám, mint a borjú, í mondd gyorsan, mi kell a j kiéhezett gyomrodba. A ven- j dég meg valahogy imigyen szói; No, meddig tátod még üt a. szád? Szedd a lábad, 'meddig várjak arra a vacak • kotyvalékra?

! — Ez a szekszepilje?

! — Igen. Sajnos, vendéglátónk csak utólag mesélt róla, azt mondta, azért nem mert. oda vinni, nehogy vé- fcrfaeértsült, s vfsasértSdjünÜ. Öe &« még <W- szer Prágába megyek...

— Ezárt sose menj Prágába.

— ?r>

— Gyere velem, elviszlek én itt is egy-két vendéglátóirkk-k-kkk-k-kkrkkirk'k'kkkktekVillanások

***¥*¥*¥¥*¥¥¥¥¥¥¥¥+¥¥»

ipari egységbe, ahol a pincér is, meg a vendég is hasonló, sőt, még zamatosabb

kifejezéseket használ,

*

Őszinte érdeklődéssel vártam, figyeltem a magyar nyelv hetét. Arra gondoltam, hogy amilyen remek tapasztalataink vannak a kampányok szervezését ille-_

Kereskedés — mértékkel

tőén, égy hét alatt, ebben is

évszázados mulasztásokat pótolunk. Éppen ezért fokozott figyelemmel hallgattam a párbeszédeket, megnyilvánulásokat. Nyelvtudósaink okulására az alábbi párbeszédet jegyeztem fel Miskolc egyik új városnegyedében.

— Voltam hozzátok.

— Én a jövő héten megyek nálatok.

Az egyik osztályvezető pedig imigyen szólítja férfi és női beosztottjait.

— He!

Lehet, hogy a magyar

nyelv hetében tudósaink nem ilyesmire gondoltak, nem ilyen szavakból és párbeszédekből akarnak nagyhatású következtetéseket levonni. Én mindenesetre feljegyeztem.

C& B.

*— Már sorol a kukorica,

samboituk a cukorrépát is. Megkapáltuk egyszer a zöldségféléket, s a palánták kiültetésre várnak.

Ezzel a rövid, de lényegre- törő információval fogadott bennünket Kincsem János, a mucsonyi Oj Élet Termelő- szövetkezet elnöke. A szóba került palántáknál kissé elidőzünk.

Mi lesz belőle, hová kerül, ha terméssé izmosodik ?

— A zöldségféléket nem visszük messzire — mondja az elnök. — Egy részét itt adjuk el a községben, a többit pedig a MÉK-kel kötött szerződésünk értelmében Kazincbarcikára szállítjuk, az ottani zöldséges boltokba.

— Elárusító standjuk sehol sincs a falun kívül?

Az elnök mosolyog.

— Volt nekünk. Megpróbáltuk a boltocskázást, meg a szekerezést mi is. Nem volt kifizető.

— Hogy-hogy nem kifizető? Éppen egy ilyen, jó tsz-ben ne lenne az, amikor olyan sokan rendesen pénzelnek saját termékeik közvetlen értékesítéséből ?

— Mindig a körülményeket kell figyelembe venni. Rendszeresen nem tudnánk áruval ellátni a standokat, csak idényben. Meg aztán nálunk sokat ér ám egy munkaegység. Most legutóbb is 44 forinton felül volt az értéke.

— Ez miért tartozik ide?

— Ide tartozik, bizony, mert ha nekem két munkaegységet használ egy fogatos, meg az eladó egy nap, aztán nem árul csak száz, vagy kétszáz forintot a zöldségből, vagy a káposztából, akkor az, ugye,

már nem nyereséges. ...Jó nekünk így, a szerződéssel. Ez biztos, nem kell vele annyit bajlódni, törődni. így is, csali a ritkításból csomózott zöldségért 85 ezer forintot kaptunk az elmúlt évben. Kereskedünk mi, de csak mértékkel! így nem lehet ráfizetni!

A tsz kertészeti brigádja nemcsak biztos pénzt, hanem jó hírnevet is szerzett az Üj Életnek. Az elmúlt gazdasági év jó munkája nyomán elnyerték a Szocialista brigád címet. A mucsonyi tsz tagság gának lelkes munkáját igazolja, hogy a kertészetin kíJ vül az állattenyésztési brigád is szocialista címet szerzett 1966. év nyomán.

Az új gazdasági évben ezofi a csapatok továbbra is részt vesznek a műnk a verseny benji s felzárkóznak hozzájuk a traktorosok is. i

a. L ;

Siker a lei tőkön

Fennállásának tizenötödik évfordulóját ünnepelte nemrég a mezőcsáti Vegyesipari Ktsz. Annak idején tizenhét mesterember társult, hogy kiépítse a járás lakúi számára a szolgáltatói hálózatot. Hosz- szú és nem is mindig sima volt az út idáig — erről leginkább a szövetkezet „veterán” tagjai beszélhetnének. „Vagyonuk” 1952-ben 1700 forint volt. Ez az összeg az alapítók beiratkozási dijából gyűlt össze. Semmiféle állóeszközzel nem rendelkeztek az induláskor.

És ma?

Csaknem ötször annyian dolgoznál-; a ktsz-ben. Tizenegy szakma képviselői — összesen 83 ember tevékenykedik a színvonalas és korszerű szolgáltatási rendszer munkáinak végrehajtásán. Megsokszorozódott másfél évtized alatt nemcsak a létszám, hanem a vagyon is. Büszkén mondta Sterk Pál, a ktsz elnöke:

— Soha nem szorultunk

S

kölcsönre. Igyekeztünk mindig saját erőből létrehozni azt, amit terveztünk. Azt valljuk, amit a közmondás: csak addig nyújtózz, amíg a takaród ér ...

A Vegyesipari Ktsz magáénak vallhat félmillió forint értékű anyagkészletet, birtokukban van ugyancsak félmilliót érő állóeszköz is, és tartalékolnak több, mint másfél millió forintot.

Fő profil: a kislakás-építés

Az itt dolgozó szakiparosok zöme a lakásépítésnél kap munkát. Az elmúlt évben is csaknem ez adta a termelési érték 80 százalékát

Négy komplexbrigád járja a falvakat. Nemcsak kislakásokat épít, hanem a közületek számára is vállal építést, tatarozást. 1966-ban 32 új házat adtak át és tizenhatot tataroztak. Sok helyütt bevezették a villanyt, kifestették a lakást.

Szervezetten és jól dolgoznál; az építők. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az az örvendetes tény: egyetlen reklamáció sem érkezett a ktsz címére, az emberek elégedettek munkájukkal.

1 Ma már nem is olyan kis törzsgárdája van a mezőcsáti ktsz-nek. Gondoskodnak az utánpótlásról, ipari tanulókat szerződtetnek s nevelnek szakmunkásokká évek óta. Ma már egyre több szakmában dolgoznak a ktsz-ben nevelkedett munkások. Fiatalodik a gárda.

llö7om—viszem szó'gálái — gondokkal

— Órások, rádióműszerészek, fodrászok és cipészek is dolgoznak nálunk. A járás tizenhét községét kapcsoltuk be a hozom—viszem szolgálatba — hallottuk az elnöktől.

S aztán elmondta azt is: mostanában sok problémájuk van a szállítással. Egy 70 ezer kilométert lefutott gépkocsija van a szövetkezetnek, ami, sajnos, többször szorul javításra, hosszabb ideig áll. mint amennyit használhatják.

Nehéz így betartani a vállalt határidőket, nem egyszer

késve viszik vissza a kijavított cikkeket. S nem utolsósorban gondot okoz az is a vezetőségnek — de a tagoknak is —, hogy nem kis ösz- szegeket fizetnek időnként as autó javításáért.

Ha ez így megy tovább, nemhogy kiterjeszthetnék a szolgáltatási hálózatot, hanem csökkenteni kell majd a vidéki utakat.

A zász’ó

kövcsdrc vándorol!

A kiválóan dolgozó mezőcsáti Vegyesipari Ktsz két esztendeig őrizte a megye legjobb kisipari termelőszövetkezeiének járó vándorzászlót. És bár az 1966-os esztendő eredményei is jóval felülmúlták az előző évit, a Csátiaknak most mégis el kellett búcsúzniuk a zászlótól.

Tavaly a ktsz 111,9 százalékra teljesítette helyi ipar- politikai tervét. Több, mint 6 millió 800 ezer forintot termeltek. A zászló mégis a szomszéd járásba, a mezőkövesdibe vándorolt. A jubiláns ktsz „csak” a második lett a megyei versenyben.

De amint ezt a legutóbbi közgyűlésen többen emlegették: nem váltak el végleg a zászlótól. Visszavándorol az még Mezőcsátra — remélik; minél előbb.

Gyárfás Katalin

Egy jubiláns ktsz örömei, gondjai

1 izenegy szakma képviselői — „Csakw másodikolt Másfél millió forint tartalék — Fiatalodik a törzsgárda

Az elmúlt cukorrépa fel- dolgozási kampány során nagyszerű eredmények születtek a Szerencsi Cukorgyárban. Az öreg, de évről évre megfiatalított gyárban olyan nagy mennyiségű cukorrépát dolgoztak fel napi átlagban, amire még nem volt példa a gyár történetében. A műszakiak alapos felkészültségének és a dolgozók lelkes, szocialista munkaversenyének gyümölcse volt a munkasiker.

A mintegy nyolcszáz tagú kollektíva jó munkájának elismerése, jutalma nem maradt el. A IX. pártkongresz- szus tiszteletére szervezett munkaversenyben elért eredményeikért a napokban vették át. ünnepélyes külsőségek között az ötödik élüzem címet. Három alkalommal már a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaja is a cukorgyáriak birtokábá került.

A termelési esűesok elismerése:

Éíüzem a Szerencsi Cukor«vár

Fejlődik és szépül Tárcái

Monográfiát írnak a községről

Tárcái múltját, eredményekben gazdag felszabadulás utáni életét és a mozgalmas jelent szeretné írásba rögzíteni a községi tanács. Nemrég elhatározták, hogy összeállíttatják, megiratják a község monográfiáját. E munka elvégzésére hattagú szerkesztő bizottság alakult a Népfront irányításával. A bizottság mái felvette a kapcsolatot a járási helytörténeti munkaközösséggel.

Anderkó Sándor

port fogó erdősávot telepítenek majd a közúzótelep község felőli oldalára. Korszerűsítik, közművesítik a volt Rákóczi-kastélyt, amelyben az általános iskolai diákotthon van jelenleg. Itt lesz majd a napközis óvoda és a nagy konyha is. Az óvoda régi épületében rendezik majd be az öregek napközi otthonát. Jövőre az Árpád utcában megépül egy új gyógyszertár, korszerűsítik: majd a műszaki- és a cipőbolt épületét. Üj önkiszolgáló boltot és gázpalack-cseretelepet is kap majd Tárcái. A távlati tervek között szerepel egy általános iskola építése is.

Sajnos,' a turiszfikai kiadványok csak Hegyalja múltját regélik el az érdeklődőknek. Elhallgatják a. jelen eredményeit. Nem említik meg a prospektusok a Tokaj-hegyal- jai Állami Gazdaságot, a Szőlészeti Kutató Intézet tarcali telepét, azokat a pincelátogatási lehetőségeket, amelyeket Tárcái nyújt a turistáknak.

Sokat fejlődött a község az utóbbi években, s amint azt a tanács terveiből megtudjuk: a következő időszakban is épül-szépül, gazdagodik majd. Üj úttestburkolatot kap a közeljövőben az Árpád- és a Móricz Zsigmond út, tovább folytatják a járdaépítést és a parkosítást. A tervek szerint