Észak-Magyarország, 1967. május (23. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-05 / 104. szám

Péntek. f967. május 5. ESZ AKMAGT ARORSZÄG 3 Mii keres a mezőgazdász a sportpályán? r Éppen arról kezdtünk be­szélgetni Franczuz István bá­csival, a felsőzsolcai termelő- szövetkezet elnökével, hogy a fiatal mezőgazdászok, bár­mennyire elfoglaltak, többet segíthetnének fálvainkban a politikai munkában, a kultú­ra terjesztésében, a sportélet szervezésében és fejlesztésé­ben, amikor belépett, vagy még pontosabban: bebicegett az irodába egy feltűnően fia­tal férfi. Köszönt és leült. Ist­ván bácsi, az elnök mosoly­gott és megkérdezte tőle: — No, merre jártál? — Megnéztem mindent. A vetést is, meg az állattenyész­tést is. Bejártam az egész gazdaságot — felelte a fiatal férfi. — Minden a legnagyobb rendben. — Hát a lábad? ■— Az is javul. — Jobban tennéd, ha pi­hentetnéd. — Nem lehet. Menni kell. Majd meggyógyul, mire eljön az ideje. Ekkor még nem tudtam, hogy a bicegő fiatalember a szövetkezet íőagronómusa, Nemkin Béla. De az elnök is­mét hozzám fordult. — Tessék — mondta. — Itt Van a mi főagronómusunk. Fiatal. De nemcsak a gazda­sági munkában aktív, ha- hem a politikában és a sport­ban is. Ö a szövetkezet párt­titkára és a legjobb kézilab- dása. •— Nono — kezdett tiltakoz­ni a íőagronómus. — No, csak ne szerénykedj intette le az elnök. — Ki­töröd a kezed-lábad a pá­lyán ... akarom mondani: . inad szakadtáig kergeted azt a betyár labdát, de a határt azért így is mindennap bejá­rod ..; Ekkor belépett az irodába egy másik fiatal férfi, csen­desen köszönt, majd így szólt: — Meghozták a fölözött te­jet a borjúnevelőbe ... Rend­ben van minden. »..és hazajött áll at tenyésztőnél: Én az imént elkezdett be­szélgetés folytatását firtattam, de az elnök hirtelen felállt, és kiment a szobából. Később tudtam meg, hogy a másod­szorra érkező fiatalember miatt. Nem akarta dicsérni fiát, ifjú Franczuz Istvánt, aki szintén szakember, egy éve végezte el a főiskolát, és hazajött állattenyésztőnek. Ö is benne van mindenben, a politikai munkában éppúgy, mint a sportban. így hát helyben voltunk. Mindenben aktív fiatal mező- gazdasági szakembereket em­legettünk, s megjelentek, mint a mesében emlegetett farkasok. Megtudtam, hogy Nemkin Béla íőagronómus négy évvel ezelőtt fejezte be a főiskolát, most 28 éves, de Felsőzsolcá- ról indult el és ide tért visz- sza. Három évvel ezelőtt vet­ték fel a pártba és legutóbb már alapszervezeti titkárnak választották meg. A sporto­lást még általános iskolás ko­rában elkezdte, sőt 1054-ben alapítója volt a felsőzsolcai kézilabda-szakosztálynak. A főiskolán is aktív csapattag volt. Közben futballozott is, de igazában a kézilabdát sze­reti. Ezt nagyon jól össze tud­ja egyeztetni a föagronómusi teendőkkel és a párttitkári munkával is. Ifjú Franczuz István szintén. Ö is álta­lános iskolás korában kezd­te a kézilabdát itt, Felső- zsolcán, a főiskolán folytatta, és jelenleg is aktív, jó játé­kos. Pedig már felesége, sőt kicsi gyermeke is van. A csa­lád és az állattenyésztési mun­ka mellett is jut ideje edzeni, versenyezni és a KISZ-ben dolgozni. Egységesen vallják, hogy mindez nincs kárára a szakmai munkának, de még az emberekkel való kapcsolat­nak se. — A mi szövetkezeti tagsá­gunk nagyon szereti a sportot, a helyi kézilabda-csapatot kü­lönösen — mondta Nemkin Béla. — Ott vannak minden mérkőzésen, és drukkolnak nekünk. Merem mondani, hogy a sport nekem megköny- nyítette az emberekhez való közeledést, a közvetlen emberi kapcsolatok kiépülését, az emberekkel való kölcsönös egyetértést is. Sőt, politikai feladataim elvégzését is köny- nyíti az aktív sportolás. Nem tudhatom, fiatal kollégáim másutt hogyan vannak az ilyesmivel, de én úgy érzem, az emberek az aktív politikai és sportmunkáért külön is szeretnek, tisztelnek ... Ter­mészetesen, elsősorban a szak­mai feladatok minél jobb el­látására törekszem. De szak­ma, politika, sport nálam na­gyon jól összeférnek ... — Én is csak ezt mond­hatom — szólt közbe ifjú Franczuz István. Pályaépítés ttírsadalmi segítséggel A felsőzsolcai kézilabdázók két évvel ezelőtt új pályát is építettek. A termelőszövetke­zet tagsága tízezer forintot adott a pályaépítési költsé­gekhez. Több pénzük nem is volt, de a pálya 30 000 forint értékben megépült. Húszezer forintnyi társadalmi munka is van benne. Már csak vízveze­ték kellene hozzá, hogy nyá­ron, amikor poros, öntözhes­sék, de egyelőre beérik a hen- gerezéssel is. Ehhez a mun­kához meg különösen jó egy főagronómus a háznál, hi­szen a hengerek, gépek cs fogatok fölött ö rendelkezik. Csapatukat szere ük és bí­rálják. Azt mondják: több van benne. A megyei első osztály­ban játszanak és általában a középmezőnyben biztosítanak maguknak helyezést. — Nagy bajunk nekünk — mondta Nemkin Béla —, hogy kézilabdázni nagyon szere­tünk, de edzeni nem. Nagyobb edzési fegyelemmel és szor­galommal sokkal jobb ered­ményeket is elérhetnénk ... A két fiatal mezőgazdász szakmai, egyben politikai munkájának színvonalát leg­ékesebben a termelőszövetke­zet gazdasági eredményei bi­zonyítják. A felsőzsolcai Sza­badságharcos Termelőszövet­kezet évről évre jobb ered­ményeket ér el a termelésben, a gazdálkodásban általában, és a járáson belül már évek óta az első három hely egyi­két hódítják el a szocialista munkaversenyben. Sőt, az el­múlt évben ők lettek a járási győztesek. Mindez együtte­sen is igazolja Nemkin Béla szavait, hogy életükben a szakmai munka, a politikai munka és a sport nagyon jól összefér. Szendrci József A Szahara Igyi Bányaüzem a szénbányászat élüzeme Az ünneplő közönség ápri­lis 30-án délelőtt zsúfolásig megtöltötte a kurityáni kul­túrotthon nagytermét. Eljött az élüzemavató ünnepélyre Szűcs István, a megyei párt­végrehajtóbizottság tagja, a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsának képviseletében dr. Erdős Lajos, ott volt Monos János trösztigazgató, Váczi László, a BSZT párttitkára, helyet foglalt továbbá a dísz­elnökségben Restás Dezső, a trösztbizottság titkára és Papp Károly, a KBF vezetője. Az ünnepi beszédet Kovács Ferenc, a Szuhavölgyi Bánya­üzem igazgatója tartotta. Be­szédének első részében május elsejének, a munka ünnepének jelentőségét méltatta, majd ismertette azokat a kimagasló eredményeket, amelyek alap­ján kiérdemelték az élüzem címet. Elmondta, hogy a Szu­havölgyi Bányaüzem évek óta egyenletesen és állandóan él­üzem szinten termelt. Az üzem 103,6 százalékra teljesí­tette elmúlt évi tervét, ezzel csaknem 30 ezer tonnával ad­tak több szenet az országnak az előirányzottnál. Gazdasá­gosan termeltek. Ez a kiváló munka azt eredményezte, hogy minden kitermelt tonna szén után tíz forintot megta­karítottak, ami üzemi szinten nyolc millió forint pluszt je­lentett. Nagy elismeréssel beszélt az üzem igazgatója a Szeles­aknán dolgozó kiváló szocia­lista brigádokról, de jutott a dicsérő szavakból a felsönyá- rádiaknak Is. Az 1967-es évet is nagysze­rűen kezdte az üzem. Különö­sen az önköltség alakult a vártnál is kedvezőbben. Az üzem minden dolgozója arra törekszik, hogy bebizonyítsák: nem érdemtelenül kapták meg az élüzem címet. Az igazgató beszámolója után Szűcs István a megyei pártbizottság nevében köszön­tötte a szuhavölgyi bányászo­kat, és sok újabb munkasikert kívánt. Ezután Monos János tröszt­igazgató átadta Kovács Fe­rencnek a díszoklevelet, s 6 is elismerését fejezte ki az üzem 2500 fizikai, műszaki és adminisztratív dolgozójának a múlt évben elért nagyszerű eredményekért. Ezt követően Kovács Ferenc kitüntetéseket és pénzjutalmat osztott szét az üzem legkivá­lóbb dolgozói között. — pataki —> VaUozítisok N1 ía*ihen 1 ermészetáíalakítás — Tanuló fiatalok és öregek Jövedelmeső mellékiixemág Jellegzetesen hegyközi táj. Dimbes-dombos határ, körös­körül erdők. A szántóföldek néhol olyan meredeken ka­paszkodnak a magasba, hogy bizony traktoros legyen a talpán, aki ott nem szédül. Ami a természeti szépségeket illeti, Nyíri környéke bőven kapott belőle. Annál szegénye­sebb a mezőgazdaság produk­tuma. Amióta Füzérkomlós, majd Nagybózsva és Kisbózsva is a nyíriekhez csatlakozott, csak­nem négyezer holdnyi, hegy­közi domboldalt tudhat ma­gáénak a II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet. A gazdálkodáshoz is konyító turisták nem egyszer megkér­deztek már, vajon mennyi üt a mérleghiány? Mosolyogva, s kicsit büsz­kén válaszolják, hogy a nyolc év alatt eg.vszer sem találkoz­tak ezzel a fogalommal. A kezdet ugyan nehéz volt, de évről évre többet ér a mun­kaegység. Az elmúlt esztendő munkaegysége például már 46 forintot ért. m Persze nem csupán saját igyekezetükön, leleményessé­gükön múlott, hogy megél­nek, s mind jobban élnek ezeken az erózió pusztításai­nak kitett földeken. Sokat je­lentett az állami támogatás is. Nyíri a kiemelt talajvédelmi körzetek közé tartozik. Az I erózió elleni harchoz, a való- I ságos természetátalakitó mun- ; Icákhoz eddig mintegy három | és félmillió forint értékű tá­mogatást kaptak. Csaknem I *100 hold altalajlazításra, I négyszáz hold meszezésére és j szervestrágyázására került I léiéi mp negyeiprigratiijálól Az idei országos békehóna­pot megyénkben ünnepi nagy­gyűléssel nyitják meg Özdon. ,A nagygyűlésen Úszta Gyula altábornagy, a Magyar Honvé­delmi Sportszövetség országos elnöke mond beszédet, majd tíz ózdi Liszt Ferenc Művelő­dési Ház kultúrcsoportjai szol- feáltatnak ünnepi műsort. A nyitó gyűlés után több egyéb jellegű gyűlést tartanak megyénkben. Miskolcon május ,12-én az Osztrovai Vonósné­gyes lép fel. Május 9-én En- fcsen, Tolcsván, Sajóvámoson és tTiszaszederlcényben, 10-én Fel- kiőielckescn, 19-én pedig Tokaj­ban, Tarcalon és Tiszaladány- ban tartanak gyűlést. Május közepén rendezik meg h bolgár kultúra hetét. Mis­kolcon a Bolgár Kultúra igaz­gatója tart sajtótájékoztatót, fotókiállítást rendeznek, a szó­fiai ének- és zeneművészek ónálló koncertet adnak, és iro­dalmi délutánon mutatnak be inai bolgár szerzők műveiből. Az ünnepségre érkező bolgár vendégek ellátogatnak a mis­kolci Zrínyi Ilona Gimnázium fegyik osztályfőnöki órájára, és magyar—bolgár baráti talál­kozón vesznek részt a diósgyő­ri vár udvarán. Bolgár rövid- filmeket is bemutatnak Mis­kolcon, valamint sor kerül a Vértnélküli lovag című bolgár játékfilm magyarországi ősbfe mutatójára. Bolgár barátsági estet rendeznek előrelátható­lag Ricsén és Kazincbarcikán is. Május és június folyamán a Miskolci Nemzeti Színház Fel- perzselt föld című irodalmi műsorát a megye több városá­ban és községében bemutatják a színház művészei, május 21-én pedig az Idegenforgalmi Hivatal és a Hazafias Nép­front Borsod Megyei Bizottsá­ga közös rendezésében a bu­dapesti MÁV Szimfonikus Ze­nekar hangversenyt tart. Ezen a hangversenyen a Magyaror­szágon akkreditált diplomáciai testületek képviselői is meg­jelennek az aggteleki cseppkő­barlangban. Június 1-én és 2-án dr, Rudi Müller, a Német Liberális Demokrata Párt el­nöksége nemzetközi osztályá­nak vezetője tart előadást Sá­rospatakon és Miskolcon Euró­pa. biztonsága címmel. Ugyan­csak június elején rendezik meg a Borsod megyei jogászok klubestjét Miskolcon. ! Ezen dr. Réczei László professzor, az Országos Béketanács alelnöke tart előadást Békeharc a nem­zetközi jog területén címmel. Június 16-án, Lidiee cseh város lerombolásának 25. év­fordulóján műsoros emlékes­tet rendeznek Miskolcon cseh­szlovák és miskolci művészek közreműködésével. ^ Fedett járda A miskolci József Attila utcán az ój üzletházak előtt esős időben íc szárazon közlekedhetnél, a gyalogosok. A hajdani r»mos házak hclj’én épült .új üzleiek előtt fedett járöa biztosit védel­mei az időjárás viszontagságai ellen. Foto; $*» Gy. i már eddig sor a nyíri határ­ban. Másfél kilométernyi makadám, három és fél kilo­méternyi dűlőutat, vízmosás­kötő gátakat építettek, új legelőt, kaszálót telepilettek. Rendbehozták az egykori, ura­dalmi 86 holdas almáskertet, s 17 holdon fiatal fácskákat is ültettek. Természetesen minden domboldalon áttértek a rétegvonalas művelésre. Olt pedig, ahol már olyanok a lejtők, hogy nem alkalmasak a földművelésre. 124 holdon új erdőket telepítenek. • A természetáialakitás gyü­mölcsei csak most kezdenek beérni. Az elmúlt néhány esz­tendő mostoha időjárása elle­nére is arattak már az egy­kori 4—5 mázsa helyett 13.5 mázsányi búzát egy-egy hold­ról, s kukoricatermésük i3 megközelítette a 20 mázsás átlagot. Egyetlen „átlaggal” volt csak baj a termelőszövetke­zetben. A tagság állag-életko­rával. Amikor /a bózsvaiak csatlakoztak, ők 69 esztendős átlagéletkort hoztak maguk­kal. Az egész tsz-tagság évei­nek számát tekintve most már az 54 esztendőnél tartanak. Csak a véletlen hozta úgy, hogy Koscsó Miklós, aki nyolc éve elnöke a termelőszövetke­zetnek, maga is 54 esztendős. • De mit számítanak az esz­tendők. hiszen most, az elmúlt hetekben érettségizett ered­ményesen az újhelyi mezőgaz­dasági technikumban. A má­sik ilyen, fél évszázad feleit járó „fiatal” Horváth Lajos bácsi, a gyümölcs termelési brigád vezetője, aki együtt érettségizett az elnökkel. Bi­zony, most már bánja az az öt sokkal fiatalabb tsz-iag, aki jól indult, de azután le­morzsolódott. Most két fiatal jár Nyíriből a technikumba, a környékről pedig nyolc le­gényke és leány tanul a her* nádvécsei szakmunkásképző iskolán. És mind több a munkára, a tanulásra jelentkező fiatalok száma. Kishutáról, Nagyhu­táról is jönnek, ahol nincs termelőszövetkezet. Ez is bí­zón jut ja, hogy a II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet eredményei most már von­zóak. • De nemcsak a földet kény­szerítik rá, hogy többet te­remjen. Ebből még nem tel­ne új házakra. 15 ezer forin­tos kerítésekre, tv-ké&zülé- kekre. Melléküzemáguk, a füzérkomlóst kőbánya az el­múlt évben 1,3 milliót forgal­mazott, A karácsonyfa „ültet­vény” 40 ezret fizetett. A tsz erdeiből 700—800 köbméter tát termelnek ki évente, s ha leglesz a fűrészüzemük, sok- zorosára nő majd az erdő laszn»

Next

/
Thumbnails
Contents