Észak-Magyarország, 1967. május (23. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-28 / 124. szám
4 esZAKMACYARORSZÄG Yasárnap. 196Y május 28. «9 icösiyvhét, Í3B1 Lenin: Állam és forradalom díszkiadásban — Arcképek a magyar szocialista irodalomból — Bartók összegyűjtött írásai — Monográfia Aranyról és Kodályról — Ül sorozat: a Minerva-zsebkönyv Mint már az elmúlt észtén dobén, az idei könyhéten is el sősorban összegező igényű szintetikus és monograíikui alkotásokat láthatunk a tudományos és ismeretterjesztő kiadványok között. így mindenekelőtt a Helikon Kiadó vállalkozásáról kell számot adnunk: a kiadó díszkiadásbar jelenteti meg Lenin Állam és forradalom című alapvető államelméleti művét, melyben a szocialista forradalom vezére a kapitalizmus megdöntéséért vívott harc során elsőnek dolgozta ki a proletárforradalom és a proletárdiktatúra programját. & Ideológiai gazdagodást jelent a Kossuth Kiadónál megjelenő Arcképek a magyar szocialista irodalomból című tanulmánykötet is, amely egy sor egyéni íróportré felvázolásával XX. századi irodalmunk egyik legfontosabb vonulatáról ad részletes képet. A gyűjteményből a magyar szocialista irodalom áramlatának bemutatásán túl áttekintést nyerhetünk a XX, századi irodalmunk egész folyamatára, fejlődésének újabb jellegzetességeire és problémáira is. A kötet a marxista irodalomtörténeti kutatás legfrissebb eredményeit felhasználva, magas elvi színvonalon, ugyanakkor népszerű előadásban rajzol hiteles képet szocialista irodalmunk olyan kimagasló egyéniségeiről, mint József Attila, Radnóti Miklós, Balázs Béla, Barta Sándor, Gábor Andor, Gergely Sándor, Illés Béla, Karikás Frigyes, Komját Aladár, Salamon Ernő, Zalka Máté és mások. Emellett bemutat olyan jelentős kommunista irodalompolitikusokat is, mint például Fábry Zoltán, Gaál Gábor és Révai József. Az Illés László szerkesztette kötet legfőbb értéke, hogy gondosan elemzett tények alapján belerajzolja a magyar irodalom térképébe azt az 1019-ben kibontakozó és az ellenforradalmi rendszerben is továbbfejlődő kommunista írói áramlatot, amely a felszabadulás és a szocialista néphatalom megteremtésének legfőbb irodalmi előkészítője volt. A mű egyszersmind jelentős állomása a legújabb magyar irodalom szintézisét előkészítő, széles körben folyó tudományos munkának. © Világnézeti műveltségünk fontos időszerű problémakörét elemzi Mód Aladár Sors és felelősség címmel megjelenő tanulmányai, vitacikkei. A Magvető Kiadó Elvek és utak című sorozatában közreadott kötetben a szerző az osztályharc és nemzeti összefogás dialektikáját, a szocialista nemzeti egység létrejöttének történelmi útját vizsgálja széles körű marxista analízis alapján. Régi adósságot törleszt a Zeneműkiadó Bartók Béla összegyűjtött írásai I. kötetének- majdnem ezer oldalas publi- kálásával. A Szöllősy Andrá i, szerkesztésében megjelen s nagyszabású kiadvány . Bartó- összes zenetudományi, s eze.- belül népzenével foglalkoz- írását tartalmazza; benne szú- mos olyan Bartók-cikk kerü- közlésre, amely eddig magya i rul nem jelent meg, sol 5 olyanok is napvilágot látnál- melyeknek eddig még idegei i nyelvű szövegük sem volt ide- haza ismeretes. A tanulmány • gyűjteményt széles körű jegy • zetanyag és bibliográfia ege ■ szíti ki, a Bartók-írások eddi ■ gi megjelenésének teljes adattárával. Zenei közműveltsé günk fejlődéséhez szintén értékes hozzájárulás Eőszt László Kodály Zoltánról írót kismonográfiája is. Az elsí magyar Kodály-életrajz éí részletes pályakép a Gondola] Kis Zenei Könyvtár-sorozatában lát napvilágot. Uj kötettel gyarapszik a Bölöni György-életműsorozat: Képek között címmel jelenik meg párizsi képzőművészeti írásainak és a hazai „Nyolcak” törekvéseit támogató-propagáló cikkeinek gyűjteménye. A tanulmánykötet fontos dokumentumanyagokat tesz hozzáférhetővé, mind a polgári radikalizmus művészetelméletéről, mind a születő szocialista képzőművészet esztétikai alapelveiről. Ugyancsak új kötettel egészül ki -az Akadémiai Kiadó Művészeti Lexikon című sorozata, melynek ezúttal harmadik kötete jelenik meg Zádor Anna és Genthon Ist- ván szerkesztésében, több ezer címszóval, számos illusztrációval, és színes képmelléklettel. © Az Irodalomesztétika! és irodalomtörténeti tanulmány- kötetek közül bizonyosan ér- f” deklődésre tarthat számot Keresztury Dezső „S mi vagyok én ..című monográfiája Arany Jánosról: ez az első nagyszabású átfogó pályakép és műelemzés, mely a legújabb eredmények alapján rajzol hiteles és korszerű képet a Toldi, és a balladák klasszikus szerzőjéről. Ugyancsak nagyszabású vállalkozás Fitz Józsefnek A magyarországi nyomdászat, könyvkiadás és könyvkereskedelem története a reformáció korában című könyv, mely a mohácsi vésztől a XVI. század végéig dolgozza fel a magyar nyelvű könyvműveltség fejlődéstörténetét. Figyelmet érdemlőek továbbá a természettudományi kiadványok is. A Földgömb hősei címmel, Petur László tollából jelenik meg a Minerva Könyvtár című új zsebkünyv- sorozat induló kötete, mely a nagy felfedezők tevékenységét eleveníti fel; a Technika 67 című kiadvány pedig az ipari-műszaki kutatás világ- színvonalának legfrissebb eredményeiről tájékoztatja az olvasót. A szépirodalom és a tudomány, a kalandregény és az orvostörténeti dokumentum erényeit egyesíti magában Molnár Gábor új kötete, A dzsungel doktora, mely Vitai Brazil, a kígyóméreg ellenszérum felfedezőjének kalandos életét mutatja be sok érdekes, egzotikus színnel, fordulatokban gazdagon. © Végül: még két könyvheti érdekesség. Az egyik Máté György, a Népszabadság hasábjairól jól ismert szatirikus író Ki lehet bírni című új szatírakötete, mely egy Csutak Máté nevű védtelen kisember kalandjait, a mai „hétköznapok hősének” hányattatásait meséli el sok humorral, a társadalmi visszásságokat gúnyoló ötletes komikummal. A kötethez Mészáros András rajzolt vidám illusztrációkat. S ugyancsak a könyvhét sajátos érdekességének ígérkezik a Kozmosz sorozatban megjelenő Pokoljárás a világűrben, mely a tudományos-fantasztikus irodalom iránt idehaza is megnövekedett érdeklődést elégíti ki. A kötet tizennégy, változatos témájú történetet ölel fel a világűr bátor meghódítóiról, távoli bolygókra való eljutás képzeletszülte, csodálatos kalandjairól, mindarról, ami ma még hihetetlennek tűnik, holnap azonban esetleg már magától értetődő valóság. A romvárosban, egy állva maradt falon a romhalmaz fölött, a pincébe-fúltak teste fölött, néhány kép s egy bekeretezett okirat társaságában, három emelet magasságban, megközelíthetetlenül lógott az ódivatú falióra. A háborúnak régen vége volt. Az élők városa elhúzódott a halottakétól. Szorgalmasan jártait az órák, munkára, találkára, szórakozásra, napi dolgaikra figyelmeztették gazdáikat, együtt haladtak az idővel. A romvárosban, három emelet magasságban, a megállt óra hozzáférhetetlenül, némán és mozdulatlanul függött a méretlen idő keresztjén, napok, éjek, évszakok, évelt körforgásában, örök önismétlésben: egyazon órát-percet mutatva örökkön. De a nap bármely pillanatában, akármelyik szakaszában az évnek a ténfergő bennszülöttek, s a bámész idegenek leolvashatták róla a rémület, a rombolás, a halál idejét. A szerzőnek „Tengerek fogságában” a könyvhétre megjelent verseskötetéböl. című, Hámos György Mikor tévéznek az iszákosok? Ű£ PAUL ELUARD Veled (Avec tói) Kézben fogom az utcát akár egy poharai Varázsos fénnyel van tele Könnyű szavakkal van tele Oktalan kacajokkal Ez a világ legszebb gyümölcse Nádkőnnyűek a föl- s lejárók Távollét-kék mind a madár Egy sápadt és keskeny leányka Aki mindig oly gondteli ö se várat soká magára Kicsike hajdanvolt leányka ö igazolja álmaim ö teljesíti vágyaim ö őrzi gyermekkori visszfény Az utca arany áramát. Fordította: Illyés Gyula A szerzőnek Nappalunknál Jobb ilz éjszakánk című, a könyvhétre megjelent verseskötetéböl. ffv érzem, meg kell vé- V denem a tv-t. Méghozzá két legkedvesebb kolle- ginámmal szemben. Két nagy lapunkban írtak kritikát az Alkohol című kisfilmről. Egyikük elemzően, elismeréssel; másikuk lelkesedéssel és meghatóan. Egy dolgot azonban mindketten szemére vetettek a tv-nek (egyikük külön cikket is írt róla), miért mutatták be este tíz óra öt perckor ezt az iszákosság ellen készült kisfilmet. Tehát olyan időben, amikor az iszákosok éppen a kocsmában vannak. Nem tudom, van-e megbízható felmérés arról, mikor isznak az iszákosok. Azt hiszem, nincs. De nem is ez nyugtalanít engem kritikus társaim szemrehányásában. Félek attól a „haszonszemlélettől”, amely egy műalkotástól (s egy jó dokumentumfilm kétségtelenül az), ilyen direkt hatást remél. • Valósággal kárba veszettnek «érzi az alkoholizmus ellen 2 küzdő művet, ha azt az alko• holisták nem tekintik meg 2 minél nagyobb számban. • Előre is elnézést kérek min- 2 den iszákostól a hasonlatért, • de készített már a televízió 2 kitűnő dokumentumfilmet a • fiatalkorúak bűnözéséről és a 2 titkos prostitúcióról is. Ezeket .milyen időpontban kellett vol- •na sugározni? Mikor nézik a 2 tv-t a fiatalkorú bűnözők? • Hát még a titkos prostituál- 2tak? Estefelé már nem; ez • majdnem biztos. Reggel sem •valószínű, hiszen aludni is .kell. Mégis fontos feladatot •teljesítettek a dokumentumfil- 2mek. Részben azokon az áttételeken keresztül, melyeit ré- 2 vén a művészet hat a valósá• gos életre. Közérzetet, közhan- •gulatot, társadalmi ellenállást .vált ki; nyugtalanságot kelt, •illetékes szervezeteket és ha- 2lóságokat ösztökél fokozottabb • . * A szerzőnek PótkötetteJ a hal! . a könyvhétre megjelent köteléből. tevékenységre stb. A nevelő célú dokumentumfilm, természetesen nem elégedhet meg egy regény, egy játékfilm lassan érlelő hatásával. Türelmetlenebb azoknál, gyorsabb eredményekre törekszik; mégsem arra számít elsősorban, hogy hatására a bűnözők abbahagyják a bűnözést, az iszákosok az ivást, a prostituáltak ... Inkább azokra gondol, akik még nem bűnözők, nem prostituáltak és nem iszákosak. Tehát több idejük van tv-nézésre, s több szellemi szabadságuk a látottak megfontolására. IV‘i<tvnn gyenge lenne az lldtjyUU a dokumentumfilm, mely egyenesen az érintetteket akarná meggyőzni szenvedélyük utálatosságáról. Csak az elrettentés módszerével kísérletezhetne. De a tv- nézés nem kötelező. Az iszákos tehát bármilyen időpontban mutatják is be, hogy ő milyen utálatos, ha iszik; felkelhet a székről és elmehet a kocsmába. S a kocsmában mit lát? Azt, hogy aki sokat iszik, bamba lesz, ostobán beszél, emberi rangjához méltatlanul viselkedik, elterül a földön. Nap nap után ezt láthatja a kocsmában. Mégsem változik meg. Miért változna hát meg, ha a képernyőn látja ugyanezt? S ha leissza magát a kocsmában, beviszik a kijózanító állomásra. Ott gyomormosást kap, ami roppant kínos procedúra. S ez alatt otthon a képernyőn ugyancsak gyomormosást mutatnak be. De ó bezzeg nem látja. S így nincs módja rá, hogy elborzadjon a dologtól . . . Tanulság: a tv folytassa tovább ezt az értékes, szenvedélyes művészi munkát az alkoholizmus ellen, de a műsoridőket ne igyekezzék a kocsmákkal egyeztetni. hautlmaslgb. e-. Illés Béla Elmény Vasárnap délután a Körúton sétáltam. Meglömlem a pipámat, és rá akartam gyújtani, de nem volt nálam gyufa. Elmentem három trafik mellett is — mindhárom zárva. Mivel már nagyon pi- pázhatnékom volt, megszólítottam egy szembejövőt. — Nem kaphatnék egy szál gyufát? A megszólított rám nézett. Kicsi, keszeg ember volt. Az orrán régimódi evikker. és még régibbmódi volt erősen őszülő, fekete pofaszakálla. — Nem dohányzom, s ezért nem hordok magamnál gyufát! — szólt bocsánatkérően. Biccentett, és bement egy házba, amelynek kapujánál idősebb, kövér asszonyság ácsor- gott. Bizonyos voltam abban, hogy a pofaszakúllast már láttam valahol. Legalábbis a fényképét. És ha fényképről ismerem, több mint valószínű, hogy valami nevezetesség. Megszólítottam a kaput. 6t‘ ző asszonyságot. — Ismeri azt a pofaszakái' last, aki most ment be ide 3 házba? — Ismerem. — Véletlenül nem Kell# Dezső volt? — Nem. — Akkor talán Fodor 1°zsef ? — Nem. — Akkor bizonyára Honth? Hanna? — Az sem. — Hát ki? — kérdezte# elszomorodva, hogy oly#1 rossz az arcmenióriám. — Lantos Jenő férfiszabó világosított fel az asszonyság — Maszek. Borsos árai vaJ1' nak, de igazán kitűnően doh gozik. — Köszönöm a fel világosi' fást. A szerzőnek pipálj mellett című, a könf' hétre megjelent köteté#!1' Emlékeimben vasárnap volt akkor a férfiak tetőtől-talpig mosakodtak családok ülték az asztalt körül a leány áttetsző vízbe tette a rózsát kis rókai'iakat dajkáltak az odvak emlékeimben vasárnap volt akkor én illatos keményített inget öltöttem és papírt készítettem, s hegyeztem ceruzát s egy naposzlop sétált az udvaron át egy szeplős naposzlop s te megmostad hófehér harminckét fogad s a habtiszta ég a szájadhoz, ért emlékeimben vasárnap volt akkor a halottak szavunkra szépen válaszollak inkább tanitóan mintsem vádolón elbeszélgettek velünk a holtak emlékeimben vasárnap volt akkor ünnepi csend ünnepi nagy szünet tisztára sepert szobák s a fák tanúsága hogy nyár jön s az ég tanúsága hogy nyár jön: üljetek körém, adjatok sót, kenyeret adunk, adunk sót, kenyeret adunk, adunk készítünk fürdőt fenyőszagút lenvászon lepedőt, hűvöset ágyat vetünk! Emlékeimben vasárnap volt akkor jelöld meg kérlek piros betűkkel piros szavakkal állj meg a tükrös reggeli fényben jelöld magaddal. A szerzőnek A varázsló kalapjában cH*#’ a könyvhétre megjelent verseskötetéböl. BENJÁMIN LÁSZLÓ A megállt óra Vészi Endre IMájusi vasárnap fény törésben