Észak-Magyarország, 1967. május (23. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-26 / 122. szám
4 eSZARMAGFARORSZAC Péntek, 1967. május 26. A minap a Mozart Requi- emre figyeltünk fel, most a filmfesztivál pergő eseményei állnak Miskolcon az érdeklődés homlokterében. A fesztivál, amely immár negyedszer ad újabb pezsgést városunk egyébként is frissülő szellemi életének, talán arra is int, hogy néhány percre elgondolkozzunk Miskolc művészeti életének egy nem kevésbé fontos területén, összetevőjén, a zenei életen. Természetesen a teljesség igénye nélkül, inkább csak a város szimfonikus zenekarának oldaláról megközelítve a kérdést. Talán azzal kezdhetnénk gondolatmenetünket, hogy zenei élet kell-e Miskolcon, vagy zenei ellátás. Mert az utóbbi kétségtelenül könnyebb: hangversenyek kizárólag vendégegyüttesekkel, szólistákkal, besegítés a színházi munkába. Ebben az esetben a zenei alkalmak korlátozott számúak, e vendégektől függők, bár a ritkább alkalmakra esetleg nagyobb érdeklődést vonzók lehetnek. Alig vitatható, hogy Miskolcon, ahol igen sok nehézséget leküzdve teremtettük meg négy évvel ezelőtt az ország első vidéki tanácsi függetlenített szimfonikus zenekarát, nem ilyen zenei ellátás, hanem az eleven zenei élet a kívánatos, amelynek jó erjesztője lehet az együttes. Nézzük, milyen zenei erőink vannak Miskolcon a zeneoktatási intézmények együttesein kívül? Sajnos a legnépszerűbb komoly zenei műfaj, az opera hiányzik. Immár tíz esztendeje. 1957 őszén, a színház átépítése miatt szüntették meg. Akkor azt hittük, hogy átmenetileg. Zenekarunk többféle is van. Hivatásos tánczenekarunk is van, a' Stúdió 19, azonban igen kevés szereplési lehetőséggel. Fúvószenekarainkban kevés az utánpótlás, viszont 1963 Ősze óta van saját szimfonikus zenekarunk, amelynek feladata a zenét már aktívan kedvelők kielégítése, a passzív zenekedvelők nemes szolgálata, a még távolmaradók érdeklődésének ,felkeltése. J óllehet, a Miskolci Szimfonikus Zenekar eddig igen sok dicsőséget hozott a városnak, emlékezetes estékkel ajándékozta meg koncertjeinek hallgatóit szinte minden alkalommal, akár a miskolci színház színpadán, akár vidéki művelődési otthonban, akár a fővárosi zene- akadémia dobogóján lépett közönség elé, egészében nem teljesíthette mindazokat a. feladatokat, amelyeket esetleg más szervezéssel, más körülmények között elláthatott volna. A zenekar koncertélete nagyrészt a Filharmónia bérleti sorozatainak függvénye, műsorpolitikája ehhez kell, hogy igazodjon. Nincs szerv, amely érdemben foglalkozna a zenekar értékeinek jobb felhasználásával, a zenekar adta lehetőségek kihasználásával, fellépési lehetőségek kutatásával és teremtésével Miskolcon és a város határán túl. Csaknem kizárólagosan a színházra korlátozódik a koncertélet, hiszen a Bartók Béla yiűvelődési Ház kivételével újabban szinte minden művelődési ház ajtaja bezárul a komoly zene terjesztése elől. A korábbi, szakszervezeti művelődési otthonokban lebonyolított ingyenes koncertek is valamiért elmaradtak. Nemcsak a zenekar propagandája szenved így hátrányt, nemcsak az együttes tagjaiban keletkezik a feleslegesség érzete, de a zene élvezetétől, a zene megismerésétől fosztanak meg olyan embertömegeket, akiket a zene élvezetében részesíteni a zenekarnak, valamint a népművelési szerveknek, művelődési intézményeknek, államiaknak és szakszervezetieknek egyaránt, közös feladata és hivatása lenne. A zenekart eddig főleg helyi erőkből fejlesztették, viszonylag alacsony azoknak a zenészeknek száma, akiket már a szimfonikus zenekarba hívtak meg Miskolcra. A város édes-szülötte az együttes, magáénak vallhatja Miskolc teljesen. Természetesen ez a helyi erőkre támaszkodás nem mentes a hátrányoktól (kisebb választék, esetleg a magasabb kvalifikáció, a szélesebb látókör, az irodalom-ismeret hiánya) sem, azonban a mérleg nyelve feltétlenül az előnyök felé billen, és áthidaló megoldásként javasolható esetleg főiskolai ösztöndíj alapítása, valamint a zenekar egyes tagjainak főiskolára küldése. ß zenekar és a város zenei élete kapcsán nem hagyható figyelmen kívül a zenei intézmények egymásra utaltsága és együttműködése. Ez sem teljes Miskolcon. A növendéknek csak hasznára válhat, ha felsőbb éveiben hivatásos zenekarban játszhat, sokszor éppen tanáraival, szinte gyakorlatban is eltanulva, amit elméletben elsajátított tőlük. Ha a növendék nem kíván zenekari tagként működni, a zene élvezőinek számát kellene hogy szaporítsa. A gyakorlat szerint sok zenenövendékből nem lesz a zene élvezője. Az oktatási intézmények kötelező óraszáma, oktatási rendje és rendtartása nincsen teljes összhangban a zenekar és a város zenei élete kívánalmaival. Miskolcon sajátos gondot jelent a zenekar elfoglaltságának kettőssége. Ugyanis a szimfonikus zenekar látja el a színház zenei szolgálatát is, Mozart Requiemet és Gül babát intonálja felváltva. A színházi szolgálat (az évi 350- et is eléri) a zenekar fejlődésének alapvető gátja, de nem kielégítő ez a megoldás a színháznak sem. Szó volt a kettéválasztásról, főhatósági jóváhagyásra is vártak már, de a rossz helyzet változatlan. Pedig mindkét intézmény részéről megoldást vár! Aligha vitatható napjainkban Miskolcon, hogy a Miskolci Szimfonikus Zenekarra szükség van. Ha pedig szükség van rá, valamilyen szervnek törődni is kell vele. A közelmúltban az újdiósgyőri Vasas Otthonban találkoztam velük. Oda kellett kijárniok próbálni. A Déryné utcai volt kamaraszínházban kaptak korábban átmeneti otthont, aztán abból kiállítási termet építettek azzal, hogy az épület hátsó felében a zenekar kap otthont. Január 8-án átadták a kiállítást részt, a zenekar ma is otthontalan. A zenekar négy év alatt többször bizonyította, hogy érdemes rá felfigyelni. Létét nemcsak tudomásul vennünk kellene! Jó lenne, ha a város zenei életének, illetve a zenei rendezvényeknek felelős gazdájuk lenne; jó lenne, ha'a zenekarban rejlő, nem lebecsülendő kapacitást okosabban kihasználhatnánk, és ha az együttes munkája, ezen keresztül a város zenei életének jelentős része egy felelős irányító szervtől függne. a mikor a művelődési évad végéhez közeledünk, amikor örömmel vesz- szük számba fellendülő szellemi életünk pezsgését, amikor sok időt, pénzt, energiát áldozunk erre, sokféle örömünk és gondunk közben se feledkezzünk meg magát mostohának érző édes szülöttünkről, a város egyetlen magateremtette művészeti intézményéről. Benedek Miklós Hajógyár Haiuaversenv Perecesen A perecesi szabadtéri színpadon május 27-én, szombaton délután fél hal ói-ai kezdettel hangversenyt ad a helyi bányász zenekar. Műsoron Verdi, Mascagni, Lehár, Leoncavallo, Kéler, Sinding, Poppy és Waldteufel művei szerepelnek. A zenekart Mentényi Ernő vezényli, közreműködnek a bányász művelődési otthon énekes szólistái. A műsort Jászhalrni Katalin konferálja. A hanverseny érdekessége, hogy irodalmi műsort is kapcsolnak hozzá: a helyi általános iskola tanulói Arany János költeményeiből adnak elő. Kedvezőtlen idő esetén a műsort a művelődési otthonban rendezik meg. Egy kiállítás istóbangja IVémethy Ferenc előadóestje Némethy Ferenc Jászai- díjas érdemes művész, a miskolci színház tagja, május 27-én, szombaton este 6 órai kezdettel a hejőcsabai fiók- könyvtár által rendezendő esten mai magyar írók és költők műveiből mutat be egy nagyobb válogatást. Az ünnepi könyvhét alkalmából rendezendő előadóestet a Zalka Máté pártszervezet helyiségében tartják. Mire e sorok megjelennek, bezárja ajtaját az a bemutató és vásár, amely nyolc napon át vonzotta Mezőkövesden az érdeklődőket. Hogy utólag mégis megemlékezünk a rövid idő alatt nagy népszerűségre szert tett lakberendezési kiállításról, azt azért tesszük, mert érdemes megemlíteni a látogatók véleményeit, a kiállítás utó- hangját. Amint azt mór a megnyitó előtt hírül adták a falragaszok és tablók a köves- dieknek: a művelődési ház emeleti nagytermében lakberendezési, díszítési és terítési bemutatót rendezett a heljú földművesszövetkezet, A.% látogatók nemcsak a legmodernebb szoba- és konyha- berendezésekből kaptak ízelítőt, hanem jó tanácsokat, hasznos és ügyes ötletek megvalósítását láthatták ahhoz, hogyan tehetnek lakályossá, széppé egy szobát, Szőnyeggel, képekkel, kerámiával és modern lámpákkal egészítették ki a bútor-őssze- állítást, tették hangulatossá a kiállítás rendezői az összképet. Közvélemény-kutatást ugyan nem- tartottak a nyolc nap 'alatt, de a vendégkönyv jó néhány javaslatot, kívánIfjúsági könyvtárul mika Sátoraljaújhelyen Hajdan Széphalom volt < magyar irodalmi élet központ ja. Kazinczy Ferenc lakott itt, és az ő munkássága tette azzá. A község napjainkban már Sátoraljaújhelyhez tartozik, s ha nem is lehet mai irodalmi életünk központja, széles körű tevékenységgel segíti az emberek irodalom, művelődés iránti igényeinek kielégítését. Jelentős feladatot vállalt magára a járási könyvtár, amelynek sokszínű munkájából külön figyelmet érdemel az ifjúsággal való törődés. A sátoraljaújhelyi járási könyvtárban az elmúlt évben megalapították az ifjúsági klubot, amely rendszeres összejöveteleivel biztosítja az érdeklődő fiatalok művelődési lehetőségeit. Többek között író—olvasó találkozót is szerveztek. Eljött hozzájuk korábban Laki Pál, a Prófétaság kora című könyv szerzője, akivel az ifjú olvasók a késő esti órákig vitáztak. Egy későbbi összejövetelükön az ifjúsági klub tagjai színes műsor keretében vitatták meg a fiatalok nagy kérdését, a szerelmet. Károly Mária tanárnő és Halász Anna könyvtáros válogatták ki a verseket, irodalmi szemelvényeket, ők tanították be a műsort. Az antik művészettől Shakespeare szonettjein át a nagy magyar költőkig sok szép vers helyet kapott ebben a csokorban. Bensőséges hangulatú beszélgetés követte a műsort, irodalmi élmények, érdekes életepizódok hangzottak el. A rendezők meglepetésként szánták a műsor komoly hangulatából feloldást jelentő könnyűzenét és tánclehetőséget. A könyvtár számára jó propaganda az ifjúsági klub. Mozgalmasság jellemzi az intézmény munkáját, amely iránt mind a fiatalság, mind az idősebbek részéről egyre nő az érdeklődés. A könyvtár munkája egyre szélesedik, a környező községekből is mind több olvasó látogatja. Gergely László Sátoraljaújhely 99 „ Üzemzavar“ Hát kérem, kellő gyakorlat híján abban a bizonyos második műszakban is keletkezhet üzemzavar. Természetesen sohasem az „üzemvezető”, vagyis a nej hibájából... — Ez így nem megy tovább! — fakadt ki egy napon a. lelkiismeretes fiatal háziasszony. — Lehetetlen, hogy hétszámra száraz koszton élj. Ezentúl mindennap főzök! De mikor? Este, munkából hazatérve ott a gyerek, el kell látni, őt is, rá var a kismosás, a takarítás, ezer, ház körüli apró munka, no meg, bármilyen is a tv műsora, néha csak meg kell nézni benne ezt. azt. Hosszas töprengés után végül úgy döntött, hogy az üzlet déli zárásának szünetében gyorsan hazarohan, és összecsap valami gyorsan elkészíthető harapnivalót. Mindegy, hogy mit, az a lényég, hogy főtt étel legyen. Egy hete tartott már a második műszak eme gyorsított üteme. Az asszonyka minden este azzal toppant be, hogy: Na, megebédeltél? ízlett? A férj ugyanis öt óra után jár haza, a tűzhelyen általában melegen találja az ételt. Hanem, amikor a feleség fölemeli a fedőt, tüstént kifakad. — Hát nem megmondtam, hogy ne várj rám! Egyél mindjárt, ahogy hazaérsz. Fölmelegítve már nem olyan ízletes. Hiába hajtom én magam?! A férj válla közé húzza nyakát s kissé csodálkozva mondja ellenvetését: — De hiszen én rád várok . . . Hogy veled ebédelhessek. — Ne várj rám! Slussz! A következő napon aztán nem várt feleségére. Amint hazaért, vette a lábost a tűzhelyről s teleszedte tányérját. ízlett. Még egyszer szedett.. A felét azonban meghagyta. Nos, jön haza az aszszony. Nem kérdez semmit. Veti a kabátját, kötényt köt maga elé, bekapcsolja a. villanytűzhelyet és rántás kava- rásához készül elő. Emeli a fedőt, hogy a fakanállal megmozgassa az ételt. Hanem akkor elsötétül tekintete. — Te — néz a férjére —, hol a többi töltött karalábé? — Hol? Hát megettem! — És jó volt? — Minőségi! — Nem volt kemény a rizs? — Hááát.., neeem ... — És csakugyan ízlett? — Csakugyan. Erre aztán az asszony odacsapja a fakanalat. — Hát ez rémes! Hiszen még csak félkész állapotban volt. Se petrezselyem, se rántás, se tejföl rajta. S te csak úgy nekiállsz és megeszed. Rémes! Hogy neked semmi érzéked a főzéshez . .. Megáll az ember esze! (csala) Következetesség — Bocsánat, van tüze? — Nettem? Hová gondol? _ ? — Nem vagyok én gyújtogató! — Est nem is feltételeztem. De azért egy szál gyufája lehetne. — Ismer maga antialkoholistát, aki pálinkás bütyköst hord a zsebében? És nikotinellenest, cigarettával felszerelve? — Nem. De hát... — No. látja. Én meg tűzoltó vagyok! <R.) nyomaspurlasztáses 26, péntek. CAMPBELL FELÜGYELŐ UTOLSÓ ESETE. Este 7 órakor. Bérletszünet. 27, szombat. CAMPBELL FELÜGYELŐ UTOLSÓ ESETE Es<- te 7 órakor. Bérletszünet. 28, vasárnap. CAMPBELL FELÜGYELŐ UTOLSÓ ESETE. Délután 3 órakor. Bérletszünet. CAMPBELL FELÜGYELŐ UTOLSÓ ESETE. Este fél 8 órakor. Bérletszünet. 23, hétfő. CARMEN. Este 7 órakor. Lehotay bérlet (Csokonaj Színház). 30, kedd. GÜL BABA. Este 7 órakor. Bérletszünet. 31, szerda. GÜL BABA. Este 7 órakor. Bérletszünet. A Magyar Rádió miskolci stúdiójának műsora (A 188 méteres hullámhosszon 18—19 óráig.) Borsodi tükör. Négy gyárrészleg. A jubileumi versenyért. Mi történt február óta. Legújabb lemezünk. Film, könyv, zene, művelődés. A diáknapokról jelentjük.«« A dzsessz kedvelőinek! Felhasználási terület: központi fűtéseknél, családi házaknál, ipari kazánoknál, sütőipari kemencéknél, motorvonatokon, gépkocsikon és hajókon, ’ ipari és mezőgazdasági szárító berendezéseken stb. A hőenergia igénynek megfelelő típus kiválasztásában segítséget nyújtunk, az égők szakszerű üzembehelyezését elvégezzük. Rende- ■ léseket rövid határidőn belül teljesítünk. Gyártja: B. M. G. MALOMGÉP GY. E. Budapest, X., Szlávy u. 20—30. Telefon: 273—609, 470—127. Telex: 0—33—74. Megtekinthető a a Budapesti Mezőgazda- sági Gépgyár és a N. I. M. pavilonjaiban. ICi0f 00^00 'fö otf" fc 6 ságot megőrzött, Valameny- nyi néző dicsérte a bútorokat, s az összeállítást. Erre mi sem nagyobb bizonyíték, mint az. hogy az egyúttal vásárnak is nyilvánított bemutatón szinte minden kiállított tárgy elkelt. A zárás után már a tulajdonosok házához vitték a bútorokat, lámpákat, kerámia tárgyakat, S a legtöbb néző azt írtét az albumba: jó lenne, ha máskor is, minél gyakrabban rendeznének ilyen bemutatót, és hogy az olt látott bútorokból ne vsak egy-cgy garnitúra érkezne Mezőkövesdre. Ami pedig a bemutató ürügyén legtöbbször megemlített utóhang volt. alig várják már a kövesdiek, hogy ® meglévő zsúfolt és korszerűtlen bútorüzlet helyett kiállítási teremmel rendelkező modern boltot kapjon végre a község. Amint azt hallottuk, a közeljövőben átalakítással e célra formált bútorüzlet nyitja majd meg ajtaját az érdeklődő vásárlók előtt. Remény van rá tehát, hogy az utóhangban kifejezett kívánságok hamarosan teljesülnek. (Gyárfás)
