Észak-Magyarország, 1967. május (23. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-04 / 103. szám
4 ESZAKMAGYARORSZÄG Csütörtök, 1967. május 4. Rudahúnya utún A z irodalmi színpadok első megyei találkozása már megszervezésével és sikeres bemutatkozásával is demonstrálta magát. A sokáig megméretkezési és erőfelmérő lehetőség nélkül, kissé elszigetelten dolgozó együttesek nagyon várták már a közös pódiumot, igényelték a szakmai útmutatást. A rudabányai fesztivál jó szolgálatot tett a régi várakozásnak. Többek között azért is, mert a 60-as évek elején fellángoló és néhány év múlva kissé lehanyatló irodalmi színpadi mozgalom időközben ■forma- és tartalomszegénnyé vált. Ennek következtében mind a közönség, mind pedig a szakmai közvélemény megvonta figyelmét az irodalmi színpadi mozgalomtól. Borsod megyében — a néhány szorgalmas és állandó dolgozó együttest kivéve — a mozgalom még szerényebb képet mutatott, mint az ország más tájain. Nagyon helyes volt tehát, hogy az SZMT kulturális bizottsága javasolta és megszervezte a szakszervezeti irodalmi színpadok első, megyei bemutatkozását. Már itt szeretnénk megjegyezni, hogy zömében azok az irodalmi színpadok léptek pástra, amelyek többé-kevésbé eddig is dolgoztak. A jövőben kívánatos lenne hasonló versenydobogóhoz juttatni a tanácsi Intézmények irodalmi színpadait is. Rudabányán nyolc irodalmi színpad mérte össze tudását, ezek sorában több jó nevű bányász együttes is. A zsűri véleménye szerint eredményes volt a rudabányai találkozás. Színes, változatos programmal vonultak fel a csoportok, a formai megvalósításban is akadt néhány figyelemre méltó mozzanat. M indenekelőtt a témaválasztás gondosságáról és gazdagságáról kell szólnunk. Közéletiség, a társadalom gondjaiért való aggódás szőtte át legtöbb csoport műsorát. Mindannyi sorában talán az az összeállítás volt a legfrappánsabb és a legaktuálisabb, amely a bányászság új keletű gondjait, egyes munkahelyek bezárását és az ezzel kapcsolatos emberi érzelmi mozzanatokat fogalmazta meg. A forradalmi gondolat, a közélet tisztaságáért érzett felelősség több műsorban fellelhető volt. A skála igen színesnek mondható, mert a hazáját elhagyó fiataloknak szóló összeállítástól a mai költészet legjobbjait felsorakoztató műsorokig, többfajta variáció volt látható. Feltétlenül említést érdemel az irodalmi színpadoknak a komplexitásra való törekvése. Ismeretes: korábban az irodalmi színpadi összeállítások többnyire versek láncolatából állt, esetleg az ünnepi alkalomnak megfelelő forradalmi versfűzérböl, de hiányzott belőlük az érzelmi motivációkra való törekvés. A rudabányai bemutatón több együttes komplex elképzelésekkel lépett színpadra, szerepelt műsoraikban filmvetítés, pantomin, vokálkórus, báb, énekkar, szólóének és tánc. A különböző műfajok együttese nagy hatásokra volt képes. A jelenlevő közönség és a bíráló bizottság maximálisan értékelte ezeket a hatásokat. örvendetes eredményként említhetjük meg a rudabányai bemutatkozás során tapasztalt kollektív munkát, példamutató fegyelmet. Az egyik MEDOSZ-csoport például olyan imponáló fegyelmezettséggel, hatásos színpadi képpel lepte meg a közönséget, amely felől nem lehetett taps nélkül kitérni. Sokat javult a rendezői munka is. A műsorok többsége komponált volt, nem lehetett észre nem venni a gondos rendezői kéz mindenkori jelenlétét. Ezzel párhuzamosan kell megemlítenünk a kidolgozott versmondást és a kultúrált színpadi mozgást. Tudjuk jól, korábban gondjaink voltak az okos és helyénvaló színpadi mozgatással kapcsolatban. Ma már a szereplők többsége érzi azt a parancsoló tiszteletet, amely részint a pódiumról, részint pedig a közönség soraiból árad. A rudabányai bemutatkozás természetesen tanulságokat is produkált. A régi óhaj, miszerint az irodalmi színpadoktól nem idegen a vidámság sem, ezúttal is csak kívánság maradt, mert az együttesek többsége komor hangvételű műsorral lépett dobogóra. Most már nem is az a baj, hogy vidám témákkal ritkábban foglalkoznak irodalmi színpadaink. Inkább az a szemléletbeli fogyatékosság érdemel említést, amely szerint egyes csoportok úgy vélik, hogy találkozóra, bemutatóra vagy versenyre kizárólag „fennkölt” összeállításokkal lehet menni. A jövőben feltétlenül érdemes gondolkodni azon, miként szélesítsük az irodalmi színpadok által tolmácsolt irodalom, művészet tárházát. Közkézen forog már néhány értékes, vidám műsor, de azt is el tudjuk képzelni, hogy az öntevékenyebb természetű vezetők, rendezők maguk is ösz- szeállítanak vidám műsorokat. Rudabánya még arra is kötelezően figyelmezteti az együtteseket, hogy mozgásban, színekben, hangulatban, világításban és ötletekben tovább gyarapíthatók az összeállítások. A szöveg-fegyelem a továbbiakban is jogos követelmény lesz. A műsorösszeállítást illetően pedig még nagyobb gonddal kell eljárni, mert nem minden forradalminak szánt gondolat hat ma már forradalminak. A jövőben többet kell törődni a műsorok terjedelmével is, mert a túlságosan elnyújtott program elf áraszthatja a közönséget. A jövőben mindinkább arra kell törekedni, hogy az irodalmi színpadok ne csak ünnepi alkalmakra készüljenek, hanem mindig a népművelés szolgálatára álljanak. Természetesen szükség lesz megyei, területi, sőt országos bemutatókra is, de a legfontosabb mégis az, hogy saját környezetünkben végezzük ugyanolyan színvonalon tudatformáló tevékenységünket, mint a rudabányai bemutatón. Ha ez megvalósul, az irodalmi színpadok többek között ezért is hálásak lehetnek az első megyei bemutató megrendezéséért. Párkány László „Élő irodalomóra“ A miskolci Földes Ferenc Gimnáziumhoz tartozó szak- középiskola első és második osztályos tanulói április 29-én, szombaton „élő irodalomórát” tartottak. Meghívtuk városunk irodalmi életének ismert képviselőit: Gulyás Mihályt, a Napjaink főszerkesztőjét, eb'. Kabdebó Lóránt szerkesztőt, Gerencsér Miklós József At- tila-díjas írót és Serfőző Simon költőt. Gulyás Mihály ismertette a Napjaink öt esztendei munkáját, dr. Kabdebó Lóránt pedig Gerencsér Miklós és Serfőző Simon írásait méltatta. A tanulók a megjelent írók műveiből adtak elő részleteket. Vendégeink abban a reményben búcsúztak tőlünk, hogy a jól sikerült találkozó közelebb hozta a tanulóifjúságot a mai magyar irodalomhoz. Soóvári Tivadar és Spisák István I. osztályos tanulók Négyféle jubileumi pályásat a Vasas Otthonban A Diósgyőri Vasas Bartók Béla Művelődési Ház vezetősége a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója tiszteletére négyféle amatőr művészeti pályázatot hirdet. Közülük kettő nyilvános, kettő pedig házi jellegű. A nyilvános pályázatok egyikét Miskolc város amatőr képzőművész szakköreinek tagjai számára hirdetik meg, s beküldhető rá minden olyan képzőművészeti alkotás, amelyet amatőr szakköri tag készített, és amely korábbi pályázaton, vagy kiállításon első, második, vagy harmadik díjazásban nem részesült. A művek a forradalmi gondolat, a világot teremtő, alakító munka és munkaábrázolás témaköréből kerüljenek ki. A beküldött műveket szakzsüri bírálja el, és a legjobb hármat pénzjutalommal díjazzák. A beküldési határidő 1967. szeptember 15. Az eredményt egy hónap múlva, október 15-én hirdetik ki. A beérkezett művekből kiállítást is rendeznek. A pályázat jeligés. Hasonló módon fotokollekció pálvá# tot hirdetnek a város üzetf fotókörei tagjai számára, f pályázaton tíz képből álló ko- lekcióval lehet részt venni,; képeknek a szocialista brigá“ mozgalom hármas jelszav* nak megvalósulását kell ábf> zolniuk. A beküldött műnk* kát itt is szakzsüri bírálja díjakat tűznek ki, és a bekö-' dött művekből kiállítást r«5 deznek. A jeligés pályamű^ két október 1-ig kell a műv lődési házhoz eljuttatni. A házi jellegű pályázat* egyike a művelődési ház kél zőművész szakköri, a más: pedig a szobrász szakköri té ságának szól, a nyilvános lyázathoz hasonló tematiW val és kötöttségekkel. E négyes pályázat bizonyt igen sok amatőr fotost, ká zőművész szakköri tagot rn* gat meg és serkent ah hogy a Nagy Októberi Szód lista Forradalom évforduló) nak megünneplését a mii pályaműveivel is szebbé, er® ményesebbé tegye. BEKE: 4—6: Tízezer nap. Magyar. Széles! 7—10: A főnök inkognitóban. , ......— ,, Színes francia. Széles! K: naponta I rul beszélő színes angol. S Grafikai kiállítás Tokajban A Borsod megyei Tanács Művelődésügyi Osztályának, valamint a szerencsi és a tokaji művelődési klubnak rendezésében május 7-én, vasárnap délután 4 órai kezdettel rendezik meg a tokaji helytörténeti múzeumban a Gesualdo Quintett hangversenyét, valamint az észak-magyarországi Búcsúznak a kazincbarcikai végzős szaktechnikusok A kazincbarcikai Felsőfokú Vegyipari Gépészeti Technikum mérés- és szabályozás- technikai szakának végzős hallgatói május 5-én déli 12 órakor tartják ballagási ünnepségüket. Ez alkalommal huszonöt végzős hallgató búcsúzik el a tanintézettől, hogy ősztől Borsod megye és az ország más részeinek vegyipari , .. * 4—10: A főnok inkognitóban, üzemeiben kamatoztassa tuda- Színes francia. Széles! K: naponta sát. 4 65 f- 7'kor! FÁKLYÁI 4—5: A hős, aki fél. Magyarul beszélő csehszlovák. G—7: Hajsza a gyémántokért. Színes francia. Széles! 8—9: Tom Jones. Színes angol. Széles! Csak 13 éven felülieknek! K: hétköznap 5 és n. 8, vasárnap f. 4 és hn. 6. M. 7. f. likőr: Zsuzsanna és a fiuk. f. 4. hn. 6 és 8. M. 7. f. 10 és f. 12: Dandin György. KOSSUTH FILMSZÍNHÁZ délelőtti műsora: 4—5: Tízezer nap. Magyar. Széles! (Diákbérlet érvényes!) 6—10: A főnök inkognitóban. Színes francia. Széles! K: vasárnap kivételével naponta de. f. 11, vasárnap de. f. 10 és f. 12-kor is! KOSSUTH FILMSZÍNHÁZ délutáni műsora: grafikai kiállítás megnyitó ünnepségét. A hangversenyen közreműködik Szendrei Karper László gitárművész, a ki- álh'tás megnyitásakor pedig Szebeni Győző, a megyei tanács vb művelődésügyi osztályának helyettes vezetője mond ünnepi beszédet. TÁNCSICS: 4—5: Senki sem akart meghalni. Szovjet. Széles! 6—7: Ut a túlsó partra. MagyaruJ beszélő francia. Széles! 8: Chaplin kavalkád. Amerikai. 9: Én és a gengszter. Angol. Széles! K: naponta f. 5 és hn. 7. M. 7. 10 kor: Húsz évre egymástól. SZIKRA: 4—5: Lenni, vagy nem lcjJ Amerikai. 6: Tom Jones. Ma® Dl. S 7. Csak 18 éven felülieknek! 7: ^ sza a gyémántokért. Színes íjj cia. Széles! 8—9: Senki sein a“ meghalni. Szovjet. Széles! K: , ponta hn. 5 és 7. M. 7. X. 11'^ Komédia a kilinccsel. SAG VARI: 4—7: Sellő a pecsétgyűrűn V Magyar. Széles! 8: Királylány feleségem. Francia. 9: A fél** bére. Francia. Csak 16 éven lülieknek! K: naponta f. 5 és, 7, csütörtökön, pénteken, szofljl ton és vasárnap csak du. f. 3-* PETŐFI. , 4—5: (csütörtökön f. 5 és T. ^ tekén csak 7-kor!) Regényes Színes szovjet. Széles! G—7: (s?c. bat 7, vasárnap f. 5 és 7-kor!) “ felesége. NDK. Széles! 8—9: ^ du. f. 5-kor!) Gábor diák. magyar. 8—9: (csak este 7-K, Katonalányok. Magyarul bej olasz. Széles! Csak 16 éven f beknek! M. 7. io-kor: Négy * egy udvarban. ADY—Tapolca! 6—7: Rózsa füzér. Magyarul szélő lengyel, jo: Én és a szter. Angol. K: szerda, szórt1’ vasárnap 6-korl BÜKK: 4—5: Betyárok. Román. S 7—8: Szakadék felett. Szovjet- hétfő, csütörtök, péntek és V** nap csak du. 6-kor! ALSÖZSOLCA ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦❖♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦* 5: Szakadék felett. Szovjet vA boldog halál angyala. Ma gr Az egyik üzem kapujában fogott el. A portástól tudta, hogy ott vagyok, s várt rám. Jobban mondva vártak, ö, meg négyéves kislánya. Állás kellene. Valahol, akármi, csak biztos munka, biztos kereset. Sétálunk a délelőtti napsütésben, közben feltárulkozik egy élet. ■— Nem kellett nekem dolgozni az uram mellett. Jól megvoltunk, rendesen keresett. Igaz, csak albérletben lakunk, de az nem is lenne baj. — Nem idevalósiak? — Én igen, apám a kohászatban dolgozott, de már nyugdíjas. A férjem vidékről jött. Jó szakmája van. Aztán vállalata Budapestre helyezte. Hogy kértem, mennyit rimán- kodtam, hogy ne küldjék cl... van munka erre is, ne éppen őt küldjék. Ereztem. , — Miért, mi történt aztán? Az asszonyka szája szögletében már ott bujkál a sírás. A gyerek megérzi. Sokat láthatta már anyját idegesen sírni. Fel sem veszi. Arrább somfordái, s kis lakkcipőjével egy pocsolya szélét kerülgeti. — Látja milyen? — ontja keserűségét a kerekképű lánykára, s egy erőteljes mozdulattal elrántja a sárból. — Akaratos, makacs, mint az apja. Megérzi, ha ideges vagyok, s ilyenkor még rosszabb. El akarom terelni figyelmét a gyerekről, s még egyszer kérdem: — Aztán mi történt? — Találkozott egy nővel. Egy elvált asszonnyal. Megtaláltam a. levelét is. Nézze... nézze a szemérmetlent ... Szakadozott, sokat forgatott, piszkos borítékot kotor elő. Benne piros rózsával díszített levélpapír, sűrűn teleírva. — Olvassa csak... olvassa nyugodtan. , Szokványos szerelme: levél. Teletűzdelve versidézetekkel. Egy másik •élet. Egy másik elhagyott, kétség- beesett asszony leikendezése, önző, Egyetlen pillantás saját magán kívül semmivel sem törődő szerelme árad a sorokból. Leírja találkozásuk történetét. Egyetlen pillantás elég volt, hogy mindketten érezzék: az isten is egymásnak teremtette őket. Két találkozás után már tudja, ez, csak ez lehet az igazi. Elég volt egyetlen pillantás. Jobban megnézem a fiatal anyát. Alig múlt húsz éves. Sovány, sápadt, hosszú haja gondozatlanul, csapzottan hull vállára. Egész testét valami belső remegés rázza, alig áll a lábán.. — Már voltam orvosnál is, mert tisztára idegbeteg lettem az utóbbi hónapokban. Én érzem, hogy beteg vagyok, de az orvos nem akar olyan papírt adni, amire asszonytartást is kaphatnék az embertől... csak írja nekem a nyugtatókat, de hát mit ér az? — Nem próbált beszélni férjével? — Felém se néz. A gyerekre küld egy kis pénzt, azt Is úgy kellett a vállalatnál levonatni tőle... de a nőt felhívtam telefonon. Az is más városban élt. Elsírtam magam, és tudja mit csinált? Csak nevetett, nevetett a készülékbe, s azt mondta, neki is van gyereke, s nem érdekli semmi, ő már megtalálta boldogságát, keressem én is. aztán megint csak nevetett... nevetett... Megbeszéltük, hogy néhány nap múlva felkeres, hátha akad addig valamilyen lehetőség. A megbeszélt időben eljött, de nem egyedül. Megérkezett a férj, s őt is magával hozta. — Kell még az állás? Az asszonyka reménykedve nézett emberére, de az csak lesOoyta szemét, B hallgatott — Kell — rebegte, s kezei megint gyanúsan remegtek. Elnéztem a fiatalembert. Amolyan vidéki szépfiú-típus. Kackiás, kis fekete bajúsz, csillogó, fekete szem. Egy rozmaringos ház kiskapujába illene leginkább mokány termete. Jött a városba, s hódított. Állást, asszonyokat, s most nagyon elégedett. Szenvtelenül, szinte kihívó szótlansággal hallgatja, hogy a kertészetben lenne valami állás, nem is kell túl korán kelni, még a gyereket is elviheti előtte az óvodába, s délután már mehet érte. — ö, ó, kikaparom a szemét annak a nőnek! Ki én — tör ki a keserűség az asszonykából. A férj meg se rezdül. Még talán egyenesebbre húzza derekát a széken. Büszíke, tetszik néki ez a hallatlan siker. — Csak soha se kaparja ki maga senkinek a szemét — szólok határozottan a siránkozóra. — Nézze csak, maga fiatal, ha egy kicsit többet ad magára, egészen csinos nő lesz. Menjen csak nyugodtan dolgozni. Képzelje, ha van rendes jövedelme, ha el tudja tartam magát is meg a gyerekét is. szüksége lesz a más kenyerére? Az ember megmoccan a széken. Nézi feleségét, aztán rám vet ellenséges pillantásokat. Nem ezt várta ő. Ügy képzelte, hogy eljön az asz- szony pártfogójához, s majd közösen kérleljük, hogy így. meg úgy. térjen vissza, mert nélküle éhenhal a család. Érzem a hatást, hát folytatom: — Aztán majd lesz lakása is. Hiszen maga még olyan fiatal, az egész élet, maga előtt áll. — Nem is bánnám már, de hát mégis * gyermekem apja — Akkor sem kötözheti meg. ő tudja, mit csinál, meg aztán, tudja, mit mondok én magának? Ismerek olyan embereket, akik idegen létükre jobb, gondosabb szülők, mint a vérszerinti. Az ember már nagyon ideges, de nem szól egy szót se, csak a szemeit villogtatja. — Látja, hogy ennek az embernek se maga nem kell, se a gyerek. Nem lehet erőszakolni semmit. Majd maga szépen rendbejön, idegileg is, aztán aki ilyen könnyen elmegy, aki ilyen könnyen fennakad egy másik szoknyán, azért maga egy könnyet se ejtsen. Az asszonyka hajlik a szóra, el is érti. mi a cél. Kacéran hátrasimítja haját — szegénykének milyen esetlen minden mozdulata —, s rákontráz: — Ügy is lesz .. az a fontos, hogy dolgozzam... ha már mellette is állásban lettem volna, biztosan nem jött volna rám ez a nagy kétségbeesés ... igen. biztosan kiderül körülöttem, ha dolgozni fogok ... tényleg, olyan is voltam mellette, mint egy kalitkába zárt madár... emberek közé is alig vitt, nem volt nekem senki, csak ő, meg a gyerek, így aztán, amikor elhagyott, majd elemésztettem magam ... — Hát maga mit határoz végül? — fordulok az emberhez. — Elhatároztak itt már mindent — vágja oda mérgesen. — No. de hát valamit határoznia kell, ez az asszony levegőből nem él meg a gyerekével! — Eltartom én. Majd visszahelyeztetem magam a vállalattal. Felragyog erre az asszonyka. Csillog a szeme, megszínesedik sápadt soványka arcocskája. Vissza, csa’ vissza a kalitkába. A meleg pelyhe1 köré, a védő vaspálcikák mögé. És a hetyke legény egyetlen pil lantása megint győzött. Adatna vlca Ilona ♦ beszelő csehszlovák. 9—10: Scl! ♦ pecsétgyűrűn I—II. Magyar. ' 2 les! K: kedd, szerda, szombat c T7, péntek és vasárnap S és ^ 27. 10-kor: Esős vasárnap. T MISKOLC-SZIRMA J (Keskeny filmszínház) ♦ 5 és 7: Változó felhőzet. t ♦gyár. K: pénteken 6. vasámjL 4M, és 6. M. 7, 10-kor: ♦Lupin. ♦ miskolc-gorömbölt ♦ (Keskeny filmszínház) 6—7: A cár és a tábornok- gár. K: szombaton 7, vasa n ^és 7-kor! ♦ ♦ J A Magyar Rádió ♦ miskolci stúdiójának mű*1 ^ (A 188 méteres hullámhossz1 J 18—19 óráig.) ♦ Megyei körkép. £ Vidéki hírek. ♦ A DrótmCivekből jelentjük: T Virágénekek. ♦ Az élet nyomában. ♦ Elmondjuk, bemutatjuk! •• J Fiatalok zenés találkozója* 4. csütörtök. CAMPBELL ÜGYELŐ UTOLSÓ ESET#* letszünet. Este 7 órakor. 5. péntek. GÜL BABA. Bérlői net. Bemutató előadás. & órakor. 6. szombat. Színházbarátok \ je. GÜL BABA. Csehov Este 7 órakor. 7. vasárnap. GÜL BABA. szünet. Délután 3 órakor, ház barátok 7 estje. GÜk BA. Goldoni bérlet. Este órakor. 8. hétfő. A Miskolci Szimföjj Zenekar hangversenye. 8 órakor. 9. kedd. GÜT, BABA. Meghal lék. Csortos bérlet, kor. Este ♦ 10. szerda. COL BABA. Bérle' t tr net. Este 7 órakor, it, csütörtök. CAMPBELL \ t ÜGYELŐ UTOLSÓ ESETÉI 1 letszünet. Este j órakor.
