Észak-Magyarország, 1967. április (23. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-16 / 89. szám

ÍSZAKMAGYARöRSZAG VAsárasi}» ?967* &pH??5S IÄ’ Színházat értő közönség nevelődik Ózdon ÄZ ózdi Liszt Ferenc Műve­lődési Ház sokrétű tevékeny­ségének egyik hasznos terü­lete: a színházat értő közönség nevelése céljából szervezett drámatörténeti előadás-soro­zat. A népművelési évad ele­jén kezdett ízlésnevelő ren­dezvény-sor nagyon hamar népszerű lett Ózdon, s pél­dán! a legutóbbi előadáson mintegy háromszázötven ér­deklődő vett részt. A sorozat eddigi előadásain a görög drámáról, majd a klasz- szikus spanyol, később a klasszikus angol drámáról hallhattak az érdeklődők. A soron következő előadás április 21-én lesz, s azon a klasszi­kus francia dráma — Moliére, Corneille, Racine stb. — sze­repel. A későbbiekben a né­met dráma (Goethe, Schiller) következik, majd ezt követően, többéves program szerint, szerzőkre bontott részletesség­gel a huszadik század dráma­történetét dolgozzák fel. Az egyes előadásokat Udva­ros Béla, a kecskeméti Katona József Színház rendezője tart­ja. Előadásmódja közvetlen, a hallgatóság hamar megked­velte, mert a széles körű téma­felvetés, sokoldalú megvilágí­tás nagyon vonzó közlésfor­mával párosul. Az előadó rendszeresen hoz magával is­mert színészeket a fővárosból és a vidéki színházakból, akik drámarészletek megjelenítésé­vel illusztrálják az előadást. A kedvelt és igen célszerű drámatörténeti előadás-sorozat főleg a diákoknak, az érettsé­gizőknek nyújt sok segítséget, de rendkívül jelentős lépés a felnőtt közönség színházi ízlé­sének csiszolásában, a szín­házat értő közönség nevelésé­ben is. (bm) ' Picasso-kiállítás nyílt a Műcsarnokban Megnyílt Magyarországon az első Picasso-kiállítás, ahol a nagy mester 150 grafikai alkotását mutatják be. A Picasso-grafikákat — köztük a képen látható Alvó férfi és ülő nő címűt — Daniéi Henry Kahnweiler, Picasso régi barátja bocsátotta a budapesti Műcsarnok rendelkezésére fij könyvek a miskolci könyvssboitok'aan Az elmúlt hét „slágere” két­ségtelenül az árleszállítás volt, úgy látszik, erre való tekin­tettel kevesebb új könyv lá­tott napvilágot a könyvesbol­tokban, mint máskor. Néhány új könyvről is beszámolha­tunk azonban. Elsősorban is egy ismeretterjesztő műről. Kálmán Béla kötetének címei A nevek világa. A személyi és a földrajzi nevek kialakulá­sáról szól. A szerző megírja a nevek történetét, az eredeti nevek átalakulását az őskortól napjainkig. Filológiai történe­lemkönyvnek nevezhetnénk! ezt az érdekes munkát. Akik szeretik Szabó Magdáig azok nyilván szívesen veszik a kezükbe az írónő új novel- láskötetét, az Alvók futását, akik viszont Móra szerelmeseij I azoknak örömet szerezhet, hogy ismét megjelent az I Aranykoporsó. I A közgazdasággal foglalkoz­zék figyelmét felhívjuk M, Gillman amerikai közgazdász­nak a Prosperitás __ válság­b an című könyvére. Keynes amerikai ellenfele a kapita­lista társadalom problémáit | tárgyalja marxista szemszög- I bői. Üzlet és tragédia A. heroin hajsza Május 9-én Ifjúsági rendezvények megyeszeite Ä New TopS Herald Tri­bune nemrég egyik vezér­cikkében így írt: „Milyen or­szág az Egyesült Államok? Mindenekelőtt olyan, amely­ben túlságosan gyakran fe­nyegeti veszély az emberek életét és tulajdonát. Mondjuk ki nyíltan: ostromállapotban élünk. Amerika egyik legnagyobb problémájáról, a fantasztikus méreteket öltött bűnözésről sokat írnak és beszélnek. Az És közismert, hogy ennek a vi­lágviszonylatban egyedülálló szuperbűnőzésnek az okai az amerikai társadalom vibráló feszültségeiben rejlenek. De van-e a sokat emlegetett oko­kon kívül ennek a szédülete­sen rossz közbiztonságnak va­lami plusz-oka? A válasz egyértelműen igen: az a statisztikai adat, hogy az Egyesült Államokban évente sok száz millió dollárt költe­nek szörnyű szenvedélyükre a kábítószerek rabjai. Sokkal napi öt, a legsúlyosabbak mintegy ötven (!) dollárt köl­tenek kábítószerre. Gyilkos szenvedély ez, a szó legszoro­sabb értelmében. Murtagh New York-i bíró szerint a rablógyilkosságok ötven száza­lékát a kábítószer rabjai kö­vetik el, akik — ha nincs meg a napi méregadagjuk — min­denre, az égvilágon mindenre képesek. Azonban a kábítószer elleni harcot a társadalom szerke­zete teszi különösen nehézzé Amerikában. A „fehér méreg” túlságosan nagy hasznot jelent azoknak, akik a névtelenség homályából, párnázott ajtók és magas összeköttetések sán­cai mögül irányítják a csem­pészek és ügynökök hatalmas hadseregét. A világ legna­gyobb bűnszövetkezete, a hír­heroí n-kőzpont szétrobbantá- sára, magasrangú rendőrtisz­tek figyelmeztetése előbb ér oda, mint a házkutatásra in­duló detektívek riadóautói. Néhány héttel ezelőtt az amerikai gengsztervilág ha­gyományos központjában, Chi­cagóban akartak rajtaütni egy kábílószerbarlangon a köz­ponti nyomozóiroda, az FBI emberei. A „lerakat” vezetői­nek kocsija éppen akkor gör­dült ki a kapun, amikor az FBI-é odaérkezett. Látványos autós hajsza kezdődött, amely úgy ért véget, hogy — micso­da véletlen — a chicagói helyi rendőrök „gyorshajtásért” le­állították ... az üldözőket. ff. Közben pedig diploma­tatáskákban, luxuskocsik be­épített rejtekhelyein árad Amerikába a heroin és embe­rek halnak meg, hogy a gyil­kos másnapi adagja is meg­legyen. H. E. Tojás­és hamutartó Nagyon ízléses, bükkfából faragott szobadíszt láttunk a minap a Sátoraljaújhelyi Fa­ipari Ktsz-ben. — Nem csupán dísztárgy ez, —■, hallottuk a szövetkezet elnökétől, aki nyomban bi­zonyította kijelentésének igazát: a tojás alakú farag- ványt négy részre nyitotta. — Két részében cigarettát lehet tartani, a többi pedig hamutartóként szolgál. Mint megtudtuk, a szép kivitelű dísztárgy Kovács Ferenc segédmunkás újítása, amit 200 forint ötletdíjjal ju­talmazott a ktsz. A szövet­kezet vezetősége úgy határo­zott, hogyha a kereskede­lem árucikknek is elfogadja ezt az újítást, akkor készí­tője még a megrendelt mennyiség árának 2 százalé­kát is megkapja. A ktsz így kívánja serkenteni a dolgo­zók ilyen és hasonló apró újításait is. A német militarizmus újjá­éledése ellen világszerte til­takoznak a becsületes érzelmű emberek. E tiltakozáshoz csat- j lakozik megyénk lakossága, s j ezen belül a KISZ-ifjúság is. Május 9-én, a győzelem nap­ján megyénkben több helyütt tiltakozó gyűlésre, ifjúsági rendezvényre kerül sor. Edelényben például cseh­szlovák fiatalokat várnak a KISZ-bizottság által rende­zendő nagygyűlésre, s a ven: dégekkel közösen Aggtelekért terveznek baráti összejövetelt.1 Az edelényiekhez csatlakoznak a határmenti — a sátoraljaújp helyi, az encsi — KISZ-bizott; ságok is. A győzelem napján új vá-; rosainkban, Tiszaszederkény* ben és Kazincbarcikán, szirtJ tón lesznek ifjúsági rendezvén nyék. Kiváló szocialista brigádok Á Borsodi Vegyíkombinát- A közösségek legjobban ban nemrégen értékelték a dolgozó tagjainak jelvénye- szocialista brigádmozgalom ket adtak Ai ötvennégyért emlékplakettet kapott kiváló ezust- »tvenhelen bronzko- munkájáért öt brigád, há- szorus jelvény tulajdonosai rom pedig bronzplakettet. lettek. A feleség egy székhez támogatja a kábítószertől már emberi ronccsá vált férjét, w | Berlini képeslapok (I.) Moll-ban és dúr-ban — Új állampolgársági törvény — Társadalmi munka — Kit szúr meg a „Bogáncs" ? ♦ virágokat. De a végzett mim- kóért. nemcsak erkölcsi elis­merés jár. Anyagi is. Mun­kaóránként bélyegeket kap: nak, kis füzetbe ragasztják, s évente '— elszámolják. A Gartenbau meghatározott óra­bért fizet. Viszont — s ez is­mét az öntudat dolgához tar­tozik — a legtöbb ilyen kis lakóközösség a kapott össze­get felajánlja valamilyen ne­mes célra, a legtöbb esetben a vietnami nép megsegíté­sére. A ki azt hinné, hogy ai szocializmus ilyen ke­mény, harcos körül­mények között folyó építése összeegyeztethetetlen a régi, sajátos berlini humorral — téved. Berlin lakói előszeretet­tel tréfálkoznak szívükhöz nőtt városuk új arcáról: az említett televízió-torony más­ként nem kerül szóba, mint a „tv-spárga”, az „Alex”-en a Tanító Ház ultramodern épü­letét „kis ENSZ — haskötő­vel” tréfás elnevezés illette meg, mivelhogy a New York-i üvegpalotához hasonló óriási toronyhoz alján emeletnyi magasságban színes kerámia­dombormű fut végig. A „Dis­tel”, a „Bogáncs”, azaz a ber­lini Vidám Színpad műsorá-' ban persze bőven akad szúrós, vicces megjegyzés arról, hogy a növekedésnek vannak ne­hézségei is. Viszont legalább annyira őszinte és hosszantartó a taps. amikor a „Distel” szín: padán a bogá.ncs Kiesinger és Strauss urakat szúrja meg. Pálfv József (Folytatjuk) Bonnban azt állítják, hogy ők a német nép egyedüli törvé­nyes képviselői, akkor ezzel szemben nyomatékot kell ad­ni az első német békeállam létének. Ennek szolgálatában állott a nemrég megszavazott új állampolgársági törvény is, amely leszögezte az NDK állampolgárság kritériumait. A jogi köteléknél erősebb a szocialista NDK-hoz való tar­tozás tudata. Az agitáció leg­változatosabb eszközei mélyí­tik el a szocialista hazaszere- tetet. „A mi Német Demokra­tikus Köztársaságunk” — ez a megfogalmazás visszatérően szerepel a kongresszusi jel­mondatokban. A szocialista öntudat az élet legkülönbözőbb területein mutatkozik meg. Kezdve azon, hogy az építőmunkában részvevők megbecsülése minden térre ki­terjed: a Berlin központjában az égre meredő, óriási mina­ret-szerű televízió-torony épí- tőmúnkásai a közeli Martk- halle kolbász-árusító helyein soron kívül vásárolhatnak Bockwurstot... Vagy nézzük a társadalmi munka szerepét. A lakótelepen új otthonhoz ju­tottak természetesnek tartják, hogy maguk ássák fel az épü­lettömbök közötti területen a földet, ők parkosítanak, ök veknek fűmagot, ók ültetnek eializmus építése nem moll- ban, hanem dúr-ban folyik. Keményebb, harcosabb körül­mények között, mint mondjuk nálunk. A bonni revansizmus innen nézve még valóságo­sabb tény. Az új nyugatnémet kormány — a Kiesinger— Strauss-kormány, ahogyan itt nevezik — rugalmasabbnak mondott „keleti politikáját” Berlinben joggal minősítik úgy, hogy az gyakorlatilag a Német Demokratikus Közt’úr- saság ellen irányul. A berlini vélemény ez: Nyugat-Német- ország uralkodó körei megkí­sérlik elszigetelni a Német De­mokratikus Köztársaságot, végső céljuk változatlanul az, h ogy bekebel ezzék. Az NDK fővárosában így látják: íme, ezt a politikát a bonni szövetségi gyűlés is iga­zolta. amikor kijelentette, hogy a szocialista országokkal való diplomáciai kapcsolatok felvé­tele után sem mond le az egyedüli képviselet jogáról és nem ismeri el a fennálló hatá­rokat. Berlinben különösen most, a pártkongresszus előtti hetek hangulatában érzi az ember, hogy a bonni „egyedüli képvi­selet” elvével szemben jelentős hangsúlyt kap a szocialista NDK külön államisága. Ha Q erűn, mennyire meg­► Q változtál!” A mon­[ dat — jelmondat. A ► Friedrichstrasse egyik áruhá- Jzának kirakatában láttam elő- , szőr, az NSZEP április köze- 'pén összeülő kongresszusát [köszöntő jelszavak között. . Berlin valóban változik, szinte hétről hétre, hónapról [hónapra módosul a külseje: itt befejeződik: egy építkezés, ott [új kezdődik. A három évvel •ezelőtt vásárolt várostérképe­det már eltehetem emlékbe, • újat kell vennem, különben [sohasem találnám meg a .Mollstrassét, ahol barátom lá­dák. Vadonatúj bérpalota ez ,— új utcában. S nem valahöl ’a világ végén, hanem a híres ,„Alex”, az Alexanderplatz tő- »szomszédságában, az óriási Jszálloda, a Berolina mögött. A ► legújabb térkép nélkül nem ^jutottam volna el a Mollstras­► séba, mert hiába kérdeztem Jmég száz méternyire is a cé­lomtól a járókelőket, éppen­séggel egyre sem bukkantam. ► aki tudta volna, hol is tették rie azt a Mollstrassét... I Áz utcanévben a Moll nem ► zenei kifejezést, hanem a nő­imet munkásmozgalom egy hő- lsének emlékét őrzi. S ha va­lamelyes zenei hasonlattal ► akarok élni: a Német Demok­ratikus Köztársaságban a sző; hedt Cosa Nostra egyik leg-< kiterjedtebb „üzletága” a ká-1 bítószercsempészés és a hazaid eladási hálózat kézbentartása.i A szálak messzire nyúlnak :< sokszor előfordul, hogy ha azj illetékesek végre rászánják;) magukat egy-egy feltételezett* nagyobb probléma ez, mint az alkoholizmus. Ehhez képest az ital viszonylag olcsó mulat­ság és valami: a részeg ember legalább nem mindig részeg. A kábítószerek megszállott járnál viszont nem lehet szü M*. Az enyhébb heroinisták

Next

/
Thumbnails
Contents