Észak-Magyarország, 1967. április (23. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-02 / 78. szám

2 ÉSZAKMAGYARORSZÁG Vasárnap, 1967. április' Ä, Megtartotta alakuló illését a megyei tanács kommunális állandó bizottsá­got, elnöke Csikós Istvánná, titkára Illés Gyuláné; a mező­gazdasági, szövetkezetpolitikai és jelvásárlási állandó bizott­ságot, elnöke Tirpák Endre, titkára Holdvilág István; a művelődésügyi és egészségügyi állandó bizottságot, melynek elnöke Sváb Antalné, titkára pedig dr. Üjlaki József. Dr. Papp Lajos beszéde után a tanács megválasztotta állandó bizottságait, éspedig a közgazdasági állandó bizott­ságot, melynek elnöke Kádár László, titkára Újhelyi Irén; a jogi- és igazgatási állandó bi­zottságot, elnöke dr. Varga János, titkára dr. Németh Pál; az ipari, kereskedelmi és (Folytatás az 1. oldalról.) végzett fiatalok munkába állí­tásának lehetőségeit. Beszéde további részében dr. Papp La­jos a lakosság egészségügyi és szociális ellátásának kérdései­vel foglalkozott, majd a vég­rehajtó bizottság nevében is­mételten megköszönte a bizal­mat nn A húsvét utáni hét nemzet­közi eseményeinek krónikáját három nagy problémakör: az európai biztonság; a vietnami kérdés és harmadsorban a közel-keleti feszültség köré lehet csoportosítani. A hetet azonban olyan esemény is színezte, mint a görög kor­mányválság újbóli — két éven belül immár sorozatban tör­ténő — kirobbanása. Az európai biztonság termé­szetesen egyet jelent a német kérdéssel, még pontosabban a bonni kormány legmélyebb alapjaiban változatlanul ag­resszív politikája elleni küz­delemmel. A húsvétot mege­lőző hetekben egész sor szo­cialista ország — a Szovjet­unió, az NDK, Csehszlovákia és Lengyelország — vezetői a legmabasabb szinten tárgyal­tak a bonni politika ellen ho­zandó intézkedésekről. Isme­retes, hogy e tárgyalás-soro­zat formai eredménye az NDK, Lengyelország és Cseh­szlovákia között létrejött két­oldalú egyezmények voltak. Politikai értelemben azt az alapvető megállapítást hozták ezek az eszmecserék, hogy a Kiesinger-kabinet politikája az európai enyhülés főakadá­lya. Az előbbiektől eltérő szinten, de kétségkívül a hús­vét előtt lefolytatott eszme­cserék folytatását jelezte az NDK külügyminiszterének, Otto Winzernek magyarorszá­gi látogatása, a hét közepén Budapesten lezajlott magyar- NDK külügyminiszteri ta­nácskozás. m Természetesen teljesen más oldalról és más szempontok szerint — de ugyancsak az NSZK-val és az európai kér­désekkel áll kapcsolatban Humphrey amerikai alelnök nyugat-európai körútja. Az alelnöknek • az a feladata, hogy ‘meggyőzze a ' nyugat-eu­rópai kormányokat; Washing­ton nem merül el teljesen a vietnami konfliktusban - és to­vábbra is aktív szerepet akar játszani Nyugat-Európában. A Humphrey-látogatás legfőbb célpontja Bonn. Feladata eb­ben a vonatkozásban a jelek szerint az, hogy szétoszlassa az amerikai—nyugatnémet vi­szonyban az utóbbi hetekben keletkezett feszültséget. A fő­kérdés kétségkívül az, hogy Bonn átlátszó technikai-gaz­dasági éi-vek felhasználásával mindenképpen meg akarja gátolni az atomfegyverek el­terjesztésének tilalmáról szóló itomsorompó-egyezmény alá­írását. Humphrey missziója önmagában is ■ bizonyítja a Kiesinger kormánnyal szem­ben szocialista részről han­goztatott megállapítások igaz­ságát: a stílus és a „hangvé­tel” formai módosításától függetlenül továbbra is Bonn tekinthető az európai enyhü­lés legfőbb akadályának. A nyugat-európai közvéle­mény hangulata és a távol­keleti események egyben azt is mutatják, hogy Humphrey feladatának másik része sem könnyű. Rendkívül nehéz meggyőzni a nyugat-európai kormányokat arról, hogy az amerikai külpolitika európai akció-szabadságát nem bénít­ja meg a vietnami agresszió — és még nehezebb meggyőz­ni a nyugat-európai közvéle­ményt a távol-keleti amerikai politika helyességéről! (Vélet­len az időbeli egybeesés, de az amerikai politika leghatá­rozottabb nyugat-európai bí­rálójának, De Gaulle-nek egyik akciója is e héten ' zá­rult: március végével távozni kényszerültek a NATO-csapa- tok Franciaországból.) Szinte, szimbolikusnak te­kinthető, hogy Humphrey utazásának első óráiban a nyugat-európai országok po­litikai életét a békemenetek és a vietnami háború elleni tömegtiltakozások . jellemezték — és magában Nyugat-Német- országban több mint 150 ezer ember vett részt ezeken a tüntetéseken ... |3~l A távol-keleti amerikai po­litika ezen a héten tett bizo­nyos taktikai lépéseket Humphrey feladatának meg­könnyítésére. Ezek — az egyébként meglehetősen át­látszó *— taktikai lépések U Thant ENSZ-főtitkár új vietnami „béketervével” álla­nak kapcsolatban. Az ameri­kai külügyminisztérium1 sie­tett kijelentént,' hogy „elfo­gadja” U Thant javaslatait. A közelebbi vizsgálat azon­ban figyelemre méltó hiányos­ságokat tár fel. U Thant korábbi békeja­vaslataiban a tárgyalások megkezdésének előfeltétele­ként említette a VDK elleni bombatámadások megszünte­tését. Amikor mostani javas­latait benyújtotta, hét ízben ismételte meg, hogy feltétle­nül szükséges az amerikai bombázó-agresszió megszün­tetése. A nyilatkozat hivatalos szövege azonban ezt nem tar­talmazza, hanem lényegében általános tűzszünetre hív fel „a jelenlegi állások befagyasz­tásával”. így az amerikai külügymi­nisztérium „elfogadási nyilat­kozatának” sincs konkrét ér- téke — annál is inkább, mert abban szó sem esik a bomba- támadások. beszüntetésérőL A VDK külügyminisztériuma ez­zel kapcsolatban hangoztatta* hogy ilyen helyzetben a tűz­szünetre és a feltételnélkülí tárgyalásokra való felhívás voltaképpen egyenlőségjelei tesz az agresszió elkövetője és az agresszió áldozata között (A VDK nyilatkozata ebből aá alkálomból ismételten leszól gézi: az ENSZ-nek nincs joga arra, hogy bármilyen fonnák ban is beavatkozzék a viet­nami kérdésbe.) s A világpolitikai küzdeletft két döntő színteréhez fontos» Ságban nem mérhető — de at utóbbi hetekben pattanásig kiéleződött közel-keleti hely* I zet is magasszíntű tárgyalások témája volt a hjisvét után! héten. Az alapprobléma itt kétágú. Először; az adeni an-í goi támaszpont gócpontjává vált egy olyan politikai-katoi nai tevékenységnek, amely aá angolok távozása után Déli Arábiát a gyarmati hatalmak­tól függő feudális főnökök ve- zeíésével vazallus-területté j akarja változtatni. Ez a töreki vés veszélyezteti a Jemeni Arab Köztársaság létét, amely ma. is fegyveres harcot . fennmaradásáért, Másodszgis ebben a kérdésben rendkívül kiéleződött a feszültség az arab világon belül, elsősorban a feudális erőket, amerikai—- angol sugalmazásra támogató Szaud-Arábia és az Egyesüli Arab Köztársaság között ....... V ! _ 5_ Miközben az adeni kérdési a pillanatnyilag Kairóbait tartózkodó ENSZ-bizottság vizsgálja, Gromiko szovjet külügyminiszter hivatalos lá­togatásra az Egyesült AraH Köztársaságba érkezett éá tárgyalásokat folytatott Nasz-: szpr elnökkel. A szovjet dip-' lomácia kezdeményezőkészség ge és aktivitása ezen a terü­leten is azt a célt szolgálja,1 ' hogy megerősítse az új-gyar-; matosítás ellen harcoló erőlj j helyzetét Lemcndoi! a francia karinán? Georges Pompidou francig miniszterelnök szombaton be-' nyújtotta De Gaulle tábornoki köztársasági elnöknek kormá­nya lemondását. De Gaulle tábornok a lemondást elfogad­ta. A kormány lemondásának benyújtását megelőzően a mi­nisztertanács utolsó ülésén Da : Gaulle megköszönte a kor-' 1 ' mány tagjainak segítségét Az új kormány kinevezésé-! re előreláthatólag csak a jövet ■hét végén kerül sor. Misen {árnyalásai Pénteken este Johnson- et nök harmincegy latin-ameri­kai nagykövetének kíséreté­ben különrepülőgépen texasi farmjára utazott. A hét Vé­gén az amerikai elnök . á nagykövetekkel tárgyalásokát folytat. Fő téma az április 1*2—1 Punta del Este:i A ASZ csúcs/ i értekezlet least Mell külpolitikai összcfoßBaSörnk — Igen, ez szép, de a föld­szinten, jobbra a negyedik sorban, a szélén ül egy ko­pasz férfi, aki nem tapsol. Molnár az előadás végéig érdeklődve figyelte a férfit aki nem nevetett és nem tap­solt. Pillantása mindig visz- szatért rá idegesen, azután mérgesen, végül sértődötten Az egész este elromlott Mol­nár számára. Végül kiderült: a nem lel­kesülő férfi egy amerikai tu­rista volt, aki. egy szót sere értett az egészből... de meg­nézte a Liliomot A háztulajdonos Molnár Ferenc egyszer egy bécsi újságban olvasta, hogy házat vett Bécsben. A híi megjelenése ut.án nyilatkoza­tot tett közzé, mely így szólt „Hogy a cáfolatnak, amil ezennel kibocsátók, kellc nyomatéka legyen, ünnepé­lyesen kijelentem, hogy kása vagyok átadni a „házamat” an­nak az embernek, aki ezt s mesét kitalálta. Sohase gon­doltam arra, hogy a háztulaj­donosok gárdájában foglaljak helyet, mert sokkal szíveseb­ben lakom hotelben, ahol má­soknak kell _ gondoskodniok arról, -hogy én érezzem jól magamat. Az egyetlen ház, ami engem érdekel, a színház _ az is csak. akkor, ha teli van. Molnár Ferenc” — Z. — T. igazgatói páholy sötét hátte­rében és egyre csak azt hajto­gatta: — Jaj, megbukunk, meg­bukunk! Komor Gyula író, a Víg­színház dramaturgja állott mellette, s abban a pillanat­ban, amikor az „ördög”, azaz Hegedűs Gyula, hirtelen ki­lép a nagy karosszék mögül, odasúgta Molnárnak: — Ne félj, Feri, most lép­tél az irodalomtörténetbe! A tiszteletdíj Molnár Ferenc egyszer megkérdezte Kiss Józsefet, A Hét című irodalmi hetilap főszerkesztőjét, miért ad neki és Krúdy Gyulának csak öt forintot egy elbeszélésért, és Pékár Gyula miért kap tizet? Mire Kiss József azt felelte: — Pékár gazdag ember, an­nak nem lehet, öt forintot ad­ni... Miért nem tapso1 a néző? Molnár Ferenc Lilioma sok külföldi színpadon ért el rendkívüli sikert. A bécsi be­mutató előadáson a szünet­ben a darab rendezője, Kari Heinz Martin csatlakozott hozzá és azt mondta az író­nak: — * Egy szerzőnek nagy eredmény az. ha a közönség ünnepli őt. Molnár elgondolkodva fe­lelte; Tizenöt éve, 1952. áp­rilis 2-án New Yorkban hunyt el Molnár Ferenc író, a huszadik század magyar polgári dráma- irodalmának sokat vi­tatott értékelése körül mindmáig hullámokat verő egyénisége. Króni­kánk érdekes epizódokat Idéz Molnár Ferenc éle­téből. Az ifjú újdondász Molnár Ferenc ifjú újságíró korában soha nem aludt ott­hon. Néha két hétig sem ment haza. Rengeteget dolgozott, kávéházban, szerkesztőségben, a. művészek híres Otthon­klubjában. Aludt a gőzfürdő­ben, a barátainál, néha a föl­dön.» Az Otthon-körben, ru_ hástól a pamlagon. Egyszer a kőbányai plébá­nián ébredt fel. Hosszas g°n" dolkodás után jutott csak eszében, hogy Konti József, a népszerű karmester társasága kihurcolta őket Hock János­hoz, egy pohár borra. Elaludt, és otthagyták a többiek. „Csak az vígasztal — írta naplójában —, hogy Krúdy Gyula, aki korábban, ment^ el, útközben letért a temetőbe, és ott aludt. Ezzel rehabili­tálva vagyok...” Az ördög premierjén 1907-ben Molnár Ferenc ret­tenetesen drukkolt Az ördög premierjén. Ott gubasztott az 1 örlenetek Molnár Ferencről ta át az Elnöki Tanács kítün tetőseit. A Munka Érdemrend arany fokozatát kapta Majoros Pé­ter, az Ózdi Kohászati Üze­mek szocialista brigád veze­tője és Gácsi Miklós, a Diós­győri Gépgyár vezérigazgató­ja. Losonczi Pál földművelés- ügyi miniszter a mezőgazda­ságban különösen eredményes munkát végző, 14 dolgozónak nyújtotta át a Munka Érdem­rend arany fokozatát, köztük Schuszter Zoltánnak, a Bor­sod Megyei Tanács V. B. me­zőgazdasági osztálya vezetőjé­nek. Erdős József, az OKISZ el­nöke a szövetkezeti ipar leg­jobbjainak adta át a kitünte­téseket. A Munka Érdemrend arany fokozatát kapta Lantos Miklós, a sátoraljaújhelyi Hegyalja Ruházati K.tsz el­nöke. Hazánk felszabadulásának 22. évfordulója alkalmából szombaton az Országház dele- gációs-termében művészeket tüntettek ki a Magyar Nép- köztársaság kiváló művésze, illetve érdemes művésze cím­mel. Az ünnepségen megje­lent Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Cseterki La­jos. az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára és Ilku Pál, az MSZMP Politikai Bi­zottságának póttagja, műve­lődésügyi miniszter. A forradalmi munkás-pa­raszt kormány nevében Kállai Gyula üdvözölte a kitüntetet­teket, s átnyújtotta a kitün­tetéseket. A Kohó- és Gépipari Mi­nisztériumban tegnap dr. Hor- jgos Gyula miniszter nyújtot­1 dianyagot kért az argentin kormánytól, mert a bolíviai hadsereg nehézségekkel küzd a modern _ fegyverekkel ren- <telkező bolíviai partizánok I elKn folytatott harcában. A j szabadságharcosokat Paz Es- tensoio volt elnök nemzeti forrada\mi mozgalma is tá­mogatja. Argentin katonai körök .vé­leménye szerint a bolíviai kormánynak esetleg rövia, időn belül országos méretű megmozdulással és nem elszi­getelt partizánakciókkal kell szembenéznie. Cueto ezredes, a bolíviai légierő vezérkari fő­nöke, aki pénteken érkezett Argentínába, fegyvert, és ha­képviselt országok megszakí­tották kapcsolataikat Nagy Britanniával. Az EAK lapjai hangsúlyoz­zák, hogy a kairói „kis csúcs" ! nem irányul az Afrikai Egy. ! ségszervezet elien és bogy • megerősíti majd.a haladó af­rikai országok szolidaritását. I Nasszer, Bumedien. Sekou Touré, Nyersre és Ould Dab- bah hétfőn este Kairóban ér­tekezletre ül össze az afrikai helyzet aktuális kérdéseinek megvitat-*Ara. a tob között mesvia rhode- feiai - kérdést» alakd*' miatt az értekezleten „csitcscHekezlel64 Kairóban A bolíviai helyseiről Kitüntetések április 4 Aliiéi Hr. Uoéuár Ferenc üdvözlő szavai foglaltságuk, több lesz a dol­guk. Határozott szándékunk, hogy a megyei tanács munká­ja úgy fejlődjék, hogy a tes­tület nagyobb hatékonysággal gyakorolhassa jogait és egyre jobban eleget tegyen azoknak a kötelezettségeknek, amelyek a megye államhatalmi, vezető’ testületére hárulnak. Mindez azonban csak úgy lehetséges, ha fejlődik a tanácsi demok­rácia, a tanácsok és a lakos­ság sokrétű kapcsolata. Dr. Bodnár Ferenc ezután a határozatok végrehajtásának, ellenőrzésének fontosságáról szólt, majd üdvözlő szavait így fejezte be: — Nem köny- nyű feladat, de nagyon szép hivatás szolgálni dolgozó né­pünket, és erre ne sajnáljuk se tudásunkat, se időnket, se erőnket. Tanácstagi teendőnket abban a tudatban lássuk el, hogy i népűnk javára végzett önzet­len, áldozatkész munka újabb és újabb sikerek, eredmények forrása lesz. Dr. Bodnár Ferenc nagy tapssal fogadott üdvözlő sza­vai után a tanácsülés jóvá­hagyta a járási, valamint a járási jogú városi tanácsok végrehajtó bizottságainak negválasztását. Bonta Lajosné, i Hazafias Népfront megyéi átkára üdvözölte ezután a me­gyei tanácsot, - - hangsúlyozva; hogy a Hazafias Népfront, ez-, után is együtt kíván, -mű-, ködni? a választott testülettel, Dr. Fekete László,. Miskolc Város Tanácsa és dolgos népe nevében, Nagy József né az országgyűlési képviselők, Ko­vács Sándor pedig .-megyénk KlSZ-fiataljai nevében mond­ta el szívből jövő üdvözlő sza­vait, jókívánságait a megvá­lasztott megyei tanácsnak és felelős tisztségviselőinek. Az ünnepélyes alakuló ta­nácsülés dr. Németh Pál zár­szavával ért véget. szerveinktől, hogy hatéko­nyabban segítsék, elemezzék és ellenőrizzék a felügyeletük­re bízott szervek munkáját, fejlődését. Egyik legfonto­sabb feladat továbbra is a mezőgazdasági termelőszövet­kezetek szocialista elemeinek erősítése, a termelés növelése, a tagság életkörülményei javí­tásának állami eszközökkel való segítése. Nagy feladatok megoldása vár tanácsainkra a kulturális nevelő tevékenység megjavításában is. Az eddigi­nél hatékonyabban kell segí­teniük a szocialista erkölcs, ezen belül is a szocialista hazafiság, a munkához való új viszony és a szocialista közös­ségi szellem, elmélyülését. A lakosság, a választók — mondotta a továbbiakban — elsősorban azt várják, hogy küldötteik helyesen képvisel­jék érdekeiket a. tanácsban, i ügyeiket gyorsan, érdemben és törvényeinknek megfelelően intézzék az igazgatási appará­tusban. Azt tapasztaljuk, hogy a közügyek megyénkben is egyre több embert foglalkoz­tatnak, és megnövekedett a választók igénye a választot­takkal szemben. Ebből az következik, hogy a mostani ciklusban a tanácstagoknak 1 nagyobb lesz a tanácstagi el- ! Dr Bodnár Ferenc, pártunk Központi Bizottságának tagja a megyei pártbizottság else titkára a megyei pártbizottság nevében köszöntötte a megala­kult megyei tanácsot. — Me­gyénk felnőtt lakossága — mondotta — hitet tett szava­zatával a kitűzött cél, a szo­cializmus teljes felépítése mel­lett. A programra leadott szavazatok azonban nemcsali a cél helyeslését, hanem a részvállalást a megvalósí­tásból is jelentik. Me­gyénk lakossága az elmúlt ciklusban is tettekkel bizonyí­totta pártunk és kormányunk politikájának helyeslését, sok kimagasló munkasikerrel, ne­mes emberi cselekedettel segí­tette annak gyakorlati meg­valósulását. A most megvá­lasztott tanácsok jó alapra, a felszabadulásunktól eltelt 22 év alatt elért politikai, ideoló­giai és gazdasági eredmények­re építhetik tevékenységüket. Dr. Bodnár Ferenc ezután a tanácstagok megtisztelő köte­lességéről szólt, majd így folytatta: — Az új tanácscik- iusban, különösen majd 1968 januárjától, az új gazdasági mechanizmus életbelépésével jelentősön rövekedni fog a helyi tanácsok önállósága, egyber clelőssége is. A jövő feladatai azt követelik tanácsi

Next

/
Thumbnails
Contents