Észak-Magyarország, 1967. április (23. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-13 / 86. szám

4 ESZAKMAGYARORSZAG Csütörtök, 1967. április 13. Hódít a csuklós, Már nemcsak villamosok, hanem néhány városban csuklós autóbu­szok is közlekednek, A megyében Ózd on, Kazincbarcikán szállítják az utasokat, és néhány napja Tiszasze- derkényben is megjelent az első. Hamarosan az országutakon is köz­lekednek. Azokat a községeket kap­csolják egybe Miskolccal, amelyek­ből sok munkás jár a város üzemei­be, vállalataihoz dolgozni. Elegáns, hosszú, szépen elkészített autóbu­szok. Mint ez, amelyikkel most in­dulunk próbaútra a 3. számú AKÖV telepéről. Ezen a próba úton azonban nem is annyira az autóbuszt, mint inkább az utat próbáljuk. Mert az elegáns, hosszúkás busz válogatós egy kicsit. Nem szereti a hirtelen kanyarokat, emelkedőket, az ostoro­zó mozgást kiváltó gödröket, teknő- ket. Hol, mit találunk? Indulunk. Az utóbuszon a 3. szá­mú AKÖV, a KPM, a közlekedési rendőrség, a megyei tanács szakem­berei foglalnak helyet. A volán mö­gött Szarka István gépkocsivezető ül, aki a Pestről Miskolcig tartó úton már megismerkedett az új ko­csival, — Nehéz vezetni? — Nem. De nehezebb, mint a töb­bit. Hiszen nagy kocsi, a villamosok­hoz hasonló csuklós-rendszerrel. To­latás is csak kis mértékben lehetsé­ges. De nagyon szép. és kényelmes autóbusz, Azt hiszem, jó lenne belő­le még néhány. A busz hivataloson 130 férőhelyes, valójában többen is felférnek rá. A tervek szerint ilyen kocsi közleke­dik majd hamarosan Sajóbábony- ból, Szirmabesenyőről. Sajópálfalá- ttSl’ Kistokajból Miskolcra. Később esetleg más helyekről is. •- ■•i — Mutassuk meg a busznak a MAVAUT állomás előtti utat! — hangzik egy javaslat. Oda kanyaro­dunk. Hadd tudja meg a csuklós, milyen úton közlekedik a többi autó­busz! Rátérünk az állomás előtti út­szakaszra. Mély gödrökön, jókora köveken döcögünk. A kerekek alól messze fröccsen a latyak. Az embe­rek ijedten húzódnak félre, a sátrak­— A szélesebb forduló . meglesz! — mondja néhány perccel később Szalontai János, a községi tanács vb-elnöke. — Mikor? — Körülbelül két hét múlva. Az akövösök bólintanak, és elin- tézettnek is tekintik az ügyet. Amit ugyanis itt, Szirmabesenyőn eddig megígértek, azt mind időben be is Csuklóssal az országutakon bél utánunk kiabálnak valamit. Deg- inkább azokból a sátrakból, amelyek beleesnek a kerekek latyakot szóró „hatósugarába”. A busz ugrál, him­bálódzik. „ostoroz”, de azért sze­rencsésen kiérünk a fő útra. — Hát, ez volt az állomás előtti útszakasz — mondják ártatlanul az akövösök. A.ztán még azt is elmond­ják, hogy útjainkon, sajnos, nem tudunk eléggé gyorsan közlekedni. Az utak lassú járásra késztetik a buszokat. Az országos átlagsebesség például éránként 36 kilométer, a mi megyénkben viszont alig emelke­dünk a 25 kilométer fölé. Ez a me­gyék között körülbelül a második, vagy a harmadik helynek felel meg. Alulról számítva! Szirmabesenyőhöz érkezünk. Á községben már megépült, egy fordu-1 !ó. kipróbáljuk, megfelelő-e a ml új kocsinknak. A vezető nagy ívben, óvatosan fordul. Hirtelen éles csen­getés hallik. A busz önmflködőem jelez: ez a kanyar neki nem megfő; lelő, szélesebb fordulót ké£ váltották Például ezt a fordulót is. Csak azt mutatják meg, hol kell szélesíteni, mennyit, aztán az elnö­köt a kocsiba invitálják: nézzen kö­rül, ilyen jármű közlekedik majd itt is. Tovább indulunk Kistokajba me­gyünk. Hamarosan elérjük a forduló helyét is. Még csak a helyét, mert maga a forduló nincs készen. A ha­talmas autóbusz az előbbinél is óva­tosabban, lassabban fordul a sáros, süppedés talajon. — TTegyvenméteres átmérőjű alap kell — magyarázzák a bizottság tag­jai Gál Andrásnak, a községi tanács vb-elnökének. — Megépítjük a fordulót. — mond­ja az elnök. — Az emberekkel itt szót lehet, érteni. Akármilyen fel­adatról ts legyen szó, jönnek, segí­tenek társadalmi munkában. Biztos, hogy a forduló is elkészül. Sajópálíali. A tez-iroda előtti tó; ren fordulunk. A busz állandóan csenget. Végre megállunk. A fordu­lót kellene megépíteni, és jó lenne, ha azt út szegélykövét is beljebb vinnék vagy két méterrel, legalább 50 méternyi hosszúságban. Mert itt lenne a busz végállomása is, és ha félre tudna állni, úgy nem zavarná az átmenő forgalmat. — Megpróbáljuk megépíteni — mondja Gelb Sándor, a községi ta­nács vb-titkára. A busszal Tíszaszederkény felé indulunk, hogy majd ott is hagy­juk, végleges helyén. Közben átfu­tunk még a szomszédos megyébe, Polgárra is, mert a távlati terv sze­rint ide is jár majd egy csuklós. A fordulóval sincs probléma. A volánhoz közben másik ..pilóta’* ül: Tóth István, aki TiszaszedÖrkény­ben vezeti majd az új járművet — Nem less szokatlan? —- Már hozzászoktam, ugyanis Kazincbarcikán vezettem néhány napig, hogy ismerkedjem véle. Tíszaszederkény utcáin haladunk A busz egyetlen csengőszó nélkül veszi a kanyarokat. Megállunk. Né­hány ember azonnal odajön. — Itt marad? — Itt. — Szép busz. Megnézetem be­lülről is? — Tessék. A busz tetszik az embereknek. Néhány napja már az új város köz­lekedését. segíti. És reméljük, ha­marosan megjelenik a megye or- szágútjain is. A kanyarokat, a for­dulókat addigra elkészítik, helyre­hozzák, hogy a busz ne jelezze ér­zékeny csengetéssel nemtetszését. A gödröknél, a rossz utaknál meg úgysem tud csengetni. Priska Tibor I.« bükk: {Miskolc — Hámori 15—14: Türelemjátek. Magyaros beszélő angol. Szélest 16—17: Csak neked. Angol. Széles! K: bétfő. csütörtök, péntek és vasárnap csak du. 6-korl ALSÖZSOLCA J 14: Hívás a 03-on. Szovjet. SrS- kiesi 15—16: Gyerekkocsi. Svéd. 5 Széles! Csak 18 éven felülteknek! ► l3—19: Egy magyar nábob és ► Kárpáthy Zoltán. Színes magyar. ► Széles! K: kedden és szerdán du. *4 és este f. 8, szombaton 7. pén­► teken és vasárnap 5 és 7. M. 1&; rio-kor: Húsz évre egymástól. MISKOLC-SZIRMA (Keskeny filmszínházt és 16: Hogy szaladnak a fft. t ’ 6­f. 4 és 6. M. 16. 10-kor: Egy «> krumpli, két krumpli. J M1SKOLC-GÖRÖMBÖLY 4, (Keskeny filmszínház)^ A 15—J6: Alibi a vizen. Magyars! 5beszélő csehszlovák, K: szómba-- vasárnap 6 és 7-kort US. csütörtök. TISZAESZLÁR. Szín­házbarátok 7 estje. Schüler bérlet. Este 7 órakor. ►l4, péntek. HÁROM TAVASZ. Bér- letszünet Este 7 órakor. M5. szombat, TISZAESZLÁR. Ifjú­sági előadás. József A. bérlet. Délután 3 órakor. TISZAESZLÁR. BérleUzünei. Este íél 8 órakor. ^ 16. vasárnap. HÁROM TAVASS) Bérletszünet. Délután 3 órakor« HÁROM TAVASZ. Bérletszfy net. Este fél 8 órakor. ^17. hétfő. Az Állami Hangverseny Zenekar koncertje. Este fél 8 órakor. )I8 kedd. HÁROM TAVASZ. Szín­házbarátok 7 estje. Ibsen bér­let. Este 7 órákor. [19. szerda. HÁROM TAVASZ. Színházbarátok 7 estje. Puskin bérlet. Este 7 órakor, csütörtök. HÁROM TAVASZ. Színházbarátok 7 estje. Shat» bérlet. Este 7 órakor. ►?1 oéntek- CAMPBELL EE!> ÜGYELŐ UTOLSÓ ESETE. Be­mutató előadás. BérletszUnekf Este 7 órakor. A művelődés és a termelés kapcsolata a termelőszövetkezetekben szövetkezetek kulturális alap­jának ilyetén megtervezése nem hozhat kellő eredményt., s véleménye szerint, már a szövetkezet költségvetésének és terveinek készítésénél kell tételesen számbavenni az évi kulturális feladatokat és azok­ra költséget is kell biztosítani a szövetkezet összköltségveté­sében. Sváb elvtárs nagyon helyes álláspontja szerint, a dolgozók kulturális ellátása elválaszthatatlan' a szövetke­zet termelésének tervezésétől, s ezért kell azt egyetemlege­sen kezelni, tervezni a szö­vetkezet egész költségvetésé­vel, terveivel. Példaként emlí­tette a szakkönyvek beszerzé­sét, mint legékesebb példát, amely a tagok művelődésének és termelési erejének össze­függését illusztrálja. A szitaói szolgálhat más termelőszövet­kezeteknek. Nem rajtuk múlt, hogy korábbi tervüket a kul­turális alappal kapcsolatban nem tudták teljesíteni. Kez­deményezésük, jószándékuk igy is példamutató, esetük pe­dig — kiegészítve a járási vb- elnökhelyettes által elmondot­takkal — más szövetkezetek­nek tanulságul szolgálhat. (benedtk) Mint Túrák Gábor főköny­velő tájékoztatott, 1967-re mindebből okulva, már egé­szen magas összeget terveztek, mintegy 120 ezer forintot, de előreláthatóan 85—90 000 fo­rintot ebből is a táppénzse­gély és egyéb szociális fizet­nivaló visz el, s csak a fenn­maradó összeg juthat kulturá­lis célokra. A szövetkezeti alapszabály­minta szerint a tsz jövedel­mének minimálisan két szá­zaléka képezi ezt az alapot.. Illetve a szociális és kulturá-i lis alapra két-két százalékot: jelöl meg az alapszabály mi­nimumként. Tekintettel arra.j hogy a szövetkezetek önállói társulások, maguk döntenek a keret mértékéről. Sajnálatos, | hogy eddig csak a tervezhető l minimum jött szóba. Őszintén sajnáljuk, hogy a szikszói Béke Termelőszövet­kezet megyeszerte bemutatott szép terve nem jutott el a megvalósulásig. Az elmúlt év őszén már ezekke] a költség- kihatásokkal alighanem szá­molni lehetett. Az Encsi Járási Tanácsnál Sváb Antal vb-elnökhelyettes- sel is beszélgettünk a szik­szói tsz kulturális alapjáról. Az elnökhelyettes szerint a Ki plmnlf év &szén 5I­emum |etékes megyei szervek példaként emlegették a szikszói Béke Termelőszö­vetkezetet, amelynek vezető­sége példaadó módon készí­tette el a termelőszövetkezeti tagság kulturális munkatér vét és a kulturális alap felhaszná­lására vonatkozó javaslatot. A terv valóban tetszetős volt, és azt látszott bizonyítani, hogy a szikszói Béke Tsz vezetői nagy , figyelmet fordítanak tagjaik szakképzettségének emelésére, általános tájékozó­dására és művelődésére, ne­mesebb időtöltésére, sőt ösz­töndíj létesítésével a szakem­ber jövőbeni pótlására is. A közelmúltban felkerestük a szikszói Béke Termelőszö­vetkezetet. hogy megismerhes­sük a szép tervek realizáló­dását. Sajnos, csalódással kel­lett hallgatnunk már a tájékoz­tatás első mondatait. Beszél­gettünk Banyai László tsz-el- nökkel, Túrák Gáborral, a tsz főkönyvelőjével, valamint több tagjával és lassan kialakult a tervezettel szemben előállt kép. A szépen elkészített terv ellenére a termelőszövetkezet mindössze háromezer forintot tudott fórdítani kulturális cé­lokra az eredetileg megszabott csaknem 27.000 forinttal szem­ben, bár a szociális és kultu­rális alaphoz több alkalommal kértek póthitelt. Ennek oka ugyanis az, hogy amikor a kulturális alap felhasználásá­ról határoztak, még nem vol­tak tudatában, mit jelend anyagi teherben az a rendel­kezés, amely szerint a terme-« lőszövetkczetl tagok táppénzét a szociális és kulturális keret­ből kell fizetniük. Tekintettel a tsz-tagok életkorára, gyak­ran adódó betegségeire és táp­pénzes állományára, a táp­pénz kifizetés leszűkítette, mondjuk ki kereken: fele­mésztette a szociális és kul­turális keretet, a póthitellel együtt. A Magyar Rádió miskolci stúdiójának műsora (A 188 méteres hullámhosszon 18—19 óráig.) Megyei körkép. Tavasz a szölóskertekben. Mit írnak tudósítóink. polkák. Elmondjuk, bemutatjuk. Egy fiatal orvos otthonra talált. Fiatalok zenés találkozója. 13—14: Találkozások. JugosíT**, Széles! 15—16: A méltatlan öreg hölgy. Francia. Széles! 17—18: Egy pikoló világos. Magyar. K: napon­ta hn. 5 és 7. M. 16. f. 11-kor: Ka­ra mboL SAGVARI: 13—14: Arsene Lupin. Színei francia. Széles! 15—16: Katonalá­nyok. Magyarul beszélő olasz. Szé­les! Csak 16 éven felülieknek! 17: Hattyúdal. Magyar. Széles! 18: Bátrak, bátrai. Szovjet. Széles! K: naponta f. S és .hn. 7-kor! PETŐFI: 13—14: Fogás*' kérdés. Szövi«*. Széles! (Diákbérlet érvényes!) 13 —16: A hóhér. Magyarul beszélő olasz—spanyol. Széles! Csak 16 éven felülieknek! 17—18: Gyerek­kocsi. Svéd. Széles! Csak 18 éven felülieknek! K: hél ró. csütörtök, vasárnap f. 5 és 7. kedd. péntek, szombat csak 7. M. 16. 10-kor: Ko­cára. ADT—Tapolca: 1«: Utószezon. Magyar. Csak t! j éven felülieknek! 19: A hóhér, i Magyarul beszélő spanyol—olasz. Csak 16 éven felülieknek! K: szer- i dán 6, vasárnap du. 4 és 6-kor. 13—16: Az utolsó vérbosszú, szovjet. Széles! 17—19: Bumeráng. Lengyel. Széles! K: naponta f. 4, hn. 6 és 8. M. 16. í. 10 és f. 12: Beáta. KOSSUTH-ftlmszlnház délelőtti műsora: 13—14: Az utolsó vérbosszú. Szovjet. Széles! (Diákbérlet érvé­nyest) 15 és 17: Mandragora. Ma­gyarul . beszélő olasz—francia. Sze­les! Csak 16 éven felülieknek! 18 — 19: Bumeráng. Lengyel. Széles! (Diákbérlet érvényes!) K: vasár­nap kivételével naponta de. £. 11-kor! KOSSUTH-rUmszlnház délutáni műsora: 13—19: Mandragóra. Magyarul beszélő olasz—francia. Széles! Csak 16 éven felülieknek! K: na­ponta 4 és f. 7. M. 16. f. 10 és £. 12: A kapitány. FAKLYA: 13—14: fS és n. 8-kor!) A Milady bosszúja. Színes francia. Széles! 15—16: (s7.ombaton du. 5. vasár­nap du. f. 4-kor!) A párduc I—II. Színes olasz. Széles! 17—18: (5 és n. 8-kor!) A fekete tulipán. Szí­nes francia. Szélest M. 16. í. 11- kor: Kár a benzinért! TÁNCSICS: 13—14: (csak du. 5-kor!-! Vörös és fekete I—II. Magyarul beszelő színes francia. Csak 16 éven felü­lieknek! 15—16: ff. 5 és hn. 7-kor!) Bumeráng. Lengyel. Széles! 17—18: (f. 5 és hn. 7-kor!) Fogas kérdés. Magyarul beszélő szovjet. Széles! M. 16. 10-kor: Napfény a jégen. 1 Értékelték 1 a baromfitenyésztést versenyt | A Magyar Nők Országos E Tanácsa a B’öldművelésügyi "Minisztériummal, a SZO- sVOSZ-szal és a Termelőszö- •jvetkezeti Tanáccsal együtt Smár 1963-ban versenyt hír- Edetett. A felhívás a tsz-ek E baromfigondozó munkacsa­pataihoz, a falusi asszonyok­ihoz szólt: növeljék a barom- ifiállományt. i A tavaly meghirdetett ver- Ssenyt most értékelték. A já- srási értekezleteken a térme- jjlők és a felvásárlók kölcsö- Enösen kicserélték tapasztala­taikat. A termelők igény el­iték a felvásárlók pontossá- ;gát, több baromfitápot és tö- -mőgépeket kértek, s azt, hogy' djól fejlett, jó minőségű na­poscsibével lássák el őket. " Az 1966-os haronifite- inyésztési . verseny során a i mezőkövesdi járásban Végh íGyuláné sályi, az encsi já- Srásban Bónis Bertalanná lé- shi, a szerencsi járásban sKunkli Imréné tiszaladányi iasszony érte el az első he- ilyezést. Az edelényi járásban ~a hidvégardói Papp Jánosné, -a miskolciban Kiss Lászlóné sfelsőzsolcai, a sá torai jaújlie- Elyi járásban Obsut Ibolya ti- Sszakarádi, a mezőcsátiban ÍSzabó Károlyné ínezőcsáti ™ asszony érte el a legjobb predményt. Egyetlen járás­iban, az ózdiban egy férfi slett a győztes: a kazincbar- “cikai Herczeg Miklós. szomszédok panaszt tettek, s a hatóság intézkedett. Hiába röpültek volna ki egy jó hét múlva saját szárnyukon a kis gólyák, a végzetet ez sem tartóztathatta föl: az egész gólyacsaládot kiirtották. Az sem változtatott a helyzeten, hogy a szomszéd, ahová a szerteúzött gólyacsalád egy tagja menekült, tiltakozott az ö udvarára való behatolás ellen. Elűzték a gólyát, s megfogták másutt. Az meg végképp mit sem használt már a hét hosszúlábúnak, hogy a „kiirtással” egyidejű­leg egy izgalomtól remegő öregasszony az ítéletvégre­hajtók nevét követelte, hogy majd feljelenti őket... S MOST találgatja, a gazda és szomszédok: vajon fog-e a fészek ezen a tavaszon lakót? Még üresen áll. Kiss Gyula dolguk végeztével ősszel el­költöztek másik hazájukba. S ez így rendjén is volt. Tavaly a, szokottnál több éhes pulya csőre jelent meg a fészek. peremén, várva a kosztot aputól, anyutól. Szám szerint öt. Öt száj azonban mégiscsak öt száj, s nem ket­tő, vagy három, mint koráb­ban volt, nehezebb megtölte­ni őket. De meg kell tölteni — ezt gondolhatták a szülők. S mert az 6 moráljuk külön­bözik az emberétől — de csak morál az, mégis — s az emberi törvényeket sem is­merték, más táplálékot nem lelvén, a. szomszéd udvarokon szaladgáló kiscsirkék közül vittek föl egyet-kettői a láto- gó csőrökbe, hosszú nyakak­ba. A TÖRTÉNET innen kezd­ve olyan, mint egy tragédia utolsó felvonása. A károsult A HÍRLAPOK tudósításai szerint megjöttek a gólyák, s eleget fagyoskodnak. P.-ék portáján nem fagyoskodnak a gólyáit, S itt következik a történet, amit hivatali kiszállásáról egy kollégáin hozott magával, s mesélt el. P.-ék jegenyefáját egy gó­lyapár még 1919 tavaszán ki­szemelte szálláshelyül. A vá­lasztás tarlósnak bizonyult, a gólyák évről évre visszatér­tek fészkükbe háziak, szom-, szédok igaz örömére. Már' hozzátartoztak az összképhez, nem csekély idillikus hangú- latol kölcsönözve neki. Le­het, hogy a gólyapárok időn­ként változtak, de ezt senki se vette észre, A környék hosszúlábú barátai éltek a maguk módján, időnként vé­gigröpültek a porták, kémé­nyek fölött, fölnevelték, s szárnyra eresztették fiaikat í hogy a megyei tanácsok, a megyei jogú városi tanácsok követik e jó példát. Megyénkben és Miskolcon akár az erőforrások koncent- : rálásávai elképzelhető len- ; ne hasonló alap létesítése, i Örömmel biztatjuk tettekre \ azokat a szerveket, amelyek j az alap létesítésében tévéké- : nyen részt vehetnek. Borsod i megyében és Miskolcon a i hátrányos helyzetben levő ■ tanulók száma jóval maga- i sabb, mint más megyékben. ; Ez főleg azzal magyarázható, j hogy ebben a megyében na- i gyón sok munkáscsalád él, és j hasonlóan tetemes a termelő- : szövetkezeti parasztok to- ] vább tanulni szándékozó j gyermekeinek száma is. Min- i denképpen érdemes lenne | gondolkodni rajta, hogy az i eddig kialakult okos és mód- : szeres pedagógiai segítségen ! kívül anyagi lehetőségekkel : is támogassuk az arra érdé- j mes munkás-paraszt középis- i kolás fiatalokat. Ezzel elér- • hetnénk, hogy egyetemeinken j a különböző felsőoktatási in- j termények felvételi bizottsá- i gai előtt a munkás-paraszt : származású fiatalok azonos ■ eséllyel vehetnék fel a ver- : senyt. párkány ■ Nemrégiben olvastunk egy örvendetes hírt róla, hogy a fővárosi tanács végrehajtó bizottságának művelődésügyi osztálya ösztöndíj-alapot lé­tesített középiskolai tanulók részére. A híradás mindjárt arról is tájékoztatott, hogy a megajánlott magas összeggel a munkásszülők gyermekein akarnak segíteni. Napjainkban gyakori téma a hátrányos helyzetben levő tanulók megsegítése. Tanács­kozásainkon eddig elsősorban a pedagógiai lehetőségeket vettük számításba. A főváro­si tanács művelődésügyi osz­tálya a segítés egy másik és nem alábecsülendő kompo­nensét is megtalálta, az anyagi támogatás módozatait. Az eddigi elképzelések sze­rint a hátrányos helyzetben levő munkáscsaládok gyer­mekei különböző pénzjutta­tásokban részesülnek, a sze­rint, hogy a tanulók milyen előmenetelt értek el. Az anyagi juttatás egy évre szó­ló, 1500-tól 2000 forintig ter­jed, de a tanulmányi átlag emelésével az összeg tovább növelhető. Országszerte élénk figyel­met keltett a fővárosi ta­nács elhatározása. Hisszük, Követésre méltó példa «X? Ösztöndíj középiskolásoknak MMw egy ires gólyaíészekrol MOIINÜSOH

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents