Észak-Magyarország, 1967. április (23. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-09 / 83. szám

6

Vas*wjmp, W6t Spröts ÄPréselt nádból készít ízléses, praktikus víkcndházakat a Bács-Kiskún megyei Nád- gazdasági Vállalat. Az előkalkuláció szerint a helyszínen felépítve tizenötezer forintba kerül a kis nyaraló, melynek húsz négyzetméternyi alaplcrületc beton, cs két

helyiségből áll.

Üj könyvek a miskolci könyvesboltokban

Tuvussi nótacsokor, író—olvasó találkozó Úsdon

Az ózdi Liszt Ferenc Művelődési Ház áprilisi programjában több figyelemre érdemes műsorral találkozunk. A már eddig megtartott rendezvényeken kívül érdemes megemlíteni például a 11-i, keddi író—olvasó találkozót, amelyen Devecseri Gábor Kossuth-díjas költővel és mű--., fordítóval találkoznak az ózdiak. A magyar nóta kedvelői bizonyára érdeklődve várják a 12-i Tavaszi nótacsokor című estet, amelyen fővárosi népdalénekesek működnek közre. 14-én a nemzetközi helyzetről ,ad tájékoztatást egy fővárosi

külpolitikai újságíró, 22-én pedig a gyarmati, ifjúság napja alkalmából rendeznek nagygyűlést. Érdekesnek ígérkezik az a találkozó, amelyen a volt alkoholisták baráti körének tagjai jönnek össze a népszerű orvossal, dr. Buga Lászlóval. A komoly zene kedvelőinek rendezik meg 25-én a MÁV szimfonikusok hangversenyét és 29-én a megyei zeneiskolák növendékeinek koncertjét. A derűt a 26-i munkavédelmi kabaré képviseli. A 27-í ankéten az új lakótelepek szociális és kulturális tervezési problémáit vitatják meg.

ban megelevenedik II. Fülöp Spanyolországának tarka élete, a spanyol világuralom kora.

Űj kiadásban jelent meg Tersánszky Józsi Jenő több . órása Űj legenda és más regények címmel. Remenyik Zsig- mond kötete, A keselyű többek között az elhunyt író két legszebb kisregényét, az Ag- rella emlékét és a Pernambu- coi éjszakákat tartalmazza. Űjra kiadták Jókai Gróf Be- nyovszki Móric című regényét, valamint Maupassant művét, az Erős, mint a halál-t.

Az ismeretterjesztő művek közül megemlítjük Peter Bols politikai riportregényét, amelynek A szálak Washingtonba vezetnek a címe és Paul de Kruif ismert könyvét, a Baci- lusvadászokat.

Az idegen nyelvű könyvek közül említésre méltó a Mark Lane klagt an című bécsi kiadású munka. A Warren-je- lentést elsőnek vitató amerikai ügyvéd műve ez az elnökgyilkosságról.

A mezőkövesdi gimnázium hat végzős osztályában 191 fiatal — hatvanhárom fiú és százhuszonnyolc lány — áll érettségi előtt. Az elmúlt hetekben hosszas megfontolás után valamennyien bejelentették pályaválasztási szándékukat, döntöttek róla, milyen formában szeretnének tovább tanulni, vagy hol szeretnének a termelőmunkába kapcsolódni. A diákok, mint Nagy István a gimnázium igazgatója tájékoztat, a korábbi évekhez képest reálisabban mérték fel a lehetőségeket, nem' utolsósorban saját képességeiket, tehetségüket.

Szá/Íiíiruinciiáriiian

elcntkczlcSi

Százharminchárman jelentkeztek továbbtanulásra. Ebben benne vannak az egyetemre, főiskolákra, egyéb felsőoktatási intézményekre, vagy szakiskolákba jelentkezők. Érdemes megfigyelni a' pedagógus pálya iránt megnövekedett érdeklődést. A tudományegyetemre pedagógusoknak tizennégyen, főiskolai továbbképzésre hatan, tanítóképzőbe tizenegyen jelentkeztek, óvónőnek is jelentkezett egy tanuló. Messze megnövekedett tehát a nevelői pályák iránti érdeklődés aránya a korábban nagyon divatos orvosi és jogász érdeklődéssel szemben. Akik nem tanulnak tovább, valami kereskedelmi, földművesszövetkezeti, erdészeti munkakört akarnak keresni. A tovább nem. tanulók többsége lány.

Természetesen még ez a százharminchármas szám is igen magas. Túl nagy a jelentkezés, és azzal kell számolni, hogy a továbbtanulásra eleve nem jelentkezőkön kívül még legalább ugyanannyian kimaradnak a felsőoktatásból, így a járás területén száznál több fiatal fogja keresni, érettségivel a tarsolyában, az elhelyezkedési lehetőségeket.

Sieves

az elhelyezkedési alkalom

A gimnázium igazgatója egészen a közelmúlt időkig hosszú éveken át a járási tanács elnökhelyettese volt, így tehát jó ismerője a környék munkalehetőségeinek, elhelyezkedési alkalmainak. A kép, amit az elhelyezkedési lehetőségekről fest, nem biztató. Az érettségizettek természetesen íróasztal mellé kívánkoznak elsősorban, azonban az íróasztal-lehetőségek a termelőszövetkezetekben szinte százszázalékosan telítettek, egyébként is a gimnáziumi érettségivel nem is alkalmasak a fiatalok könyvelőnek, vagy egyéb pénzügyi, számszaki munkakörbe. Akik az

5-f-l-es formában korábban gépjavítást tanultak, azok számára sem nyithat tárt kapukat a helyi gépjavító üzem, mert ott korábban megtelt a tanulólétszám.

Az intézet az elmúlt évben mintegy hetven üzemhez fordult megkereséssel, hogy végzett fiataljainak valamilyen álláslehetőséget biztosítson, de mindössze öl üzemtől jött válasz, az is nemleges. A többi megkeresett munkahely válaszra sem méltatta a gimnázium megkeresését. Az idén egyedül a Mezőkövesdi Szabó Ktsz kért egy műszerész-szakos fiatalt. A helyi földművesszövetkezet pedig ígéretet tett rá, hogy egy-két diáknak esetleg társadalmi ösztöndíjat biztosít a felsőoktatásban.

A tudásszint megalapozott

Mindez, bizony, édeskevés. Jó tanulók pedig a kövesdi érettségizők. A hat érettségiző osztály tanulmányi átlaga 3,34* de van olyan tanulócsoport is* amelyben 3,76 az átlagos eredmény. A tudásszint megalapozott hát, de ez nemcsak helyi jelenség, hanem országos. Emelkedik mindenfelé az átlagos tanulmányi eredmény, a tudásszint, mert fiataljaink érzik, tudják, hogy a továbbtanulási lehetőségekhez, mind pedig az elhelyezkedéshez a jobb tanulmányi eredmény, a több tudás az alapvető követelmény. Nagy hát a versenyt

Borongás kép

A Mezőkövesden végző és a helyben, illetve a környékbeli községekben lakó fiatalok közül többen mennének vissza esetleg a mezőgazdaságba is. Azonban a felmérések szerint* a helyi termelőszövetkezetek nem tudnak számukra folyamatos munkát biztosítani. Ugyanis a járás tsz-ei meglehetősen magasfokúan, 75—80 százalékban gépesítettek, s ez a gépesítés tovább /folytatódik. Igen nagy a munkahely-igény a járásban lakó nők között is. A munkaképes lányoknak, asszonyoknak, még a fele sem dolgozik. Félő, hogy ez a munkaerő-helyzet további elvándorlást eredményez, tovább növeli a Mezőkövesdről Miskolcra és az ország különböző városaiba járó ingázók amúgy; is igen tekintélyes számát.

Borongós kép alakult ki ü mezőkövesdi fiatalok pályaválasztási, elhelyezkedési lehetőségeiről. E nagy kiterjedésű és igen nagy lélekszámú, húszezernél több embernek otthont adó településen lehetőséget kellene találni rá, hogy több ember helyben találjon munkát, megélhetést.

Benedek Miklós

fimKiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiimiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiifii iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiifniiiiniiiiiiiiiiiiuitiittiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii uiigiiiiiiiiitimimiisiiiimiiiiiimiiiiifiiiiiiiiiiiim

Gulyás Mihály:

Ö# zsák krumpli

A

z öregember ásított. Hangot is hallatott, jólesőt, amitől másnak is megjönne a kedve az ásításhoz. Szája megteLt korareggeli napsütéssel. Kék párákat gőzölgöbt a föld. Az öregember szája is kék párát eresztett. Húzott kalapján, hogy szeme árnyékban maradjon, s elnézelődött. Lábánál kezdődött a szántás, darabosan, megannyi görccsel. Kő- hajításnyira már elsimultak a redők, a; szélesre tárt lapály kenyérhéjbarnán pirult a napsütésben. — Hajhaj — sóhajtotta az öregember teljesen értelmetlenül, mégis tétova gyönyörrel hangjában, s hogy öröme fokozódjék, újabb ásítást csikart ki magától. Kedvére való volt ez is, szeme is könnybelábadt tőle, sőt, édes ízű nyál csurrant szája szögletéből. Nem törülte le. Egyedül volt. Legeltette szemét a reggelen. Gondolatai még nem voltak, csak érzelmei, félig még odaát, az álombéli létben. Nem tudta volna megmondani, mit álmodott, de minden bizonnyal kegyes voLt hozzá az éjszaka, különben hogyan is ébredhetett volna ennyire frissen, pendülő elevenséggel. Látása éles, tekintete szárnyaló. Máskor meresztenie kellett a szemét, hogy ellásson a Bodrog-partig, most a Zemplén hegysor tintakék fűrészfogait is tisztán érzékeli a még lombtalan jegenyéken túl, meg tudná számolni a varjúfészkek fekete pöttyeit az ágasbogas topolyaiakon. Magától jött mosolyt sütött vissza a napra, háládatos érzelmesség- gel. — Adj még nekem, uram sok ilyen ébredést — mondta társalkodó kedélyességgel, mintha az úr mellette ülne, karnyújtásnyira.

Könnyedén felült. Csiklandós rándulások melengető huLlámai gyűrűztek porcaiból, mellében összesűrűsödtek, majd torka felé iramodtak. Az öregember elnevette magát, olyan önkéntelenül tört rá a nevethetnék, hogy képtelen volt elállni a hangok útját. Amint

elvonult róla a jóleső hangulat, megszokásból inkább, mint önmaga figyelmeztetésére, elültetett komorsággal dünnyögte: — Vesztedet érzed.

Ez volt az első olyan megnyilvánulása, mely posztját juttatta eszébe. Gyorsan, kapkodó sietséggel elhessentette azt a rossz érzést, mely gondolatai hátországából kerekedett, és azzal fenyegette, hogy könyörtelenül lerontja benne a reggel örömét. Hát nem hagyja, nem hagyhatja, hogy egy ostoba pillanat tönkretegye, kifossza, megkínozza. Öregember ö már, ritkán van része ilyen nyugodt ébredésben. A megszokás, az a rohadt megszokás küldte rá a félszet, az ősök kegyetlen sorsa, hogy még nevetni se mertek, mert jókedvük mögött mindig ott ólálkodott az ördög, vidámságuk örök ellentéte. Hát ő most megmutatja, hogy nem törődik az ördöggel — olyan jól aludt és oly kedves, megnyugtató ez a reggel, hogy az ördög nem is vetődhetett erre, az úr elparancsolta innen erre az éjszakára.

E

lőrébb hajolt ültében, és kezére vett a földből. Nézte kicsit, majd összenyomta. A rög nedvesen összeállt. Itt a vetés ideje, gondolta, de érezte, hogy gondolatai mögött más gondolatok vergődnek, kívánkoznak a napvilágra. Háta kemény krumplis zsáknak feszült. Oldalt fordult és tekintetét végigeresztette a regiment zsákon, mely kazalba rakva hosszan nyúlt el a földre rakott szalmán. A legvégső raktis mintha alacsonyabb lett volna a többinél.

Az öregember máris talpon volt, a friss ébredés szökkenésével tnappolta végig a zsákkazlat.

öt zsák krumpli hiányzott.

Az öregember lerogyott a maradék zsákha- lorara, & kereszitet vetett. Hirtelen nem gondolt semmire. Kezét ölébe ejtette, és csak bámulta az összetaposott földet. Később se nagyon gondolkozott, inkább csak érezte, milyen nagy csapás érte — kiforgatták egyetlen vagyonából, a becsületéből. Hét éve, uramisten hét éve őrzi a közös vagyont, sohase volt vele baj, el nem aludt. Egyszer elaludt, és most itt van kegyetlenül kifosztva, üresen, mint a levert fészek. Elküldte tekintetét a falu felé. és a Bodrog jutott eszébe, a mély, örvénylő víz, az se vallja meg titkát, hová tette, merre sodorta a belévetett követ. Nem kérdezheti meg a falut hová tette az öt zsák krumplit, kinek a pincéje nyelte el — amíg nem kérdez, őt. se kérdezi senki, megvan a becsület, ez a kényes, csak egyszer elhagyható portálva. De ő már tudja, hogy nincs meg.

U

jjad, mintegy maguktól, görcsösen ösz- szerándultak, körmei tenyerébe mélyéd- tek, s amikor tenyere szétnyílt, fehórlő pontok virítottak a viseltes bőrön. Keservesen felnyögött. Ki lehetett az a kutyaházi, aki az ő egyetlen vagyonkájára, becsületére tört. Hát szabad ilyent csinálni egy öregemberrel? A legközelebbi házak lakóit sorolta magában, méricskélte jellemüket, múltat-jelent egyaránt összevetett. Aztán haragosait vette sorra. Igen, van egy, egyetlen egy, aki megfojtaná egy kanál vízben, de hát az odább lakik. Igaz, hosszúak még az áprilisi éjszakák, ő meg aludt, mint a bunda, akár a szalmát is kihúzhatták volna alóla. Hogy mi ütött bele, a fene se tudja, talán az ördög — biztos az ördög keze van a dologban, az altatta úgy el, hogy ne vegyen észre semmit. Hirtelen eszébe jutott, hogy rá kellene kenni haragosára, attól minden kitelik, az olyan enyves- kezű. Nagyok a kölykei, egyszerre elvihet- ték mind az öt zsákkal.

Az öregember elgondolkozott ezen a lehetőségein, és az élet is visszajött belé. Hogyan terelje a gyanút haragosára. Hogyan is, hogyan is? Az istent hívta, de menten észbe kapott, hogy az úr ilyen sötét üzelmekre aligha vállalkozik. Hát akikor gyere te, sátán, okosíts meg te, a rossz álljon beléd, hogyan babráljak ki Iwragosommal... És sikerült kisütnie az ötletet. Megrakta zsebét krumplival, és elindult haragosa kertje felé. Talán tízméterenként elpottyantott egy-egy gumót, s amikor elérte a kertet, be akart dobni oda is egyet-kettőt, egy vonalba. De ekkor összetört benne a szándék. Keze, mely már- már lendülni akart, lehanyatlótt — s az öregember lassacskán megfordult. Szárnyaszegett, szomorú gondolatok indultak el benne, s amint jöttek, tolakodtak fölfelé, nehéz könnycseppeket sodortak ki szemeiből. Nemcsak gondolta, mondta is, elvéikor)yult, sírós hangon; ami eszébe jutott:

— Én már öregember vagyak, alig érek valamit. Magamra maradtam, mint a fcisuj- jam. Gyerekeim szétmentek a nagyvilágban, még levelet se menesztetlek apjukhoz, nemhogy látni, akarnák. Feleségem is itthágyott, befeküdt a földbe, hát' én is befekszem a földbe, mert minek már az ilyen vónségnek az ólet, ha becsület nincsen rajta. Aki elvette becsületemet, az életem is elvette. Hozzányúlt a közöséhez, hozzányúlt az én életemhez. Nem megyek én senki nyakára, az elnök szeme elé meg nem akarok kerülni. Hét éve. hét hosszú éve vigyáztam, amit rámbíztak. Rossz gazda voltam, rossz gazdája voltam a vagyonomnak, hát akkor...

Jött visszafelé az öregember azon az úton, melyen elpergette a bűnjelnek szánt gumói, felszedte, zsebébe rakta. Néha szeméhez nyúlt, törült rajta, s mert sáros volt a tenyere, ma- szatos lett az öregember képe. Ö nem látta saját arcát, - azt meg nbm kívánta, hogy másolt lássák. Ö már nem akar senkit látni, mert akkor kérdést tesznek föl neki, és ő tudja, hogy csak szégyene nő minden kérdéstől. Nem tud elszámolni az öt zsák krumplival, nem tud elszámolni telkiismeretével.

A krumplikazlaktól még egyszer rá- emelte tekintetét a falura. Hallgatagon, titkolózva gubbasztottak a házak a napfény záporában. Aztán megfordult, nekifor- dult a Bodrognak. Ment csöndesen, ráérősen. Nem szólt, nem kiáltott utána senki, egyedül volt a széles, nagy határban, egyedül, mint a kisujjam.

y

Mezőkövesdi érettségizők gondjai

új kötetének. Ugyancsak új regény Bruno Franknak, az életrajz-regények ismert írójának Cervantes című regénye. A nagy spanyol író életrajzáAz elmúlt hét könyvei közül több szépirodalmi újdonságra hívjuk fel a figyelmet. Dallam a falon túl a címe Nemes László, a népszerű regényíró