Észak-Magyarország, 1967. április (23. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-09 / 83. szám

Félteiken az ú| or§zágg;ynlé§ A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 18. paragrafus (5) bekez­dése alapján az országgyűlés alakuló ülését 1967. április 14-én, pénteken dél­előtt 11 órára összehívja. AB SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Vasárnap, 1967. április 9. XXIII. évfolyam, 83. szám ARA: 80 FILLER Isabelle Blume nyilatkozata a VDK-ban tett út fúrói Vasárnap délelőtt Szemtanúja voltam annak, hogy az Egyesült Államok egész Jndokínára kiterjeszti bűnös háborúját — mondotta Isabelle Blume asszony, a Béke-világtanács ügyvezető elnöke, aki néhány napra ha­zánkba látogatott. Vendégünk februárban a Béke-világtanács delegációjának élén a Vietna­mi Demokratikus Köztársa­ságban járt és most szemé­lyes élményeiről nyilatkozott. Kambodzsában fekete könyvet adnak hamarosan ki az imperialista agresz- szorok bűncselekményei­ről,. Megcáfolhatatlan tények bizo­nyítják, hogy az Egyesült Ál­lamok immár egész Délkelet­Azsia békéjét feldúlja. Dél­vietnami kudarcaiért a Viet­nami Demokratikus Köztársa­ság után Laoszon és Kam­bodzsán próbál elégtételt venni. Olyan figyelmeztetés ez a nemzetközi közvélemény, a béke-világmozgalom vala­mennyi részvevője számára, amelyet sem most, sem a jö­vőben nem hagyhatunk fi­gyelmen kívül. — A Vietnami Demokrati­kus Köztársaságban is meg­rendítő élményekben volt ré­szünk. Országjáró útjainkon lépten-nyomon a terrorbom­bázások pusztításai fogadtak bennünket. — Megdöbbentő volt lát­ni egy hazáját, szabadsá­Április 16—26: Moldavai kulturális napok Szombaton a Barátság Há­zában Kiss Lászlc< az MSZBT titkára tájékoztatta az újság­írókat az április ltí-a és 2<5-a között hazánkban első ízben Borra kerülő moldavai kultu­rális napok programjáról. El­mondta: a múlt év őszén a Moldavai SZSZK-ban meg­rendezett magyar kulturális napok viszonzásaként rendezi meg az MSZBT és a Hazafias Népfront a többi társadalmi és tömegszer^ezetekkel együtt­működve a moldavai kulturá­lis napokat, hogy ízelítőt adjon a legfiatalabb szovjet köztár­saság életéről, gazdasági és kulturális fejlődéséről. Az ese­mény-sorozat szorosan kap­csolódik a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 50. évfor­dulójához, a jubiláris év töb­bi eseményeihez. A baráti köztársaságból öt­tagú küldöttség érkezik ha­zánkba K. F. Iljasenko, a Moldavai SZSZK Legfelső Ta­nácsa elnökségének elnöke ve­zetésével. Velük együtt népes művészdelegáció is érkezik. A moldavai kulturális napok meg­nyitó ünnepsége 17-én, hétfőn este 7 órakor lesz a Vígszín­házban. Az ünnepi beszédet K. F. Iljasenko, a moldavai küldöttség vezetője mondja. gát, függetlenségét szere­tő nép megpróbáltatásait, szenvedéseit. De fölemelő az a hősiesség, példamutató bátorság, fegyel­mezettség, amellyel a vietna­mi emberek leküzdik a ne­hézségeket és szembeszállnak a betolakodókkal. — A Béke-világtanács el­nöksége nevében a közelmúlt­ban levelet intéztem a Nem­zetközi Vöröskereszthez. A nagy múltú szervezet rendel­kezésére bocsátottam a Viefc nami Demokratikus Köztársa­ságban összegyűjtött doku­mentumokat, személyes ta­pasztalataimat. Rámutattam: a bizonyítékok alapján nem odázhatják tovább, hogy állást foglaljanak a vietnami kérdésben. Az amerikai betolakodók há­borús bűnöket követnek el & vietnami nép ellen, s a pol­gári lakosság elleni -támadá­saikkal durván megsértik az 1925-ös genfi egyezményeket. (Foto: Agotlia Tibor) MepkezfiU i lengve! aa§y» barátáf apók Erem és ex libris kiállítás — Bemutattál a Bumerángot Április 20-án iii össze a termelőszövetkezetek országos kongresszusa j A mezőgazdasági termelő- i szövetkezetek I. országos kongresszusának előkészítő bizottsága ülést tartott. Meg­tárgyalta a kongresszus elő­készítésével kapcsolatos ta­pasztalatokat és tennivalókat. A mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek I. országos kong­resszusa 1967. április 20-án ül össze a Parlament kongresz- szusi termében. lengyel és a magyar nép barátságának jegyében szer­vezett miskolci és borsodi kulturális rendezvénysorozat nyitányaként szombaton,, áp­rilis 8-án délelőtt' sajtófogadás volt Miskolcon a Jereván bárban. A sajtótájékoztatón az új­ságírókon kívül részt vettek Miskolc és Borsod megye ál­lami és társadalmi .vezető szerveinek képviselői, művész­társadalmunk reprezentánsai. Dr. Tóth István, a városi ta­nács vb-titkára köszöntötte a megjelenteket, majd a hoz­zánk érkezett lengyel küldött­ség vezetője Edward Debicki, a budapesti Lengyel Kultúra igazgatója adott széles körű Befejezte munkáját a IV. Is hu fesztivál előzsiirije A ív. miskolci filmfesztivál előkészítő bizottsága Tok "Miklósnak, a városi tanács yb-elnökhclyet. lesének vezeté­sűvel ülést tartott. A bizottság ,8jai beszámoltak mindazok- r°l a feladatokról, amelyeket 02 előkészületi munkák során pl kellett végezniük. Berny,- ‘atták a bizottságnak azokat B dekorációs terveket, amelyek a . fesztivál homlokzatai, a színháztermet, a vitaklubok Oromzatait díszítik majd. A Bikei-es, ötletgazdag terveket török Zsolt dekoratőr készí­tette. ,. A városi tanács művelődés- Ogyi osztályának gondozásában készülnek már a különböző Plakettek és oklevelek, a meg­hívók és borítékolt. Készül a fesztiválzászló, s rajzolják a feszti válújság fejlécét. Egy­szóval nyomdában, s külön­böző műhelyekben lázas ütem­ben haladnak az előkészületek. Az előzsürl sem tétlenke­dett; gondos munkával kivá­logatta azokat, a híradó-, do- kumentum-, rajz:, riport» ég kisjátékfilmeket, amelyek a IV. filmfesztivál közönsége és természetesen a főzsüri elé kerülnek. Az idén még szigo­rúbb rostának vetették alá a versenyfilmeket; alig negyven alkotás került a fesztivál prog­ramjába. De így is remélhet­jük, hogy minden kategória, minden műfaj szolgál majd annyi meglepetéssel, izgalom­mal, mint az elmúlt évek fo­lyamán. Május 22-től 25-ig peregnek a versenyfilmek, 26-án retros­pektív programra kerül sor; a nézőközönség megismerkedhet, illetőleg újból találkozhat a miskolci filmfesztivál eddigi díjnyertes filmjeivel. Érde­kessége lesz az idei fesztivál­nak, hogy a tv-programot külön műsorban vetítik. Ko­rábban hírt adtunk róla, hogy a tv-filmek sugárzásához sa­játos miliőt biztosítanak; a nézőközönség több monitoron nézheti majd a fesztiválra ki­szemelt televíziós alkotásokat. A rendező bizottság a film- íebiüyált ünnepélyesebbé §zfe' retné tenni azáltal is, hogy jubileumi filmösszeállítást ve­tít a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója tiszteletére. Május 27-én kerül sor a zá­róünnepségre, az eredmény- hirdetésre és díjkiosztásra. A hagyományokhoz híven a kö­zönség ismét láthat egy csok­rot a díjnyertes filmekből. Ezt követően pedig a jelenlevők részesei lesznek egy új játék­film bemutatásának. Kialakult már a vidéki ve­títések rendje is. Az idén Bor- sodnádasdon, Mezőcsáton, Al- berttelepen és Mezőkövesden találkoznak az alkotók a film­kedvelő közönséggel. Miként az előző években, az idén is találkoznak a külön­böző műfajú alkotók, hogy megvitassák gondjaikat, az előbbrehaladás lehetőségeit. Ankétra ül össze a rajzfilm­szakcsoport, a hfradófilmesek szakcsoportja, és külön ülésen vitatja meg a tv szakcsoport a televíziós filmek gondjait. A IV. miskolci filmfesztivá­lon a közönség SfiJs ertjek^ filmmel találkozhat. Bemutat­ják többek között Kézdi Ko­vács Zsolt Egy gyávaság tör­ténete című kis játékfilmjét, amely nemrégiben részt vett az oberhauseni filmfesztivá­lon. Dargay Attila nevét jól ismerik a mozilátogatók. Gusz­táv ezúttal is megjelenik a fesztiválon. Korompay Már­ton Sámuel című filmje a vértesszőllősi ásatások világra­szóló leleteivel ismertetnek meg bennünket. Magyar József A látszat csal című publicisz­tikai hangvételű filmje a köz­élet bokraiba vezet bennünket. Kárpáti György Próbafelvétel című cinema verité filmje szintén részt vett nemzetközi filmfesztiválon, reméljük a műnek Miskolcon is sikere lesz. Vas Judit filmje, az Érettségi után szintén köz­gondjainkról beszél. Préda Tibor Beszélnek a gyerekek című alkotása ismételten egy sajátos világgal, a csökkent beszédképességű gyerekekkel ismerteti meg a nézőket. Ver­senyre lép Kovilsznay György■ a híres rajzfilmrendező is, filmjének címe: A napló. A versenyfilmeken kívül természetesen műsorra tűznek olyan alkotásokat, is, amelyek nem kerülnek a zsűri itélőszé- j ke elé, s az eddigi hagycumá- j nyoknak megfelelően bemutat­ják a külföldi filmalkotók magukkal holott munkait is. Párkány László j tájékoztatót a baráti lengyel nép életéről. Edward Debicki bevezető­ben megköszönte a rendező szerveknek a találkozó létre-, hozását s elmondta, hogy Miskolcra mindig is szívesen jönnek, mert a korábbi tea- gyei—magyar barátsági ren­dezvények Miskolc és Borsod megye népének igaz, őszinte szereteiét bizonyítják. Szólt az ezeréves Lengyelország mil­lenniumi ünnepségéről, a hat- esztendős ünnepi rendezvény- sorozatról, amelyen felmér­ték a felszabadulás óta elért fejlődést. Kiemelte, hogy 1945- ben milyen körülmények kö­zött indult el útjára Lengyel- ország, hogy a német pusztí­tás és a németek által kiürí­tett területek milyen nehéz feladat elé állították a szinte semmiből újra kezdő ország népét. Szólt az ipar 20 éves fejlődéséről is, megemlítve, hogy Lengyelország történeté­ben még soha nem volt pél­da ilyen nagyütemű iparoso­dásra. Űj iparág is jelentke­zett, például a hajógyártás, amely rövid idő alatt világ- színvonalra emelkedett. Ha­sonlóan nagy fejlődésről ad­hat számot a vegyipar is. Kulturális kérdésekről szól­va, beszámolt a sajátos len­gyelországi millenniumi em­lékműről”. Ez a millenniumi emlékmű valójában ezer isko­lát jelent, ugyanis az ország ezeréves fennálásának tiszte­letére tisztán társadalmi erő­ből, állami támogatás nélkül Lengyelország különböző hely­ségében ezer új iskolát építet­tek fel, ami 14 000 űj tan­termet jelent. A Lengyel Kul­túra tavaly ősszel megtartott kongresszusáról is hallottunk beszámolót. Különösen jelen­tős volt ez a kongresszus egyes művészeti ágazatok fej­lődése szempontjából. E kong­resszus jelentőségét, bizonyít­ja, hogy a tanácskozásokon Gomulka és Cyrankiewicz elv­társak is részt vettek. Len­gyelországban a kultúra köz­kinccsé tételében igen sokat segítettek a könyv- és olvasó­klubok, amelyek szinte min­den településen működnek, és a kultúra legeredményesebb i.ijesztőinek bizonyulnak. Edward Debicki elmondta, hogy a lengyel kulidra mun­kásai azt tekintik legfőbb fel­adatuknak. hogy először a ba­ráti népekkel ismertessék meg művészeti alkotásokon keress* tiil magukat, népüket, de eZ persze nem jelenthet elzárkó­zást a lengyel művészetnek más népekkel való megismer- telese elől sem. A baráti or­szágokban működő Lengyel Kultúra irodák alapvető fel­adata is ez, s ennek érdeké­ben rendeznek kia'Utásokat és egyéb olyan alkalmakatj amelyeken közelebb vihetik a lengyel kultúrát, a lengyel nép barátaihoz. Ugyanakkor a lengyel nép elengedhetet­lenül szükségesnek tartja * a kölcsönös megismerést, s ér­ért. van nagyfokú érdeklődés Lengyelországban a baráti népek kultúrája iránt. Széles körű külpolitikai tá­jékoztatást is kaptunk, amely­ben a Lengyel Kultúra igaz­gatója a lengyel népnek első­sorban a német kérdésben, különösen pedig az NSZK-val való kapcsolat kérdésében - el­foglalt álláspontját vázolta. Végül, megemlítette az április 16-án megrendezendő ausch­witzi emlékmű-avatást, amely egész Európának az ünnepe lesz, mert a földrész csak­nem valamennyi országából odahurcolt négymillió áldo­zatnak állít emléket. A sokrétű beszámoló után Papp Zoltán zongoraművész tolmácsolásában Chopin-mú- veket hallottunk, majd a résztvevők kérdéseire vála­szolva, adott további tájékoz­tatást Edward Debicki a len­gyel kulturális élet egyes résztevékenységeiről. Tizenkét órakor a Képcsar­nok Vállalat Szőnyi István termében nyílt meg a lengyel éremművészet és ex libris ki­állítás. Igen nagyszámú ér­deklődő előtt Hegymegi Ernő és Marínon Mária hegedüjá- téka vezette be az ünnepsé­get, majd Tok Miklós, a vá­rosi tanács vb-elnökhelyettese nyitotta meg a tárlatot. Szolt a lengyel és magyar kapcso­latokról, méltatta az érem- és' ex libris-művészetben jelent-' kezett. alkotói útkeresést, ri-í kereket, a lengyel mű\ . . y,ä I i I I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents