Észak-Magyarország, 1967. április (23. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-08 / 82. szám

eszakmagiarorszAg Szombat, 1967, á-prffis A ülao Ce-íun«; „toros áprilisa“ Mint a TASZSZ pekingi tu­dósítója megállapítja, egyre nagyobb méreteket ölt Mao Ce-tung csoportjának offen- zívája a politikai ellenfelek és mindenekelőtt Liu Sao-csi köztársasági elnök, valamint Teng Hsziao-Ping, a KKP fő­titkára és támogatóik ellen. A hivatalos propaganda ezt * félrevesztett kampányt „a hatalom megszerzéséért indí­tott döntő ütközetnek, vörös áprilisnak'’ nevezi. Decemberre összehívják az MTS II. kongresszusát Az MTS Országos Elnöksé­ge pénteken délelőtt a Nem­zeti Sportcsarnok vívótermé­ben tartotta meg az MTS Országos Tanácsa és a Ma­gyar Olimpiai Bizottság együt­tes ülését. Második napirendi pont­ként Egri Gyula, az MTS el­nöke az MTS II. kongresszu­sának összehívásával foglal­kozott. Mivel az MTS 1963. decemberében tartotta alakuló kongresszusát, ezért ebben az évben időszerűvé válik a II. kongresszus összehívása. Az MTS Országos Tanácsa december 12—13-ra hívja ösz- sze az MTS II. kongresszu­sát. Egy nap alaíi egy métert árad! a Sajó Az újabb esőzések követ- | keztébsn némileg rosszabbo- j dott a helyzet a borsodi fo- i lyók gátjain. Az Északma- I gyarországl Vízügyi Igazgató- ! ság pénteki tájékoztatása sze- j rint a Csehszlovákiában hűl- : lőtt nagyobb csapadék a Sa­jón is árhullámot okozott. Az .elmúlt 24 órában a szeszélyes • folyó Sajópüspökinél egy mé­tert áradt. További áradás esetén el keli rendelni az árvízvédelmi készültséget. Hatalmas vízmennyiséget szállít a kis Szerencs patak j is a Takta csatornába. A j Takta gátjain pénteken dél- í bén már el is rendelték az ! elsőfokú árvízvédelmi szolga- ; latot. A Bodrogon az apadás az esőzések miatt megszűnt. Fel- söbereckinél pénteken órá­kon át 589 centimétert muta­tott a vízmérce állása. Saj­nos a további apadás helyett itt is némi áradással kell számolni. A bodrogközi véd­vonalon, a most már felül­ről is átázott gátakon tovább­ra is nagy erővel folyik az árvédekezés. A nagy sár is­mét megbénította a gátakon a gépjármű-közlekedést. A Tisza árhulláma Tisza- palkonya alatt tetőzik, lejjebb még árad. A dél-borsodi fal­vakat védő gátakon rőzse- művekkel védekeznek a hul­lámverés ellen. Humphrey Párizsban Humphrey amerikai alelnök. pénteken délelőtt Nyugat- Berlinből Párizsba érkezett. Alig ért földet az orlyi repülő­téren az amerikai alelnök gé­pe, máris megkezdődött a tüntetés. A repülőtér épületé­nek teraszán gyülekező két­száz főnyi tömeg „Békét Vi­etnamnak!”, „Amerikai gyil­kosok, menjetek haza!” fel­kiáltásokkal és hasonló fel­iratú táblákkal „üdvözölte” Humphreyt. A riadó-rendőrség azonnal akcióba lépett, de a tüntetők elvegyültek a várako­zók között. Amikor Humphrey és kísé­rete elindult a város felé, a gépkocsikat tojásokkal és fes- tékes dobozokkal dobálták rneg. Megyei szakszervezeti küldöttértekezlet az építő-, fa- és építőanyagiparban Filrajegvzef Alibi a vizen és egyebek könyvelheti magában, hogy látta ezt a filmet is. hogy Itt kell megemlítenünk, hogy csütörtökön, a filmhét kezdetén a fenti krimi volt a két miskolci premier-mozi egyetlen új bemutatója. A hét premier-filmjei közül a Hogy szaladnak a fák! című magyar drámát csak ez után, április 11—12-én vetítik az egyik mo­ziban, míg a másik egy kasz- szasikeres bűnügyi vígjáték ismételt vetítés-sorozatával kezdte a hetet és az Üt a túl­só partra című új francia el­lenállási témájú filmdrámát csak április 10-től 12-ig tartja műsorán. « Kísérőfilmként vetítik a Ba­lázs Béla Stúdió fiatal alkotó­gárdájának Pékek című, kí­sérleti jellegű filmjét. Az Élet és Irodalom című lapban nemrég megjelent azonos cí­mű riport alapján készült do­kumentumfilm igen sajátos képnyelven mutatja be azt az utat, amíg a lisztből minden­napi táplálékunk lesz. Nagy­szerű portrék villannak fel közben, a munka egyes apró mozzanatai költői átfogalma­zást kapnak, s igen plasztiku­san érzékelhető a kenyérkészf- tés munkájának nehézsége. A film láthatóan kísérleti jellege megengedi azt az itt-ott érez­hető egyoldalú aspektust, amellyel a film készítői a té­mát megközelítették, s jobbára a teremtő munka nehéz olda­lát helyezték előtérbe. (bm) A Magyar Rádió inlskolci stúdiójának műsora (A 188 méteres hullámhosszon 18—19 óráig.) Hétvégi krónika. Látogatás az iskolában. Életképek. Akit már régen hallottunk. Borsodi földek, borsodi falvak. A közös és a háztáji. ■Magyarnóták, csárdások. Huszonkétezer szervezett dolgozó 136 küldöttének rész­vételével választották meg április 6-án, csütörtökön az Építő-, Fa-, és Építőanyagipa­ri Dolgozók Szakszervezetének Borsod Megyei Bizottságát. A BÁÉV székházában megtar­tott értekezlet, amelyen töb­bek között részt, vett fíárezi Béla, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Gyöngyösi István, a szakszervezet főtit­kára, Kopcsó László, az SZMT titkára is, voltaképpen az épí­tők nagy seregszemléje volt. Emri Lászlónak, a szakszerve­zet megyei titkárának beszá­molója és a 16 felszólalás szá­mot adott róla, hogy az épí­tők az elmúlt években új, vagy korszerűsített üzemek, új lakóházak, iskolák, bölcső­dék építésével, kulturális lé­tesítményekkel vésték kezük nyomát a rrmcye „testére”. ® A szakszervezethez tartozó építő-, fa- és építőanyagipari vállalatok mintegy 24 ezer dolgozójának tevékenységét nehéz summázni. Többek kö­zött a második ötéves terv­ben építették fel a BVK pvc- üzemét, a TVK nitrogénmű­trágya-gyárát, átadták a drót­gyár új üzemcsarnokát, re­konstrukción vettek részt az OKÜ-ben, az LKM-ben, fel­építettek 24 242 lakást, építet­tek 33 kilométer utat, 30 ki- .ométer gyalogjárót. Emri László beszámolt arról is, rogy jelentős változás történt az építőipar szerkezetében. A íagyományos építés helyett nindinkább áttérnek a szere- őípari jellegű, korszerű épi- ;ési módszerekre. Jelentős /éltozás történt az emberek­ben is. Ez megmutatkozik a izocialista brigádmozgalom fejlődésében, amelynek foko- :ataként, mint például a Hol- óházi Porcelángyárban, a szocialista vállalat cím ki- irdemlését tűzték ki célul. A változás megnyilvánul az emberek felelősségérzetében s. Egyre nagyobb tért hódít léldául a garanciavállalás. — Vállalatunknál — mon- lotta Szabó László, a BÁEV lolgozója — 21 Ifjúsági bri- ;ád működik. Közülük 8 már ;aranicalevelet ad. Czabala Bertalan, a Hejő­:sabai Cementmű dolgozója írről számolt be, hogy két ve még csak két brigád, ma i dolgozók 60 százaléka kő- ött szocialista szerződést. A nű alapanyagát adó kőbánya tavaly is jelentősen túlteljesí­tette feladatát, s az idén már négy és fél ezer tonnával többet adott a tervezettnél. • A vitában egyik fő kérdés­ként az szerepelt: ma már az elmúlt időben is. de különö­sen az új mechanizmusban szinte elemi követelmény a szakszervezet és a gazdasági vezetés együttműködése. Aío- gyorósi Károly elmondotta, hogy a BMV-nél ez az együtt­működés megvan, a műsza­kiak bátran támaszkodnak a szervezett dolgozók kezdemé­nyezésére. — Ez az együttműködés — mondotta — tavaly 25 millió forint értékű tervtúlteljesítést hozott. Domoszlai Rezső arról be­szélt, hogy néhány éve a Sa- jószentpéteri Üveggyár akkori vezetői nem vették figyelem­be a dolgozók javaslatait, ké­réseit. A termelés messze a kívánt alatt maradt. Az új vezetés többet törő­dik az emberek sorsával, fi­gyelembe veszi a kezdemé­nyezéseket. Az együttműkö­dés jó, a szakszervezet tudta nélkül nern döntenek emberek ügyében. Mi a kihalása? Ta­valy 25 millió forint értékben teljesítették tűi feladatukat. És hogy igénylik-e az együttműködést a gazdasági vezetők? Erre több felszóla­lóval egyetemben Márton Já­nos, a Borsod megyei (taná­csi) Építőipari Vállalat igaz­gatója igennel válaszolt. Azt is elmondta, hogy az együtt­működéshez egyenlő part­nerre van szükség. — Két éve — mondotta — a vállalat szakszervezeti szer­ve nem volt partner. Ennek kihatásaként mindent magam akartam megoldani. De a gazdasági vezetésnek szüksége van a szakszervezetre, enél- kül nem tudja megoldani a feladatokat. Az együttműködés ma már jó, s kihatása mind a ter­melés, mind az emberek gondjainak megoldásában rea- lizálódik. © A vállalatok, a 36 szak- szervezeti alapszerv működé­sében itt-ott társadalmi és vállalati gondok várnak meg­oldásra. Egyik ilyen társadal­mi gond a lakáskérdés. Eb­ben nem tudták kellően ki­elégíteni az igényeket és az eddigi módszer szerint a jö­vőben sem tudnák. Ez tette szükségessé a Miskolci Ház­gyár építését, valamint a! építőipar szerelő jellegének további fejlesztését is. Van­nak gondok a minőséget ille­tően is. A beszámolási idő­ben például 100 ezer tonná­val nőtt a cement, 14 millii darabbal a téglatermelés. Ánl a tégla minősége nem meg­nyugtató. És nem mindenéig megnyugtató a szociális ellát tottság. Egy sor munkásszál-j lót, fürdőt építettek, de is van, ahol a legelemibb igényeket sem elégítik ki. — A tállyai kőbányában mondotta Tóth József — 404 ember dolgozik. Itt nemcsak öltöző. de még jó ivóvw sincs. Tarcalon a 75 milliói beruházás alkalmával elfeled»! keztek az öltözőről. És a zó ff sem építettek. Hulnyik László arról szólt! hogy van az ÉPFU-nak Mis*| kolcon egy ideiglenes jellegi gél működő kavicsbányája»! Összerakható és szükség esM tén gyorsan elszállítható zári barakkot szeretnének ide hozz ni. A városi tanács nem énl gedi. Azaz. vagy korszerig építenek, vagy csak olvaö színszerűséget, amelynek nincí oldala. Egészségügyi okokból»: De hát, mennyivel egészségei sebb az. hogy ez a csaknerf 200 ember ilyen esős időbeni helyiség hiányában a szabad ég alatt ázik? A tájékoztatóban, a vitá-J ban sok szó esett az új rn®j chanizmusra való felkészül lésről. Erről beszélt Gyöngyfa si István is. Hangsúlyozta hogy már most és a követke-, ző időben nagyobb feladatok, hárulnak a szakszervezeti, szervekre is. Fokozott méf'j tőkben kell eleget tennie kel-! fős feladatának: mozgósítani kell a népgazdasági feladsi tokra és védenie a dolgozó^ érdekeit. Bővül a szakszerve­zet jogköre, de bővül felelős­sége is, hiszen a szakszerve: zeti szervek anyagilag nem» politikailag és erkölcsileg azonban felelősek a vállal®! működéséért. Annál inkább nő felelősségük, mivel a vál' lalat munkaidő rendjének alakítása, a munkaidő csök­kentése, a foglalkoztatottság biztosítása a helyi vezetők szervek feladata. Ezért ne gyobb önállóságot kell bizto­sítani a műhelybizottságok' nak, a főbizalmiaknak, a bh zalmiaknak egyaránt, hoff eleget tehessenek a megnőve kedett igényeknek. A mozivásznon es a teievi- Kló képernyőjén mind gyak­rabban jelentkező bűnügy történetek, a krimik sokfélt hatással vannak a nézőkre Jóllehet ezek a hatások nerr mind pozitívak, jelentkezik olyan igény is, hogy a gya­korlott mozilátogató az adott ■műfajon belül mindig jobbat érdekesebbet. izgalmasabbat újszerűbbet kíván, s ha az újonnan látott bűnügyi törté­net visszalépést jelent a ko­rábbi krimi-históriákhoz ké­pest, bizony elégedetlenül jön ki a moziból. A csehszlovák filmgyártók új krimije, az Alibi a vizen érdekes ötletből indul ki: egy filmrendező arról akar filmet készíteni, miként nyomozza ki a rendőség egy lány eltűnését, E célból egy lakóhajón elrejt egy fotomodellt, s a cinema verité módszereivel, rejtett kamerákkal próbálja nyomon követni a lány utáni kutatást. Arra aligha számított, hogy a lány valóban eltűnik, sőt annyira eltűnik, hogy a hajó­val együtt a tó fenekéről ke­rül elő — holtan. Ennek a bűnesetnek nyomozása képezi a film történetét. A film te­remtői mindent bevetettek: szerepel benne többek között egy bizonytalan egzisztencia, aki szerelmi kalandokra szok­ta bérbeacíni hajóját, van fo- teművész, aki művészi aktfo- tokon kívül pornográf játék­kártyákkal is foglalkozik, van szerelmet zsaroló kritikus, új „tehetségeket” kutató film­rendező, féltékeny primadon­na, zug-találkahelyre járó közéleti férfiú és sok egyéb És persze szerepel a filmben két derűs szuper-detektív akik mintha valami régi nyu­gati krimi-karikatúrából lép­tek volna át a szocialista; Csehszlovákia rendőrségébe. ! Ennek ellenére a film lapos, fordulatai csaknem teljesen', érdektelenek, a lankadó ér-» deklődést a rendező igen] gyakran az aktf ótokkal ki-» vánja ébrentartani, végül pe-; dig a két nyomozóról olyan! összkép alakul ki, hogy nehéz- hinni logikájuk sikerében, a! film végén persze fény derül» ti bűntényre, a néző meg el-] lllllllí £9 MODK/I Dokuraentumregény Vagy maga még mindig hlí a végső győzelemben? — A Führer kijelentette . • — kezdte volna az ügynök, d HöttiL nem szerette a sok b* szédet — A Führer beszéded a if megeknek szólnak, de nem n! kém! Sőt- még magának sei* A háborút elvesztettük, ez fal* tűm. Ügy kell befejezntin'1 hogy mégis nyerjünk valami1 ez is faktum. Nekünk M* gyarországra szükségünk va< mint hadszíntérre. Az őrt kormányzó tegnap bizalr’ embereivel tanácskozott, o! volt Lakatos miniszterehiöt Csatay hadügy miniszt«1 Hennyey külügyminiszter, Vő rös, a vezérkari főnök, Amb rózy, a kabinetiroda vezetői és Vattay főhadsegéd. Elhati rozták, hogy fegyverszünet* kémek az angolszászoktól. MÍ jelentették nekünk. — Kicsoda? — érdeklődő11 Pejacsevich. M e-m hiszem, hogy a kő* tünk lévő kapcsolatok nak használna, ha mai! olyasmi lránt érdeklődik, a.r* csak ránk tartozik — utasítót^ rendre Pejacsevichet Hötti. ■' Ez esetben azonban a forrt1- nem titok, megmondom. Maf' Hoi-thy. Tegnap hívatta Vé essenm-ayert és Greiffenbergs* aztán közölte velük, hogy ne? tudnak tovább ellentállnl. * dél-kárpáti erdei hágók orosz kézen vannak, a nérrt«' tek képtelenek őket feltártál'’ Veessenmayer tegnap még kJ' tonal segítséget ígért, alkudé zott Lakatossal és Vörössé'’ de aztán ma délelőtt felkereé te Lakatost »Alaposan mcí' mondta neki a, véleményét !r'" ÍFolytotjeA) kai és az amerikaiakkal — folyatatta Pejacsevich. — Ifjú Horthy Miklós kifejtette ne­kem ... — Jól ismerjük azt a hülyét — jegyzete meg Hötti barátság­talanul. — Nem hiszem, hogy valami újat tudna róla mon­dani. Egyébként mikor utazik? — Szeptember 10-én, va­sárnap indulok — válaszolta Pejacsevich. — Van valami kívánsága, Sturmbannführer? Szívesen teljesítem. Valami­lyen szép képre, vagy ilyesmi­re gondolok... — Óh, nem — intette le Hötti. — Térjünk a tárgyra! — Ami az ifjú Horthy Mik­lóssal való beszélgetésemet il­leti ... — készségeskedett Pe­jacsevich. — Egy lokálban ta­lálkoztunk és... — Ne folytassa — mosol yo- dott el gúnyosan Hötti. — Ter­mészetesen tökrészeg volt Me­gint tökrészeg. — Ivott valamit az biztos. Elmondta, hogy apja Laka­tossal, Csalayva], Hennyeyvel és másokkal tárgyalt. Elhatá­rozták, hogy fegyverszünetet kémek... — Ezt már reggel jelentet­ték nekünk! — közölte kurtán Pejacsevichcsel. — Az ilyes­fajta fecsegésnek nincs sok ér­téke. Különben is megtalál­juk a módját hogy véget ves­sünk ennek a hintázásnak! Pejacsevich a kezét tördelte. — De a hadihelyzet... Már a bolgárok is fegyverszünetet kértek. A románok, a finnek abbahagyták... — Amikor Paulus 6, had­serege Sztálingrádnál elveszett már nem lehetett kétséges a badihelyzet alakulása — in­tette le Hötti Pejacsevichet ~ — A 89-es megjelent. — Küldje be — intett Hötti. A titkárnő kiment, Peja­csevich széles, barátsá­gos mosollyal lépte át a küszöböt de Hötti hivatalos arckifejezését látva, el bátorta­lanodon. Mivel Hötti nem állt fel, nem is kínálta hellyel, megállt két-három lépésnyi távolságban az ajtótól, mint­egy öt méternyire a Sturm­bannführer íróasztalától. Hötti — még mindig ülve — kelletlenül nyújtotta előre a kezét. — No, jöjjön csak. Pejacsevich közelebb lépett, s Hötti kezet fogott vele. Az­tán egy kézmozdulattal he­lyet mutatott neki az íróasztal előtti széken. — Nos? — Nagy hírem van, Herr Sturmbannführer! Szenzációs hírem! — Mondja, hallgatem..; — Arról van szó, hogy Horthyék különbékén speku­lálnak ... A németek magyarországi kémíőnöke, ha lehet, még únottább arcot vágott, mint amilyennél addig ült — ... Az a tervük, hogy kü- lonbéJséit kötnek as angolok­belgrádí központja. A front közeledett Jugoszláviához, egy­re Inkább égett a talaj az ot­tani megszállók lába alatt, s a Gestaponak minden rendű és rangú ügynököt mozgósíta­nia kellett, hogy legalább va­lamilyen eredményt elérjen az ellenállási mozgalom el­len. Az új horvát követ és ta­nácsosa már az előző nap, szeptember 7-én be is mutat­kozott a kormányzónál. Pe­jacsevich néhány napon belül elhagyja a magyar fővárost. Vajon milyen jelentenivalója lehet búcsúzóul ? Hötti leült az íróasztala mö­gé, hogy megfelelő pózban fo­gadja a látogatót. Alapjában véve barátságos természetű ember volt, kellemes társalgó, de vigyázott, hogy viselkedé­sével is hangsúlyozza a közte és partnerei között lévő vi­szonyt. Pejacsevich hiába gróf, hiába diplomata, ebben a szo­bában, Schulhoff Lajos egykori tulajdonát képező Dísz tér 7. szám alatti házban, amelyből a megszállás után azonnal ki­költöztették a háztulajdonost, s amelyben Hötti az irodáját rendezte be, csak egyszerű i ügynök. A titkárnő jden&attan 2. 1 ß Sturmbannführer hallót- j ta, amint a ház nehéz , vaskapuja becsapódik. . Órájára pillantott — egy ne- ‘ gyedórával valamivel több telt * el azóta, hogy Pejacsevichcsel ' befejezte a telefonbeszélgetést. * Nem kétséges, a horvát kö- í vetségi tanácsos érkezett. j Követség! tanácsos? A 89-es s számú ügynök. A gróf már 1 régóta a Gestapo nyilvántar- j tásában szerepelt. Már odaha- e za, a Pavelics-féle fasiszta i horváth államban különböző 1 szolgálatokat tett a Gestapo­nak, abban az időben, amikor j Hötti még Bécsben ült és bal- f káni ügyekkel foglalkozott. \ Amikor megkezdődött Magyar- < ország megszállásának élőké- c szításé, éppen Hötti elhatáro- s zására és beavatkozására ne-; í vezték ki Pejacsevichet a bu- í dapesti horvát követségre. A 1 tőle kapott értesüléseket jól t fel tudták használni az élőké- t szülétek, a listák összeállítása s során. Most Pejacsevich haza- s utazni készük lecserélték a kö- 1 vétség személyzetét Höttinek i már nem volt többé szüksége r Pejacsevichre Budapesten, an- i nál inkább kérte őt a Gestapo

Next

/
Thumbnails
Contents