Észak-Magyarország, 1967. április (23. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-07 / 81. szám

4 ÉSZAK MA GTAROKSZÄG Péntek, 1367, április T. Épült 1962—63-ban, a mis­kolci MÁV építési főnökség kezdeményezésére, a MÁV Tervező Intézet tervei szerint. Az országban a legelső korsze­rű vasutas munkásszállás. En­nek példájára létesítették a budapestit (Kelenfoldön) és a debrecenit Hogy miért éppen Miskolc volt a kezdeményező, annak több oka van. A faluról be­özönlő munkásság ezrei közt a. vasutas dolgozók létszáma is itt érte el a csúcsot. Be- áramlási számuk hatvanas éveinkben eddig 1800—2000-re tehető — zömmel vasútépítők (1400 körül). Elhelyezésük rendkívül nagy gondot jelen­tett az igazgatóságnak. Ä vá­ros különböző pontjain részint laktanyaszerü felvonulási épü­sednek a belső szórakozó he­lyek. Külön élmény belépni egy-egy hálószobába. Ezek a helyes térelosztású, függönyö- zött szobák szanatóriumi pi­henőhelyeknek beillenének. A fürdők, mosdók, étkezők is a korszerű követelményeknek felelnek meg. Ehhez az épületkörnyezet­hez kellett a vezető ügybuz­galma, embei'közelsége, az a nevelői rátermettség, mely egészséges közszellemet képes kialakítani. Szerencsére a munkásszállás gondnoksága már az induláskor biztosított volt. Kiss György és felesége, midőn gyermekükkel együtt beköltöztek, s átvették az ál­landó és az ideiglenes mun­kásszállás vezetését, kész terv­vel indultak: a szálló és az nos iskola VII. osztályát — a vizsgázottak szerény keretek között megvendégelték a meg­hívott pedagógusokat, a gond­nokságot, a szakszervezetet. — Ugyanitt megy tovább a VIII. osztály is, most már 20-ra gyarapodott tagsággal. A tanulásvágy nem ismer leküzdhetetlen akadályt. Vol­tak olyanok, akik még a fagy­szabadság idején is be-beutaz- tak, hogy el ne maradjanak tanulmányaikban. Újabb eredmények és ter­vek: 1966. október 10-től a MÁV-telepi üzemi konyha be­kapcsolódásával megkezdődött a napi egyszeri meleg étkez­tetés, jelenleg 100—120 igény­Sáíoraljaújhelyi diáitok sikere Szép sikerről érkezett hír a szakma kiváló tanulója egyik országos versenyéről: a sátor- ! aljaújhelyi II. Rákóczi Ferenc Élelmiszeripari Szakmunkás- képző Iskola sütőipari tanulói első díjat nyertek. A brigád tagjai: Ferkovios Zoltán, Má­tyás Gábor, Nagy László. Ok­tatójuk Kovács István, sütő­ipari szakmunkás. A győztes diákok szakmunkás bizonyít­ványt kapnak, és két hetes külföldi üdülésen vesznek részt Az első helyet az egyéni versenyben Nagy László sze­rezte meg. Helyezést értek még el a versenyen és szak­munkás bizonyítványt kaptak: Özsvári Karolina, Seres Erzsé­bet. Oktatójuk Hrabovszki László sütőipari szakmunkás. nuiimmuimmmHiiimmiimimiiimmmimnmimmiimiimiiim 2 De még mekkora méreg! _ — Ismerőssel akadok össze, bosszús az arca.. — Mi baj? 3 — kérdem. 3 Sorolja: 3 Mérget, raktak ki a kamrába, hogy forduljanak fel 3 tőle az egerek, de hát valaki nyitva felejtette a kam- 2 letekben (Avasalja, Diósgyőr), részint magánházaknál (Mar- tintelep), részint a pályateste­ken a mozgószolgálathoz kap­csolódva, e célra módosított X’onatkocsikban kellett elszál­lásolni az embereket. Legége­tőbb gondot a magáriházi „ma­szek” szállások jelentettek — érthető okokból. Felszámolá­suk a MÁV Igazgatóság és a szakszervezet egyik fő szociá­lis programjává vált. A kor­szerű munkásszállás létesíté­sének döntő körülménye a Ti­szai pályaudvar 1962-ben meg­kezdődött, kél évre tervezett elépítése volt. Vidékről (Bod­rogköz, Szabolcs, Heves) a vasútépítők százai érkeztek. Elhelyezésükről gondoskodva, számítani kellett egy részük további ittmaradására is. Ez­ért egy állandó és egy ideig­lenes munkásszállás építése kezdődött, meg az építési fő­nökség területén. Az építkezés .1963 márciusában fejeződött be, s a berendezett szállás már a tavasszal meg is nyílt. Az állandó szálló fejenként 105—125 forintba (a rezsi 275 forint), az ideiglenes szálló fejenként 50—70 forintba ke­rül havonta. Maga az állandó szállás vá­rosunk szembetűnő épületei­hez tartozik. Nagy _ területet uraló, kétemeletes épület. A Tiszai pályaudvar közelében, a Szí nva végső szakaszánál büszkélkedik. A térbeli elemek helyes aránya, a vonalak egy­szerű összhangja már külsőleg is jól mutat. Hát még a bel­seje! Kényelmesen bútorozott, ízléses festmény-reprodukciók­kal, szellemes kontúrkézi­munkákkal, virágokkal díszí­tett termei, folyosói, szobái valóságos üd ülóhelyiségek. Van 43 négyágyas szobája, van. hi­deg-meleg zuhanyozó-fürdője, mosdója, öltöző, toalett, étke­ző. Befogadóképessége: 160 Személy. Van az első emeleten előadóterme televízióval, a földszinten klubszoba rádió­val, olvasóterem, könyvtár le­mezjátszóval. Az. emeleti fo­lyosók középső szakaszai is társalgóknak vannak beren­dezve. A belépő szemlélőnek mindjárt az a benyomása, hogy Szabad idejükben az ittlakók egyszerre több b^yiségben üdülhetnek, szórakozhatnak. Valóban, estédként be is népe­emberek gondozása egymástól elválaszthatatlan feladat. Mint mindenütt, a kezdet itt is ne­héz volt. A város és a falu közt vándorlő, helyét kereső munkásember eligazítása és bekapcsolása az új környe­zetbe, nem volt könnyű. A házirend ismertetésén túl meg kellett, fogni minden le­hető eszközt, mely az adott környezetben a népnevelés ügyét szolgálta, gondolva itt az emberekkel való egyéni és közösségi foglalkozásra. A rendre, a tisztaságra, az álla­mi vagyon rnegkímélésérc való egyéni ránevelés volt az alap. Erre épült a többi. Az alakuló kollektíva részére a gondnok­ság bevezette a házi ismeret- terjesztő előadásokat egészség­ügyi-erkölcsi kérdésekről, a családvédelemről, az üzemi munkákról, a balesetek elhá­rításáról. a józan, takarékos életmódról. Mindezeket vetí­tett képekkel szemléltették. Kiss Györgyék már az ele­jén felfigyeltek a szállás új lakóiban szunnyadó belső ér­tékekre, az ottlioniasság, a szálláshely vonzóvá tételének spontán megnyilvánulásaira, s a szellemi igények fokozatos jelentkezésére. A tagságban már kezdetben megvolt a haj­lam a szálló díszítgetésére. A szabad időben a Béke téri (ez­előtt Búza tér) céllövő bódék­ban egymással versenyezve elnyert olcsó, színes papírvi­rágokat behozták, s felhasz­nálták szobadíszítésre. Ezek helyébe kerültek a már emlí­tett dekoratív eszközök, köz­tük az élenjáró munkabrigá- dok kitüntető oklevelei, me­lyek nemcsak szépek, hanem ösztönző hatásúak is. Az em­berek megszokták az ízléses öltözködést. Ha a munkaru­hák, a pufajkák a napi munka végeztével lekerülnek, a tisz­tálkodás után átöltözött mun­kások csinosak. A szálláson legtöbbnek két-három öltözet ruhája van. Úgy lépnek ki in­nen az utcára, mint a tiszt­viselők. S így, átöltözve ül­nek le a szállóban olvasgatni, tévét nézni, rádiózni, sakkoz­ni, vagy előadást hallgatni. Ta­valy megkezdődött az esti is­koláztatás. Idén márciusra fe­jezték be tizenhármán a MÁV-telepi iskola egy kihe­lyezett osztályaként az általán lő számára a heti munkana­pokhoz mérve hetenként ösz- szesen 1800—2000 forintért. Könnyű kiszámítani, milyen olcsón, kedvezményesen jut­nak hozzá A szállásterületet parkosí­tották. Itt épült meg a teke­pálya is. A gondnokság már szervezi a városnéző sétákat, kirándulásokat, múzeumláto­gatásokat. Az ideiglenes szállás helyén az űj ötéves tervben új, állan­dó emeletes épület létesül, a szociális jellegű igények ki­elégítésére nagyobb méretű konyhával, étkezővel. 1963 tavaszán a MÁV fel­sőbb szervei némi aggodalom­mal adták át a szállót rendel­tetésének. Hogy fogják meg­becsülni? Mi lesz itt egy év múlva? S már az első év meg­adta rá a választ. Az a belső és külső rend, fegyelem ala­kult ki, amelynek helyességé­ről az emberek meggyőződtek, s ma már jó példával egymást nevelik. Az együttélés rendje szokássá vált.. A közhangulat kitűnő, A kulturális igények tudatosan jelentkeznek, kielé­gítésük jó úton halad. Jutott-e megbecsülés a szál­lás vezetéséért, az itteni belső építő munkáért? Igen: elisme­rés a felsőbb szervek és sze­retet, ragaszkodás a szállás lakói részéről. A virágok, ké­pek közt jóleső érzés látni a gondnoki iroda falán a kitün­tetést: „KISS GYÖRGY KI­VÁLÓ DOLGOZD.” S a szál­ló munkásai? Büszkék rá, hogy Kiss Györgyék megte­remtették második otthonukat. Egy-egy előadás, vagy közös tévénézés közben mindig kö­rülveszik őket, s apró figyel­mességekkel, ajándékokkal kedveskednek. Ennek egyik legszebb példája, jelképe: Szentmihályi János bácsi, gá- vai vasútépítő remekbe készült kézimunkája, a szépmívesen kidolgozott vasalt tojás. Ott díszük, ott függ az egyszerű ember ajándéka az iroda fa­lán, köze! a „Kiváló dolgozó” oklevélhez. Lajos Árpád Vigyázat, I méreg! 1 Az idén elkészül a ba^oszogedi ú; islio'a Sajószögeden az elmúlt év­ben kezdték meg a csaknem kétmillió forintos költséggel készülő új iskola építését. A korszerű, emeletes létesítmény átadását több falu tanítója, tanulója várja, hiszen a hely­belieken kívül nagycsécsi és sajóőrsi diákok is járnak ide. Jelenleg a művelődési otthon klubtermét is Iskolának hasz­nálják, mivel kevés a tante­rem. Az új iskola építését a falu lakói társadalmi munkával is segítik. A Stúdió 19 Budapestre ítészül A nagy utat bejárt s kevés patrónussal találkozó Stúdió 19 néhány év elmúltával sem ve­szítette el kedvét, lövőbe ve­tett hitét. Többszöri megtor­panás után most a Stúdió 19 rádiófelvételre készül, Buda­pesten szakmai közönség előtt mutatja be tudását. A mai na­pon sorra kerülő meghallgatás azért is érdekes számunkra, mert. ettől függ, hogy a Stú­dió 19 részt vehet-e m.ajd az országos tánc- és dzsessz-zenei fesztiválon. Őszintén drukko­lunk a kitűnő együttesnek, s reméljük, hogy budapesti si- j kereik, az. ezt követő rádió- és j tv-meghívások gondolkodóbbá j teszik mindazokat, akik anya- j gi vonatkozásban is pártfogá- j suk alá vonhatnák a lelkes! gy Úttest I raajtót. és a tyúkok fordullak fel, tizenegy tyúk E Számolgatok magamban.- mennyibe is kerülhet tizenegy ™ tyúk, kb. 20 kilogramm — leg- " alább ötszáz forint, a. szabad­at piacon jóval többe. Egy óvat- ~ lan pillanat, a kamra-ajtó Ilya­'S va marad, és a tyúkok neki- 5 esnek az egyébként jóízű mé­ri regnek. s Igen, igen, vigyázat,, mert méreg? E Az egyik községben az clföldelt krumplihoz féreg- E irtószert ásnak be, körös-körül a prizmához, hogy az E egerek ne férjenek a burgonyához. De valaki meg- = feledkezik róla, hogy méreggel van dolga, a. maradékot ™ otthagyja. Jönnek a tyúkok kapirgálni, rátalálnak a E mérgezett takarmányra, jóllaknak belőle — itt tizen- E négy jobb sorsra érdemes állat hull el. Más példát is tudok rá, hogy nem megfelelően tá- E rolták a féregirtószert, és húsznál több baromfi pusz- 2 tulásál okozta a nemtörődömség. Nemrégiben ív-riportot láthattunk egy súlyos sze­2 rencsétlenségről — egy gyermek halálát okozták feie­rt lőtlen emberek. E A ludas itt is a méreg volt. E Mezőgazdaságunk egyre több vegyszert vesz igénybe, E a kemizálás térhódítása szemünk láttára megy végbe. E Sajnálatos azonban, hogy falusi lakosságunk egyelőre E nincs felvértezve a vegyszerek használatával kapcso- ~ latos tudnivalókkal. Arról is tudomásom van, hogy az ~ egyik termelőszövetkezetben a vetőmag csávázásihoz 3 használt vegyszert tehénistállóhoz tartozó helyiségben E tárolták, s csak az állatorvos határozott fellépésére 2 rakták el máshová. Ha létrejön a mérgezés lehetősége, § aligha vitatható, hogy ez a lehetőség valósággá is vál- E hat. Nos, a vegyszerek használata tömegméretekben ~ hozza létre ezt a lehetőséget, ha nem gondoskodunk E szabályszerű alkalmazásukról, tárolásukról. Egy fele­st dékeny ember súlyos balesetet idézhet elő, különösen E akkor, hogy ha nincs tudatában felelősségének. Bár merésznek látszik a párhuzam, én szívesebben E hallanék ismeretterjesztő előadásokon elsősorban E ilyesmiről, mint esetleg a világűr meghódításának né­zi hézségeiről. A világűr messze van tőlünk, a vegysze­rt rek azonban — hogy úgy mondjam. — „testközelben” 2 vannak, meg kell hódítanunk azokat. A meghódítás 2 alapja maga a megismerés. Mezőgazdaságunk új esz- 2 közök sokaságát kapja, anélkül azonban, hogy koráb- 2 ban megszerezte volna azokat az ismereteket is, ame- E lyekkel hatalmában tarthatja e tudományos eszközöket. E Ügy vélem, a falusi ismeretterjesztő tevékenységnek E lépést kell tartania az új eszközök terjedésével — sőt, E nem ártana, ha meg is előzné azt. 31 2 G. M. 3 jTiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiimmiiiiiiimiimiiiiiiiiiiiiimiiimiiiiiitiiiisiiiii Versek9 novellák9 dolgozatok9 interjúk Középiskolai kollégiumok vetélkedője az 50. évforduló alkalmából A sárospataki Kossuth La­jos kollégium fiataljai a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 50. évfordulója alkalmá­Általános iskolások orosz nyelvi versenye ból irodalmi vetélkedőre hív-: ták ki a megye valamennyi; középiskolai kollégiumának ifjúságát. Pályázni a követke­zőkkel lehet: 1. Beszélnek a szemtanúk, j Interjú egy volt vöröskato­nával, aki részt vett az ok tó-; béri forradalom harcaiban. A veteránt a fiataloknak ma-', guknak kell megkeresni, meg-; interjúvolni élményeikről, entí lékeikről. 2. A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalomnak köszön­hetjük. Aki ennek a pálya-, munkának kidolgozására vál­lalkozik, annak össze kell ha­sonlítania faluja mai helyze-1 tét a felszabadulás előtti álla­potokkal. Rá kell mutatnia., hogyan változott meg faluja; arculata gazdasági, társadalmi.; politikai, kulturális szempont-; ból, milyen lehetőségek nyíl-; tak meg a falu népe ás tér-; meszelésén saját családja szá-’: mára is a nagy változás után.j 3. Vers vagy novella. A dia-; kok önálló írói próbálkozások­kal is részt vehetnek a. pá­lyázaton. A versnek, vagy é novellának kancsolatban keit lennie a forradalom egemé-; nyelvel, jelentőségével. A sárospataki kollégistád kezdeményezése nagy vissz­hangra talált. A megye vala­mennyi középiskolai kollégiu­ma bejelentette, hogy részi vesz a pályázaton, így az októ­ber elsejei határidőig minded bizonnyal sok érdekes dolgo­zat, vers, interjú érkezik maja a bíráló bizottsághoz Ruszkay Andris megyei kollégiumi szakfelügyelő 1 1 ^ r r ^ ^ rn rrr ^ ^ j-. r ^ r ^ A versenyt kővetően a zsűri összeszámolta a kapott ponto­kat, és szinte csak ti zed pont­nyi eltérésekkel tudta a sor­rendet eldönteni. A pajtások valamennyien értékes jutalma­kat kaptak. A kialakult sor­rend a következő: Az egységes tantervi hete­dik osztályosok közül: 1. Pász­tor Erzsébet Alsózsolcáról, 2. Jenvay Mária Tokajból, 3. Kuti István Miskolcról, 4. Mach Erika Tiszaszcderkényből, 5, Karcagi Éva Miskolcról. Az egységes tantervi nyolcadik osztályosok közül: 1. Farkas Béla Éd előnyből, 2. Sehág Ju­dit pu titokról, 3. Kapocska Zsuzsa Miskolcról, 4. Pintér Erika Miskolcról, 5. Macz Esz­ter Miskolcról. A hetedikes ta­gozati osztályok közül: 1 Csu­haj Erzsébet Sárospatakról, 2. Horváth József Miskolcról. A nyolcadikos tagozati osztályo­sok közül: 1. Gonda Zsuzsa Sárospatakról, 2. Horváth Jú­liámra Miskolcról. Minden ka­tegória és osztály első helye­zettje részt vesz Budapesten az országos versenyen. A győz­teseket sikeres szereplés után szovjetunióbeli társasutazással, a második helyezetteket pedig csillebérci táborozással jutal­mazza meg a Magyar Úttörők Szövetsége. Lénárt József m. v. szakfelügyelő I A napokban tartották meg Miskolcon a Molnár Béla Üt- törőházban a miskolci és Bor­sod megyei általános iskolások orosz nyelvi versenyét. A ver­senyen a tanulók nem nevük­kel, hanem számokkal szere­peltek, hogy a legvégsőkig biz­tosítsák a zsűri elfogulatlan­ságát. Külön csoportban in­dultak a hetedikes és külön a nyolcadik osztályos tanulók, ezen belül is külön versenyez­lek azok, akik az egységes lan terv szerint tanulnak és külön, akik orosz tagozati osz­tályokban sajátítják el a nyelv­ismeretet. Tizennyolc hetedikes és ti­zennyolc nyolcadikos úttörő adott számot nyelvtudásáról. Először mindenki egy szaba­don választott verset, vagy prózai szöveget mondott el könyv nélkül, a második fel­adat komplex, képről törté­nő beszélgetés, önálló szóbeli fogalmazás volt. A harmadik: ugyancsak beszélgetés a Szov­jetunióról, Leninről, ünnepe­inkről. a külföldi levelezésről, az úttörőcsapat életéről. A verseny nagyon szép ered­ményeket. produkált, A nyelv­tanárok jó munkája kiválóan gyümölcsözött, s mind a szak- felügyelet, mind a bíráló bi­zottság megállapította, hogy színvonal tekintetében a ver­seny minden eddigit felülmúlt megértési, kiejtési és szókincs- mennyiségi szempontból egy­aránt,

Next

/
Thumbnails
Contents