Észak-Magyarország, 1967. április (23. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-01 / 77. szám

Szombat, 1967. április L ÉSZAKMAGYARORSZAG Kettős un S & tora ijuúf Lakásépítés magán erőből ív. A családi hás belső kialakítása Kettős ünnepi esemény rzínhelye volt Sátoraljaújhe­lyen március 30-án, csütörtö­kön a városi tanács díszter­me, ahol egykor Kossuth La­jos mondotta első szónoklatát a vármegyei közgyűlésen. Délelőtt a járási, délután pe­dig a városi tanács tartotta meg alakuló ülését e nagy- múltú történelmi helyen. A választások óta első alka- lommal egybehívott járási ta­nács ülése a terület ország- gyűlési képviselőinek köszön­tésével kezdődött, akiknek átadták a megbízólevelet, majd a mandátum vizsgáló bi­zottság elnöke ismertette a választás eredményeit: hatvan járási tanácstagot választot­tak, s a Hazafias Népfront jelöltjei a szavazatok 99,6 Százalékát kapták meg. A gyűlés ezután Tóth József­nek. a Sárospataki Községi Tanács Végrehajtó Bizottsága elnökének személyében meg­választotta a tanácskozást le­vezető elnököt. Az ünnepi gyűlésen a díszelnökségi asz­talnál foglalt helyet többek között Vaskó Mihály, a me­gyei pártbizottság titkára, or­szággyűlési képviselő, Tóth József, a járási pártbizottság első titkára, dr. Németh Pál, a járási tanács végrehajtó bi­zottságának megbízott elnöke, valamint Juhász István és Tétényi Józsefné országgyűlé­si képviselők. Palásti István a járási vá­lasztási elnökség tájékoztatója alapján közölte az egybegyűl­tekkel, hogy a járás területén 48 394 választópolgár járult az urnákhoz, a választás rend­ben, a törvényeknek megfe­lelően zajlott le. A tájékoztató után a Haza­fias Népfront járási elnöke tizenegy tagú végrehajtó bi­zottság megválasztására tett javaslatot. A létszámelfoga­dás uián a következőket java­solták a végrehajtó bizottság tagjaiul: Bodroghalmi János, Jaskó Sándor, Karajz Miklós, Kecskeméti Gyula, Majoros László, Mohácsi József, Mol­nár András, dr. Németh Pál, Pintér Andrásné, dr. Szabó István és Tóth József. A ta­nács a beterjesztést egyhan­gúlag elfogadta. Az új végrehajtó bizottság ezután tanácskozásra vonult vissza, hogy megválassza a függetlenített tisztségviselő­ket. A végrehajtó bizottság el­nökéül dr. Németh Pált, he­lyetteseiül Karajz Miklóst és Jaskó Sándort, titkárául pe­dig dr. Szabó Istvánt válasz­totta. A végrehajtó bizottság ne­vében dr. Németh Pál vb-el- nök köszönte meg a bizal­mat, majd a teendőket össze­foglaló beszédet mondott. A következő napirendi pont értelmében a tanács megválasztotta öt állandó bi­zottság elnökét, titkárát és tagjait. Az alakuló díszünnepségen felszólalt többek között Vaskó Mihály, a megyei pártbizott­ság titkára, országgyűlési képviselő, tolmácsolva a me­gyei párt-vógrehajtóbizottság üdvözletét. A tanácsülés befejező ak­tusaként szép eseményre ke­rült sor. Bizuk Mihálynak, aki nyugdíj előtt áll, s hosz- szú évek óta fáradhatatlanul tevékenykedik a tanácsban, a népköztársaság Elnöki Ta­nácsa által' adományozott Munka Érdemrend bronz fo­kozatát nyújtotta át dr. Né­meth Pál, a járási tanács vb- elnöke. O Délután két órakor kezdő­dött a városi tanács alakuló ülése. Ezúttal is először a vá­lasztási elnökség beszámolójá­ra került sor. Sátoraljaújhely városban 21 883 érvényes sza­vazatot adtak le a választó­polgárok, s a mandátumok csaknem száz százalékát a Hazafias Népfront jelöltjei kapták. Rendben, nagy fe­gyelmezettséggel zajlott le a választás. A városi tanács ezután jó­váhagyta a beterjesztést, mi­szerint tizenegy tagú végre­hajtó bizottság kerüljön a tanács élére. A végrehajtó bi­zottság tájaiul a következőket választották: Bárány Mihály, Felegyi Pál, Pleskó László, Gergely László, Halász Ist­ván, Halász István, dr. Rá­kos Rezső, Rozorján Józsefné, Szakács Albert, Szederkényi Ferenc és Vavrek István. Rövid tanácskozás után a végrehajtó bizottság elnökéül Vavrek Istvánt, helyetteséül j Halász Istvánt, titkárául pe­dig Halász Istvánt választotta meg. Az új végrehajtó bizottság nevében Vavrek István kö­szönte meg a bizalmat, majd körvonalazta, milyen teendők elvégzése vár a tanácsi tes­tületre, hogy a következő négy esztendőben ütemesebben fej­lődjék a város. Néhány szám­adat kiválóan érzékelteti a tennivalók nagyszerűségét. A második ötéves terv idején 225 lakást építettek a város­ban, a harmadik ötéves terv­ben 294 lakás épül állami erő­ből. A magán- és társas épít­kezések révén a tervek szerint újabb 250 lakással gyarapszik a város. A sátoraljaújhelyiek szem­pontjából nagyon lényeges előrehaladást jelent majd az elavult vízmű és csatornahá­lózat felújítása, az utak és járdák bővítése, városiasabb közvilágítás megteremtése,' s újabb, a várost díszítő par­kok kialakítása. Megépül Új- helyen a kenyérgyár, vala­mint a tejüzem, s 500 férőhe­lyes SZOT gyermeküdülőt is kap. Ugyanebben a ciklusban korszerűsítik a kórház köz­ponti fűtését, felépül a Fi­nommechanikai Vállalat szol­gáltató háza, autóbusz-végál­lomást építenek, s a lakosság, elsősorban a munkát kereső nők helyzetének könnyítése végett új üzemházzal bővül a most is jelentős számú mun­kaerőt foglalkoztató Hegyalja Ruházati Szövetkezet. A végrehajtó bizottság el­nökének beszéde után a tanács négy állandó bizottságot ho­zott létre, amelynek megvá­lasztották elnökét, titkárát és tagjait. Az alakuló városi tanács­ülésen többek között felszó­lalt a díszelnökségben helyet foglalt Molnár Pál, aki a me­gyei tanács üdvözletét és jó­kívánságait tolmácsolta. Jő egészséget és sikeres munkál­kodást kívánt a tanácsnak és végrehajtó bizottságának Te­rényi Józsefné országgyűlési képvielő is, valamint dr. Né­meth Pál, a járási tanács végrehajtó bizottságának el­nöke. A zonos feltételek mellett lehet jó és rossz csalá­di otthont is teremteni. I Az emberek nagy része valódi ! otthonra vágyik, ahol igénye, i ízlése szerint elrendezett kör- I nyezetet teremthet maga és | hozzátartozói részére, és ahol ■ egyéni módon kiteljesedhet, j Ez a természetes hajtóerő mozgatta az embert minden időben, és ez a gyökere min­den kultúrának, így a lakás- kultúrának- is. A családiház építése nem ! egyszerű feladat! Életre szóló | alkotás! Tökéletes — a mai | életnek megfelelő — otthon | teremtése nemcsak anyagi | okok miatt, hanem szellemi — j tudati — értelemben is na- ! gyón nehéz, azonban megold- j ható, mert feltételei — évszá- I zados tapasztalatok alapján — | ismertek. Ebből, kiindulva i megvan a lehetőség a viszony- í lag olcsó, minden igényt ki- I elégítő ház, illetve otthon ! megteremtésére. Ehhez igé- I nyes építtetőre van szükség, I aki a szakemberrel egyetem­ben, megfelelő kulturáltsággal tudja felhasználni az eddigi elméleti tapasztalatokat és a gyakorlatnak megfelelő anya­gokat, illetve berendezéseket. Napjainkban nagyon sok családiház épül, de nagy része még saját tulajdonosá­nak sem szerez örömet, mert nehéz benne az élet. Az épít­tetők, sajnos, sokszor semati­kusan intézik el a feladatot „Szép házat” igényelnek — i és sajnos, sokszor a tervező is szubjektíve intézi el a teen­dőt öncélú íormajátékká vá­lik a feladat. Tudnunk kell, hogy ez nem festészet, nem zene, ahol a hangulat és az élmény a táptalaj. A családi- ház-tervezést, illetve -építést az építtető pontosan meghatá­rozott körülményei, illetve adottságai határozzák meg, ez a program. Ezután követ­kezhet a tervezés. T ehát a döntésnél objek­tív ismeretre van szük­ség, ha azt akarjuk, hogy otthonunk mind külső­leg, mind belsőleg — időszerű maradjon. Ha ez hiányzik, csak a divat fogalmát kime­rítő „modern”-et sikerül el­érni, amit már akkor .szégyel­lünk, amikor még meg sem épült. A legértékesebb, amit a családi házzal nyerünk, elő­ször a természettel való szo­rosabb kapcsolat lehetősége, ami nemcsak testi, hanem szellemi értelemben is egész­séges. Másodszor a lakás tér­beli felépítése — az egymás­ba kapcsolódó funkcionális és kifejezésbeli jelleg szabad kialakításának lehetősége. Harmadszor, a kötetlen terek belső építészeti kialakításá­nak és berendezésének egyéni módon való — szervesen kap­csolódó — formálása teszi a családi házat vonzóvá. A jól berendezett otthon olyan, mint egy élő szervezet, amelyben minden folyamat a neki megfelelő helyet foglalja el. Ez nagyon fontos szem­pont, mert a legszebb há­zat is tönkre lehet tenni, ha olyan bútorokkal töltjük fel, amelyek nem illenek bele. A háznak elválasztha­tatlan egységet kell alkotni a bútorral. Ez persze csak úgy lehetséges, ha az építészeti kialakítással egy időben ké­szül a berendezési terv is. Ha építészeti szempontból jó a lakás, de a berendezés nem alkalmazkodik az alaprajz­hoz, a megoldás értelmetlen­né válik mind funkcionális, mind optikai szempontból. A lakásberendezésen először a bútorra gondolunk, éspedig főleg olyan bútorra, amelybe valamit elhelyezünk, a szek­rényre. A célszerű mai ott­honban, a legtöbb használati tárgy be van építve. Gondol­junk csak például a konyha­berendezésre, a ruhásszek­rényre stb., amelyik nem bú­torként, hanem térelhatároló felületként szerepel. A mobil bútorok hozzátartoznak a mo­dern berendezéshez. Az ülő­alkalmatosságokon kívül * személyes tárgyak is ehhez a területhez tartoznak (képek, szőnyeg, függöny, üveg- és porcelán tárgyak, könyv stb.), amelyek a lakó személyisegét és ízlését tükrözik. Ezek a személyes tárgyak és a semle­gesen megfogalmazott felü­letként. jelentkező beépített bútorok közötti kontrasztból ered a korszerű otthon va­rázsa. A lakás berendezését nem lehet csak utánzással megol­dani. Minden embernek sa­ját ítélettel és saját elhatáro­zással kell rendelkeznie, mert csak akkor alakulhat ki a, tér­ben levő ember és tárgyak közötti megfelelő viszony. A korszerű tárgyak fő ismerte Lő- jele a maximális használható­súg. A tárgyak formájának pedig érthető módon és eszté­tikusán kell a funkciót kife­jezniük, A családi ház korszerű bel­ső kialakításával kapcsolatban a következő alapgondolattal foglalhatjuk össze a feladatot: a lakásban zajló élet határoz­za meg mindennek a jogo­sultságát és a formáját is. A3 ember áll a középpontban és nem a használati tárgy. Nincs használhatatlan tárgy, min­dennek értelmet kell adni. A lakásművészet fontos elhatározása kultúránk­nak, amit nem lehet passzív módon elfogadni. A kultúrát mindenkinek magá­nak kell megteremteni saját maga és szükebb környezete számára. Elképzelhető, hogy az építési szolgálat a későbbiekben — megfelelő igény esetén — vállalkozik lakásberendezés! és lakáskulturális feladatok ellátására, teljesítve és se­gítve a megbízók szükségleté­nek jobb és színvonalasabb kielégítését mind a magánla­kás-építésben, mind az állami és a szövetkezeti lakásoknál. Dvfala József belső építész (Vége.) Megkezdte mmikáját az Ózdi Járási Tanács Március SÖ-Smí csütörtökön Hélelőtt megtartotta alakuló ülését az új Özdi Járási Ta­nács. Az ülés korelnöke, dr. Simon Dezső, akit március 19-én ötödször választottak meg tanácstagnak és negyed­szer járási tanácstagnak, öt napirendi léma megvitatására lett javaslatot. Részt vett az •Ózdi Járási Tanács alakuló ülésén dr. Ka,^os Sándor, a megyei tanács vb-titkára, Farkas Pál és Mrcy Tibor or­szággyűlési képvisug, Tajti Gyula, az Ózdi Járó.; Párt- bizottság első titkára, i. kar­olnék bejelentette, hogy nár- í ius 19-én az Ózdi Járási h.l_ jtácsba 60 tagot választotta* meg a községi választókerü­letekben, s az alakuló ülésen jnind a hatvan megjelent, öt jagú mandátumvizsgáló bi­zottságot választottak. Az ala­kuló tanácsülés elnöke Lőcsei 7 a jós, az Ózdi Szénbányásza­ti Tröszt igazgatója lett. . A mandátumvizsgáló bi­zottság elnöke, Nagy György a szünet után jelentette, hogy ,valamennyi járási tanácstag megválasztása törvényes, en­nek alapján mandátumuk hi­teles. Gyárfás János, a járási vá­lasztási bizottság elnöke be­számolt a választások előké­szítéséről, lefolytatásáról és eredményeiről. Az ózdi járás­ban két országgyűlési képvi­selőt, 11 megyei tanácstagot. fiO járási tanácstagot és 911 községi tanácstagot választot­tak. A jelentés hangsúlyozta, bogy a szavazás mindenütt 1 endben és törvényesen zaj­lott le, mindenütt teljes mér­tékben biztosították a titkos­ságot, és a választópolgárok zöme már a délelőtti órákban leadta szavazatát. Ezután a Hazafias Népfront Járási Bi­zottságának titkára, Papp Emil tett javaslatot az Ózdi Járási Tanács Végrehajtó Bi­zottságának megválasztására. A tanácsülés a javaslatot el­fogadta és egyhangú szava­zással egyenként megválasz­totta a végrehajtó bizottság tagjait. Az Ózdi Járási Ta­nács Végrehajtó Bizottságá­nak tagjai a következők let­tek: Fügedi Péter, Lőrincz József, Antal Béla, Dobos Aladár, Párái István (akik az előző ciklusban is vb-tagok Wtak), továbbá Kriston Béla, Tüy.i Gyula, Csohány József­né, Hunyák Mihály, Rigó Sándor, Balogh Lajos. Az új vb azonnal megválasztotta függetlenHett vezetőit. Elnök­nek ismét 'rügedi Pétert, he­lyettesnek L*rincz Józsefet és Antal Bélát, Xtkárnak Dobos Aladárt válaszút,ták. A meg­választott vb tagjai nevében Fügedi Péter elnt% mondott köszönetét Ugyancsak a Hazafi^ Nép­front Járási Bizottságának ja­vaslatára megválasztottá^ a járási tanács állandó bizott­ságait, azok elnökeit, elnökhe­lyetteseit és titkárait. Végül a járási tanácsülés jóváhagy­ta 32 községi tanács végre­hajtó bizottságának megvá­lasztását. Ezután dr. Kardos Sándor, a megyei tanács vb- titkára szólt a tanács tagjai- kost s — Mai szemmel a házasságról Elég közkeletű vélemény, hogy a házasság, és ezzel leg­szorosabb összefüggésben a család széthullóban van, hogy elavult, idejét múlta. A magas válási statisztikán kívül mik ennek a dezorgani­zációnak jelei? A házasság, a család már nem az a szorosan összetartó erő, ami volt A családtagok jóval önállóbbak, mint azelőtt, a távolabbi rokonság, vér­ségi kapcsolatok vesztettek fontosságukból, szerepüket a munkahelyi, szakmai barát­ság vette át. Azelőtt elsősor­ban a házastársak, a család feladata volt a gyermekneve­lés. Ma már igen korán, kü­lönböző intézetek, intézmé­nyek segítik a család funkció­ját Ha azt kérdezzük: széthul­lóban van-e a házasság, fel kell tennünk a másik kérdést is: mihez képest van széthul­lóban? Vajon nem csupán a házasság, a család polgári, sőt nálunk, Magyarországon a volt feudálkapitalista formá­jához képest? A régi modell: a férj a ke­nyérkereső, a pater familias, az asszony a háztartás, a kis közösség lelke — szinte a szemünk előtt enyészett el. A széthullás vajon nem csupán ennek a régi formának szét­hullását jelenti, és valami új tartalom, újfajta kötés, össze­tartozás formálódásának jel­zése? Dióig is azzal a* ój hely­zettel, új problémákkal, új feszültségekkel foglalkoztunk. Átmenet? • •• amelyek a nők munkába-áRá- sa nyomán következtek be. Vajon a fentebb vázolt jelen­ségek nem csupán áttételes konzekvenciák-e ? Egy felszólalásból, amely a Társadalmi Szemle majd négy esztendővel ezelőtt, a család mai helyzetéről tartott ankét­jén hangzott el: ...a szocia­lizmus milyen társadalompoli­tikát követ a család vonatko­zásában? Az álláspont alapos elemzése még hiányzik. Ez a hiány még sok területen érző­dik, egyebek között a bírói gyakorlat bizonytalanságában. A bírákkal való beszélgetés­hői gyakran kitűnik, hogy abban az alapvető kérdésben bizonytalanságban vannak — védeni akarja-e a törvény a családot, vagy sem, illetőleg mit véd és mit nem. A néhány év előttinél már valamivel világosabban és erőteljesebben rajzolódik ki a helyzet. A nagy családok anyagi támogatása, az öt hónapos fizetett szülési sza­badság, legújabban az a ha­tározat, hogy a fiatal anya még két esztendeig otthon maradhat gyermeke mellett, havi 600 forintos juttatás mel­lett — mind azt bizonyítja, hogy a rendszer védi, támo­gatja a házasságot, a családot. Ezek a könnyítések, juttatá­sok már eleve megkönnyí­tik a családalapítást is. Hoz­zájárulnak, hogy a házasság megszabaduljon az anyagi szempontok terhétől. Az érdekházasság fogalma különben is már hosszabb Ideje elhalványodott. A társa­dalmi különbségek felszámo­lása, az, hogy a házasság meg­szűnt a nő, legalábbis a fiatal nők számára egyedüli foglal­kozásnak, állásnak, sőt egy­általában foglalkozásnak és állásnak lenni, jelentős mér­tékben hozzájárult a „parti” fogalmának háttérbe szorulá­sához. Persze a lakás, a kocsi, a jó anyagi helyzet, bizonyos, közismerten magas jövedel­met jelentő foglalkozási ágak ma is vonzóan hatnak és be­folyásolják a párválasztást. A közgazdasági egyetemen felmérést végeztek fiúk és lányok között. A vizsgálat azt kívánta földeríteni, mi­lyen tulajdonságokat várnak a fiatalok jövendő clettár- suktól? A feltüntetett tulaj­donságokat 1-től 5-ig kellett osztályozni. A fiúkhoz többek között a következő kérdéseket intéz­ték: Jól főzzön? Megfelelő szerelmi partner legyen? Legyen jól ápolt, gondozott? Okos legyen és művelt? Jól keressen? Legyen csinos? A feleség dolgozzon? Problémáit meg tudja be­szélni vele? Férjnek és feleségnek le­gyen azonos életkora? A férj legyen ok: \J,b, mű­veltebb feleségénél? A férjnek legyen-e több fi­zetése a feleségénél? A fiúk a legalacsonyabb pontszámmal a főzést ér te­kéit élv, bár hozzátették: jó, ha ért hozzá a feleség. Azt sem várják el, hogy szép; kifejezetten csinos legyen, ele­gendőnek tartják, ha ápolt és gondozott Viszont valarneny- nyien fontosnak tartják, hogy az asszony dolgozzék és hogy mindent meg tudjanak egy­mással beszélni. A fiúk ideál­ja tehát az értelmes, művel tj magára adó dolgozó nő és nem a hangsúlyozottan nőies „csinibaba”. A felmérés során kiderült, hogy a lányok azt tartják legfontosabbnak: jövendő élet­társuk megfelelő szerelmi partner legyen. A lányok elvárják jövendő férjüktől a jólápoltságot és gondozott- ságot is. Nem fektetnek vi­szont súlyt rá, hogy élettár­suk többet keressen, mint ők. Azt ellenben nyomatékosan igénylik, hogy megbeszélhes­sék vele gondjaikat, megoszt­hassák vele problémáikat. S végül: mind a lányok, mind a fiúk többsége azt vallotta, hogy az emberi élet., az em­beri boldogság teljességéhez hozzátartozik a család, a gyer­mekáldás is. Végső soron talán úgy fo­galmazhatnánk meg, bog’ nem válságban van a házas ság, hanem — átalakulóba) Humánusabb tartalommal te­lítődik, jobban tiszteletbe tartja a partnerek egyénis gét.,. mint a régi házasságban. Persze ezek csak a fő irány­vonalak. Nem láthatjuk előre a fejlődést. Az átalakulásnak nemcsak szemlélői, hanem gyakran szenvedő tanúi és részvevői is vagyunk. Hisz mindert át­alakulás konfliktusok Közölt: megy végbe. Kertész Mafüí (VegcJ

Next

/
Thumbnails
Contents