Észak-Magyarország, 1967. április (23. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-06 / 80. szám

s év n íe rség( érés kéri? létéi::: :otts,' Kitű, sz4> igévé i rrr jó I sRy alaif CUCSi !két|i Ünnepi nagygyűlés és KlSZ-avs-^ ..áskolcon 26 nap Bensőséges kis ünnepség ] zajlott le az ünnep előestéjén a miskolci XVI. számú Autó- j javító Vállalatnál. Ekkor era- j lékeztek meg röviden hazánk I felszabadulásának 22. évfor­dulójáról, és ekkor, az ünnep alkalmával került sor az j 1966-ban végzett jó munka j után járó vállalati nyereség- I részesedés szétosztására. A XVI. sz. Autójavító Vál­lalat sok gonddal, bajjal küz- J dött az elmúlt év elején. A legnagyobb gondot a motor- j és alkatrészellátás jelentette. Pedig közismert, hogy — ha í közvetve is — ez a vállalat ; nagy szerepet játszik megyénk j és más, távoli megyék közle­kedésében. Ma, amikor az | áru- és teherszállítás egyre j inkább a közúti járművekre, j az országutakra tolódik át. : nyilvánvalóan sokkal több a j gépkocsi-hiba, elsősorban út- • jaink állapota miatt, de a j gépjárművek erős igényűévé- | tele miatt is. A nagy közieke- j dési vállalatok más megyék­ből is a XVI. számú autója- j vítóhoz fordulnak, ahol a ga- j ranciális javításokon, revízió- ; kon kívül nagyszabású fel­újításokat is megvalósítanak. A vállalat dolgozói, átérez­ve felelősségteljes munkáju­kat,, egész éven át azon fára­doztak, hogy a motor- és al­katrészellátás nehézségei el­lenére is túlteljesítsék ter­veiket. Mint a nyereségrésze­sedés kiosztása alkalmából rendezett kis ünnepségen ki­derült, ebből a munkából a vállalat gazdasági vezetőin kí­vül oroszlánrészt vállalt a párt- és KISZ-szervezet, ameiv a .szakszervezettel karöltve mozgósította, lelkesítette a dolgozókat a legfontosabb feladatokra. Igyekeztek a munkát úgy megszervezni, hogy anyagilag is mindenki érdekelt, legyen. Az egész évi szorgalmas munkával aztán elérték, hogy április elején átlagosan 26,1 napi keresetnek megfelelő nyereségrészesedést oszthattak ki; összesen hét­százezer forintot. Így ünnepeltek a jól vég­zett munka örömével és ju­talmával a XVI. számú Autó­javító Vállalat dolgozói. tt V LZ ií i­:s i­ÍU L i­Komócsin Zoltán beszédet mondja. j­•Tr 51 A 1­r­b6' ű x. a a 4 > cr J (Folytatás az 1. oldalról.) ; ;ti akik tíz évvel ezelőtt, 1957 Ravaszán Miskolcon és Borsod „ jegyében vállalták és siker- ríel teljesítették a Kommunis- mci19 hiúsági Szövetség újjá­szervezését. ^e( Április 4-én szerte az or- j jj^zágban tízezrek tesznek hoz- aj^fátok hasonlóan fogadalmat J «azánk újjászületésének nap- —'Ján, hiszen 22 évvel ezelőtt a szovjet, hadsereg ezen a na- »•-pon fejozte be országunk tel- "lav felszabadítását a német ,2*nus és magyar cinkosaik ^phtüraima alól ! j. .A felszabadulás óla eltelt évtized elegendőnek bi- ,ép .;°nyult ahhoz, hogy gyökere­ié “ n megváltoztassuk a ma- 3X.i néP életét, hazánk ké­“S av.‘ A felszabadulás előtti Ma- uf^50rszág az egész világon . h-edt volt róla, hogy itt fi- P l-v,. a legalacsonyabb mun. án? ba ei1, húkmk volt Európá­in*1 h a leghosszabb munkaidő. > a,.,. magyar ifjúság felszaba­dít ' f_, előtti helyzete még a , L etekénél is kilátústala- ;íg ha b Vo]t. A dolgozó ifjúság, „ munkához jutott,, lényege­in) -.h alacsonyabb bért kapott, :aS ifi-. a felnőttek. A magyar w ,JUságnak nyomor, tudatlan- tíP: ,7g> megaláztatás, teljes kilá- $ szüLanSág Íut°tt osztályré­sz ,-HT?lsi!abadulásunk óta szinte rá3 “Jiaszületett a magyar nép, j -p,“, ^bontakozó szocialista art, ‘enaszertöl a fiatolok kapták »V ifüwtobbet- A mai magyar ■ári) fen „f^hemcsak fizikailag lett r - szeli teb,b’ erősebb, hanem SZellemileg is nagyot „őtt, tu­•árvi Az elmúlt héten Gyöngyö­sön nagy jelentőségű tanács­kozásra gyűltek össze az or­szág bányászfiataljainak kép­viselői. Háromnapos értekez­leten értékelték a bányászat­ban dolgozó fiatalok és kisze- sek elmúlt évi munkáját, to­vábbá meghatározták az 1967- es év legfontosabb tennivalóit. A bányászfiatalok országos versenyében szép borsodi si­ker született. A Borsodi Szén- bányászati Tröszt fiataljai harmadik helyezést értek el, s elnyerték a KISZ Központi Bizottságának dicsérő okleve­lét, valamint az ezzel járó 5 ezer forintos pénzjutalmat. Az értékelés alapja: a bal­eseti mutatókban elért javu­lás, a szénbányászat gépesíté­se és az általános KISZ-mun- ka volt. A BSZT fiataljai mindhárom területen kiemel­kedő eredményeket értek el. Lényegesen javultak a bal­eseti mulatók, s kevesebb lett a halálos balesetek száma. A gépesítés eredményei közül legjelentősebb az, hogy a gépi jövesztési tervet 155,5 száza­lékra teljesítették. Hozzájárult az előkelő helyezés eléréséhez ,s az is, hogy a fiatalok 117 ezer óra társadalmi munkával járultak hozzá a tröszt ered- a ményeinek javításához. Az MSZMP IX. kongresszusára 54 200 óra ellenérlék nélküli munkát teljesítettek a tröszt fiataljai. Az általános KISZ-munka színvonalának javulását bízó- es, nyitja a szervezettség 16,5 százalékos növekedése. Sokat erősödött tavaly a tröszt te- füleién a szocialista brigád- mozgalom is. Az értékelés 144 ... brigádra terjedt ki, melyben „ több mint 2,5 ezer fiatal dől- a gozik. A KISZ-oktatás ered- j. menyei is kiemelkedőek. Az it„ előadásokon 3,5 ezer fiatal gyarapította tudását. A Gyöngyösön megtartott i'­ll á romnapos tanácskozás ta- úí pasztalatai azt bizonyítják,)? hogy a bányászatban dolgozó j, fiatalok nagyon eredménye- ^ sen tevékenykedtek a trösztök elé tűzött feladatok megvaló­sításán, s jelentős részük volt az eredményekben. —pataki— Megkoszorúzták a szovjet hősök emlékművét ' ~ f liliÄ 11W? 'i A ?)':>&! » ' I A Pártbizottságok nevében Havasi Béla, Komócsin Zoltán, Jr. Bodnár Ferenc koszo­rút helyeznek el a szovjet hősök emlékmű vénei, Az ünnepi beszéd után Ferenc, a Miskolci Járási Ta-JÍ megkoszorúzták a szovjet: hő- nács vb-elnöke helyezett el sök emlékművét. A Magyar koszorút. Ezt követően s ■ Szocialista Munkáspárt neve- KISZ, a Hazafias Népfront, az, htÍvi\i '0?h;úcstn Zoltán. az MSZBT, a Szakszer vezetek •- MSZMt Politikai Bizottsága- Megyei Tanácsa, a nőtanács?' nak tagja, a Központi Bízott- képviselői, valamint a fegv-í? saS titkára, dr. Bodnar Fc- veres testületek parancsnokai^’ °hc, az MSZMP Központi Bi- koszorúzták meg az emlékmű.4' zot.tságának tagja, a m egy ej vet. Pártbizottság első titkára és A nagygyűlés kedves, meg. nai\asi Béla, a Miskolci Va- ható zárójelenete volt, amikoi rosi Pártbizottság első titkára, az ünnepséget lezáró Interna- az állami szervek részéről dr. cionélé hangjai alatt úttörők Papp Lajos, a hl egyen tanács 'entiltak az emlékműhöz, ; a Miskolci yßSOtei és Vem emlékmű talapzatát Bányászfiatalok országos tanácskozása a helyzetre, hogy a világ leg­nagyobb imperialista hatalma,11* amely nem is oly rég szinte.1,* napok alatt végzett volna egy ’* ilyen kis országgal, évek óta?; nem tud megbirkózni a vi-V) etnami szabadságharcosokkaL®' Teljes meggyőződéssel állít- ' juk — az amerikai betolako-c" dók soha nem győzhetnek Vi- * etnamban. A mi hazánkban és a nagy­világban is bonyolult, olykor nehéz a harc. De lelkesítő látni, tudni, hogy épül, fejlő­dik. halad előre az új világ. S ebben az épülő világban a legszebb fiatalnak lenni. ^ lfjúkommunista fogadalma-e- tok alkalmából ehhez a kitel-d- jesedett élethez, ehhez a nagy-,”“ szerű holnaphoz kívánok sok“*! boldogságot és teljes sikert —le­fejezte be beszédét Komócsirf!* Zoltán elvtárs. Forradalom 50. évfordulóját. E fél évszázad történelmi mértékkel számolva csupán röpke felvillanás az emberi­ség sok évezredes történeté­ben. Mégis, hihetetlen válto­zásnak vagyunk tanúi; 1917- ben még mindössze négyszáz- ezer kommunista élt a földön, számuk immár 50 millió. Csu­pán a ti életetek folyamán 77 ország lépett a politikai füg­getlenség útjára. A harc azonban még tá­volról sem ért véget. Az im­perialisták újból és újból meg­kísérlik visszaállítani régi ha­talmukat. Ezt teszik Vietnam­ban is az amerikai agresszo- rok, amikor testvéreinkre tör­nek, borzalmas szenvedést zú­dítva a szabadságért, függet­lenségért minden áldozatra kész népre. Jellemző azonban eszme a marxizmus—lemmz- mus. Soha nem volt még olyan bátor, igaz eszme, amely annyira szakított volna a do­hos régivel, mint éppen a kommunizmus. Milyen hát a ma korszerű embere? Olyan, aki megérti korunk követelményeit, felismeri a haladás irányát, részt vesz a haladás céljainak megvalósítá­sában, harcol a tehetetlenség, a konzervativizmus, a mara­disúg ellen. Szorgalmasan ta­nul. hogy magáévá tegye a modernség alapvető ismérvét, a marxizmus—leninizmust. A ma modem embere tu­datában van. hogy egyénisége csak a közösségért végzett munkában bontakozik ki he­lyes irányban, és ezért aláve­ti magát a közösség érdekei­nek. A korszerű fiatal lépést tart a világ fejlődésével is. Tud­ja, hogy hazája sorsa elvá­laszthatatlanul összefonódik a haladáséval. Ezért barátjának tartja és tetteivel segíti a vi­lág szabadságért, felszabadu­lásért, demokráciáért es szo­cializmusért küzdő erőit, es szembenáll azokkal, akiket az elnyomás, a kizsákmányolás és az agresszió céljai vezérel, nek. Ez évbe" unnepeljtik R Nagy Októberi Szocialista az igazi, nagy, teljes és tartós boldogságot a mun Icá­ban, az alkotásban embertár­saink, a közösség szolgálatá­társa’dalom emberszeretefe, igazságossága, és idegen tő­lük a régi világból itt ma­radt, meg a kapitalista orszá­dásban, felkészültségben, egész fejjel emelkedett. A mai fia­talok ebben a társadalomban születtek, itt nőttek fel, ter­mészetes tehát számukra a Az ifjúsággal kapcsolatos vitában gyakran hangzik el az a kérdés: mikor volt köny- nyebb, régen, vagy most? A válasz többnyire egyértelműen az, hogy most. Hiszen a mai ifjúság könnyebben él, nem ismeri a nyomort, nem kell barikádokon harcolnia, nem kell életét kockáztatnia. Ezek­kel a tényekkel aligha lehet vitába szállni. Ám kétséges, hogy érdemes-e szembeállíta­ni két különböző kort, két különböző időszak lehetősége­it, követelményeit. Már csak azért is meggondolandó, mert annak idején éppen ezekért, a mai ‘ könnyebb feltételekért folyt a harc. Sokszor még nehezebb is a mai iíjúsági mozgalom dolga. Hiszen a forradalmi romanti­kát egykor maga a harc, az uralkodó osztállyal való szem­benállás izgalma fűtötte. Ma viszont, bármennyire is szé­pek, felemelőek a feladatok, azok az ifjúság számára a kevésbé látványos, szorgalmas, kitartó munkát és tanulási igénylő tennivalókkal függe­nek össze. Csakis a távlatok, a forra­dalmi célok szem előtt, tartá­sa eredményezheti, hogy a mai fiatalok megtalálják t munka belső szépségét, igazi forradalmi romantikáját éí vele együtt a jobb életet, a személyes boldogságot magunk boldogulása, ma már nem állítja szembe a gyer­meket a szülővel. Ellenkező­leg: összefogásra, közös tet­tekre, a munka és a közösség együttes szolgálatára kötelez­nek. gokból áramló képmutatás, hízelgés szelleme. Meggyőződésünk — folytat­ta Komócsin elvtárs —, hogy a mi társadalmunkban nincs a régi értelemben vett nem­zedéki probléma. A haza, a nép felemelése és benne ön­As igazi forradalmi romantika ban találhatja meg minden fiatal, különösen a mi mai életünkben. Az a tudat és ér­zés, hogy te személy szerint munkáddal, a közösség szol­gálatával hozzájárulsz, hogy egyre szebbé, jobbá váljon nem csupán a te életed, ha­nem egész társadalmunk éle­te, hogy a te munkád és szol­gálatod is részét képezi az utá­nunk következő nemzedékek előrehaladásának — ez az alapja, forrása és tartalma az elérhető legnagyobb emberi boldogságnak. Kedves leányok és fiúk! Ti, akik ma fogadalmat tet­tetek, hamarosan 16 évesek lesztek. A felnőttektől bizo­nyára sokszor hallottátok: „Hej, ha még egyszer tizen­hat éves lehetnék!” — Ahogy mondani szokás, benő a fe­jed lágya, többé nem vagy gyermek. Ha nincs is még sok élettapasztalatod, de mar magad tudod megválasztani az utat, amelyen járni akarsz. Ilyenkor természetes, hogy az ember keresi az életben az újat, a jobbat, a korszerűb­bet. A modern ember nem a szocializmus terméké. Minden kornak megvoltak a modern, korszerű emberei, de őket mindenekelőtt az jellemezte, hogy koruk haladó eszméit vallották magukénak. A mi korunkban a leghaladóbb A KISZ-fiaíalok avatása.'

Next

/
Thumbnails
Contents