Észak-Magyarország, 1967. április (23. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-03 / 79. szám

Hétfő, 1967. április 3. ESZAKMAGYARORSZAG 9 Növelik üzemük gazdaságosságát RmJubánya idős vájárai A rudabányai hegyek alatt a vasérc kísérőjeként gyak­ran találnak más, értékes ércféleségeket, valamint ás­ványi anyagokat. így például cinket, rezet, bari tot és ólom- szulfid tartalmú galenitet. Ezek általában a vasérctöm- zsekbe ágyazva, kisebb fész­kekben fordulnak elő, és ki­termelésük nemigen gazda­ságos. A Vilmos bányamezőben azonban az idén jelentősebb mennyiségű galenit _ került elő. Az ércféleségből több tonnát Gyöngy ösorosziba szállítottak, ahol a laborató­riumi vizsgálatok igen jó mi- nőségűnek találták. Ezért az j új gazdasági mechanizmus j adottságait figyelembe véve az üzem vezetői elhatároz- | ták, hogy ezt a galenitet nem i hagyják kárba veszni, hanem : különválogatják és értékesí- I tik. Annál is inkább, mert tonnájáért mintegy 2 ezer forintot kapnak, csaknem öt­ször annyit, mint a vasércért. Az ólomtartalmú érc kü- lönválogatásával a nagy szak­értelemmel rendelkező, de már nyugdíj előtt álló idős vájárokat bízták meg. A jó minőségű ércből eddig több J mint 500 tonnát gyűjtöttek össze, és az idén tovább 1 folytatják a barnavasérc egyik ásványi anyagának, az okkernak értékesítését is. Ezt a festékalapanyagot ugyan­csak a nyugdíj előtt álló idős, vágy rokkant vájárok válo­gatják ki, és évente több mint 300 tonnát szállítanak belőle a Budapesti Lakk- és Festék­ipari Vállalatnak. A vasércnél értékesebb, de kis mennyiségekben előfor­duló más anyagok kitermelé­sével nemcsak az üzem gaz­daságosságát növelik a ruda­bányai vezetők, hanem köny- nyű munkát is biztosítanak a bányában megöregedett, vagy megrokkant idős vájároknak. Megtartotta küldöttértekezletét az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének Borsod Megyei Bizottsága Az Orvos-Egészségügyi Dol­gozók Szakszervezetének Bor­sod Megyei Bizottsága már­cius 31-én, pénteken tartotta meg küldöttértekezletét Mis­kolcon. Az értekezleten dr. Naményi László, a Szentpéte- ri-kapui kórház rendelőintéze­tének igazgatója elnökölt. Megjelent az értekezleten dr. Szabó Zoltán egészségügyi mi­niszter, Havasi Béla, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Miskolc Városi Bizottságának első titkára, dr. Varga Gábor- né, a megyei tanács vb-elnök- helyettese, és dr. Fekete Lász­ló, a Miskolci Városi Tanács vb-elnöke. A szakszervezet 4 évi munkájáról szóló beszámo­lót dr. Várhelyi Zoltán, a szakszervezet megyei bizottsá­gának titkára mondotta el. Tfr A jelentés szerint, megyénk egészségügyi szervezete az elő­ző időszakhoz képest nagy­mértékű és következetes fejlő­dést mutat, korábbi lemaradá­sát azonban nem tudta behoz­ni. Az egészségügyi dolgozók száma ma már megközelíti a nyolc és félezret. Szervezettsé­gük 1966. végére elérte a 94,1 százalékot. Az orvosi körzetek száma 258-ra emelkedett. Az elmúlt év végén 24 alapszer­vezete vólt a szakszervezetnek, ez ebben az esztendőben, szét­válások következtében 29-rs emelkedik. Az orvosi munka fellendítésében sokat segített a megye és Miskolc kórház­ellátásának szervezeti egyesí­tése, emelkedett a szakmai szín van ah Nagy gondot okoz az orvosi fluktuáció. Ennek okait vizs­gálni kell. Noha az orvos min­denütt kap lakást, a fiatal or­vosok nem akarnak vidéken élni. Sok helyen nem találják barátságosnak a fogadtatást sem, és elmennek. Gond az is, hogy a legtöbb orvosra több község ellátása jut, közülük tizenötnek négy kapcsolt köz­séggel kell számolnia, de van két hely, ahol 7—8 kapcsolt község is van. A szakszervezet támogatására lenne szükség, hogy a gondot megnyugtatóan csökkenteni lehessen. Az orvo­sok etikai helyzete nem rossz, van azonban egy kis réteg, amelyet a túlzott anyagiasság, a felelőtlenség és a pontatlan­ság jellemez. Sajnos, a köz­vélemény ezekből általánosít. Miként hozzászólásában Hava­si Béla elmondta, az orvosok egy kis részénél még megta­lálható a kispolgári szemlélet, a magánpraxis és a kórházi rendelés összefonódása. A min­den áron való publikálás erő- Szakolása, az orvosellátói mun­ka rovására megy. A betegek figyelik az orvost, és az egész­ségügyi dolgozó viselkedése — akkor is, ha nem mint gyógyí­tó működik — társadalmi ha­tású. Éppen ezért az egészség­ügyi dolgozó megbecsülésének alapja a társadalmi és a szak­mai munka egységes megítélé­se. Szükséges, hogy a marxiz­mus—leninizmus szelleme has­sa át az orvosok munkáját. Hozzászólásában Varga Gá- borné kiemelte, hogy ma már olyan közvéleményt teremtet­tünk a megyében, amelynek jóvoltából a tanácsok minde­nütt hajlandóak a községfej- lesztési alap jelentős részét egészségügyre fordítani. Jó lenne, ha a körzeti orvosok közéleti állásfoglalásukkal se­gítenék a községi tanácselnö­kök munkáját. fi A jelentés elmondja azt is, hogy a munkásvédelmi adott­ságok javultak ugyan, de még mindig hiányosak az intézmé­nyek szociális és higiéniás ki­szolgáló helyiségei. Külön gond a gyógyszertárak rossz helyzete. Ez már a biztonsá­gos munkát is veszélyezteti nem egy helyen. Gondot okoz az is, hogy sokszor kell az or­vosoknak másokat helyettesíte­ni, és ez akadályozza a folya­matos munkát. A küldöttértekezlet a beszá­moló vitája után megválasz­totta a szakszervezet V. kong­resszusára és az SZMT megyei küldöttértekezletére a küldöt­teket, valamint a szakszerve­zet új megyei bizottságát,' azon belül az elnökséget. El­nöknek ismét dr. Kardos Kál­mánt, titkárnak dr. Várhelyi Zoltánt választották meg. r „ Mert én voltam ott “ • TiSz van\ Csincsetanyán,' az egyik ház udvarán kigyulladt az istálló. A nyári melegben magasra gomolygó fekete, majd szür­késkékbe váltó füst messziről látszott. Az is, hogy a szél cibálja, tépi. Szél! Még ez is. A nádtetős, szak­más istálló enélkül is gyor­san ég. A szél táplálja, élesz­ti. Az udvaron asszonyok jaj- veszékelnek, gyenge erővel próbálják a lehetetlent, a lán­gok megfékezését. Férfiember alig található a tanyán. Kinn dolgozik mindenki a határ­ban, vagy a távoli műhelyek­ben. Egy férfi azonban mégis itt terem. Magas termetű, negyven felé járó. Az egyik asszony hozzásiet: — Elpusztul a bikaborjú! Ott van az istállóban! A bikaborjúra szerződést kötöttek. Ha elpusztul... Nem lakják gazdag emberek a tanyát. Keményen, szívósan munkálkodnak minden kis eredményért. A bikabor jú pénzt hoz a házhoz. Sok mun- Ita, gondozás, ápolás eredmé­nyeként. _ Milyen különös gonddal óvják, vigyázzák a szerződött állatokat! Etetik, tisztítják, simogatják, csak hadd nőjön, gyarapodjon, hi­szen nagy szükség van az árára. Már a pénznek is, amit érte kapnak, régen .tudják a helyét. — Elpusztul a bikaborju! — Dehogy pusztul! A most érkezett,,magas ter­metű férfi az ajtóhoz siet. A szél az alacsony tetőről hos­szúra nyújtott lángokat haj­lít a bejárat elé. A lángok­ból szőtt, eleven tűzfüggöny csapkod, hajladozik, a nád­tető ropog, pattog, a magas­ban pernye kavarog. A férfi ösztönösen is szerpe elé emeli karját, és átuerik a t^fu^' nyön. Az istállóban sűrű, tó füst kavarog és behall ik a tűz ropogása. A férfi megke­resi a borjút. Csak minél gyorsabban ki innen! Legjobb lenne talán elvágni a kötelet. ft jószágot azonban láncra kötötték, és a láncot áthur- — Jő, ha a magunk portá- kolták a karikán. A borjú ján magunk is segítünk ren- nyugtalankodik, rángatja fe- det tartani. Hiszen dolgozni jét Milyen sűrű tud lenni a csak rendben, nyugodt körül- füst! És hogy mar! A hurok mények között lehet azonban már kioldva, a lánc / Sok élmény gyűlt össze az a karikán is átcsúszik, no, elmúlt évek alatt. Nem ki- gyerünk pajtikám! Csak az emelkedő, nagy események- ajtónál siessünk egy kicsit! ről, hanem olyanokról, ami- A férfi a borjút vezetve lyenek minden más faluban kilép az égő istállóból.. Az is- is előfordulnak,' megtörténnek tállót azonban nem1 lehet a szolgálatok idején. Gyakran megmenteni. Nyár van, me- kellett fellépniük rendzava- leg, a tető száraz, fúj a szét rók, társadalmi tulajdont ká- Néhány perc múlva már csak rosítók ellen. Kötekedős, ve- a vályogfalak állnak. rekedős kedvű embereket kel­Szabó Ferenc gépkocsivez©- lett lecsillapítani. Ez is mi- íő a Mezőnagymihályi Állami lyen egyszerű így, első hal- Gazdaságban dolgozik. Csín- lásra. Lecsillapítani. Egy al- csetanyai lakos. Hosszú évek kálómmal például egy gye- óta önkéntes rendőr. Az asz- rekkel kellett ellopatni a tál mellett, egy demizson csizmaszárból a jókora kést, szomszédságában kényelme- nehogy a felhevült ember sen üldögélnek. A személyes kárt tegyen valakiben, példamutatásra terelődik a Rajta kívül a megyében sok szó. Pontosabban: Szabó Fe- száz, tiszta gondolkodású, egy- renc, mint önkéntes rendőr a szerű ember vállalja a több- személyes példamutatás szűk- let-elfoglaltságot, a sokszor ségességéről beszél, anélkül, hálátlan feladatot: önkéntes hogy ezt így megfogalmazná, rendőr. Rajta, kívül sok száz egyetlen egyszer is mondaná, ember próbál személyes pél- 1— Itt születtem, mindenki damutatással is úgy élni, dol- ismer — mondja —, a leg- gozni, hogy a többi ember kisebb gyerektől a legöregebb érdemesnek tartsa a meghall- emberig. Senkit sem inthet- gatásra. Ha érdeklődünk fe­nék rendre, tisztességes vi- lőlük feletteseiknél, munka- selkedésre az Italboltban, ha társaiknál, a válasz legtöbb­én magam is nem próbálnék szőr ennyi: „semmi különös, tisztességesen viselkedni. A rendesen dolgozik.” Semmi legfontosabbnak azt tartom, különös. Csak amikor hogy az önkéntes rendőrt ne úgy adódik, akkor mutatják érhesse gáncs. Nagyon nehéz meg: valami többlet, valami dolog ez, hiszen egyikünk se plusz is rejlik bennük. Szabó angyal. Itt meg a lakóknak Ferencnek családja, szép háza legalább fele rokon is. Gyak- van. ran magamnak is a rokonok- __ Mondjaj ott> annál a tűz_ j^al kell szembeszáll nőm, o 'et nél, amikor az istálló bárme- csillapítanom. Nem megy lyik pillanatban beszakadha- konnyen. Tudja, ha valaki tott, nem gondolt rá, hogy bekitget két embert, gyakran valami baja eshet’ éppen a békítgető kap a fe- _ Be kellett mennem. , — IVüért? A gépkocsi vezetes megter­helő, fárasztó munka. Nem — Mert én voltam ott. mindig tudja kiszámítani, mi- Az asztalnál a személyes kor, meddig marad, mikorra példamutatásról kezdtünk be­ér haza. Az emberek általában szélget.ni. A személyes példa­nem veszik szívesen, ha intik, mutatásról, bár ezt így, szó figyelmeztetik őket, még ak- szerint Szabó Ferenc nem fő­kor sem, ha az intőnek igaza galmazta meg egyetlen egy- is van. szer sem, “ Miért vállalja? Priska Tibor Közös összefogással Emeletes egészségház épül Bogácson Igényesek a bogácsiak az egészségügyükre. Jelenleg is van orvosi rendelőjük, orvo­A SZAKSZERVEZETEK Borsod megyei Tanácsának elnöksége az elmúlt év feb­ruárjában hirdette meg azt a nemes versengést, amely a felügyelete alá tartozó műve­lődési intézményeket állította csatasorba, s amelynek ered­ményeként felszabadulásunk 22. évfordulójára a felügye­leti szervek mérlegre tehet­ték ez intézmények munká­ját. Az eredeti kiírás szerint három kategóriában kívánták összehasonlítani az intézmé­nyek tevékenységét, azonban a gyakorlati élet szükségessé tette az elképzelés módosítá­sát. Az alapos felmérő érté­kelés, többrendbeli helyszíni vizsgálat alapján az elnökség úgy döntött, hogy eltekint a három kategóriába sorolástól, és az intézmények jutalma­zására tervezett 31 ezer fo­rintot, valamint a művelődési otthonok igazgatóinak jutal­mul szánt 4500 forintot rang­sorolás nélkül ötfelé osztja el. A megye öt legjobban működő művelődési intézmé­nyét kívánja így erkölcsileg egyenértékűen jutalmazni. A felmérés során kialakult a megyei összkép. Az elnök­ség úgy találta, hogy az öt legjobban működő művelő­dési intézmény a Tiszaszeder- kényi Egyesített Művelődési Otthon (amelynél külön mél­tánylandó, hogy hajlék nélkül működik), a Borsod megyei 0T Újabb felié szamár szálSslnmíny érkezik megyénkbe suk, de a harmadik ötéves tervre még merészebb, szebb tervet készítettek. El­határozták, hogy ebben az időszakban emeletes egészség­házat építenek községük te­rületén, mely nem csupán az orvosi rendelőnek, hanem a fogorvosnak is otthont bizto­sít. Dr. Hajdú Jenő körzeti or­vos elmondotta, hogy a bogá­csiak még ez évben megvaló­sítják tervüket. Az épület földszintjén lesz az általános, valamint a fogorvosi rendelő, közös váróval, ugyancsak itt kap lakást a falu védőnője. Az új ogészségház felépülésével a csecsemőgondozó és ' a terhes anyák tanácsadó helyisége is megoldódik. Az emeleten lesz az orvosi lakás. A jelenlegi orvosi rendelő­ben bölcsődét és óvodát ren­deznek be, közös konyhával. E jelentős megterhelést igénylő beruházást egyrészt állami hitellel, másrészt a falu lakosainak közös összefogásá­val oldják meg. A megyei ta­nácstól is kapnak támogatást a munkákra: a fogorvosi ren­delőhöz mintegy kétszázezer forintot. Ugyanilyen összeg­gel segíti az egészségházat a falu, valamint a termelőszö­vetkezet is. Mindez persze még kevés lenne az impozáns, mo­dern egészségház felépülésé­hez. A bogácsiak úgy döntöt­tek, hogy 1.2 millió forint hi­telt is kérnek az építkezés­hez. ­Az új egészségház felépü­lésével még jobb lesz a bogá­csiak egészségügyi ellátása, de a fogorvosi rendelővel a cse­répfalusiak és a bükkzscrciek is jól járnak. A bogácsiak nem nézik tét­lenül, ölhetett kézzel az egész­ségház építését. Mintegy ötven vöröskeresztes aktíva járta a házakat, és mind a 800 porta jelentős társadalmi munkát ígér. Nem kételkedünk, az ígéretből valóság lesz. így a több évre tervezett egészség- ház még ez évben felépül Bo­gácson, Kezes és tanú Baráti társaságban gyakran ugrattak egy férfiút, mondván: itt lenne az ideje, hogy megnősüljön, hi­szen alaposan benne van a korban, a szebbik nem­nek meg köztudottan nagy tisztelője. A házasságtól, az anyakönyvvezető elé lépéstől viszont betegesen irtózik. Egy alkalommal barátunk meglepő kijelentéssel szol­gált. — Hajlandó vagyok megnősülni... — Mikor? — csapott rá a társaság. — Ha az anyakönyvi hivatalban, illetve a magyar családjogban is érvényesítik az OTP rendszerét. — Micsodát? Az OTP rendszerét? Miként? — Az OTP-ügyletek, a hiteligénylés és kölcsönfelvé­tel, meg a házasság között van valami hasonlóság. Kezdetben a kölcsön is, a házasság is kellemes tüne­tekkel jár, a kényelmetlenség mindkét esetben később adódik. A kölcsönhöz is, a házasságkötéshez is kel' két barát, jó ismerős, vagy éppen teljesen érdekleje ■ idegen, aki aláírásával és személyi igazolványának felmutatásával tanúskodik az aktus megtörténtéről. — Nem lehetne rövidebben? — Már helyben is vagyunk. Azt mondtam, hogy jó lenne az OTP módszeréi alkalmazni a családjog­ban is. Ugyanis, ha nem teljesítem az OTP-vel szem beni kötelezettségemet, azaz egyoldalúan szabadulni akarok a köteléktől, olt a két kezes, aki kénytelen át­vállalni a feladatot, amire alapvetően én vállalkoztam. Miért nem. jelent a házassági tanúnak semmi kötele­zettséget, ha beírja nevét az anyakönyvbe?! Legyen felelős, úgy mint az OTP-ben. Ha esetleg ki akarok ugrani a buliból, mert nem vált be, valamelyik tanú vállalja tovább a dolgot. Teljesítse az anyakönyv- vezetö előtt vállalt kötelezettséget, éljen a nővel, legyen kötelezve a házasság folytatására, meg persze finanszírozására is ... Szóval ezt az OTP-módszert javasolnám a családjogban is. S amíg elfogadják ja­vaslatomat, türelemmel várs^f. Lemondtunk ró’v. hogy valaha is mulassunk bará­tunk lakodalmán... (benedek) Állami Építőipari Vállalat Művelődési Otthona, a Diós­győri Vasas Bartók Béla Mű­velődési Ház, a rudabányai Gvadányi Művelődési Otthon, valamint a farkaslyuki Rad­nóti Miklós Művelődési Ott­hon. Ezért az elnökség úgy határozott, hogy a Tiszasze- derkényi Egyesített Művelő­dési Otthont 8000 forinttal, igazgatóját, Mihalovits Ervint 1300 forinttal jutalmazza. A BÁÉV művelődési otthoná­nak 7000 forintot, Farkas János igazgatónak .1000 forin­tot, a diósgyőrieknek 6000 fo­rintot, illetve Fülöp László igazgatónak 800 forintot, a rüdabányaiaknak 5000 forin­tot és Bányai Pál igazgató­nak 700 forintot, végül a farkaslyukiaknak szintén 5000 forintot, és a művelődési ott­hon korábbi igazgatójának, Sárközi Ferencnek ugyancsak 700 forint jutalmat ítélt meg az elnökség. A * MEGJUTALMAZOTT, illetve legjobbnak bizonyult művelődési intézmények ve­zetői április 2-án délelőtt a Szakszervezetek Borsod me­gyei Tanácsánál ünnepélyes külsőségek között vették át jutalmukat. Kimagasló tevé­kenységükhöz, amelyről la­punk hasábjain . többször szó esett, ezúton gratulálunk, és további jó munkát kívánunk. (líra) Jutalom a legjobbaknak vényzetben dús borsodi vizek benépesítésére. Néhány nap múlva a hajdúszoboszlói tó­gazdaságból megérkezik az újabb 19 mázsás szállítmány. A már egy kilón felüli példá­nyokat a harsányi Petőfi Ter­melőszövetkezet és a tokaji Tiszavirág Halászati Terme­lőszövetkezet halastavaiba, valamint a tapolcai csóna­kázótóba telepítik. Az elmúlt esztendőben te­lepítették az első növényevő halakat a borsodi vizekbe. A kelet-ázsiai folyókban ősho­nos növényevő halak egyik fajtája, a négy-öt esztendő alatt tíz kilós súlyt is elérő fehéramúr jól érzi magát, szépen fejlődik a borsodi vi­zekben. Most újabb fehér- amúrokat rendeltek a nö­konjait Eiscle Gyula, készítet­te. A jól szerkesztett, vonzó kiállítású .és gazdag tartalmú kiadvány sokoldalúan mutatja be a megyei szakszervezeti könyvtármunkát, annak fejlő­dését, az olvasottság alakulá­sát, a könyvtári jellegű beru­házásokat, * általában sokfele tájékoztatást ad a megye mű­velődési életének jelentős há­nyadát képező szakszervezeti íönyvtári életről. A Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsa közelgő vá­lasztásának tiszteletére igen reprezentatív kiállítású köte­tet adott közre az SZMT mis­kolci központi könyvtára. A Szakszervezeti könyvtárak Borsodban című, hatvan ol­dalas kiadványt Magyar And­rás, a könyvtár vezetője állí­totta össze, lektorálta és elő­szavát Kováts György írta. Fényképeit Bucsi Jenő, grafi­SsaBisservcscíí könyvtárak Borsodban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents