Észak-Magyarország, 1967. április (23. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-03 / 79. szám
Hétfő, 196*1. április 3. ÉSZ AKMAGY A RORSZAG 7 Rózsik István tusrajza. I lengyel és magyar barátság napjai Április 8-a, 9-e és 10-e a! lengyel és magyar nép barátságának jegyében telik majd el Miskolcon és néhány borsodi községben. A kulturális jellegű rendezvénysorozat 8- án, szombaton Miskolcon kezdődik, amikor délelőtt íél 11-kor a Lengyel Kultúra j budapesti igazgatója sajtótájékoztatót tart a Jereván bárban. Ezen az ezeréves Len- | Syelorszng jubileumi rendez- | vényeiről, az ország kultúr- j Politikájáról, valamint a magyar és lengyel kulturális kapcsolatokról esik majd szó. Ezt követően déli 12 órakor a Képcsarnok Szőnyi István termében nyílik meg az ex libris és éremművészeti kiállítás. Délután fél négykor a lengyel vendégek jelenlétében tartják meg a Bumeráng című lengyel játékfilm magyarországi ősbemutatóját a miskolci Béke moziban. A második nap, április 9-e hasonlóan érdekes programot •Sér. Délelőtt 11 órakor a Megyei Művelődési Házban megnyílik a lengyel plakát- művészet utolsó húsz évi ojlődését bemutató tárlat, ®ste hat órakor pedig a Mator Johanna című lengyel fii— Pét vetítik a Béke moziban. Lste 8 ó. ni kezdettél fiatal uveszek Chopin-hangverse- ye lesz a Megyei Művelődési Ház klubjában. Ugyanezen a napon Szikszón találkoznak a község lakóival lengyel vendégeink, majd délután 5 órakor lengyel—magyar barátsági est és irodalmi műsor lesz a helyi művelődési otthonban. Végül a harmar dik napon, április 10-én, hétfőn délelőtt Aggtelekre, illetve Jósvafőre látogatnak a vendégek, megtekintik a barlangot, délután felkeresik az edelényi járási könyvtárt, este pedig barátsági esten vesznek részt ugyancsak Ede- lényben. A lengyel és magyar kulturális kapcsolatok ápolásának Miskolcon már hagyománya van. Ez újabb rendezvény- sorozat e szép hagyomány jó folytatását ígéri. Churchill írta 1945. március 21-én Sztálinnak: „...Véle- ;nényem szerint, ha majd. Németország egész északi részét elfoglaljuk, s az orosz seregek egyesülnek a mieinkkel, Hitler meg fogja kísérelni, hogy iletre-halálra tovább folytassa a háborút Dél-Németország- ban és Ausztriában, lehetőleg fenntartva az összeköttetést az Alpokon keresztül észak-olasz- országi hadseregével. A budapesti, most pedig a Balaton melletti könyörtelen és szívós ütközet, más előkészületekkel együtt, alátámasztja ezt a feltevést, Addig is döntő hadműveleteket várok nyugaton és északon, s kétségtelenül Önök is mihamarabb megkezdik az előnyomulást keleten .. Mikor Churchill az idézett sorokat papírra veti, már öt napja teljes átütő sikerrel folyik a Vörös Hadsereg nyugatmagyarországi előnyomulása. Március 27-én felszabadul Kisbér, Celldömölk, Tapolca, két nappal később Szombathely, Kaposvár, Kőszeg, március 31-én Vasvár, Körmend, Szentgotthárd lakossága lélegzik fel a fasiszta elnyomás jármából. Április 4-én a Vörös Hadsereg csapatai hazánk egész területéről kiűzik a németeket és nyilas csatlósaikat. Vidéken 1945. március 15-én az Ideiglenes Kormány történelmi rendeletet adott ki: „a nagybirtokrendszer megszüntetésévei valóra váltja a magyar nép évszázados álmát és birtokába veszi ősi jussát, a földet," Kiosztásra került 5 599 645 katasztrális hold földterület 139 875 gazdasági cseléd. 261008 mezőgazdasági munkás, 213 930 törpebirtokos és 32 865 kisbirtokos között. A földhözjuttatottak száma közel 700 000 volt. Nyilatkozat Számos nyilatkozat hangzott el akkoriban az országszerte felállított igazoló bizottságok előtt. Például dr. Tari László fogorvos, aki a nyilaskeresztes párt egyik vidéki vezetője volt, az alábbi nyilatkozatot adta az igazoló bizottságnak arra a kérdésére, hogy milyen egyesületnek volt a tagja: — Tagja voltam a Magyar Orvosok Nemzeti Egyesületének, a Nemzeti Munkaközpontnak, a Nyilaskeresztes Pártnak és a Sporthorgászok Egyesületének — ahol a legdemokratikusabb szellemben működtem. Budapesti körkép Április 4-én este megérkezett az ország teljes felszabadításának híre a fővárosba, ahol lázas iramban folyt az élet és a termelés újjáépítése. Budán még karszalaggal jártak a szakállas férfiak, s ha átmerészkedtek Pestre, hátizsákot öltöttek a napi húsz kilométernyi túrához. A zsebekben ott lapultak az igazolványok, melyek szerint: „X. Y. itt és itt dolgozik ... Kérjük a hatóságokat, hogy nevezettet működésében támogassák ... Közmunka kötelezettségének eleget lelt., A fodrászok már kinyitották műhelyeiket, csak éppen a vizet kellett az udvarból behordani. A Nagykörúton virágkorát élte a pesti perzsavásár. A hídfőknél perecet és bucit, fánkot és buktát, zsömlét és rétest árultak mozgó- kufárok. Romházak üres kirakataiban fantáziadús kalmárok vertek tanyát. Bunker- pecsétes, sokszor másoktól „átszármaztatott” köntösökben színesítették az utcaképet és ősi keleti szokás szerint hangosan kiáltozva kínálták eladó holmijaikat: borotvapengét, mosószappant, abált- szalonnát, stoppolópamutot, biztosítótűt és rengeteg cigaretta-féleséget,. Mindezt természetesen egyetlen .kirakatban, egyszerre. öt pengő volt a Memphis és kettő a Symphonia. Ezeket az árakat nem lehetett megfizetni! Ennek ellenére boldogan füstöltek az emberek, s örömmel látták füstölögni a város közepén zakatoló mozdonyt, a nevezetes „Mukit”, mert burgonyát vontatott be méltóság- teljesen a város szívébe, mely messze vidékről érkezett az éhező pestieknek. Műfordítás Az áprilisi napfényben sütkérező pesti ember végignézte óvóhelyet megjárt, kopott ruhatárát, azután felment szabójához. Egyetlen megmaradt, ép ruháját szerette volna kifordíttatni. A derék mester megvizsgálta az öltönyt, azután kimondta a diagnózist: — Nagyon beteg, de talán még lehet vele valamit csinálni. — Mibe fog kerülni? — Nyolc dollár. — Kicsit drága műfordítás. Talán még Hemingway vagy Lewis Sinclair is olcsóbban megcsinálná. — Ezeket a cégeket nem ismerem, de tessék hozzájuk vinni. Nekem akkor mindösz- sze tíz centtel tartozik. — Miért tartozom? — A ruhavizsgálatért. — A vizsgálatért is fizetni kell? •— Hát mit képzel, uram. mi ez itt, ambulancia? Seta a házfelügyelő ■#•••• i * ' ^ korul A belvárosi házmester tudomására jutott, hogy eltörölték a címeket. Nemsokára levelet adtak át neki, hogy kézbesítse az első emeleten lakó méltó- ságos úrnak. A nagy bajúszú házfelügyelő becsöngetett, és illemtudóan mondta az ajtót nyitó méltó- ságos asszonynak: — A néhai méltóságos ú*>- nak hozták ezt a levelet... Akkoriban rosszul álltunk még az éjszakai közbiztonsággal.. Egy fiatal újságíró késő este ment haza az újonnan megnyílt körúti kávéházból. Már majdnem hazaért, amikor a szomszéd ház kapuja előtt megjelent két rossz kinézésű alak és tetőtől talpig levetkőztette. Amikor a házfelügyelő kív- put nyitott neki, szégyenkezve osont be: — Házmester úr, amint látja, levetkőztettek, nem ttv* dók kapupénzt fizetni... Mire a házmester megvetően mérte végig a szerencsétlen lakót: — Jó. jó, maga már a hí»r- madik ma este, aki ezzel a régi trükkel akarja elbliccelni a kapupénzt! . Tavaszi találkozások A Városligetben és a Margitszigeten újból kisarjadt a fű. A természet örök ritmusában tavaszt hozott 1945 áprilisa. Rügyet bontottak az aknatépte fák, friss hajtásokkal pótolták azokat az ágaikat, amelyeket a fázós pestiek fűtés céljából fűrészeltek el, vagy törtek le az ostrom alatt két légitámadás közötti szünetben. Villamos alig járt még, telefonnak nyoma is alig volt. Felejthetetlen emlékkép: emberek találkoztak az utcán, gyanakodva végigmérték egymást, azután örvendezve a felismerésen, egymás nyakába borultak. Az Elektromos Művek, a gázosok és a beszkártosok rohammunkát hirdettek. Ezrek talicskáztak törmeléket. Egy, egy iskola megnyílt Sorba lehetett állni a Körúton krumpliért és petróleumért. Azután egyenként füstölögni kezdtek a gyárkémények, újonnan tapasztottak az Angyalföldön egy tűzhelyet Családi tűzhelyet Az élet lassan rendeződött.. Révész Tibor * 1 220 millió formlos költséggel épül a begyvidéki víztároló Csohány *Uinán rajMMegkezdték a harmadik ötéves terv egyik nagy beruházásának, a lazbero víztárolónak építését az Uj mesterséges tavat amelynek vízgyűjtő területed mintegy 220 négy2®* '1 lometerre becsülik — * Bánhorváti, Uppony és Dédestapo] csány közötti völgyben alakítják ki. Az 5.8 mill’® köbméter víz tárolására alkalmas tó szerves része lesz a ntár működő borsod' regionális vízműnek — amely jelenleg 14 településen esnit- nem 70—go ezer ember ivo- Vlz-igényét elégíti ki. A ^20 millió forintos kéltséggel j épülő tárolóból az eddigi ter- j vek szerint naponta csaknem 20—25 ezer köbméter, kor- j szerű mechanikai Ve&yi és biológiai eljárásokkal tisztított vizet engednek a hálózatba. Az új mesterséges tó építésénél az idén mintegy 30 millió forintos értékű munkát fejeznek be. Megkezdik a völgyzarogát alapozását, a nyári hónapokban pedig sor kei ul a vízzárófalak építésére, Valamint a Vadnát és Felnémetet. összekötő fő közlekedéS1 üt 3.5 kilométer hosszú szakaszának áthelyezésére. A lazbérci víztároló 1970-re készül el, és fel töltése után lehetővé válik, hogy a borsodi regionális vízmű már 30 település — köztük Ózd és Kazincbarcika — teljes vízszükségletét biztosítsa. Történelmi pillanatok Elekor jött meg anya. Ke-E nyeret hozott kosarában, ki-E, fulladva sietett be a kapun.E — Istenem! — kiáltotta —E Feri, Ferikém!... Feri végre a földön volt, = dühödten ráncigálta helyre— ruházatát. Odament az anyjá- = hoz. és elvette tőle a kosarat. = — A háború — lihegte Ej anya —, azt mondják, Ma-E gyarországon vége a háború-E nak. — Vége? — kérdezte Feri,E de nagyon kimerült volt, sem-E mit sem fogott fel az egész--j bői. Vitte a kosarat a házba.— Mi történik itt? — mél- = tátlankodott nagyanyó. E — Mama! — lelkendezett = anya — hát látja! : Feri ott állt az asztalnál, ki-E vette a kosárból a kenyeret. E Jól sütött kenyér volt, sar-E kánál kis gyürke, ropogós. Le- E törte, harapott belőle. Anya E csapdosla kezeit, sírt és ne- ~ vetett, és hajtogatta: — hát- vége, látja, mama! N agyanyó ajkához emel-; te a rózsafűzért, né- - mán mozgott a szója, s Aztán azt mondta: —5 Az én János fiamat, a te fér-5 jedet, Róza, a te édesapádat,: Eerike, vezéreld haza Jézu- s som... : — Meghall az ukrán a paj-: taban — mondta csendesen: Í.OI-Í. Senki sem hallgatott rá.: .ri yisszaült a dikó szélére,: rágcsálta a gyürkét. — Az az E öregember. Meghalt. _ : Anya ránézett, de nem ér-: tette fiát. = Hűt vége, vége, és haza- s jön apád! mondogatta síri^-E A rakéták fénye bevilágí-: tóit a konyhaablakon. L'^ony fáradt pillantása A n° újra visszaír' . 1 az öreg fölé, megemel- ,a mozdulatlan kezet, aztán 4 Sodte. Az öregember kar- ísszahullt a szalmára, halni? .. trahőkölt. Egész nap ™takat temetett. most „„ i? ® meSrendítettc, hogy az kad ■ y n<irn sír> csa*i leros- eiH é szalmára, állát mellére Lnl ainulia a Pajta falat, mem a meSfordult és ki- a ian Az udvaron nekidőlt Remegett SZekérnek' AT«sztV?ll .«hassal az ég. állt cicái-1”?!- aZ aÍ*ó előtt metienfl?8, ®ltáaott’ és türel- __ vlzsRálgaUa az eget.- gondolt?0 lni kel,onc "aki »«‘ ÄS"- D' a katonák -tÍSZt kikiáltott, s a háS FehérnraküUl°Uak pont az égre dll, Sla r°P' egy Pillanat’ múlva^haltot* szőtt. Aztán még egy meg meg egy. Es hirtelen lb voldözés támadt, rakéták 10' vedékek szálltak a sötétben* Valahol megszólalt egy hangszóró. Oroszul beszélt, harsogva, lelkendezve. Amikor megszakadt a szöveg, induló dallama reccsent a lövöldözésbe, utána meg egy régi sláger, a Kiskacsa. A tiszt és a katonák leszaladtak a lépcsőn, egyikük felkapta géppisztolyát és belesorozott a levegő- be. Feri döbbenten nézte a zenebonát, nem értette. De a tiszt most észrevette őt. Odaugrott hozzá, felkapta, megpörgette. s közben egyre kiáltozott. vidáman, nevetett, a többiek meg egyre lövöldöz"*K. Teleki József. Molnár István, Beleznay Miklós, Kovács Mihály, dr. Szabó János, Szká- rosy Gusztáv, Zempléni Árpád, Pósa Lajos, Dókus Gyula könyvtára, illetve levéltára. Az adományozók mindnyájan a kollégium diákjai, tanárai, pártfogói voltak. Természetesen vásárlás, a hazai és külföldi könyviárakkal folytatott csere útján is gyarapodott és gyarapodik ma is a nagykönyvtár, amelynek jelenleg 214 ezer 441 kötet a könyv- állománya, továbbá mintegy 2900 kézirat és többszázezer darab levéltári anyag tartozik hozzá. A nagykönyvtáron kívül igen értékes állománya van a gyönyörűen újjáépített községi könyvtárnak, ez összesen 12 ezer 392 kötetből áll, míg a Tanítóképző Intézet 24 ezer 432, a Rákóczi Gimnázium pedig 8192 kötettel rendelkezik. így összesen több mint negyedmillió kötet könyvvel dicsekedhet Sárospatak. (Jt. iJ harmincas éveiben építettek 1 Pollack Mihály tervei alapján, maga is könyvmúzeumnak számít. Itt látható ugyanis az a 40 ezer kötetnyi könyv, amely a kollégium legrégibb állományát alkotja. A könyvtár egyidős magával a kollégiummal. Gyarapodása főképp adományozás útján történt századokon át. így ' III. Rákóczi Zsigmond 1652- ben a kollégiumnak adományozta végrendeletében az atyjától, I. Rákóczi György erdélyi fejedelemtől örökölt várbeli könyvtárát. Ezzel a Rákóczi-könyvtúrral olyan gazdag lett a kollégiumi könyvtár, amelyhez foghatót az egykori feljegyzések sze- , rint sem Magyarországon. Esem Erdélyben nem lehetett s találni. E Később a kollégiumi könyvtárba olvadt ajándékozás ré- Evén Kazinczy Ferenc, Beregszászi Nagy Pál, Porkoláb E István, Emődi István, Nyiry Elstván, Szilágyi János, Cscn- jjjgery János, Szeremlei Gábor, A tavaszodó időjárással egyidejűleg napról napra növekszik a kirándulók, turisták száma is a természeti szépségekben, történelmi emlékekben egyaránt gazdag Hegyalján. S akik megfordulnak ezen a nagy múltú vidéken. feltétlenül megtekintik a híres iskolaváros, Sárospatak nevezetességeit, elsősorban a Rákóczi-várat és a csaknem félezer éves öreg kollégiumot. A kollégium látnivalói közül különösen a nagykönyvtárnak és az iskolatörténeti múzeumnak van sok hazai és külföldi vendége. A nagy- könyvtár legszebb terme, amelyet az elmúlt század Könyvszámlálás Sárospatakon