Észak-Magyarország, 1967. április (23. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-03 / 79. szám

Hétfő, 196”. április 3. ESZAKMAGYAUORSZÄG 5 dolgozott' és dolgozik. Ez a 46 éves ember, a derenki fa­vágó mester fia 100—120 köbméter fát készít elő ha­vonta — ráadásul bányafát, ami a legnehezebb — s ez a teljesítmény háromszorosa az erdészeti átlagnak. Sokáig senki se vette észre ezt az „eleve favágónak született” embert. Csak dolgozott, csend­ben, gyorsan, aprólékos gond­dal, és egyszer az igazgató megdicsérte. — Elvtárs, magának külön­leges ügyessége van ... maga nagyon érti ezt a munkát — mondta az igazgató, és Kol­lár azután még jobban meg­táltosodott, teljesítményét azóta egyszerűen nem lehet utolérni. A másik szocialista brigá­dot Biczu Béla alakította. Ö most az erdészeti technikum harmadik osztályába jár. Körzeti erdész szeretne lenni. Es lesz is, mert szorgalmát, értelmét, munkáját mindenki elismeri. Persze, nemcsak ő tanul tovább. Hatan járnak jelenleg levelező technikumba és ketten tavaly végeztek. Mert kell itt a szaktudás is, nemcsak az erő. Emlegetik még G. Nagy Lászlót és Farkas Istvánt. Ölt a „repülő emberek”. Motorfűrésszel dolgoznak és terepjáró gép­kocsin viszik ókét egyik ter­melési helyről a másikra. Csak döntenek és darabolnak. Három-négy felkészítő bri­gádnak döntik és darabolják a fát, s havi teljesítményük négy-ötezer köbméter. — Az itteni ritka erdőben ez nagy teljesítmény — mondta Petró János. Most mind a hat brigád i szocialista címért" versenyez ’ A szendrői erdészet dolgozó elhatározták, hogy a Na® Októberi Szocialista Forrada­lom 50. évfordulójának ünne­pére és tiszteletére elnyeri! a Szocialista erdészet címet Szcndrci József fal próbáltam a lépéseket. Sok. mindent erős akarattal próbáltam. Az iskolában mindig rajzból és fo­galmazásból kaptam a legrosszabb osztályzatokat. Egyszer, évekkel ez­előtt, Dorogon, ahol éltünk, kiállí­tásra került néhány festményem ... S nézze, itt vannak az újságok, ver­seim, írásaim jelentek meg... Tán­colni sohase tanultam meg. Zenélni igen. Szintén Dorogon tagja vol­tam az egyik zenekarnak... Én mindig, mindent nagyon akartam. És a kicsim halála után még két gyereket szültem ... Már nagyofs­Aki kétszer született rendelőben is próbáltam eleget, ten­ni mindannak, amit rámbíztak, ta­nultam, gyalogoltam ezzel a rossz lábaimnál. S elhiszi, hogy sohasem voltam fáradt? Hússzor ennyit is elbírtam volna, mert láttam, meny­nyi jóindulat vesz körül. Elek dok­tor, Temesvári doktor, meg vala­mennyi munkatársam biztatott: ta­nulni, csak tanulni, semmi mással nem törődni. Magukra vállalták in­kább a munkát, csak egyszer se ma­radjak el a tanfolyamról... És ok­tattak,. tanácsot adtak, készséggel bevezettek a munkába... Talán nem is tudták, hogy az életbe ve­zetnek. Kérem, higgye el, nagyon jók az emberek. Én csak most is­mertem meg őket, hogy igazán kö­zéjük kerültem. Hogy célja, értelme lett az életemnek. Az embert nem mindig elegendő csak megérteni. Együtt kell érezni vele. Higgye el, ez a boldogság egyik legfontosabb indítéka. Kétszer születtem. Most igazán élek. Meg az alvásra fordított időt ts sajnálom. Mert az kárba vész. A rendelőben megforduló be­tegek jaj, de szeretem őket is! — néha paikosan megkérdik, mit csi- nalok ejjelente, mindig ég a vil- ianj Tanulok. Németet, és franc át egyszerre. Tanárhoz járok , heten- kent. Es én nagyon boldog vagyok. Ja. igen. Még elfelejtem a vé­gén. Tegnap ... tegnap kaptam meg asszisztensnői oklevelemet... O — ügye. röviden elmondtam a lé­nyeget? Megért engem? Én tulaj­donképpen nem néhány embernek akarok köszönetét mondani. Minden- kinek. Hfi^átnak, ismerősnek és is­m tv' Hogy tud-ia meg min- denkk milyen szép az élet. És van erteime. Hasznosat tenni, mindig S2nosat' Mindenkiért- Érte-« jeni oo! és érzelemből. Ugye, megért engem? Szája körül kisimulnak a halvány fonások, s fekete szemében ollha- tótlan élettűz lobog. A neve: Mo­hácsi Józsefné. Csala László Nyergesuj faluba kerültem. Bemen­tem a Viscosa gyár párttitkárához, s azt mondtam neki: én már jártam gimnáziumba, de abbahagytam. Sze­retném folytatni, volna-e rá mód? Segítettek rajtam, s tovább tanul­tam. Számoltam vele, hogy csak szellemi munkával tarthatom fönn magam, nekem nem való a fizikai munka. Mire mennének velem?... Az érettségiig azonban nem jutot­tam el. Férjhez mentem. S most megint kikanyarítok éle­temből néhány évet, hogy rövidre foghassam a lényeget, ötvenkettő­ben kerültünk Miskolcra. Gyerme­kem született.. Egyéves korában meg­halt. Az orvosok azt mondták, nem lehet több. Lábam miatt gyöngék a csontjaim, kétszer operáltak. Nem bírnám ki a szülést. Keserűségtől marcangolva ütöttem öklömmel a járógépét.. Fiatal lány koromban néha el- táncmulatságra, s féh-ehuzódva lestem a többieket. Egyik-másik fiú, akinek megesett rajtam a szíve, felkért. Mondtam, nem megy. Próbáljuk meg. Nem. De ha egyedül voltam, erős akarat­kák. Itt élünk Hejőcsabán. De én nem éltem igazán, és nem voltam tökéletesen boldog. Nemcsak akara­tos, hanem nyughatatlan ember is vagyok. Nem elégített ki a négy fal közötti élet. Dolgozni akartam, hasznosabbal cselekedni a mosoga­tásnál. Lelkem örökké háborgott. Dolgozni, kikerülni emberek közé! De mihez értek én? Mire vagy0.' alkalmas? Se szakmám, se végzett­ségem. Mégis nekivágtam. az irodákat, fűszerüzleteket. Külön­féle boltokat, gyárakat- Emberek, segítsetek hozzá, hogy valami hasz­nosat. cselekedhessen!, meit megőr­jít. a tétlenség! De mihez érték en?... Csak álmaim vanruiL Zokogva botorkáltam be kerületi tanácsunk elnökosszonyához. Vala­mit megérzett- Női ösztönnel. Egyet­len férfi se döbbent volna erre ... És nem sokk?1 később munkát kap­tam a körzeh orvosi rendelőben. De mi leszek en itt , Kölönc? Akarni kell-' Két évig jártam az asszisztens­képzőbe. Hetenként kétszer. Ezeken n napokon öt kilométert gyalog0'" tam. Elvégeztem r házi műnkét» a Irtás és t ben jelentős fejlődés várható. Az 'ellátatlan községekben, il­letve községrészekben új üz­letházakat építünk, a megle­vőket korszerűsítjük. Tokaj­ban bútorházat és szállodát építünk, Tiszalúcon vas- és műszaki boltot, Erdőbényén TüZÉP-telepet létesítünk. Igen nagy gondot jelent ne­künk a jelenlegi kedvezőtlen lakáshelyzet, melynek enyhí­tésére Szerencsen 88 állami lakást építünk. A következő négy év során a többi között segítjük 104 társasház meg­építését is. s a lehetőségekhez mérten biztosítjuk több mint kétezer magánerőből épülő kislakás megépítését. A járás területén levő kö­zép- és általános iskolák, az óvodai és bölcsődei férőhe- I lyek bővítése is szerepel programunkban. Közös fede­zeti forrásból uj óvoda léte­sül Tiszaladány. Csobaj és Taktaszada községben. Mint­egy négymillió forintot fordí­tunk Szerencs, Bekecs, Bod- rogkeresztúr, Erdöbénye, Go­lop, Monok, Megyaszó. Tokaj és Abaújszántö községben a meglevő általános iskolák kor­szerűsítésére. A jövő eszten­dőben 16 tantermes gimnázi­um építéséhez kezdünk Sze­rencsen, több községben sor kerül a művelődési otthonok felújítására, az egészségvéde­lem további fejlesztésére, ki- szélesítésére. — Az itt felsorolt program azonban — mondotta dr. Vé­kony Ernő — korántsem tel-, jes. Mindez csak nagy vona­lakban vázolja azt a hatal­mas munkát, amelyet á meg­választott tanácsoknak és az őket irányító járási tanácsnak el kell végezniük. A Hazafias- Népfront szép és gazdag prog­ramot terjesztett a jelölő gyű­léseken a választópolgárok elé. Mi ezt a programot magunké­vá tettük, és tanácstagjaink segítségével, nem utolsósorban az egész dolgozó társadalom segítségével maradéktalanul meg is akarjuk valósítani — mondotta beszélgetésünk vé­gén dr. Vékony Ernő, ­Onodvári Miklós csolat és egyensúly alakuljon ki a közösben végzett tevé­kenység és a háztáji gazda­ság között. Kiemelten kell például fog­lalkoznunk a járás állatte­nyésztésének helyzetével, mert ebben még igen sok, a jövedelmezőséget segítő lehe­tőségünk van kihasználatla­nul. További szőlő- és gyü­mölcstelepítéseket kell befe­jeznünk, a meglevő gépparkot elsősorban a nehéz, univer­zális gépekkel kibővítettünk. Ugyancsak kiemelten foglal­kozunk a gyenge termelőszö­vetkezetek problémáival, — Vannak-e tervek a jelentkező ____munkaerő f oglalkoztatására? — Ismeretes, hogy a szeren­csi járásban kevés az ipari üzem. Ezért itt a jelentkező férfi, de főleg női munkaerő foglalkoztatását nehezen tud­juk megoldani. A járási ta­nács alapvető feladatának tartja,, hogy az elkövetkező években további könnyűipari üzemeket hozzunk létre, illet­ve a meglevőket fejlesszük, és a bedolgozói tevékenységet kiszélesítsük elsősorban Sze­rencsen, Tokajban, . Abaúj- szántón. valamint az ipari fejlődésben szépen haladó Mád községben. A járás területén a javító­szolgáltató ipari ellátottságot elsősorban a szocialista szek­tor fejlesztésével kívánjuk biztosítani, természetesen a szükségletek kielégítése vé­gett, a törvényes lehetőségek keretein belül a kisiparosok is folytathatják tevékenysé­güket. Sokat várunk az 1969-ben megépülő szerencsi szolgáltató háztól, amelyben a ktsz-ek különböző részlegeit helyezzük el.- -*Milyen szociális, kommunális létesítmé­nyeit megépítését terve­zik Szerencsen és a ,já- , " rás községeiben? — Az elkövetkező négy év­ben a járás minden községé­A szerencsi járás területén mintegy ötvenezer választó járult a szavazóurnák elé március 19-én, s adta le igenlő szavazatait a Hazafias Nép­front jelöltjeire, azokra, akik majd az országgyűlésben és a tanácsok fórumain képviselik ügyeiket, érdekeiket. E meg­választottak közül alakult meg március 30-án a Szerencsi Já­rási Tanács, s végrehajtó bi­zottsága, amelynek terveiről beszélgettünk a napokban dr. Vékony Ernővel, a végrehajtó bizottság elnökével.-1- Milyen alapvető fel­adatok hárulnak az ríj tanácsi a gokra? — Az újakra és a régiekre — egészítette ki a kérdést dr. Vékony Ernő — egyaránt az a feladat vár, hogy kivegyék részüket a járás állami életé­nek vezetéséből, a terület fej­lesztésével kapcsolatos politi­kai, gazdasági szervező, neve­lő és kulturális munkából. A tanács tagjaira nemcsak a já­rási tanácsban, hanem a községekben is az a feladat vár, hogy az ülések alkalmá­val, a vita során tevékenyen járuljanak hozzá az elképze­lések kialakításához, a dönté­sek, határozatok meghozatalá­hoz, járuljanak hozzá az ál­lampolgári fegyelem további szilárdításához, a társadalmi tulajdon fokozottabb védelmé­hez, a kötelezettségek mara­déktalan teljesítéséhez, a dol­gozók jogainak biztosításához, a szocialista törvényesség ér­vényesítéséhez. — Az új gazdasági mechanizmusra _____való k észülődés jegyében ho­gyan foglalkoznak a mezőgazdasággal? *— Munkánkban továbbra is a termelőszövetkezeti • moz­galommal való törődés, az egyes tsz-ek helyzetének elemzése a, fő vonás. Úgy kell dolgoznunk, hogy termelőszö­vetkezeteink éljenek az önálló gazdálkodás lehetőségeivel, egyenletesen növekedjék a közös vagyon, megfelelő kap­Válaszíás után Hogyan fejlődik 8©vább es Járás , Beszélgetés dr. Vé ony Ernővel, a Szerencsi Járási Tanács Yégrehutó Bizottsága elnökével megpróbálkoztam a mászással. Egy­szer odakúsztam az ajtóhoz, meg­kapaszkodtam a fában, s próbáltam felegyenesedni. Háttal az ajtónak. Akkor ellöktem tőle magam. Kezei­met előre nyújtottam, hogy ne es­sek nagyot. S abban a pillanatban éreztem, hogy ösztönös mozgás len­díti ki meggyökerezett lábamat. Si­koltoztam. „Mama! Mama, lépek!” S megtanultam járni. Bicegve ugyan, de mégsem másztam többé..! Évek múlva, a háború idején — akkor már nagy lány voltam — — Kérem, adjanak rá módot, i hogy a nyilvánosság előtt megkö- : szönhessero, amit értem tettek... Papírlapot vesz elő táskájából, s az asztalra helyezi. Néhány gépelt sor. Soronként ismétlődik a „kö­szönöm”, s a hivatkozás arra a há­rom, négy személyre, akik oly önzet­lenül szívükön viselték sorsát. — Ne haragudjék, asszonyom, de ilyen köszönőlevelet ezret és ezret ; közölhetnénk ... Az olvasónak nem sokat mond ez a néhány sor ... — Tudja, hogy e néhány sorban hosszú évek szenvedése oldódik fel? Kérem, én kétszer születtem, s alig néhány hónapja élek... Bocsásson meg, nem értem. Persze, hogy nem. Hadd mesél­jem el. Szája körül halványuló, keserű vonások. Fekete szemében önön ér­zéseit kavaró emlékek. S ahogy a szék felé indul, bénultan húzza lá­bát maga után ... O Hogy megértsen, egészen élőiről kell kezdenem. Rövidre fogom, csak a lényeget mondom. Várjunk csak... Mondja, szépnek tartja az életet? Én igen. Az élei csodálatosan szép. És én nagyon boldog vagyok! Ne csodálkozzék, én se szeretem a frá­zist. Mindjárt meg fog érteni... Apám román volt, anyám magyar. Nagy hegyek között éltünk. Erdők illata altatott, havasok szele ébresz­tett. Azt hittem — amennyire fel­foghatja értelmét egy kislány —, hogy boldogok vagyunk. Apám fő­orvos volt, anyám szülésznő. Apai nagvszüleim tehetős emberek. No, de ez nem tartozik szorosan a té­mához ... Onnan folytatom, hogy magunkra maradtunk édesanyám­mal. „Légy jó gyermek, feküdj szé­pen ...” — mondogatta esténként mama. S én később sokat gondoltam rá, hogy jó gyerek lehelek, mert mindig fekszem. A jó gyereknek mindig feküdnie kell? Hatéves koromban lettem parali- zises. Megbénult a lábam, öt évig magához szögezett az ágy. Néha dót” és telepítik az újat. Ezt is gépek segítségével. Évente száz-százötven hektár terület talaját forgatják meg, készí­tik elő és telepítik be. Az új, serdülő erdőket traktorvonta- tású tárcsákkal ápolják. Az erdészeti gyakorlat szerint, ha az elültetett csemeték 70 százaléka megmarad, az már jó eredmény. A szendrói er­dészetben a megmaradás 75 százalékos, s ez a terven fe­lüli öt százalék kétszázezer forint megtakarítását jelenti évente. Az elmúlt ősszel 27 vagon csermakkot is gyűjtöt­tek, amiből 110 mázsát Nyu- gat-Németországnak adtak el. íme: a mókusok és borzok kedvelt eledele valutáris ér­ték. A többi csermakkot ter­melőszövetkezetek és állami gazdaságok vették meg ta­karmányozási célra, mert a csermakk takarmányértéke megközelíti az árpáét... A szendrői erdészetben hat brigád dolgozik. Ebből négy stilfűrésszel. Hogy mi a kü­lönbség — gazdasági haszon — fejsze és stilfűrész között? Egyszerű megállapítani. Kézi erővel 37 forintba kerül egy köbméter fa kitermelése, gépi erővel tíz forinttal kevesebb, azaz csak 27 forint. Az 1966— 67-es gazdasági évben 12 255 köbméter fa kitermelését ter­vezték. Ezt az új módszer be­vezetése és sikeres alkalma­zása után 15 500 köbméterre emelték. De az új módszer még nincs kifinomítva, hiszen nemrég alkalmazzák. S az új gazdasági évre, 1967—68- ra már 18 000 köbméter fa kitermelését tervezik anélkül, hogy a favágók létszámát nö­velnék. Az emberek És szólni kell még az em­berekről,. -meg a szocialista brigádokról. Először talán Kollár Jánosról, alti elsőként alakított szocialista brigádot. Utolérhetetlen szorgalommal Az erdőben már ibolya, hó­virág, kikirics, gólyahír és sok más aprócska tavaszi vi­rág nyílik. A madarak is mind megjöttek és fészkeiket igazgatják, meg új fészket raknak, mert. rengeteg fát ki­vágtak az elmúlt télen. Az erdő ugyanis nemcsak dísz, hanem igen nagy nemzeti ér­ték, az erdőgazdálkodás ter­melő tevékenység. A Kelet­bükki Állami Erdőgazdaság Borsod megye egyik legna­gyobb üzeme. Ezen belül szinte csak kis rész a szendrői erdészet, ám­bár területe Miskolc város határától az északi ország­határig nyúlik. Összesen 13 000 hektár, s ez majdnem mind erdő. Remek vidék ez. Rengeteg erre a cserfa — az erdők na­gyobb fele —, és fenyvesek, tölgyesek is jócskán díszle­nek. A favágók nyomait azonban nehéz megtalálni, mert sehol sincs otthagyott farönk, se tüzifaprizmák, csupán a friss fűrészpor és a tüskök sárguló sebei árulkod­nak, hogy favágók is jártak erre, sőt, nagyon sok fát ki­termeltek. — Mennyit is? — kérdeztem Petró Jánostól, a szendrói erdészet vezetőjétől. — Bizony, csaknem nyolc­ezer köbmétert — felelte. — Az egész évi feladatnak majdnem kétharmadát. Az erdészetben most, áp­rilis elsején kezdődött a má­sodik félév, mert az erdészek október elsején kezdik a gazdasági évet. Munkájuk azonban folyamatos, télen- nyáron dolgoznak. A szuper módszer .Az elmúlt őszön, a gazda­sági év elején kidolgoztak és bevezettek egy uj módszert. Lényege: ;a fakitermelési fo­lyamatból . kiiktatták az úgy­nevezett közbenső rakodót”, ezzel idpt, erőt, fogatot, és természetesen, pénzt takarí­tottak meg. így, csak egyszer kell rakodni, mert a kiterme­lési helyről egyenesen az át­vevőhelyekre, vagy a MÁ lo­pakodókra szállítják a fát. Az új módszert nem volt könnyű bevezetni. Az embe­rek idegenkedtek tőle. Attól féltek, hogy kevesebb lesz a keresetük. Ám olyan időket élünk, amikor a szocialista gondolkodás mindenfelé él és terjed. Drótos János brigád­vezető, aki régi tagja a párt- nak, odaálll emberei elé, és Így szólt hozzájuk: ■— Emberek, mi annak ide­jén idegenkedtünk a motor­fűrésztől is, többre becsültük a tenyerünket kérgező nehéz fejszét... Most meg, riéizen csak mindenki maga elé, va­lamennyien motorfűrésszel dolgozunk, és mennyivel jobb ez >gy • •. Próbáljuk hát ki ezt a szuper módszert is. Azóta havi átlagban 300— ■100 forinttal emelkedett az emberek keresete. Az erdő meg tiszta, mert 36 órán be­iül eltűnik belőle a kitermelt fa- A területet így gyorsan es szépen megtisztítják, elta­karítanak róla rönköt, hasá­bot, gallyat, és semmi se gá­tolja az erdő megújulását, az új hajtások, vagy telepített csemeték növekedését. Ála’akíf ák az erdőkéi A szendrői erdészet töbt mint hárommillió csemetéi nevel és ültet el évente, fő­leg tölgyet és fenyőt. Sok it az úgynevezett „rontott erdő” ami azt jelenti, hogy nem a: a fafajta terem a hegyolda l°n, amelynek az ottani tó laj leginkább kedvez. Éppel ezért az a nagy terv és fel adat, hogy teljes mértékbe átalakítják az erdőket. Szaka datianul irtják a „rontott ei

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents