Észak-Magyarország, 1967. április (23. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-22 / 94. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYE! BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Világ proletariat egyesüljetek! r------------———------n D rágakövekről — a Szmolnij udvarán * Szavak és emberek * XXIII. évfolyam, 94. szám. ARA: 50 FILLER Szombat, 1907. április 22. Köszönt]! a kitüntetett üzemeket Tunáesh&xih a termel&sx&vethex-eíeít i. m*ssúg[osko A tegnap reggeli lapok részletesen közölték, hogy a Miniszterta­nács és a SZOT együttes ha­tározata értelmében mely Üzemek kaplak a munkaver- senyben elért sikerek alap­ján vörös vándorzászlót, örömmel, a büszkeség érzé­sével olvastuk a névsorban a miskolci üzemek neveit; a Lenin Kohászati Művekét, a Miskolci Vasúti Csomópon­tét és az ÉM Borsod megyei Állami Építőipari Vállalatét. Három jelentős üzemünk nyerte el a nemes versenyben « Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját, ért el olyan termelési sikereket, amelyekkel méltóvá vált a hagyományos, magas kitün­tetésre. Velük együtt számos gyárunk, vállalatunk lett is­mét élüzem, teljesítette azo­kat a feltételeket, amelyek­nek alapján a felügyeleti ha­tóságok a legjobbak közé Sorolták őket. Borsodban évről évre sza­porodik a kitüntetett üze­mek száma. Ilyenkor, május 1., a munkásosztály nagy ün­nepe előtt izgatottan lessük, Várjuk a híreket, hogy az országos eredmények egybe­vetésénél miként szerepelnek a mi üzemeink, gyáraink. Nem csalódtunk most sem; aj három vörös vándorzászló és a sok élüzem jelvény azt bizonyítja, hogy dolgozóink a megye súlyának, jelentőségé­nek megfelelően vették ki részüket a népgazdaság cél­kitűzéseinek megvalósításá­ból. Az elmúlt évben kiala­r öntökén, április 21-én, pontosan félszáz nap- pal azután, hogy a »odrog gátjain elrendelték a harmadfokú árvízvédelmi ké­szültséget, végre megnyug­tató. jó hír érkezett a Bod­rogköz védvonaláról: a folyó annyira megapadt. hogy csökkentették a készültség fokát. Most már nyugodtan elmondhatják a gátak védel­mezői, hogy megszűnt a ve­szély, a Bodrogköz falvait, ezer és ezer családot nem •fenyegeti az őrjöngő folyó. A legidősebb gátőrök, de a i legrégebbi vízügyi feljegyzé­sek sem emlékeznek a Bod­rog ilyen hatalmas és hosz- szantartó árvízére, mint ez. a mostani volt. A rendkívül nehéz, küzdelmes félszáz nap alatt négy hatalmas árhul­lám vonult le a Bodrogon. Éok százmillió, sőt sok milli­árd köbméternyi víz ostro­molta a gátakat. Azok szá­mára. akiknek alkalmuk volt ti veszély legnehezebb órái­ban megtekinteni a hősies küzdelmet, sokáig emlékeze­tes marad az élmény. Látták, hogyan győzedelmeskedik a Parányi ember a természet fékevesztett. hatalmas erői felett. Az ember ott őrködött, ott küzdött a gáton. Segítsé­gére voltak a gépek, a hajók, a híradástechnika korszerű eszközei. De mit értek volna '«zek az emberek bátorsága, önfeláldozása, szívós kitartá­sa nélkül? A legnehezebb' na­pokon hivatalosan is 12, sőt 16 óráig tartott a vízügyi dolgozók szolgálata a gáton. És hány mérnök, technikus, gátőr, hajós, génkor'i vezető vagy segédör volt, aki hete­ken át legfeljebb napi két- liárom órát vett igénybe ab­kuít nemes versengés során, különösen a pártunk IX. kongresszusára indított ver­senyben nagyszerű sikereket, eredményeket értek el. Mind­ezek az eredmények elsősor­ban a dolgozók mindenna­pos, lelkes munkája nyomán jöttek létre, de elválasztha­tatlanok az üzemi párt- és szakszervezetek, a gazdasági, műszaki vezetők jó és egyre javuló munkájától. Azt mu­tatják ezek az eredmények, hogy üzemeink többségében helyesen szervezték meg a mun ka versenyt, helyes célok megvalósítására fordították az erőket, sikerült a dolgo­zókkal megértetni: saját ér­deküknek és a népgazdaság érdekeinek megfelelően min­dennap többet, jobbat kell nyújtaniok. M ost, amidőn ezt a lel­kes munkát, s a be­csületes, jó munkával szerzett magas kitüntetéseket e helyen is regisztráljuk, szívből kívánunk minden ki- j tüntet.ettnek, megyénk min­den dolgozójának további si­kereket, erőt és jó egészséget az elkövetkezendő feladatok megoldásához, harmadik öt­éves tervünk nagy célkitűzé­seinek megvalósításához. A legjobbaknak szóló kitünte­tés kötelez is: további szer­vezett, jó munkát követel mindenkitől, hogy a mostani eredményeket tovább fokoz­va, jövő ilyenkor is hasonló jó érzésekkel várjuk a híre­ket, és a lapoknak a kitün­tetésekről szóló rovatában még több borsodi üzem, vál­lalat neve szerepeljen. ból a „kötelező” nyolc órás pihenőből! A félszáz napig tartó küz­delemben nem voltak ma­gukra hagyatva, nem álltak egyedül a gátakon az Észak­magyarországi Vízügyi Igaz­gatóság dolgozói. Voltak az árvédekezésnek olyan napjai, amikor több, mint háromez­ren dolgoztak a Bodrog gát- j jain. ezrek pedig a Tisza tá- i madásait verték vissza. Mert j az áradó vizek szinte egy j időben okoztak gondokat j mindenütt, A belvizes öblö- j zelekbe, a Sajó, a Takta gát- , jaira is kellett az ember. A I legnehezebb napokban a hon- j védség segédcsapatai, a kar- | hatal misták is ott voltak az árvédekezés első vonalában, A veszélyeztetett szakaszok környékének falvaiból is szá­zak és százak erősítették, védték a gátat. Nagy segít­séget nyújtottak a nehéz na- \ pókban kitűnően vizsgázó ! vízügyi szervezetnek a helyi tanácsok, a posta, a 3. sz. AKÖV és számos, más vál­lalat dolgozói. A Bodrogköz veszélyez­tetett falvaiban nem verték félre a haran­gokat. A veszély nagy volt. de azok, akik őrt álltak a gátakon, egy pillanatra sem gondoltak rá, hogy a víz. az elemek erői esetleg győze­delmeskedhetnek rajtuk. Ma­gabiztos helytállásukkal ki­vívták az egész megye elis­merését. a veszélyeztetett te­rületek lakosságának háláját. Most, a folyók lecsendesedté- vel ismét visszatérnek meg­szokott munkájukhoz. Csa­tornákat építenek, patakokat szabályoznak. önfözőtelepc- ket terveznek. Ezt az igen hasznos tevékenységüket is kísérje sok siker. Pénteken a Parlament kong­resszusi termében folytatta munkáját a termelőszövetkeze, tek I. országos kongresszusa. Csütörtökön a kongresszu­son felszólalt Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese. Mint már kö­zöltük, beszédét mai lapunk­ban ismertetjük. Fellép Lajos beszéde Fehér Lajos, a Miniszterta­nács elnökhelyettese a falun kialakult új helyzetről be­szélt. A mezőgazdaság, szocialis­ta átszervezésével új sza­kasz kezdődött a szocia­lista államhatalmunk alap­ját képező munkás-paraszt szövetség fejlődésében is. .Jelenleg a munkásosztály és a parasztság összefogása már egytípusú osztályok testvéri szövetsége, melynek célja a szocializmus teljes felépítése. Kialakulóban van hazánkban az új szocialista magyar pa­rasztság. A szocializmus végérvénye­sen győzött a magyar falu­ban is. Ezután a Termelőszövetke­zetek Országos Tanácsának feladatairól szólt. Majd a Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium létrehívásának jelentőségével foglalkozott. A továbbiakban a gazdasági mechanizmus kérdéseiről, az ár és pénzügyi intézkedések­ről, az önálló gazdálkodásról beszélt. Kihangsúlyozta, hogy termelőszövetkezeteinknek él­Ünnepi megemlékezés Miskolcon Lenin születésének 97. évfordulóián tés, kíváncsiskodás. Épp el­lenkezőleg: őszinte, szenvedé­lyes érdeklődés, mert Lenin mindig tudni akarta, hogyan él a dolgozó ember. Munkás­ságának és magatartásának tanulmányozása arra is jó, hogy megvéd jiik magunkat az elbürokratizálódás, a fennhéjá- zás, az elért sikerek túlbecsü­lése, a személyiség túlhangsú­lyozása és a szerénytelenség ellen. Lenin arra tanított, hogy mindig a valóságból, a lehető­ségekből és nem a vágyálmok­ból kell kiindulni. Ha nem így teszünk, betűk merev sé­májába, dogmatizmusba raga­dunk, amely megöli a gondol­kodást. Nyúljunk bármely művéhez is, minduntalan érez­ni az önmagát állandóan el­lenőrző értelem szerénységét és őszinteségét. Lenini politi­kát nem lehet folytatni más­Lenin születésének 97. év­fordulója alkalmából az LKM nagyüzemi pártbizottsága teg­nap, április 21-én, pénteken délután ünnepi megemléke­zést rendezett a Bartók Eéla Művelődési Házban. Az el­nökségben helyet foglalt Doj- csák János, a megyei párt- bizottság titkára, Varga Zol­tán, a Miskolci Városi Párt- bizottság titkára és a két diós­győri gyár vezetői. A magyar és a szovjet Himnusz hangjai után Nemeskéri János, az LKM nagyüzemi pártbizottsá­gának titkára nyitotta meg az ünnepséget, majd Sárközi An­dor, az Északmagyai'oi'szág főszerkesztője tartott ünnepi beszédet, amelyből az aláb­biakban részleteket közlünk. — Ki tudná előszámlálni, hány frissen csengő költe­mény, köszöntő és hódoló óda, hány markáns rajzú, finom színekből szőtt festmény és kőből, márványból, gránitból faragott szobor fogant ax’ról a a foiTadalmárnak, politikus­nak, tudósnak és embernek egyaránt nagy személyiségről, aki Lettin. A történelem ha­talmas időt átfogó ívéhez ké­pest ez a téma új és fiatal, hiszen 97 éve annak, hogy e zseniális férfiú, a történelem menetébe beavatkozni tudó forradalmár megszületett. Mégis: immár öröknek mond­ható témává lett, hiszen azok­nak a harcoknak eredménye­ként, annak a X'obusztús al­kotó tevékenységnek sikere­ként, amelyet az orosz mun­kásosztály, a szovjet, nép Lenin vezetésével megvívott — átrajzolták a világ térképét, százmilliókat vezettek el az igazi szabadsághoz, a szocia­lizmushoz, a legmagasabb tár­sadalmi rendhez. Akadnak szobrok, anxelyek Lenint a munkások, a nép igaz barátjának ábrázolják. Könyvtáx'ra rúg azoknak visz- szaemlékezése, akik együtt dolgoztak vele. közelébe ke- rülhettek, hallhatták és megis­merhették szugesztív egyénisé­gét. Mindannyian azt emelik ki, hogy Lenin milyen mé­lyen hitt az emberekben, mennyire szerette a népet. A dolgozók szenvedései fájdal­mat keltettek érzékeny szívé­ben. Nem könnyes x'észvétet, hanem cselekvő érzést. A munkásokban mindenekelőtt a kizsákmányolás és a x-abság ellen küzdő harcosokat, a jövendő új társadalom építőit látta és becsülte. Ez az oka annak, hogy Lenin ifjúkorától kezdve minden alkalmat megragadott, hogy beszélges­sen az emberekkel, kikérdezze őket életük soráról, s megis­merje gondjaikat és vágyaikat. Nem volt ebben semmi teat­ralitás, lekezelés, vállverege­ként, csakis a fejlődés új moz­zanatainak állandó megismeré- ! sével és elemzésével, a régi módszerek, struktúrák felül- j vizsgálatával és szükség sze- i'inti módosításával, minden­fajta frázis száműzésével, | vagyis: az eleven, mozgalmas, sokszínű, mindig új vonások- j kai gazdagodó élet és valóság beható, következetes tanulmá- ; nyozásával. Pártunk politikája — lenini j politika. A kongi'esszus hatá- ; rozatai, a szocializmus teljes j felépítésének programja Lenin I tanításának szellemét tükrözi, j A lenini úton akarunk és fo- ! gunk továbbhaladni, mert ez, mint eddig, ezután is felemel­kedésünk és újabb sikereink j záloga. * Az ünnepi beszéd után a ! részvevők megtekintették a! Leninről készült új filmet. i íiök kell a nagyobb önállóság­gal. Állandóan tájékozódja­nak az igények felől, ismerjék í jól saját adottságaikat, ké- ! szítsenek reális üzemterveket, • legyenek mindenben előrelá- | tók és ésszerűen szervezzék meg a termelést. Majd kitért ; az állóeszközgazdáikodásra is. I Felhívta a figyelmet arra, hogy lassítsuk az állóeszközök i elhasználódásának ütemét, és a pótlás ne pusztán válto­zatlan szinten történjék. Ilyenkor kisebb-nagyobb korszerűsítést eredményező cserékre is kerüljön sor. Befejezésül aláhúzta, hogy a tsz-ek termelését rendszeresen növelni és bővíteni kell. Vé­gül kifejezte meggyőződését, hogy ez a kongresszus újabb lendületet és alkotó kedvet szabadit fel szövetkezeti pa­rasztságunkban. A vita során felszólalt Ga- ramvölgyi Károly pénzügymi- nisztex'helyettes. Az ország gazdasági helyze­tét elemezte a pénzügyminisz­terhelyettes. Megállapította, (Folytatás a 2. oldalon.) Koszorúzás a Lenin-szobornál Lenin születésének 97. évfordulója alkalmából a Diósgyőri Gépgyár és a Lenin Ko­hászati Müvek dolgozói koszorúkat helyeztek c! a l.cuin-szobor talapzat*». Emberek a gáton

Next

/
Thumbnails
Contents