Észak-Magyarország, 1967. április (23. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-20 / 92. szám

«fcfitőrtSk, 1967, április 20, gszakmagtarorszag 3 A megyei párt-végrehajióhisottság megtárgyalta: Tíszaszede, kény nemcsak a megye, hanem az ország egyik legfiatalabb, állandóan fejlő­désben levő, ellentmondások­kal küzdő, folytonosan épülő, bővülő szocialista városa. Vele együtt épülnek, bővülnek a hozzá tartozó üzemek, a TVK nitrogénműtrágyagyára, az épülő polietiléngyár, a közeli Tiszapalkonyai Erőmű. Mind­ezek nap mint nap új gon­dokat okoznak, új feladatok elé állítják a városi-üzemi pártbizottságot, amelynek egyik legalapvetőbb feladata a gazdaságszervező munka. Ezt pedig sajátosan befolyásolják a termelő, bővülő és épülő üzemek, az épülő, fejlődő vá­ros. Tiszaszederkény ipari, munkás város. Energia- és vegyipara a munkások, illetve a párttagság összetételét is tükrözi. Sokrétű feladatok Az ott élő lakosságra egy­részt a magas általános mű­veltség és szakmai felkészült­ség, másrészt a heterogén ösz- szetétel n jellemző. Elegendő csak azt megemlítenünk, hogy több mint kétszáz helyről te­lepültek ide a dolgozók, akik magukkal hozták korábbi munkahelyük szokásait, né­zeteit. Az ipari üzemek kö­zött pedig van olyan, amelyik már 10 éve folyamatosan ter­mel, s olyan is, amely csak két éve működik teljes kapa­citással, és jelenleg is bővítés alatt áll. Mindezek alapvetően meghatározzák, befolyásolják a pártbizottság gazdaságszer­vező munkáját, amelyet a KB, valamint a megyei párt- bizottság és saját határozatai alapján irányít. A közelmúltban a megyei Várt-végrehajtóbizottság napi­rendre tűzte a tiszaszederké- nyi városi-üzemi pártbizottság gazdaságszervező munkájának megtárgyalását. Több oldalas, a végrehajtó bizottság által is jónak ítélt jelentés számolt be a városi-üzemi pártbizott­ság eddigi tevékenységéről. E jelentésben szerepel, hogy a Pártbizottság a KB 1964 és 1965 decemberi határozata alapján az erőműben a gazda­ságosabb termelést, a műsza­ki-gazdasági mutatók javítá­sát, a termelékenység emelé­ruházásokon dolgozóknak szociális-kommunális és egyéb ellátási lehetőségeinek meg­teremtése. íl pazÉsási ffieclianiziBüs reíoriujáné szellettel Többet, jobbat, olcsóbban... Májiss 1-ig ihtteepi mííssnkot tartanak a Sátoraljaújhelyi Dohánygyárban E sokoldalú feladat végre­hajtásában kellett érvényesül­nie a párt vezető szerepének, ennek kellett alárendelni a pártmunka különböző módsze­reit. A jelentés és a megyei párt-végrehajtóbizottság ülé­sének vitája alapján megálla­píthatjuk, hogy a tiszaszeder- kényi városi-üzemi pártbizott­ság eleget tett e feladatának. Munkaterve alapján, ülésein rendszeresen megtárgyalta a várost és üzemeit érintő leg­fontosabb feladatokat, ösztö­nözte és erősítette a közgazda- sági elemzéseket, sokat tett a termelési tartalékok feltá­rásáért és hasznosításáért, helyes munkamódszernek bi­zonyult az is, hogy a külön­böző vállalatoknál külön-külön kommunista aktívaüléseken megtárgyalták a gazdasági cél­kitűzések teljesítésével kap­csolatos politikai feladatokat. A pártbizottság a gazdasági mechanizmus szellemében se­gítette a vállalatok gazdasági­műszaki vezetőit olyan gya­korlati intézkedések meghoza­talában, mint az erőműben az új gépek beszerzése, a TVK- nál a karbamid üzem és a zsákgyár mielőbbi üzembe helyezése stb. Mindent egybe­vetve: a pártbizottság gazda­ságszervező és ellenőrző mun­kája fejlődő, eredményes és sokoldalú, lehetővé tette a vá­ros iparában, a kivitelező, a beruházó és szolgáltató válla­latoknál a párt gazdaságpoli­tikájának eredményes meg­valósulását. A párthatároza­tok végrehajtásában jelentős eredményeket értek el, amit az is bizonyít, hogy az erőmű már több éve élüzem szinten dolgozik, a TVK megépítése és üzembe helyezése példás volt, és már működésének első évében elnyerte az élüzem címet. Javítói leli az izem és a város kapcsolatai sét és az üzembiztonság növe­lését tűzte ki célul. A TVK- ban kiemelt feladat volt az új létesítmény üzembe helyezése, a sikeres próbaüzemelés, az előírt kapacitás elérése és a minőségi mutatók teljesítése. A pártbizottság arra is töre­kedett, hogy a polietiléngyár beruházásának programja, a Idviteli tervek elkészítése, a különböző munkák ütemezése megfelelő ütemben és időben történjék. Mindezekhez kap- itsolódnak a városi beruházá­sok, a város lakóinak, a be­Ä megyei párt-végrehajtó­bizottság sokoldalúan foglal­kozott a jelentéssel, a vitában több felszólaló értékelte az ed­dig végzett munkát és a vá­rosi-üzemi pártbizottság je-' lenlevő képviselői sok hasz-J, nos tanácsot, javaslatot is» kaptak. Ez a jelentés az el-* múlt 2—3 évre tekint vissza,® azonban azt is alá kell húz-J nunk — mondották a íelszó-® lalók —, hogy a pártbizottság• munkája azelőtt is jó volt: n* nagy beruházások idején is jól®---- ..... * _rs • i rányította a feladatok végre- | hajtását, abban az időben alakultak ki az alapszerveze­tek és a gazdasági szervek, ugyanerre az időszakra esik az üzem indulása és a terme­lés megkezdése is — tehát a jelenlegi összetételű pártbi­zottság egy, már kialakult, jó alapokra helyezett gazdaság­politikai irányvonalat vett át, erre építhette további munká­ját. A tiszaszederkényi vá­rosi-üzemi pártbizottság, mun­kájának értékelésénél egyéb­ként azt is figyelembe kell venni, hogy itt sajátos helyzet áll fenn. Együtt kell irányí­tani a városi pártbizottság és az üzem munkáját is. Ez bizo­nyos értelemben előny, ugyan­akkor hátrány is — mondotta a vitában cir. Bodnár Ferenc elvtárs, a megyei pártbizott­ság első titkára. — A kettős­ség bizonyos nehézségekkel jár, amelyeket a párt-végre­hajtóbizottság jól igyekszik megoldani. De a jelentés azt is mutatja, hogy keveredik a város jellegéből fakadó elvi és operatív irányítás. A párt- bizottságnak a továbbiakban tehát azon kell lennie, hogy a szervezési munkában tovább egyeztesse a két feladatot, ke­resse és alkalmazza a legjobb módszereket. E célból azt is ajánlották a tiszaszederké- nyieknek, hogy tanulmányoz­zak az ózdi városi-üzemi párt- bizottság munkáját, és vegyék át a saját területükön haszno­sítható tapasztalatokat. Fel­tétlenül jobbá kell tenni az üzem és a város kapcsolatát, fokozni az igényt a párt- és a gazdasági vezetéssel szem­ben: meg kell bízni a gazda­sági vezetőket is pártmunká­val, és ugyanígy foglalkoztatni kell az üzemek vezetőit is. A megyei párt-végrehajtó­bizottság ülésén a tiszaszeder­kényi városi-üzemi pártbizott­ság gazdaságszervező munká­járól szóló jelentés feletti vitában súlyának, jelentősé­gének megfelelően foglalkoz­tak az eddig elért eredmé­nyekkel és a további felada­tokkal. Most arra van szük­ség, hogy az elhangzott kriti­kai megjegyzéseket, a segítő, hasznos tanácsokat megszív­lelve tovább finomítsák ed­digi módszereiket, amelyek jó alapokra épültek, éppen ezért biztosítékot adnak rá, hogy a jövőben még eredményeseb­ben dolgozhassanak. Onodvilri Miklós Hétfőtől, április 17-től ün­nepi műszakokat tartanak a Sátoraljaújhelyi Dohánygyár­ban. Minden üzemrészben lel­kes hangulatú röpgyűlések előzték meg ezt a május 1-ig tartó ünnepi időszakot. Az öt­száz dolgozót foglalkoztató gyár minden egyes kollektívá­ja megtette vállalását ezeken a röpgyűléseken. — Az első negyedév sikerei, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának méltó megünneplésére és a magyar dohányipar százéves jubileumára tett vállalások teljesítésében elért eredmé­nyek ösztönözték a dolgozó­kat. hogy május I. elölt, most valami pluszt is adjanak — tudjuk meg Nagy Béla párt- titkártól. m Az elmúlt év eredményei Tavasz „halországban A halászati termelőszövetkezetek dinnyési ivaűéknevelő tógazdaságának halászmestere. Kádár Mihály egy csuka megtermékenyítő anyagát „emeli ki” a halból. egyedülállóak a gyár csaknem nyolc évtizedes történetében. A termelési tervet 117,7 száza­lékra teljesítették, a termelé­kenység 13,1 százalékkal ja­vult, az önköltséget pedig a vállalt 1 millió forint helyett 9,4 millióval sikerült csökken­teniük. Elsők lettek a magyar dohányipar gyáregységei kö. zötti versenyben. — Elsősorban a kongresszusi verseny lendületének köszön- ] he tjük ezeket az eredménye- ! két — mondja a párttitkár —, s ezért úgy igyekeztünk, hogy \ ne legyen lörés, visszaesés a I versenyben. Annál inkább 1 erre törekszik minden brigá­dunk, minden dolgozónk, mi­vel az elmúlt év őszén ver­senyt indítottunk a szocialista gyáregység cím elnyeréséért. Meg is van rá minden rémé- : nyünk, hogy a százéves do­hányipar évfordulója alkalmá­ból, elsőként, el is nyerjük ezt a címet. Az elmúlt évben csaknem 30 millió forintos tervtúlleljc- sítést értek el. Megközelítő­leg 5 milliard cigaretta készült a gyárban. Es a nagy termelés ellenére az előirt minőségi mutatókat is magasan túlszár­nyalták. (Naponta sok miliió „meós", a dohányosok népes tábora is megállapíthatta ezt a Sátoraljaújhelyben készült szivarkákról.) És az idei tervek? Az első negyedév eredmé­nyéi is bizonyítják, hogy a „többet. jobbat, olcsóbban” jelszó 1967-ben is valósággá válik. A kellős évfordulóra, össz­hangban az ipar célkitűzései, vei. azt vállalták, hogy a ter­vezett termelékenységi mu­tatót 0,5, a minőségieket . 5 százalékkal javítják, az ön­költséget pedig 0,5 százalékkal, több mint egymillió forinttal csökkentik. Az első negyedévben sike­rült jóval túlteljesíteni a vál­lalásokat. A termelékenységet 1,3. a minőségi mutatókat 7 százalékkal javították. Az ön­költség 2,1 százalékkal csök­kent. A május 1-ig tartó ünnepi időszaktól még kiemelkedőbb eredményeket varnak. Így pél­dául a két hét alatt a vállalt összegen felül további 125 ezer forinttal akarják csök­kenteni az önköltséget. <p. s.) Országos szpMÍnyilí-megfigyelő tudományos ülés Miskolcon í ’A magyarországi szput­nyü -megfigyelő állomások országos tanácskozása április •19-en, szerdán délelőtt 10 jurakor kezdődött Miskolcon, a Kilián-északi lakótelepen lévő csillagvizsgáló intézet­ben. A kétnapos tudományos illésen a légsűrűség-változá- sok meghatározását célzó ku­tatások új eredményeiről hangzanak el előadások. Az első napon 111 Márton. !k bajai csillagvizsgáló, illet­ve szputnyik-megfigyelő inté­zet igazgatója, majd Horváth András, a miskolci megfigye­lő tudományos munkatársa tartott előadást, valamint dr. Almár Istvánnak, a budapesti szputnyik-megfigyelő állomás igazgatójának és Ferencz )Csabának, a budapesti műé- j gye lem tanársegédének elő -1 adását hallgatták, illetve ezek; az előadások szolgálnak a® tanácskozás alapjául. ® Ma a miskolci szputnyik® megfigyelő állomás problémá-J it vitatják meg. . * A tudományos ülésen az® : ország összes szputnyik-meg-# i figyelő állomásainak tudomá-® ! nyos munkatársai részt vesz-J nek, valamint az Állami Földmérési és Térképészetig Intézet dolgozói is. Itt említ-® jük meg, hogy a miskolci® csillagvizsgáló, illetve szput- ® nyik-megfigyelő állómat® munkájának eredményeseb J bé tételére egy Naffa-kame * rával és egy ezredpontossár • kvarcórával gazdagodói ® Mindkettőt a Szovjetunióié ® kapta, s e két műszer nagy-® mértékben segíti az állopi,á-s# további munkáját,. fV ft Az ács, hátát a máglyába rakott vas­beton elemeknek támasztva végtelen nyugalommal szalonnázgat. Csönd és napfény veszi körül. Az egész építkezés ki Íralt. A hajdani bulgárföldeken épülő házak, házsorok között mindössze egy jármű zavarja meg a csendet. Hosszú­testű acélhernyóként bukdácsol terhével a hepe-hupás úton, aztán a Stadion étterem mellett elhaladva ez is „be­lép” Miskolc forgalmába. — A többiek megszöktek? A szalonnázgató ember, Ősz István tempósan vág a szalonnából, a kenyér­re helyezi, jóízűt harap, aztán válaszol az évődő hangra. — A többiek? Az étteremben vannak. Ebédelnek. — őrzőnek hagyták? — Én csak munka után eszem főttet. Otthon vár engem a jégszekrényben. — Ezek szerint miskolci? — Igen. így jó ez, a családdal együtt élni. Két gyerekem van, egy fiú és egy lány. Mindkettő 13 éves. Ikrek. Igaz, van időben különbség, Margit 10 perc­cel idősebb Pistánál. A tanulással? Nincs baj. Tavaly a főépítésvezetőség húsz brigádja közül mi lettünk az el­sők. A brigád minden tagja kapott egy Százast, én meg, brigádvezető egy órát. Neki adtam, a lánynak. Jutalmul. Jól tanul. — Szereti a szakmáját? Ősz újból a szalonnába süllyeszti a kést. Olyan szabályosan, kiszámítottan, ahogyan a szekereivel szokott bánni. — Én nem ács, hanem kovács sze­rettem volna lenni. Szép, nagyon szép mesterség munkába fogni a tüzet, for­málni az anyagot. De hát ács lettem. Nem bánom-e? Dehogy bánom. Igaz,­télen kicsit hideg, nyáron kicsit meleg, de jó, egészséges a szabadban dolgozni. És jó érzést ad az embernek, hogy lát­ja munkájának eredményét. Huszonkét éve vagyok a szakmában, s ebből 16 éve itt, a BÁÉV-nél. Sokat építettem-e? De még mennyit! Nem is tudom hir­telen összeszámolni. Ismeri az albert- telepi művelődési házat? No hát, azt is mi zsaluztuk. Dolgoztunk az Egyetem- városban a kollégiumokon, a fő épüle­Ebédszünetben ♦♦♦♦♦ ♦♦♦♦♦♦■♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦<• ♦♦♦' ten. Tizenegy évig építettem a Kilián­nál, az öntött ház kivételével mind mi zsaluztuk, azután a vásártéri építkezés­nél voltunk, most meg itt vagyunk. Szerényen, egyszerűen közli, a hang­ban a dicsekvés árnyékát se lehet fel­fedezni. Pedig nagyszerű, büszke ér­zés lehet új lakóházakat, városnegye­deket építeni. Ősznek és társainak tet­te, élete, talán érdekes regény is lenne. Regény, amelynek lapjaira új házak, házsorok, városnegyedek építésével vé­sik fel a betűket. Itt is, a stadionnal szemben 870 lakást építenek. És a sok-sok leendő családi otthon vázához ők zsaluznak, állványoz­nak! — Építünk itt. tizenhárom darab 3 lépcsős blokkházat és hat 9 emeletes toronyházat. No és egy iskolát is. £ — Milyen emberek a brigádtagokf ’ te A brigád? Rendes emberek. Sois* ka! évek óta együtt vagyok. Itt van például Kerekes István. Ő is 16 éve dolgozik itt. A régiek közé tartozik Kos- nyider Barna, s a többiek is 5—6 éve itt vannak, ők is megértenek engem, én is őket. Ügy csináljuk, ahogy leg­jobbnak látjuk. Nemrégiben közölt, hogy tegyek javaslatot kitüntetésre, lasszám ki az embert. Dehogy vár»is tóm. Ha az egyiket jelölöm, a r~^ sértődik meg. Döntsön a kollektíva , kapja, aki munkája és magatan alapján legjobban megérdemli. A vs jogot persze fenntartottam magamna* Nem volt rá szükség. Valamennyien Kóródi Sándort tartották erre a legil­letékesebbnek. Egyébként mind józan életű és szorgalmas ember. Már két­szer kiérdemeltük a szocialista brigád címet is. Ügy látszik, az ebédidőnek vége. Az épülő házak között emberek tűnnek fel, s ki erre, ki arra tér. Kettő, Szabó La­jos és Molnár János egyenesen ide tart. Néhány szó az ebédről, meg arról, hogy a többi munkahelyekre a brigád többi tagiának milyen szerszám, anyag kell. Molnár megjegyzi: — Csak arra vagyok kiváncsi, hogy ment a felvétel? — Milyen felvétel? — Három gyerekem van. Az egyik kőműves, a másik ács. Ma ment az asz- szony a harmadikkal. Az darus szeret­ne lenni. — Az apa mesterségét választották. — Igen. És lassan kitelik belőlünk egy fél komplex brigád. A szekercékcn megvillan a nap fé- aye, s a leendő lakónegyed sarkában * munka zaja kettémetszi a csöndet " Csorba Barn* ^ r ■ *1 ' ■ ^ n ^ ^ y9ZfiflSSfj8Z@fVBZO IP j| |. „Halországban” terjed a mesterséges megtermékenyí­tés. A halászati termelőszövetkezetek dinnyési ivadék­nevelő tógazdaságéban külön-külön kis tavakban válo­gatják szét nemenként a süllőket, a csukákat. Most még csak gyűjtik a megtermékenyítő anyagot, de ha a szabad vizek hőmérséklete eléri a tíz fokot, elkezdik a szapo­rítási. is.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents