Észak-Magyarország, 1967. március (23. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-02 / 52. szám

4 esZAKMAGTARORSZAG Csütörtök, 1967. március 2. Versmondó szövetkezeti fiatalok A Kisipari Szövetkezetek Borsod megyei Szövet- , sége az idén immár he­tedszer hívta nemes versen­gésre, versmondó versenyre a megye sok-sok szövetkezeté­nek §zép szót kedvelő fiatal tagjait. Évek óta megtisztelő feladatom, hogy ennek zsűri­jében részt vegyek, így mó­domban van összevetni a ver­senyeket, lemérni egyik-másik részvevő egyéni fejlődései, Vagy netáni stagnálását is. Huszonhárom versenyző állt a minap a zsűri elé, nagy többségben lányok és asszo­nyok, viszonylag igen kevés férfi. Többet közülük már Személyes ismerősként üdvö­zölhettünk, mert a korábbi versenyeken is találkoztunk, egyikükkel-másikukkal más, hasonló alkalmakkor is. Ogy véljük, nem haszontalan, ha a verseny egy-két tanulságát itt is elmondjuk, előrebocsát- va azt a megállapítást, hogy változatlanul helyesnek és kö­vetendőnek tartjuk a vers- mondó versenyek rendszeres megrendezését. Meglátásunk szerint évröl-évre újabb és újabb érdeklődőket vonz és soroz a verskedvelők táborá­ba, egy-egy verseny előtt a részvevők sokszorosát mozgat­ja meg. Néhány élenjáró versmondó messze kiemelkedett a verseny mezőnyéből. Az első helyezést elért Nohaj Imre .régi-régi versmondó ismerősünk, aki katonai szolgálata után ismét visszatért Miskolc öntevékeny művészeti életébe, Kosztolá­nyi D.: Hajnali részegség-ének igen magas szintű tolmácsolá- ssával nyerte el a verseny pál­máját. A második helyezett Weisz Mária immár harmadik alkalommal lett második. Most Maróti Lajos Preludium és fuga című költeményét hallot­tuk tőle. A harmadik díjat nyert Papp Margit Vihar Béla Démonok című nagyszabású költeménye előadásával vívta ki helyezését, míg a negyedik díj Szolnoki István ugyancsak gyakorlott versmondóhoz ju­tott megérdemelten. Rajtuk kí­vül Kovács Egonná részesült könyvjutalomban, Berta Kata­lin pedig dicséretben. S ajnos, ezzel a hat ver­senyzővel szinte ki is merült azok sora, akik versenyképesnek bizonyultak. Tóth Éva, Horváth Katalin és Kerekes Katalin kíván még kiemelést. A többség azonban, s ezt sajnálattal kell regiszt­rálnunk, az előző évekhez ké­pest nem emelkedett, sőt, itt- ott gyengébb képet mutatott. Ügy érezte a zsűri, hogy a szétszórt szövetkezetekben dolgozó fiatalok, a munkahe­lyi adottságoknál fogva, ke­vés támogatást kaphatnak, ahol pedig észlelhető volt va­lamilyen irányítás; nem hatott mindig jó irányba. Például né­hány egészen fiatal lányka, aki azonos szövetkezetben dolgozik, egyéniségétől, adott­ságaitól idegen versekkel, ma élő költők hamar beporosodott, müveivel próbálkozott. Vala­miféle rosszul értelmezett „át­politizáltság" gondolata vezet­hette a bizonyára jóindulatú tanácsadót, azonban e versek csokra, tömény együttléte nem válthatta ki a kívánt hatást. Sok volt a komor szín, mai Megkezdődtek a jelentkezések az egyetemekre és tőiskolákra A miskolci szimfonikusok újabb sikere A» plmúlt ^en Ciliiü l kálómmal is közönség elé lépett a Mis­kolci Szimfonikus Zenekar. Első alkalommal a Miskolci Nemzeti Színházban a Fil­harmónia nagyzenekari bér­leti hangverseny-sorozatában, majd második alkalommal azonos műsorral Budapesten, a Zeneakadémián. A. miskolci zenekar, bár rö­vid múltra tekinthet még vissza, immár harmadszor állt a főváros közönsége, ez­zel az országos nyilvánosság elé. Zenekarunk fejlődésének tanúi lehetünk immár évek óta. Szinte koncertről kon­certre kitapinthatóan érezhe­tő az együttes munkáján a gondos pedagógiai munka, a szisztematikus felkészítés, a jó művészi irányítás és az együttes-nevelés gyümölcsöző hatása. Hazai és külföldi vendégkarmesterek álltak az elmúlt évek során az egyes hangversenyeken a zenekar élén, s mindenkor elismerés­sel nyilatkoztak róla. Mura Péter igazgató-karmester irá­nyításával a zenekar nemcsak Miskolc és Borsod megye ze­nei életének vezető helyen álló tényezőjévé vált, hanem többrendbeli fővárost szerep­lésével országos rangot is biztosított magának, egyben Miskolc zenei életének. A február 20-i miskolci, majd ezt követően a 22-i bu­dapesti koncerten Kodály Nyári este című kompozíciója, Virgilio Mortari Brácsaver- seny-e és Schubert VII. (C- dúr) szimfóniája szerepelt. A koncertet Mura Péter vezé­nyelte, közreműködött Lu­kács Pál brácsaművész. Ér­dekességként megemlítendő, bogy a műsorban szereplő brácsaművet a neves olasz komponista Lukács Pál részé­re irta, és hazánkban először a miskolci koncerten, másod­szor a budapesti ismétlésen hangzott el. A nrskniri koncert A in.bbUlti szépen sike­rült, érdekes darabbal gazda­gította a zenekar impozánsan ívelő pályáját, emlékezetes élménnyel ajándékozta meg részvevőit. A budapesti bemu­tatkozásról így ír a. Népsza­badság kritikusa a február 23-i számban: „A Miskolci Szimfonikus Zenekar igényes műsorral vendégszerepeit a Zeneakadé­mián. Az együttes vezető kar­nagya, Mura. Péter áldozatos munkáját és a zenekar oda­adását dicséri az a szép, ki­egyensúlyozott és tiszta hang­zás, amelyet a miskolciak vi­szonylag rövid idő, néhány esztendő leforgása alatt meg­teremtettek. Kodály Zoltán Nyári Este című zenekari képe, ez az 1906-ban keletkezett és 1930- ban, Toscanini ösztönzésére átdolgozott kompozíció nyitot­ta meg műsorukat. A műben, a későbbi nagyszabású Ko- dály-zenékhez képest, kevés a mozgalmasság, a .történés’, annál több a finom, impresz- szionisztikus szín, annál gaz­dagabb a líraiság. Mura Pé­ter és együttese éppen eze­ket a vonásokat emelte ki, a legfinomabb pasztelltónusokra ügyelve. Békés nyáréji álom­nak fogták fel. a művet, köl­tői vallomásnak a táj ihleté­ről. Üjdonsága is volt az est­nek: Virgilio Mortari brácsa­versenye. Jelentős esemény, hogy egy vidéki zenekarunk is vállalkozik már arra, hogy külföldi zeneszerző alkotását elsőnek tűzze előadásra. A mű legfőbb erénye, hogy hálás lehetőségeket nyújt a szólis­tának a széles, bár nem túl­zottan eredeti melódiavilág sokrétű kibontakoztatására. Zenekarában a neoklassziciz- ■mus jól Ismert, s talán kissé már túlélt színei, hangzásai uralkodnak. Ha különösebb értéket a darab nem is kép­visel. a bemutató szép sikert aratott, mert szólistalehető­ségeit Lukács Pál (az olasz komponista neki dedikálta a müvet) virtuóz muzikalitással valósította meg. s a zenekar is kiváló teljesítményt nyúj­tott. Az est utolsó számaként Schubert nagy C-dúr szimfó­niája került előadásra.” üicmiln módon méltat- ildbUillO ják a miskolci szimfonikusokat más fővárosi lapok is. 'Örömmel regiszt­ráljuk együttesünk sikerét, azt a tényt, hogy a miskolci zenekar szívesen hallgatott, és évről évre érdeklődéssel várt együttes lett a fővárosi kon­cert pódiumon is. fbm) életünk derűjéből szinte sem mi nem jelentkezett. A téma választási nehézségeket elmé lyítették olyan gondok, hog‘ a kimondottan férfit, vagy nő kívánó költemények sokszo; az ellenkező nemet képviseli versenyző szájából' hangzottal ek Nem volt elfogadható sol esetben a versek értelmezési sem, Feltétlepü! érdeme azonbai ennek a versenynek is, hog; a készülődésre történő mozgó sításon felül ismét összehozta a megye különböző sarkaiból a verskedvelőket, módjuk volt egymás sikereiből és hibáiból tanulniok. Megmutatta ez a verseny azt is, hogy van ér­deklődés a mai magyar iro­dalom iránt, hiszen döntő többségben . élő magyar köl­tők műveit hallottuk, s a már említett rossz példák ellené­ben ott álltak Simon István, Váci Mihály, Vihar Béla és Soós Zoltán költeményei. V ersenyen kívül mutatko­zott be a kazincbarcikai új szövetkezeti szavaló­kórus. A. város mintegy nyolc­van-száz, versek iránt érdek­lődő fiatalja tavaly szentem­ber óta vesz részt rendszeres foglalkozásokon, s most Bílké- nyi Lászlóné betanításában és irányításával, huszonöt szerep­lő közreműködésével Csukás István Őrizd meg arcukat cí­mű oratóriumával léptek a verseny részvevői elé. Szerep­lésük igen biztató ígéret. Első nyilvános bemutatkozásuk áp­rilis negyedikén lesz. Eredmények és feladatokat jelentő fogyatékosságok je­gyezhetők fel a KISZÖV sza­valóversenye után. Tanulságos, hasznos vetélkedés volt Benedek Miklós ményekhez nyújthatják be május ló-ig. A felsőoktatási intézmények a jelentkezőket nyolc nappal a kitűzött vizsgaidőpont előtt értesítik a felvételi vizsgákról, amelyeket a nappali tagozaton június 26 és július 20 között bonyolítanak le. A felvételi vizsga írásbeli és szóbeli, vagy gyakorlati részből áll. Több felsőoktatást intézmény vesz fel pályázókat a nappali tagozatra úgynevezett előf el­vétellel is. Az előfelvettek kö­telesek a beiratkozásig leg­alább 9 hónapot munkában eltölteni. Villanyszerelő tanulók versenye Néhány nappal ezelőtt ói­don a villanyszerelést tanuló fiatalok gyűltek össze a me gye minden részéből, hog részt vegyenek A villanysze­relő szakma kiváló tanulójs elnevezésű versenyen. Miskol­ci, kazincbarcikai, mezőkö­vesdi és ózdi fiatalok mérték össze tudásukat. A verseny­nek mind az írásbeli, mind a gyakorlati részében szép eredmények születtek, a ta­nulók jó felkészültségről tet­tek bizonyságot. Különösen az ózdiak értek el figyelemra méltó sikereket. Békés István: Legújabb magypr anekdotakincs (Gondolat Kiadó) Évekkel ezelőtt egyik bará­tom felhívta figyelmemet H. E. Bates „Bi borsi vatag” című regényére. Még aznap este hozzákezdtem, és valamikor a hajnali órákban be is fejez­tem az olvasást. Először lidércnyomásként hatott rám az olvasmány, majd — tovább töprengve — szét­terült bennem a megnyugvás. A főhős, Forrester kapitány megkétszereződött nagyságban emelkedett fel képzeletemben Története, mondhatnánk így; tipikus háborús történet. Az ,író által kibontott pszichiku­mot is alapvetően determinál­ja a háború. Forrester egy bombatámadás során, esküvő­jük napján vesztette el fe­leségét még Londonban, s ez­után, mint vadászbombázó pilóta éveken át keresi a ve­szélyt, ami jócskán volt a há­borúban, meg akar halni, mert úgy érzi, hogy senkije sincs, hogy egész élete céltalan, re­ménytelen. De nem hal meg. . A háború végén, Burmában, a japán fasiszták elleni harc­ban a szinte már hisztériku­san elkeseredett Forrester olyan helyzetbe kerül, amikór az emberi életcél többszörös megtestesedésben ontja a küz­delemhez az erőt, s a nem ke­resett halálos veszedelemből is megmenekül. Forrester visz- sza akar jutni Annához, a bá­josan kedves és szép benn­szülött leányhoz, meg akarja menteni sebesült bajtársait, akikkel együtt a kietlen dzsun­„Az anekdota eredetileg olyan műfaj volt, amelyben egy ember mesélt kisebb-na- gyobb históriákat — sok em­bernek" — írja kötetének , , . , , . . , peviií r«t anekdota, számunkra mim — replőivé válnak. Sztorivá le­vin. A gondolat folytató«« U töri!“IenV t 4 . . "^1 ^ közös fejezetbe ke­sokat elárul erről a könyvről: Békés István könyvére is rul itt az anekdota és a ma­„Mióta kialakult az anekdota bizonyara így tekint majd az tematika, a kozolet történetei könyveknek az a típusa, amely- utókor- Humora, szatírája, iro- a humor csatornain közlekea- ben sok ember mesél izes niaJa a mienk, pontosabban nek, visszatérnek a könyvbe mi vagyunk mai szemmel, ró- a „tudós” anekdoták és beke- tortenetekeC egy emberről: junk szók tükre bennünket rül a műfaj tematikájába * megnehezült az idők járása a mutat. Még akkor is, ha sze- modem világ, a technika, f hagyományos irodalmi anek- mély szerint nem mi vagyunk rádió, a tv. Világjáró magya- doták fölötte sz*OTÍk szereplői, hanem rok szellemesen idézik ka­kortárs művészeink, költőink, landjaikat idegenben és hoz- Nehéz is lenne a kötetben tudósaink, politikusaink, cél- zánk érkező idegenek készsé* megjelent történeteket anek- jatnk, ambícióink és életérze- gesen idézik élményeiket —* dóinknak nevezni. A kor — seink ismerősei és kutatói — rólunk. Tudósítók beszélnek saját korunk — kifejezésben élők és holtak — Révay Jó- London, Párizs vagy az ENS2 és formában is megtalálta a zsef, Székely Mihály, Vas Zol- máshol meg nem írható tör' máról szóló szellemes, poénos tán, Germanus Gyula, a Bá- téneteiről. I történetek nevét: úgy hívjuk jor, a Major, a Honti, a Fe- Egy anekdota-gyűjtemény- r — sztori. Hatásában mégis leki. És még felsorolhatatla- ben nem az írás színvonala J megtartott a XX. századi nul sokan a könyv lapjain, új- döntő, legyen az bármilyen „anekdota" egy rendkívül lé- ságírók, muzsikusok, balett- irodalmi. Olyan Irodalom ez< nyeges tulajdonságot a lényeg- művészek, mai sztorik nagy ahol nem az irodalom a fő: a bői: minden jól sikerült szto- mesterei, mint Illés Béla és sztori. Békés István kőnjn é ri ma is miniatűr korra.iz. Karinthy Ferenc, akik maguk remekül tálalt korrajz, amel; Akárcsak elődje a jól sikerült is a korszerű „anekdota” sze- nek sokszor negatív, mégis ne-4 5 * 7 vető hősei mi vagyunk. Az el- i pusztíthatatlan kedély fórra sait tárja fel, szinte megszám­lálhatatlanul sok oldalról vil­lantja korunk tényeit, olyt r históriákat, mulatságos epizó­dokat, amelyeket korábban írásba nem foglaltak és moz­zanataik csak szóbeszédben) vagy a szerző emlékezetében maradtak meg — emberek legemberibb ‘tulajdonságairól: A könyv Megtalált mosoly cí­mű fejezetének bevezető sorai kitűnően érzékelik a szerző alkotószemléletót: mosolyogni csak az ember tud. A könyv bizonyára nagy si­ker lesz mindazok körében; akik szeretnek szórakozva ol­vasni és olvasva szórakozni. K. I. A képernyő előtt BÍBORSIVATAG gelben kigyulladt géppel, kényszerhelyzetben földet ér. Mindezek érdekében le akar­ja és le is tudja küzdeni a természet minden mostohasá- gát. legyőzi magát a halált A katonabajtársiasság maximu­ma, az élethez való tudatosan szenvedélyes ragaszkodás és a hősiesség egyszerre testese- dik meg ebben a nagyon is ellentmondásos emberben. A történet elején még ellenszen­ves, bajtársiatlan, szélsősége­sen hisztérikus férfit a meg­döbbentő küzdelem egyszerűen visszafordítja igazi emberi mi­voltába. A dialektika törvénye a va­lóságban és a művész mester­munkája a műalkotásban, hogy Forrester alapvető, igazán nemes tulajdonságait végül is a háború, a halálveszélyes szi­tuáció bontakoztatja ki. Sokat tudnék írni erről a figuráról. Különösen most, hogy még jobban megismer­tem. A televízió ugyanis va­sárnap este bemutatta Bates regényének filmváltozatát, a Bíborsivatagot. A hősök egy­szeriben megelevenedtek, a re­gényben ábrázolt vonásaik még tisztábban, még láthatób­ban bontakoztak ki a néző előtt. A film tömörített a tör­téneten, de nem csonkított. Az angol repülőtér és tábor, va­lamint a burmai falu élete, illetve Forrester kapitány em­beri alkata és maga a pokoli bíborsivatag, a döbbenetes, ha­lállal küzdő menetelés a ki­száradt, sziklás folyómederben igazán a maga teljességében tárult elénk. S mindezt nem­csak a rendezésnek, a fény­képezésnek köszönhetjük, ha­nem — úgy vélem — jelentős mértékben a színészek hiteles játékának, a művészi alakí­tás magasszintű izzásának. Va­lamennyien meggyőző művé­szi átéléssel teljesítették fel­adatukat (sz. j.) Péntektől a Képcsarnokban Korkos Jenő kiállítása A Képcsarnok Vállalat mis­kolci Szönyi István termében pénteken, március 3-án nyit­ják meg az év első kiállítását. I Míg a Déryné utcai városi ki­állítási teremben március 5- től nemzetközi hírű mester, Barcsay Jenő Kossuth-díjas festőművész kamarakiállítását láthatjuk, a Szőnyi terem mis­kolci festőművész bemutatko­zó tárlatának nyújt otthont: délután öt órakor Csótai. Já­nos, a városi tanács vi). mű­velődésügyi osztályának he­lyettes vezetője nyitja meg Korkos Jenő kiállítását. A csoport-kiállításokról. sokirá­nyú művészi munkásságáról ismert Korkosnak ez lesz az első képcsarnoki bemutatko­zása MOZIMŰSOR BÉKE: 2—Katonalányok. Magyarul beszélő olasz. Széles! Csak 16 éven felülieknek! K: naponta f. 4. hn. 6 6s 8. M. 5. f. 10 és f. 12: Majdnem baleset. KOSSUTH-fUmszlnház délelőtti műsora: 2—3: Katonalányok. Magyarul beszélő olasz. Széles! Csak 16 éven felülieknek! 4: Három há­ború. NDK. 6: Némó kapitány. Színes amerikai. Szélest 7—8: A cár és a tábornok. Bolgár. Széles! K: vasárnap kivételével naponta de. f. ll-kor! KOSSUTH-filmszínház délutáni oiííaora: 2—5: csütörtökön és pénteken 4 és f. 7, szombaton és vasárnap csak du. 4-korl Három háború. NDK. 4—5: (csak f. 7-kor!) Vörös sivatag. Olasz. Széles! Csak 18 éven felülieknek! 6—8: (mindhá­rom nap 4 es f. 7-kor!) A cár és a tábornok.. BolRár. Széles! M: 5 csak f. tO-kor: Egy krumpli, két krumpli. Csak f. 12-kor: (rendes helyérakkal!) Némó kapitány. Szí­nes amerikai. SzélesI FAKLYAí 2r-S: Arsene Lupin. Színes fran­cia. Széles! 4—5: A boldog halál angyala. Csehszlovák. 6—7: Ki­rálylány a feleségem. Színes fran­cia. Széles! K: hétköznap 5 és n. 8. vasárnap f. 4 és hn. 6. M. 5. f. ll-kor: Mr. Hobbs szabadságra megy. (Széles!) TÁNCSICS* 2—3: A boldog halál angyala. Magyarul beszélő csehszlovák. 4* Hóvihar. Magyarul beszélő s>fncs szovjet. Széles 1 5: A 101 kiskutya. Magyarul beszélő színes amerikai. 6—7: Pipák. Színes csehszlovák- osztrák. Széles! Csak 16 éven fe­lülieknek! K: naponta f. 5 és hn 7. M. 5. I0~kor: Patyolat-akció. SZIKRA: 2—ö: Pipák. Színes csehszlovák- osztrák. Széles! Csak 16 éven fe­lülieknek! 4: Királylány a felesé­gem. Franca. 5—6: Intim megvllá irtásban. Csehszlovák. K: hn. I és 7. M. 5. f. ll-kor: Mi ketten, meí' a ló. SAGVARI! 2—3: Sok hűhó semmiért. Ma­gyar. Széles! Csak 16 éven felüliéi - nek! 4: Van, akJ forrón szerein Amerikai. Széles! 5: Halál a Cu-- kor-szigeten. .Színes csehszlovák Széles! 6—7: Beszéljünk a nők­ről. Magyarul beszélő olasz. Szé-i les! Csak 18 éven felülieknek ' K: naponta f. 5 és hn. 7-kor! PETŐFI! 2—3: sikátor. Magyar. Széles Csak 16 éven felülieknek! 4—5: t1 * * jómaci *r Angol. Széles! Csak 1 éven felülieknek! 6—7: Némó ka­pitány. Színes amerikai. Széle« K: hétfő, csütörtök, vasárnap 3 és 7. kedd. péntek, szombat csak 7. M. 5. 10-kor: A szélhámosnu ADY—Tapolca: 5: Az aranyranett. Csehszlovák. 8: Sikátor, Magyar. Csak 16 éven felüli-knek! K: szerdán 6, vasár­nap f. 4 és 6-kor! BÜKK: fMískole — Hámori i: Fapados szereV-m. Magyar. 3: Sikátor. Magyar. Széles! csak H éven felülieknek! 7—8: A boldo halál angyala. Csehszlovák. K' mindennap este 6 és 8-kor! ALSOZSOLCA 3: Sakk-matt.. Magyarul beszélő román. Széles! 4—5: Az én fc* felesé'-mm. Olasz. Széles! Csak 1« éven felülieknek! 7—8: Csipkerózsa- ka. Maeyarul beszélő színes ame­rikai. Széles! K: kedd, szerda, szombat 7, péntek és vasárnap f- és 7. M. 5. 10-kor: Nyári inter- mezzó. MISKOLC-SZIRMA (Keskeny fflm«*fnh‘*r) 3 és 5: A boldog halál angyala Csehszlovák. K: pénteken 6. vasár­nap f. 4 és 6, M. 6. 10-kor: A Ten-' | ke.s kapitánya I. rét, MISROLC-GÖRÖMBÖLY (Keskeny filmszínház) 4—5: Pipák. Színes csehszlovák-osztrák. K: szombaton 7, vasár­nap 5 ós 7-korJ­A felsőoktatási intézmények nappali tagozataira, az idén 13 400 fiatalt vesznek fel. Fel­vételüket kérhetik a középis­kolák utolsó éves tanulói, il­letve azok az érettségivel, ké­pesítővel rendelkező dolgozók, akik a 35. életévüket még nem töltötték be. A felsőfokú tech­nikumokba és felsőfokú szak­iskolákba a képzés szakirányá­nak megfelelően szakmurikás- bizonyítvánnyal is lehet je­lentkezni. A felvételi kérelmet az idén érettségizők a középiskolák­ban március 1-től 15-ig, a ko­rábban érettségizettek köz­vetlenül a felsőoktatási intéz-

Next

/
Thumbnails
Contents