Észak-Magyarország, 1967. március (23. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-08 / 57. szám

Qzerün, 1967. március fiSZAKMAGYAROBSTÄG-3 Kétéves szakszervezeti munka 'É gazdag tapasztalatai Szakszer vezet i tanácsol választottak « Borsodi B egyiko at hiaá titán ügyével A nagybőgő művésznője Kedden, március 7-én Kammel Lajosné elnökletével lülést tartott Miskolc I. kerü­leti Tanácsának Végrehajtó bizottsága. Az lilés napirend­ién az elmúlt évi parkosítási terv teljesítése, valamint az idei felújítási és karbantartá­si tervek ismertetése szere­pelt. Hárommillió forintnál nagyohb összeg virágokra, pázsitokra Az I. kerületi Tanács, sok egyéb feladata mellett, min­den évben arra törekszik, hogy a belváros parkban, fák­ban szegény területét is mi­bél virágosabbá, szebbé te­gye. Az elmúlt évben a par­kok gondozására, felújítására, •ti virágágyak, parkok létesí­tésére több mint 3 millió 97 ezer forintot fordítottak. A Miskolci Kertészeti Vállalat dolgozói legjobb tudásuk, te­hetségük szerint igyekeztek •Heget tenni ennek a megbí­zatásnak. Munkájuk eredmé­nyéről minden miskolci, vagy •de érkező vendég személye­in is meggyőződhetett. Újon­nan parkosították a Deák te­rel, a Szemere kertet, új uta­ltat, szökőkutakat építettek, tovább szépítették, csinosítot­ták az avasi kilátó környé­két. Mincterről igen elisme­rően szóltak a végrehajtó bi­zottság tagjai. Felújítás: 60—70 százalék! Kertészeti munkákra az tden 3 millió 174 ezer forint » márciusi napfény bera­gyogja a Kilián-déli lakást. A hatalmas erkólyajtón ét szinte az egész lakótelep lát­szik. A házak pasztell tömb­jei valósággal fürödnek a ra­gyogásban. Tavaszt ígér min­den. A korszerűen berende­zett, otthonos kis lakásban szobanövények fordulnak a fény felé, a könyvszekrény polcain zeneművek, zenetudo­mányi munkák, nagy muzsi­kusokról szóló alkotások és útleírások. A kovácsolt vas virágtartó, az előszobafal és sok egyéb, hasonló berende­zési tárgy a házigazda bar­kácsoló kedvét, ügyességét ta­núsítja. Koncertet hallgatunk. Bach Arioso zongoraversenyének bőgő-átirata, Tibor György bőgőre írt kompozíciója, ma­gyar népdalvariációja és Piel D-dúr koncertjének I. tétele hallatszik — magnetofonról. A három mű megszólaltatója egyik-másik részletet önkén­telenül „ujrajátssza" ujjaival egy képzeletbeli bőgőn. Pedig a bőgő most pihen. A mag­nóról a diplomakoncertet hallgatjuk. Nagy Lászlóné He­gedűs Emőke, a Miskolci Szimfonikus Zenekar bőgőse a hallott művek előadásával tett végső bizonyságot róla egy rövid esztendővel ezelőtt, hogy a zeneművészeti szakis­kola tanárképző tagozatán megszerezte a szükséges ké­pesítést, művészi fejlődésében elérte azt a szintet, amely hivatásos zenekarban való szereplésre és zenetanári mű­ködésre jogosít. A fiatal bőgőmúvész éppen szabadságunkkal egyidős. Bi­zonyára nem sértődik meg, ha eláruljuk életkorát, hiszen huszonkét évet még minden asszony szívesen bevall. Emőkét szinte még kislánynak látja mindenki, aki néhány esztendeje ismeri. Mert még diáklányként, szakiskolásként, később tanárképzősként is­merték meg a komoly zene iránt érdeklődők Miskolcon és Borsodban, sőt, a zenekar fő­városi szereplései révén meg­ismerte a budapesti Zeneaka­démia közönsége is. Lehetlen volt észre nem venni a na­gyon bájos fiatal lányt, majd asszonyt, aki nőnél annyira szokatlan hangszerrel, nagy­bőgővel állt és áll a pódiu­mon, hogy az általa előcsaló­i v*'" - .0 " jem, Nagy László szintén * zenekar tagja, mélyhegedüs, ugyancsak az Egressy Béni Zeneiskola tanára. O barká­csolta ezt a sok kovácsoltvas állványt. Van ez a szép, kis szövetkezeti lakásunk. Boldog, elégedett ember vagyok. Vá­gyaim, terveim eddig teljesül­tek, s tulajdonképpen nem is kívánhatok többet A további beszélgetésből azért kitűnik, hogy van még kívánság. Jó lenne több sza­bad idő, több gyakorlási le­hetőség, több együttlét a ked­ves otthonban, néha egy-egy mozi. Sok az elfoglaltság: ze­neiskola, zenekar, színház, tájelöadások. A gyakorlásra is a pihenés óráiból kell szakí­tani. Szórakozás? Megalakult baráti alapon a Nagy-quin- tett. A fiatal kollégákkal elő­ször az együtt-muzsikálás öröméért ültek össze, aztán lassan kialakult egy határo­zottabb program. Később sze­retnének ebben a keretben szerepelni is. Szóba kerül, hogy a bőgőnek viszonylag szűkös az irodalma, nagyobb­részt átiratokat használnak a gyakorlásban, a tanításban. Arról is beszélgetünk, hogy a több éves zenekari munka milyen sokat segített tanul­mányaiban, diplomája kiér- démlésében. Beszélgetés közben egy ré­gebben látott, buta reklám- film emléke tolakszik eiő. Va­lamikor úgy hirdették a hangszert, hogy egy kisfiút láttunk hegedűvel, s a kísérő- szöveg azt mondta: „így kez­dődik’’. A következő kockán egy férfi volt nagybőgővel, a szöveg pedig azt mondta: „és ez lesz belőle". Mintha a he­gedű a fiúval együtt felnőne bőgővé. Hegedűs Emőke kis növendékei nem hegedül szo­rítanak álluk alá, hanem a bőgő mellett állnak. Olykor még kis dobogón, hogy el­tűnjék a magasság-különbség. Sok szeretettel foglalkozik ve­lük, s ki tudja, talán valami­kor együtt ali valamelyikük vele a zenekarban, mint most ő áll egykori tanára mellett. Megelégedett, boldog fiata­lok derűs otthona a napsütöt­te kiliáni lakás, ahol egy pá­lyája kezdetén álló, ambició­zus fiatal művész a háziasz- szony. A hírek szerint jó há-J ziasszony. A magnón már lejárt á koncert szalagja. Egy divatos dzsessz-együttes muzsikáját halljuk most. A szimfoniku­sok fiatal bőgősének is kell egy kis kikapcsolódás... Benedek Miklós Iurn fórumnak >' " bizonyult ® Borsodi Vegyikombinál szakszervezeti tan ácsválasz tő küldöttgyűlése, amelyen a részvevők a szakszervezeti bi­zottság kétéves időszakot fel­ölelő beszámolója alapján megvitatták az eddig végzett; munkát, és meghatározták az újjáválasztott vezetőség fel­adatait. A BVK mellett levő Rad­nóti Művelődési Otthon nagy­termében megrendezett kül­döttgyűlésen részt vett Gór Nagy Sándor, a vegyipari ' tröszt vezérigazgatója is. A küldöttek részére kiadott írá­sos beszámoló, valamint Lódri Józsefnék, a szakszervezeti bi­zottság titkárának szóbeli ki­egészítője hűen tükrözte a szakszervezeti munka ered­ményeit, s őszintén feltárta a még orvoslásra váró hibákat. A beszámoló mindenekelőtt megállapította, hogy a BVK üzemeiben és műhelyeiben igen aktívak voltak a szak- szervezeti választások. Az. újonnan választott szak- szervezeti bizalmiak és a mű- helybizalmiak sok feladatot, de sok segítséget is kaptak a felszólalóktól az elkövetkező időszak még jobb, eredménye­sebb munkájához. A beszámoló megállapította, hogy a termelés mennyisége, a beruházások értéke és a megvalósuló technika korsze­rűsége tekintetében a Borsodi Vegyikombinát a vegyipar gyors ütemű fejlődésének él­vonalában halad. 1964-hez vi­szonyítva a termelési érték 1966-ban 122.4 százalékra nö­vekedett, ugyanakkor az ön­költségcsökkentés eredménye­ként jelentősen csökkent a költségszint. A szakszervezeti munka fon­tos része volt a termelést se­gítő tevékenység, a szocialista munkaverseny, a szocialista brigádmozgalom eredményes szervezése. A szocialista el­mért küzdő brigádok száma az 1964. évi 42-ről 1966-ban 102- re növekedett, s ma már csak­nem 1300 dolgozó tevékenyke­dik e brigádokban. Nyolc szo­cialista brigád már a bronz, kilenc pedig az ezüst plaket­tet is kiérdemelte. Sokrétű társadalmi munkát is végeztek a BVK szocialista brigádjai. Több figyelmet kell azonban fordítani a brigádo­kon belüli kulturális és politi­kai nevelőmunkára. Eredményes ^Vvi: kenységet segítő szakszerve­zeti munka is. 1966-ban már ötszáz fölé emelkedett a BVK újítóinak száma. Az elmúlt év során elfogadott és már be is vezetett újításaik népgazdasá­gi haszna eléri a 27 millió fo­rintot. A munkásellátás eddigi eredményein kívül szó esett arról is, hogy az üzemétkez- ietésben és a munkásszállítás­nál akad még bőven javítani való. Ugyancsak javítani kell a munkásvédelmi tevékenysé­get, mert az elmúlt esztendő­ben rosszabbodott a vállalat baleseti statisztikája. A beszámolókat követő vi­tában a különböző munkahe­lyeket képviselő küldöttek sok hasznos javaslatot adtak a szakszervezeti munka megja­vításához. A küldöttgyűlés részvevői a vita után megválasztották a BVK 45 tagú szakszervezeti tanácsát, a számvizsgáló bi­zottságot, a társadalombiztosí­tási tanács és a társadalmi bí­róság tagjait, valamint a ke­reskedelmi társadalmi ellen­őröket. A szakszervezeti ‘a; nacs, egyben a szakszervezeti bi­zottság elnökéül Bírta Alajos Állami-díjas főművezetőt vá­lasztották meg a küldöttek. A szakszervezeti bizottság titká­ra ismét Lódri József, terme­lési felelős pedig Széplaki Kál­mán lett. — Évente legalább száz családot látogatok meg. Mint a miskolci nőtanács család- védelmi bizottságának aktívá­ja, a panaszos levelek nyo­mában kutatok, és igyekszem segíteni, ahol tudok. Az örökké mozgó, rokon­szenves arcú, fekete asszonyt Pál Istvánnénak hívják. Er­délyben született és Bu­dapestről került Miskolcra 1942-ben, amikor pesti lakását a bomba elpusztította. Férje a fronton volt (ott is maradt), két kis gyermekével Miskol­con élő testvérénél keresett menedéket. Azóta valóban miskolci lett. — Mint Miskolcra került hadiözvegy, eleinte varrásból tartottam el magam, így ne­veltem gyerekeimet — mond­ja. — Amikor a gyerekek is­kolába kezdtek járni — ha jól emlékszem, 1946-ban —, bekapcsolódtam a szülői mun­kaközösség munkájába. Egye­dül voltam, minden szabad időmet gyermekeimnek szen­Mindcn üzem teliesííette tervéi A sok gond, probléma el- árban is. Az üzemek új lenére is jól kezdték az létszámának kialakítása évet az ózdi szénmedence nem zavarta a termelést, üzemei. A február havi ér- G. Tóth József tröszti terv- tékelés most készül ugyan, főelőadó példákkal is il- egy-két adat azonban már lusztrálta ezt: minden üzem mutatja: a tröszt kollektí- teljesítette februári tervet, vája a bányák dolgozóival a januári és februári terv- együtt új eredményeket ér- teljesítés összesítve is pozi­tek el ianuárban és fehrn- tív kénél mutat. I teltem, a szülői munkaközi) s- I ségben szerepet’ vállaltam, | hogy olyasmivel foglaljam el | magamat, ami nemcsak az én ! életemet tölti ki. hanem más-* ! nak is hasznos. Ismertem a | családi gondokat, hiszen öz- i vegy voltam, tele gonddal. Azt, ! gondoltam, segítek, hogy más | gondját is csökkentsem a kö- j zösségi munkával. így kerül- j tem azután kapcsolatba a ; nőmozgnlommal, így lettem ; miskolci aktíva. A városi nő- ! tanácshoz befutó panaszos le- ! velek alapján igyekszem meg- i oldást találni, ahol lehet. Évente vagy száz panaszos ügyben jár el. Közben csa- i ládanya, hiszen újra férjhez ment, és második házasságából I származó gyermeke még gim- j nazista. Vajon milyen tapasz- j talatai lehetnek? I — A tizenhat év alatt, ami- j óta nemcsak saját gondjaltn- I mai törődöm — válaszolja —, j sajnos, legtöbbször az ittas S szülőktől kellett megmenteni I a gyermekeket. Itt az állami szervek segítsége biztosítja » sikert. De teljesen az egyéni fellépés segített akkor, amikor egy hatvanéves férfit kellett meggyőznöm, ne hagyja ott huszonhat évi házasság után feleségét, mert egy közelben lakó fiatalabb nö megtetszett neki. Az idős asszony a nő­tanácshoz fordult panaszával. Beszéltem a fiatalabb nővel, sikerült rábírnom, hogy n« tegye tönkre egy család éle­tét. álljon félre. Megtette, ma már másnak a felesége. A a idős férjjel is beszéltem, őt is sikerült visszavezetnem fele­ségéhez. Ma is együtt élnek, néha meglátogatom őket. Egy másik férjjel azért kellett be­szélnem. mert jóformán sem­mi kosztpénzt nem adott fele­ségének. aki már válni akart elkeseredésében. A férj azzal védekezett, hogy az asszony nem tudja beosztani a pénzt, azért nem ad neki. A férj pa­nasza nem volt egészen alap­talan az asszonynak is a lel­kére kellett beszélnem, a fér­fit is meg kellett győznöm. Végül nem váltak, ma is együtt élnek. A férfi többet ad a háztartásra, és az asszony is jobban beosztja a pénzt. — Ilyen eredményekkel sze­retek dicsekedni — teszi hoz­zá, aztán búcsúzik is, mert éppen egy panaszos ügyében indult útra. Közben benéz ez iskolába is, ahová lánya jár, és ahol ő a szülői munkakö­zösség elnöke. Siet, mert ha­za kell mennie, hiszen főzni* is kell a családnak. . 1 (máté) Napirenden: Miskolc belvárosának parkosítása Ülést tartott az l. kerületi Tanács Végrehajtó Bizottsága értékben kötöttek szerződést. Sokba kerül tehát a város küllemének csinosítása, szépí­tése. Sajnos, mindig akadnak emberek, akiket sem az ösz- szegek nagysága, sem a par­kok szépsége nem állít meg, és beletaposnak, néhány mé­ter kedvéért átvágnak a vi­rágágyásokon. A szépet nem becsülő, a könnyelmű, nem­törődöm emberek miatt a parkoknak minden évben 60 —70 százalékát kell felújíta­ni ! (összehasonlításképpen: Debrecenben a felújítás kö­rülbelül 10 százalék.) U parkok hamarosan újra megszépülnek Miskolc parkjaiban már megkezdődött a takarítás. A Kertészeti Vállalat dolgozói 1—2 hét múlva újra széppé varázsolják az ágyasokat, a sétányokat A szép parkokra azonban az eddiginél is jobban kell vigyáznunk. A vb-ülésen töb­ben is szóltak a parkok meg­védéséről. Elhangzott, hogy a rongálok ellen a tanács igaz­gatási osztályának az eddigi­nél gyorsabban és szigorúb­ban kell fellépnie. Előfordul­hat az is, hogy a gyakori parkrongálót. nyílt tárgyalá­son ítélik el és büntetik meg. Többen is elmondották: hat­hatósabb segítséget kell kérni az iskoláktól. De nemcsak az úttörőktől, hanem a középis­kolásoktól is. A KISZ, a mun­kásőrség, a rendőrség segítsé­gét is kérik majd a parkok megőrzéséhez, a könnyelmű emberek felelősségre vonásá­hoz. gatott mély hangokkal beol­vadjon a nagy együttes te­remtette hangzásba. — Mindenki azt kérdezi tőlem, hogyan lettem bőgős — mondja, amikor mi is ezt kérdezzük. — A zenetanulás iránt testvéreim keltették fel érdeklődésemet Bátyám, He­tom. így jutottam a bőgőhöz amellyel végleg eljegyeztem magam. Bőgő és szolfézs sza­kon tanultam a zeneművésze­ti szakiskolában, majd azl követően a tanárképzőben Vogel Gáspár tanár növendé­ke voltam. 1966 júniusábar államvizsgáztam, akkor hang­gedűs Gyula, szintén a Mis­kolci Szimfonikus Zenekar tagja, fúvói ás. Az Egressy Béni Zeneiskolában kezdtem tanulmányaimat, zongora sza­kon. Később ütős akartam lenni, de amikor zenegimná­ziumba kerültem, ezen a sza­kon nem volt felvétel. Min­denképpen olyan hangszeren akartam képezni magam, amellyel zenekarban játszha­zott cl ez a kis koncert, ami itt pereg a magnón. Szeptem­bertől óraadó tanár vagyok az Egressy Béni Zeneiskolában, ahol hajdan tanulmányaimat kezdtem. A Miskolci Szimfonikus Ze­nekarnak megalakulása, azaz 1963 novembere óta vagvol: tagja. Amíg tanárképzős vol­tam, fél státuszban, a diplo­ma óta teljes állásban. Fér*

Next

/
Thumbnails
Contents