Észak-Magyarország, 1967. március (23. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-29 / 74. szám

Szerda. lflfff. március 29. ÉSZAKMAGYARORSZAG 3 Lakásépítés magán erőből A több és jobb lakásért ' A Diósgyőri Gépgyárban ér. Hekes szociológiai felmérés zajlott le. Több ezer dolgozót kérdeztek meg: hogyan véle­kedik a munkakörülmények­ről, a környezetről, a szociális ellátásról, az öltözőkről, a für­dőkről. A vélemények bő anyagot és sok-sok hasznos javaslatot szolgáltattak a gyár­vezetésnek, amely ezt igyek­ezik is hasznosítani. m A felméréskor mindenek­előtt abból indultak ki: mi­lyen igények, gondok vannak a gyáron belül és kívül, az új mechanizmusban mennyi pénz áll, vagy állhat rendel­kezésükre. A gazdaságosság és a célszerűség figyelembe vé­telével 12 ember sokat ígérő korszerűsítési tervet dolgozott ki, amelyet 1970-ig valósíta­nak meg. Ebből különösen két mozzanatot érdemes kiragadni. A gyár hatalmas csarnokai­ban itt is, ott is és ma is látni kisebb-nagyobb üvegfalú helyiségeket, „buty kákát”. A butykák fölött daruk jönnek- mennek. Kiszámították, hogy •vek az üvegfalú helyiségecs- kék hatalmas területet „ha­rapnak” le a csarnokokból, összesen 4500 négyzetmétert. Azt is kiszámították, hogy ha ezeket lebontják, s helyükbe vagy gépeket állítanak be, Vagy szerelésre használják fel, fennyi „daruzott” területet kap­nak, mint 10 millió forint ér­tékű beruházás által. Ügy hisszük, mondanunk sem kell, hogy ez jobb feltételeket te- temt a dolgozók számára is. A tervben olvasható egy fcaásik adat: 8300 négyzetmé­ter. Ez ugyancsak az üzem- tsarnokokban „megbúvó” épít- «ményekre vonatkozik. A kü­lönbség az, hogy e „butykák” íőlött nincs darupálya. A szá­mítás kimutatta, hogy az épít­mények kitelepítése, illetve Imivel a csarnokok felében fel szerelni a darukat) DEMAG-pályák beépítése ti­zedannyi összeget vesz csak igénybe, mintha új csarnoko­kat építenének. A „butykák” kitelepítését már meg is kezdték. 0 Az állóeszközök rendszeres karbantartást kívánnak. A karbantartási tervek és a gyakorlat szerint ezzel kettős célt akarnak elérni. Ügy old­ják meg, hogy az kielégítse a legteljesebb műszaki igénye­ket, egyben jól hasson szín- dinamikailag is. Az elképzelést először a ke­rékpárüzemben akarják meg­valósítani. A gyáregység tető­cseréjével kezdték. A régi tetőszerkezet sötét tónusú fényt bocsátott a csarnokba. A régi szerkezetet sárgás­zöldes színű műanyag-tetővel cserélik ki. Egy részével már el is készültek. Itt a csarnok nemcsak világosabb lett, ha­nem egyúttal napfényesebbé tette az üzemet. Még boron- gós időben is olyan, mintha napfény-sugarak ragyognának a gépeken, az embereken. Az említett munkát tovább folytatják, itt és másutt is. A több napfény, a gépek és be­rendezések különféle színei igen jó összhatást váltanak ki, kihatnak a biztonságra, a munkára, a kedélyre* Az üzemek tetőinek korsze­rűsítésén, az épületek, a gépek átfestésén, a „színes üzemek” kialakításán kívül gondot for­dítanak a gyár egész területé­nek szépítésére. Bővítik, kor­szerűsítik az öltözőket, a für­dőket, útkarbantartásokra ke­rül sor. A DIGEP-ben már eddig Is megszokott, hagyományos volt az elöl levő részek parkosí­tása. A zöld pázsit, a tarka virágok jó hatást váltottak ki. pott. A debreceni választási nagygyűlésen Kállai Gyula, a kormány elnöke behatóan foglalkozott a lakásépítkezé­sekkel, ezen belül is kiemel­ve a magánlakás-építés jelen­tőségét, mondván: „Feltétle­nül szükséges, hogy a lakás- igénylők maguk is jobban járuljanak hozzá otthonuk megteremtéséhez, ezt a kor­mány segíti azzal, hogy növe­li. az állami kivitelezésben épülő szövetkezeti lakások számát, jobb feltételeket te­remt a magán erőből történő építkezésekhez”. A magánlakás-építés a ha­zai lakásfejlesztésnek — a 15 éves lakásfejlesztési terv előirányzata szerinti távlat­ban is — 40 százalékát alkot­ta. Az időközben végrehajtott, vagy a tervtörvényben meg­határozott középtávú tervek a magánlakás-építés növelése irányába módosították a táv­lati célkitűzés arányát A* eredeti célkitűzés már önma­gában is, a módosítás pedig még fokozottabban szüksé­gessé teszi az állami és a ma­gánlakás-építés lebonyolítási, szervezeti formáinak közelíté­sét E közelítésre azért vart szükség, hogy a tervgazdaság kedvező adottságai, lehetősé­gei a meglévő lakáshiány mielőbbi felszámolásához ve­zessen, biztosítva a szervezet­tebb építés számos mennyisé­gi, minőségi előnyét, a több és jobb lakást. Megvizsgálva az alábbi táb­lázat adatait, láthatjuk, hogy a magánlakás-építés 1900 óta Borsod megyében az összes lakásépítés 60—85 százalékát, Miskolcon 14—30 százalékát alkotta. Ezek az arányok jut­nak kifejezésre az ezer lakos­ra jutó új lakások építésénél is. A. Épített lakások száma (<tb> Vezetőképző iskola Miskolcon Az Építésügyi Minisztérium megbízásából és szakirányí­tásával az Építésgazdasági és Szervezési Intézet állandó jel­legű országos vezetőképző is­kolát állít fel Miskolcon. Az iskola kettő-négyhetes tur­nusain az Építésügyi Minisz­térium fő- és szakíelügyelete válla­részt. alatt álló intézmények, latok vezetői vesznek Az időszerű vezetéstudomá­nyi ismereteket tanító intéz­mény májusban kezdi meg működését a Kilián-dél lakó­telepien lévő új munkásszálló­ban. Telefonon is bírható számítógép Egy francia cég a Magyar Nemzeti Bankban tartott be­mutatón olyan adatátviteli berendezést ismertetett, amelynek segítségével az elektronikus számítógépekkel akár telefonon keresztül is közölhetők információk; A gép a beérkezett jeleket lyukszalagra rögzíti, s a több ezer kilométerről érkező adatokat is fogadná képes. Ä MTESZ Borsod megye! f elnöksége és az Építőipari Tu- j dományos Egyesület kezde­ményezésére munkabizottság alakul, amelynek feladata lesz a Borsod megyei telepü­lések és Miskolc város kom­munális ellátása, egyes kérdé­seinek elemző vizsgálata, adott esetben a további ja­vításra javaslatok tétele. A ; munkabizottságban országos és a megyében működő szak­emberek, az érdekelt tanács­szervek, vállalatok, intézmé­nyek, szervezetek képviselői vesznek részt. A személyi ösz- szetétel lehetővé teszi a kér­dések sokoldalú és differen­ciált megtárgyalását. Természetesen a munkabi­zottság megállapítása ajánlás jellegű, nem kötelező a hi­vatali szervekre, azonban a korábbi tapasztalatok alapján e módszer jelentős eredmé­nyeket hozott. A munkabi­zottság, amelynek elnöki tisz­tére a kezdeményező szervek Bérezi Bélát, a megyei párt- bizottság ipari osztályának vezetőjét, titkári teendőinek ellátására pedig ifj. Horváth Bélát, az ÉGSZI miskolci ku­tató szervezetének vezetőjét kérik fel, április elején kezdi meg munkáját. Az első évre javasolt programban tizen­egy közérdekű témát talá­lunk. Többek között szerepel a tervben a kommunális el­látás és városépítés ágazatai közötti összefüggések, a terü­letgazdálkodás és Ingatlan- közvetítés, a zöldterület és kertészet, az energia- és köz­műellátás, a környezet-higié­nia kérdéseinek viszgálata. 1000 1961 1962 1963 1964 1965 1006 é v e k ben Borsod megye összesen (db) 3905 4322 3595 3249 2944 2938 3301 Ebből magánerő (db) 2889 3631 2306 2065 210! 2050 2018 <%) 74,0 84,0 64,1 63,5 71,5 69,3 61,8 Miskolc összesen (db) 1187 1631 1856 1319 1332 9 Tf 1421 Ebből magánerő (db) 382 413 252 256 271 301 27« C/o) 25,7 24,4 13,6 13*4 20,3 30,8 19,4 B. 1900 lakásra jutó lakásépítés (db) Borsod megye 6.7 7.4 6.1 5,5 5,0 5,0 5,7* Ebből magánerő 5,0 6,2 3,9 3,5 3,6 3,5 3,5* Miskolc 10,1 11,1 11,8 8,2 8,0 5,8 8,3* Ebből magánerő z* 2,8 1,6 1,6 1,6 1,8 W0* * előzetes adat A magánlakás építés kevés ] kivételtől eltekintve (bányász-, [ kőműves házak és az üzemek által patronált lakásépítés, például Komlóstetőn stb.) ez ideig spontán valósult meg, az építtető erejére volt bízva. Ez a magánlakás építés teljes decentralizációját eredményez­te. Ezért az állami lakásépí­tésben alkalmazott fejlett szervezési módszerek és a ma­gánlakás építés között igen lé­nyeges, indokolatlan eltérések keletkeztek. Az eltérések csökkentették a magánlakás építés hatékonyságát, és sok egyéni építő összehangolatlan munkáját tette szükségessé. Mindez maga után vonta, hogy a szervezett építési for­ma a magánlakás építésben nem terjedt el. Oka: — egyes tárgyi feltételek biztosításának összehango­latlansága — különböző lebonyolító szervezetek hiánya — az állami befolyásolás és előkészítés tudatos szervezé­si erejének hiánya — szubjektív tudati ténye­zők — indokolatlan egyéni ki- i vánságok. * Az építés — így a magán­lakás építés is — gondja é« szervezése szerteágazó, bonyo­lult folyamat. Előkészítésre, utánajárásra, tárgyalásokra, egyeztetésekre van szükség, amíg az építési igényből és az építési feltételeiből lakás és otthon, jó családi-, sor- é* társasház lesz. Ezeken a gondokon káván segíteni az építtetőknek és a tanácsoknak egyaránt az ÉM. Építésgazdasági és Szervezési Intézet miskolci kutató szer­vezetén belül létrehozandó építési szolgálat. E szolgálta­tás — kutatási kísérletként —* biztosítja a korszerűbb szerve­zési módszer adta előnyöket, így: több lakás építését, az épített lakások jobb minőségét és a helyes lakásfunkciót, a tömeges építés révén a kivi­tel tipizálhatóságát és az épí­tési költség csökkentését. Ifj. Horváth Béla tudományos osztályvezető, az ÉM ÉGSZI kutató szervezetének vezetője (Folytatjuk..) • ••••••• i A francia cég mögt írottja beállítja a THG 1120-as típusú gépet, Mai szemmel a házasságról A harmadik műszak és a — Harmadik A házasságban új feszült­ségek, új problémák támad­tak. Többek között megis­mertük a második és a har­madik műszak fogalmát. Megismertük és lassan el­csépelt közhely vált belőlük. De ettől még maga a második és a harmadik műszak ma­radt. Vagyis: a nőnek, aki kivonult a házasság védett, vagy legalábbis védettnek lát­szó falai közül az életbe — a napi 8, vagy több, vagy keve­sebb órai elfoglaltságot jelen­tő munkahelyre, az ezzel együtt járó küzdelmekbe, csa­tározásokba, ugyanakkor vál­lalnia kellett, az összes terhet, amely azelőtt is az ő köteles­sége volt, mielőtt munkába állt volna. Az ő feladata a gyermek- gondozás, a nevetés, a ház­tartási kötelezettségek: a be­vásárlás, a főzés, a mosás. Szóval mindaz, amit röviden második és harmadik mű­szaknak nevezünk. A háztartási gépek, a dol­gozó nő otthoni munkáját megkönnyítő cikkek termelé­se nagyon sokáig nem állt arányban a nők munkába ál­lásának ütemével. Ez egy­részt az 50-es évek gazdaság- politikájából következett, másrészt egyszerűen nem vol­tak még meg a technikai fel­tételék a háztartás! cikkek ilyen iramú előállítására. Az utóbbi évek szociálpoli­tikája meggyorsította az üte­met. Mindenesetre egy lépés­sel közelebb kerültünk ahhoz, amit Engels a magánháztartás társadalmi iparrá való átala­kulásának nevez és amit el­engedhetetlen feltételnek tart ahhoz, hogy a nő valóban — ne csak papíron — egyenjo­gú legyen a férfival. Az elmúlt években cikkek­ben, riportokban gyakran je­lentek meg nyűt, vagy bur­kolt felhívások arra, hogy a férj éppúgy vegye ki részét a háztartás gondjaiból, terhei­ből, mint felesége. A Sin tisz­tikai Hivatal legutóbbi felmé­rése szerint a sürgetés nem is maradt hatástalan — néhány esztendő alatt 34,8 százalékról 50 százalékra emelkedett azoknak a férjeknek aránya, akik segítenek kereső felesé­güknek. Ügy véljük, ez a férji segítség csupán átmeneti megoldás. Nem ez a jövő út­ja, hiszen az értékes szabad idő egyik partnernél sem ar­ra való. hogy háztartási mun­kával töltse, hanem hogy pi­henjen, szórakozzék, képezze magát.. A jövő útja — „a ma­gánháztartás társadalmi ipar­rá való átalakulása*. Most azonban a házasság­ról van szó, és nem a háztar­tásról. A legtöbb nő választás előtt áll: vagy-vagy. Vagy a mun­kahelyén teljes ember, vagy otthon. Olyan nagy energiá­val rendelkező nő, aki mind­két területen helyt tud állni — ritka. A konfliktus termé­szetszerűleg a legtöbbször úgy dől el, hogy a nő energiája, ereje javát hivatali-üzemi munkájára fordítja. Ott ezt el is várják tőle. Megköveteli ezt saját becsületérzése is. Senki sem szeret hátrama­radni a gyárban, hivatalban kialakult vetélkedésben, az értékelés rangsorán senki sem szerepel szívesen sereghajtó­ként. Az otthonra legtöbbször már csak maradék energiája jut. Mit lát, mit érzékel a férj? Jól tudja, hogy az asz- szony éppannyit, vagy még többet dolgozik, mint ő. Tud­ja, horíy az élet, a háztartás fenntartásához szükséges költségek nem elhanyagolha­tó részét az asszony keresi meg. Mindezt tudja. Mégis szen­ved attól, hogy felesége este elnyűtt, megviselt, hogy köze­ledése elől azzal tér kic fá­radt vagyok. önkéntelenül is összeha­sonlítja feleségét a munkahe­lyén dolgozó asszonyokkal. Frissek, vidámak, élénkek; ápoltak. Képzeletében a sok gondozott, kellemes, csinosan öltözött nő közül idővel az egyik kiválik, határozottabb körvonalat kap, A legtöbb­ször olyan, akivel egy szobá­ban. egy műhelyben dolgozik* gépük, íróasztaluk szomszé­dos, vagy munkakörük úgy hozza, hogy gyakran érintkez­nek egymással. Megjelenik a munkahelyi szerelem. A „harmadik”. A válóokok között kimagas­ló helyet foglal el a harma­dik”. A statisztikák általában az alkoholizmus és az alkal­matlan lakásviszonyok (szü­lőkkel, hozzátartozókkal való együttélés) után sorolják. Groteszk lánc alakulhat ki. Mert mialatt a férj felfigyel munkahelyén egy másik nőre, aki ápoltságával, kedvességé­vel, élénkségével olyan éles ellentétben áll az ő, elhanya­golt, fáradt feleségével, lehet, hogy ugyanakkor az asszony munkahelyén is felfigyel egy férfi az ő feleségére, aki ápoltságával, kedvességével, élénkségével olyan éles ellen­tétben áll saját, elhanyagolt, fáradt, asszonyával. Az meg egyenest vígjátéki fordulat és ha a valóságban nem is igen fordul elő, de végletességében jellegzetes: ha az első férj felesége Har­madikká válik a második férj életében, akinek a felesége viszont az első férjnél szere­pel Harmadikként... Kertész Ma^gélZ iTolytatjuKi Azt sugározták, hogy a gyár i dolgozói, vezetői szeretik, ma­gukénak érzik az üzemet. Ezt a „hagyományt” tovább fej­lesztik. Még több parkot, zöl­det és virágot akarnak a gyár nagy területén. És még egy érdekesség. Megkezdték a gyáron belüli KRESZ kialakítását, alkalma­zását. Jó két hete forgalmi előadó ügyködik. A forgalmi | előadó azt ellenőrzi, hogy a járművek vezetői betartják-e a közlekedési szabályokat, nem vezetnek-e úgy, hogy az egyaránt veszélyeztethet em­beri életet, társadalmi tulaj­dont. A forgalmi előadónak jogá­ban áll ellenőrizni a menet­leveleket, a járműveken szál­lított árut, még akkor is, ha az netán „idegen” vállalat kocsija. csb A lakáskérdés megoldása napjainkban világprobléma. Hazánkban a felszabadulás után vált jelentőssé. 1960-ban kormányhatározat intézkedett a 15 ’éves lakásfejlesztési tervről, és azóta tervszerűbbé vált a lakásépítés. A nagy­mérvű lakáshiány megszünte­tése azonban nem lehet kizá­rólag állami feladat. Az ál­lam jelentős részt vállal köz­vetlenül és közvetve a lakás- fejlesztésből, új lakásokat épít, növeli az örök-, illetve szövetkezeti lakások számát, anyagi támogatást, hitelt nyújt az építeni szándékozók részére. A közvetlen állami (úgynevezett tanácsi) lakás- : építés is jelentős, mégsem • nélkülözhetjük a lakosság anyagi erejének bevonását. ! ezzel is gyorsítva a lakáshi­ány megszüntetésének üte­mét. A lakáskérdés megoldásá­nak módja a Magyar Szocia­lista Munkáspárt IX. kong­resszusán a beszámoló III. fe­jezetében is fontos helyet ka­Munkabizottság létesül a Borsod megyei és miskolci kommunális ellátás vizsgálatára Az első „rejtett“ tartalékok kiaknázása o DIGEP-ben Ifí millió forintos megtakarítás — Termelésbővítés Színdinamika as üzemekben — Gyáron belüli KRESZ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents