Észak-Magyarország, 1967. március (23. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-26 / 73. szám

^Márnát*, 1MT március íft. ESZAKMAGT ARORSZAG ms Családi-KOR «lltllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllifllllllllllllllllllllll illa fszer-történet 1 Köznapi Lajos utókalkulá- I lor a Felhögomolyiló Kisí­rtál, többszörös villamosutas j és példás családapa. Ezutób- j f)i minőségében két scrdülö- \ korú leányka papája. A la- | kása a Külső-l.otap utca \ 323/c 111. emeleten húzódik. í közvetlenül a lépcsőház mel­lett, déli ablakokkal. Húsvet második napján reggel háromnegyed hat óra­kor vészes csengetésre éb­redt barátunk és családja. A szomszédos ház segéd házfel­ügyelőjének. két ifjú fia állt : az ajtóban holmi locsoló- alkalmatossággal. Illedelme­sen beléptek, előbb megtö­rölték lábukat, majd orru­kat és elkezdték a verset a kis kcrtészlegényröl, meg a hervadó rózsáról. Közben a kislánykák is előbújtak, és magadban tartották fejüket a locsoló-üvegek alá. A gyerekeknek a kupica még korai lett volna, feketekáv-- ra nem. Is tartottak iáé -: legkézenfekvőbb megoldás­nak a készpénz kínálkozott, mert a kapás himestnjást. tartalékolni kellett. A tízfo­rintost az egyik gyerek zseb- revágta, utána a másik tar­totta a markát, Húsz forint, így kezdődött a nap. Aztán a csengő szólt meg­állás nélkül. A fiatal fiúcs­kák hamar neszét vették a környéken, hogy itt érdemes locsolkodni. más gyerekek meg holmi részesedésért ad­ták foi'nbb a jő címet. Te­kintettel rá, hogy a környé­ken igen sok a fiatal fiú, a forgalom minden várakozást felülmúlt. Még féltizei sem mutatott az óra, a. családfő kénytelen volt előszedni a kis eldugott pencét is, tíz órakor pedig már a hónap hátralévő napjaira szánt háztartási pénzecskét oszto­gatták. Tíz óra tízkor már nem nyitottak ajtót, félti­zenegykor pedig a: egész család elmenekült a bolon­ddá csengetés elöl. Az al­kony leszálltakor lopakod­tak haza. Másnap a szövetkezet el­nöke előadást tartott Köz­napi Lajosnak a szocialista együttélésről, amelyhez az is hozzátartozik, hogy az utó­kalkulátor ne szökjön cl csa­ládostól, ha az elnöknek a szomszéd házbnn van lucsol- kodnivalója, és hozzájuk is becsenget. A másik hősünk precíz, alapos ember, Fófejcs János, főizé a föhlvatalban. Mai- hetekkel korábban haditer­vet készített: különböző lis­tákat irt össze a mcglocso- landó asszonytársakról a férjek, ritkább esetekben az asszonyok társadalmi aliása szerint csoportosítva. Piros tintával húzta alá a feltét­lenül. felkercscndőkct. zöld del. azokat, akiket csak ak­kor. ha jut rá idő, és kékkel azokat jelölte meg. akiket csak akkor fog félköre ha Nagyfejt! kartárs, aki csúcsúé a csúcshivatalban, szintén locsolásra érdemes­nek tartja. Jó mindig egy kicsit körültekintőnek lenni. Végül az asszonytársaknak az a csoportja következett, akikre csak abban az eset­ben kerülhet sor, ha az 6 férjeik is megtisztelik Eö- fejesnét, Jó, ha az ember nem hamarkodik el semmit. Nagyjából tervszerűen ment minden. Főfejes kar- társ rohant egyik helyről a másikra. Még a torkán volt az egyik ház sonkája, ami­kor mar a másik lakásban koccintott. Közben több­ször hazatelefonált, egyez­tette a locsolkodókat a név­jegyzékkel. Mar délutánba hajlott az idő, amikor ösz- szctalálkozolt Nagyfejéi kar- társsal. aki mint mar mond­tam. csúcsizé volt a csúcs- hivatalban, es így Főfejes kartárs főnöke is egyben. Nagyfejti éppen hozzájuk tartolt. Hazakisérte cs a to­vábbiakban jó házigazdához illően lábatlankodolt körü­lötte. Nagyfejé mar faradt volt. meg túl szives is volt a vendéglátós, s nemi má­mor is körüllengcdrztc, so- káig elidőzött Föfrjesél.nél. Csaknem késö estig. .1 házi­gazda addig nem mozdulha­tott otthonról. Másnap kiderült. hogy Nagyiéin neheztelt F . r ésre, mert a: nem öntözte meg a feleséget. Nem tudott jönni, mert éppr i ö volt náluk. Köznapi l.ajos is. Fő fejes kartárs is azon töpreng must, miként engesztelhetne ki fő­nőkét — különös tekintettel a varható jutalma zásokra. Bcuctlck .Mikié» Bőséges reggeli - Hús helyett főzelék A KARCSÚS.4G néhány szabálya 7JC)uwor ftt *rzuík Szivacskosztüm a divat mozgalmas és eseménydús ze­nei pályafutásáról. Beszámoló­ját Backhaus a következő sza­vakkal fejezte be: ..Tulajdon­képpen csodálatos és különös dolog, hogy amikor 12 éves voltam, és először léptein a nyilvánosság elé, azt mondták az emberek: ,.Korához képest szokatlanul nagy művész! Most megint ugyanezt mond­jak!” SIETNI KELL... Egy zürichi hetilap hirde­tésrovatában félig tréfás, fé­lig vérfagyasztó házassági ap­róhirdetés jelent meg: ..Fiata­los külsejű RO éves férfi ke­resi csinos, rokonszenves hölg> Miu-retsé-rt 30 éves ko­rig. Ha megnyerem a tetszé­sét. két heten belül házasságot köthetünk, hiszen úgyis kevés idő van hátra.” A RAVASZ BETÖRŐ Egy kanadai gyárban ban­dita jelent meg pisztollyal a kezében annál az ablaknál, ahol a fizetést szokták kiadni a dolgozóknak. Fegyverét a pénztárosra szegezve így ki­áltott fel: „Hagyja csak a fi­zetéseket. üregein! — Az en­gem nem érdekel! Arija ide szépen azt az összeget, ame­lyet adók rímén levontak a fi­zetésekből 1” A Borsodi Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat boltjai­ba sok tavaszi-nyári újdonság érkezett. A képen is látható. Igen praktikus, legújabb szivacs-lamlnál kosz­tüm 790 forintért kapható a Borsodi Ruházati Kiskeres­kedelmi Vállalat szerencsi, sátoraljaújhelyi, sajószent- péteri, kazinebareikai. put noki, edelényl és tiszaszeder- kéoyi konfekció boltjaiban, valamint Miskolcon, a vas­gyári 108 sz. (soll konzuin) es a Széchenyi n. 3*. ée 7*. aura alatt levő konfekció boltban. ízt \zdxm. Húsvéti látomás Ferept rajnai Húsvéti esetek \ SAJNÁLKOZÁS t ► . I ► — Az én drága férjem. , t nyomban az esküvő után meg- 1 íhalt... ] £ — Sajnálom szegényt, de ► legalább keveset szenvedett! | l EGY ASITAS TÖRTÉNETE * , h A San Francisco-i televízió ; tegyük bemondónöjét egy mű- . Hor bemondása közben leküzd- , ► heteti énül elfogta az ásítás. ► Természetesen azonnal clbo- -csátották. De nem sokáig kel­lett búsulnia — egy gyógy­szergyár azonnal állást aján­lott fel neki. A tv-nézők ezen- 1 ► túl is láthatják majd, amint 1 £ bajos ásítással reklámozza — , *nz altatószereket. 1 l NEM A FŐNÖKÖN ' ► KELLETT VOLNA KIPRÓBÁLNI ► Egy ifjú hölgy, aki Köln £ben „Hogyan érjünk el sikert ►az életben” című tanfolyamot h végzett, visszakérte az iskola- hpénzt és kártérítést is köve­telt, mert, mint mondotta, a ► tanultak alkalmazása miatt kelvesztette az állását. J — A professzor arra tani- Jfőtt bennünket, hogy kacagva r nézzünk szembe legnehezebb ► problémáinkkal — mondta. _ ► Kipróbáltam ezt. a fönökö- k mön... » VEGRE! > ; Gioacchino Antonio Rossini- >nak, A sevillai borbély kom- ! Iponis tájának nem volt na®- I véleménye Pratt i szopránéne- [kesnőről. A művésznő egy al­kalommal boldogan mesélte. I ■ hogy egy hangversenyéért 2000 I frankot kapott. > ..Hát ez nagyszerű — mond- ,ta Rossini. — Most végre van ;elég pénze ahhoz, hogy éne­kelni tanuljon.” ; SZOKATLAN DOLOG , Wilhelm Backhaus, az idős ;zongoraművész egyik hangver- i ; senye után barátai körében [töltötte az e*t*t. Természete- j * vbd te&ertáL, bogy beaaäfcc na szókkal az orvosi rendelő-] kel. Tiz-húsz, vagy még több, kiló túlsúlyt cipelnek magu­kon. Azaz: szivük, vérkerin­gésük túlterhelt. Lépcsöjárás- nál légzészavart, szívdobogást, észlelnek, éjszaka rosszul al­szanak cs napközben gyakran] fáradtak. • Leginkább a szívinfarktus-] tói félnek az emberek. Ennek, a betegségnek különböző okai] (nikotin, különleges terhelő-, sek, stb.) vannak, de egyik• leglényegesebb ok a mértékte.] len és helytelen táplálkozás.. A zsíranyagok ugyanis az] erekben lerakodhatnak, és így] szűkítik az ereket, s ezzel az' úgynevezett, „érelmeszesedést''] is elősegítik. Ac egészség és a szépség] érdekében annyira fontos kar-, csúság néhány egyszerű sza­bályát ismertetjük. Ha valaki, azok k.özc tartó-] zik, akik hízásra hajlamosak,, J. Napjában csak háromszor' egyék! ] 2. Étkezéskor sohase igyon két-három kortynál többet. Az étkezések között délelőtt 10 óra körül és legfeljebb délután fél-fél pohár vizel, vagy teát, édesités nélkül, esetleg gyümölcsszörpöt. 3. Reggelizzék kiadósán! — különben túl hamar lesz fá­radt és éhes. Fehérjetartalmú ételeket, (zsírtalan hús. ke­mény tojás, stb.) hatása a leg­tartósabb. 4. Közvetlenül az ebéd után ne. aludjék! Ha erről nem akar lemondani — például vasárnap —, akkor inkább étkezés előtt aludjék. Köz­vetlenül asztalbontás után mozogjon még legalább fél órát (házimunka, séta). 5. Naponta legalább egy órát mozogjon friss levegőn, ezt hóban, szélben, esőben is. 6. Végezzen szabadgyakor­latokat felkelés után és lefek­vés előtt! 7. Sportoljon rendszeresen. 8. Az ételeket sószegényeb­ben készítse el! ízesítésére használjon inkább zöldségfé­léket. 9. Húsadagját időnként he­lyettesítse kétszeres mennyi­ségű főzelékkel! 10. A lefekvés előtt két órá­val vacsorázzék. Este kis ada­gokat. zsírszegény, könnyön emészthető ételeket fepyasz­i-MO* Egyes emberek késsel és | villával követnek el „cingyil- j kosságol": betegre eszik ma- | gukat, s ily módon túlterhelik testüket. Manapság többségükben ; kövér, kevéssé mozgékony i emberek keresik fel szivpa­szönhétjük. Ide tartozik a kré­mek. szappanok, mosószerek, sőt még a petróleum-termékek illatositása is. Néhány jótunács az illat ki­választásához: Amikor egy nő ruhát vásá­rol, mindig ügyel arra, hogy az anyag, a szabás, a szín összhangban legven egyénisé­gével. Követelmény ez a par- turn és kölnivíz kiválasztásá­nál is. Fontosabb illotmegba- tározások: édes. fanyar, ne­héz. sportszerű. Ebből már következtethetünk arra is. hogy melyiket milyen alka­lomra használ i"nk: a sport­szerűnket nsnnal. a nehéz, fa­nyar és édes illatokat inkább este. A parfüm a leHmneentrál- tabb illatkomnozfc'ó. Az. illat erőssége miatt csak nyomok­ban alkalmazzuk és mindig a bőrön. Ne tegyük ruhára. Részben mert foltot hagyhat, részben azért, mert a bőrrel érintkezés által bontakozik ki az igazi illat. A kölnivíz fő erőssége a bőrre gyakorolt frissítő hatás­ban rejlik. így az. illata arány­lag gyorsan elszáll, vagy csak gyengén érezhető biz.onvos idő után. Azoknak tehát, akik az alkalomnak megfelelően többféle illatot használnak, ki telezetten a kölnivizet ajánl­hatjuk. Alberti József né let kozmetikai* és illatszer- művészete az arabok útján Európába is eljutott. 170ü-ban Jena Maria Farina — olasz vállalkozó — Köln városában elsőként készítetté el a Kől- nisch-Wasser-l. a mai elne­vezésű sima kölnivizet, ame­lyet ,.mértöldl-aő”-nek tartanak az illatszerek történetében. Ezl eredetileg „Királynő vi­ze” néven ismerték, később nevezték csak el kölnivíznek. A kezdeti sikerek' nem az illatúnak, hanem gyógyító ha­tásának tűin idonithatók. Szá­mos leírás ajánlja a test fer- tötlénitcsére. felerősítésére — bizonyos betegségek után. epi­lepsziára, bénulásra, fogfájás­ra. Ez a készítmény a mai na­pig is a legjobb toalettvíznek számit. A XVIII. század végén a franciák válnak híressé az illatszer és kozmetikai ipar­ban. A mai értelemben vett mo­dern illatszerkészités viszont a XX. század elején kezdődik és az illatok kialakítása többé nem korlátozódik az illóola­jok, gyanták és mézgák kizá­rólagos használatára. Az aro­más vegyszerek kiszorítják, sok esetben helyettesítik a jó­val drágább és ritkább termé­szetes alkotószereket.. Ezt az eredményt tulajdonképpen a különböző cikkek illatosftásá- val kapcsolatos igénynek kö­Az illatok készítése igen ré­gi keletű. Az első feljegyzések több mint 50UU éves múltról tanúskodnak. Számos régi festmény is ábrázolja a koz­metikai szerek és illatosító anyagok használatát. Valami­kor az illatok és kenőcsök al* kalmazását az élet örömeihez sorolták és értékük az aranyé­val vetekedett, A fáraók sírjában lelt fel- becsülhetetlcn értékek között ott vannak az illatszerek is. Valószínűleg sokan emlékez­nék meg egy király-sírnak használt egyiptomi hajó fel­fedezésére, amelyben több mint, 2 ezer év után is érez­hető volt az ott talált parfüm illata. Az érlek1 2 3 4 5 6 7 8 9 10-* illatok első nyersanyagai az illatos levelek és faanyagok, valamint a gyanták közül az olibánum, a mirrha es a bensoce. Ezek keverékét eredetileg kizárólag vallási célokra használták. Ünnepélyes alkalmakkor éget­ték illatos füstjükért, ebből a gyakorlatból származik a fran­cia „parfüm” szó (égés által). A görögök bőven illatosítot­ták testüket, sőt, fürdés he­lyett. illatos anyagokkal tisztí­tották bőrüket. Finoman met­szett vázákban tartották az olajokat, amelyek közül né­hány a mai napig is jó álla­potban maradt meg. A római8.k nemcsak átvet­ték a görögöktől a szépségápo­lás tudományát, hanem to­vább is fejlesztették azt. Athénben és Rómában számos orvos — pl. Hippokrátesz, Ga- lenus stb. — hivatásszerűen foglalkozott azzal, hogy a kü­lönböző illatanyagokat és koz­metikumokat az egészség szol­gálatába állítsa, Feljegyzések bizonyítják, hogy a gazdag ró­mai asszonyok illatosították testüket, sőt a római borokat rózsával és ibolyával illatosí­tották. A középkor embere figyel­mét „lelkének tisztaságára” fordította, így a kozmetika, s a test kultusza háttérbe szo­rult, A hajózás, a kereskede­lem fellendülése folytán Ke-

Next

/
Thumbnails
Contents