Észak-Magyarország, 1967. március (23. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-21 / 68. szám

Kedd, 1967. március 21,

ESZAKMAGYARORSZAG

3

TUDÓSÍTÁSOK a választásokról

niiiimiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiimiiiiiiimiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiimiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiimiiiiiiiiimiiiiimimiiiiiiiiiimiiiiiii

Egységben, egyetértés ben to vá bb !

A szavazó: Munkácsy Mihály sógornője

Mezőkeresztes főteréről nyíló utcában, földszintes házban, évszázados művészi emlékek között él özvegyen Munkácsy Emilné, a nagy magyar festőművész. Munkácsy Mihály sógornője.

Az idős matróna teljes szellemi frisseségben, februárban töltötte be 98. évét. Testi ereje azonban már meggyengült, így a községi választási bizottság mozgó urnával kereste fel. Az idős hölgyet úttörők köszöntötték Szavazása alkalmából, akiknek sokat mesélt sógorának, a magyar képzőművészet világszerte ismert reprezentánsának életéről, tevékenységéről. a matyó vidéken tett látogatásáról, amelynek még ő is tanúja volt.

9y, ég nem állnak rendel- • * Kezesre a végleges [adatok, nem. megy egy Keltűre,

| amíg az ország icgeiuugouaoo j falujából is megérkeznek a j jelentések. Nincs szükség azon- [ bán külónösebo josoigaiasra,

| a végső kép is ugy anolyan lesz, amilyen ennek a vaiasz- uisnak minden fázisa volt: a magyar nép ismét bizonyságot lett egységes aLlúsjoglalasarol. Igaz, amikor folyt a szavazás, meg nem lehetett belelátni az urnaKoa, a leragasztott borítékokba sem, ám a tavaszias vasárnap kedves, családias de- ruje, az ünneplőbe öltözött választók felvonulása nem volt „titkos . Országunk lakosai,

| de a szavazás külföldi vendé- 1 gei, megfigyelői, meg a teie- | vízió revén sok-sok adás nézői — barátaink es ellenzőink t egvaránt — tapasztalhatták a ! nyugodt, minden hangoskodas- ; tói, üres szólamoktól mentes, meggyőző demonstrációt. A j választópolgárok első pillanat- • tói tapasztalt felelősségérzeté- hez. érettségéhez méltónak bizonyult a választási kampány befejező része is, mind számszerüségben, mind külsőségeiben.

A legridegebb, lcgközömbü- sebb embert is megkapta valami megilletödés, amikor a szavazóbizottság asztalánál, a | személyi adatok ellenőrzése ' után átnyújtották neki a sza- i vazólapokat, s az előírásnak [megfelelően elhangzott: szavazhat. Név szerint szólítottak fel minden magyar állampolgárt, számítanak arra,-— hiszen ez joga és kötelessége, — hogy döntsön, mit vár a közvetlen esztendőkben, a jö- ! vőben. Mi már megtanultuk, hogy minden év eredményei \ előbbre visznek, a távolabbi \ utat is egyengetik. Mit akarunk magunknak, a népnek, mit akarunk a hazának? —

I ez volt a kérdés. A válasz j természetesen nem a lefüg- j gönyözött fülkében töltött rövidke pillanatok, percek alatt í fogalmazódott meg. A válasz- I tópolgárok a legutóbbi hetek ' sok.érdekes, fontos eseményein,

| összejövetelén, gyűlésén, már számba vették, mi az. amit eddig elvégeztünk. Elmondták azt is, mi az, amit ezután együttes, odaadó munkával tennünk kelL

M ire szavaztunk hát? ■ * Röviden meghatározható ez: a magyar nép arra szavazott, hogy folytatódjék a párt jól bevált, népszerű politikája, a demokratikus népfront-politika, folytatódjék [ minél eredményesebben orszá- i gunk békés szocialista épitő- [ munkája. A magvar dolgozók helyesléssel fogadják a párt, a kormány intézkedéseit, S amelyek az életszínvonal eme- J lését, különösképpen a gver- j mekes családok gondjainak j hathatós enyhítését, a további kulturális felemelkedést, s I ami nélkül elképzelhetetlen a j gyorsabb előrehaladás, a helyesebb és eredményesebb i gazdálkodást szolgálják. Né- j pünk . békében <ikar élni és [ dolgozni, s azt akarja, hogy békés törekvéseink megértésre i találjanak az egész világon. I Erről volt szó. amikor a szavazólapokkal „igen"-t fejezett

szavaztam hát a szocializmus további építésére, mert meg- i győződésem, hogy ez sok-sok j munkáscsalád életét szépíti í meg... Valóban, nagyon sok ! ózdi munkáscsalád élete lett szebb csak az előző válasz- | tások óta is. Űj lakások százai épültek a városban, és a város kommunális helyzetét I az elkövetkezendő években j tovább javítják. Ez ad ma- j gyarázatot a most lezajlott választások derűs hangulatára, és arra is, hogy Özdon. me- ! gyénk fejlődő kohászvárosé- [ ban a választásra jogosultak 98,6 százaléka járult az ur- ! nákhoz. a szavazatok 99,1 [ százalékát érvényesnek talál- ; ták és ezek 99,9 százaléka a i Hazafias Népfront jelöltjeire I mondott igent.

Egy országgyűlési képviselőt, hat megyei tanácstagot cs j nyolcvan városi tanácstagot' j választottak.

Hél gyermeke jelenére,

23 unokája és 7 dédunokája jövőjére szavazott

— Az öreghez?

— Oda.

A kérdező és a válaszoló férfi is megáll néhány pillanatra, egy rövidke beszélgetésre. Az egyiknek kezében. riem- zetiszínű doboz, a vándor urna. Az öreg a falu egyik idős embere, akinek már bármily rövidke táv is fáradságos lenne. A két férfi félreáll picit, hogy utat engedjen a többieknek. Mert kora reggel mozgalmassá váltak az utcák Bükk- ábrányban is. A járdán kényelmesen lépkednek a fényes csizmájú férfiak, a körömeipős lányok, a fejkendős asszonyok. A tanácsház felé tartanak, a Ézavazóhelyiségbe.

Közben a vándor urnával '•megérkeztek id. Cseh Jánoshoz, akit 87 éve bizony, már az ágyhoz nyom. Kiss Imre, a községi választási elnökség elnöke és Kódor József, a szavazatszedő bizottság elnöke köszönti az idős embert. A család tudja már, miért jöttek az urnával, nem kell sok szó. 'Hellyel kínálják a vendégeket. Előkerülnek a szavazólapok, majd a legjobb megoldásként Kódor József olvasni kezdi az öreg bácsinak a lapokon lévő heveket.

— Birinyi János, öt községi tanácstagnak jelöltük. Az idős férfi bólint. Ismeri a jelöltet, hiszen falubeli.

— Siska Miklós. Járási ta- 'nác.stagnak jelöltük.

Cseh bácsi helybenhagyólag bólint, őt is ismeri.

— Dr. Melcher István, állatorvost megyei tanácstagnak, dr. Zsidai Lászlót, az állami gazdaság igazgatóját ország„Igen, igen, igen, igen“

Bár még kora délután van, öe Nyékládháza választási i, vezér ka rat” már munka nélkül és élénk vitában találjuk. Egy nyúlánk férfi, Kolozsl László, a Hejőmenti Állami Gazdaság dolgozója éppen ezt mondja.

— Tiszta szívből örülök, hogy a falu jól vizsgázott.

— Ez nem véletlen — jegy- 5d meg Gergely János, ö és Jnások is, úgy vélekednek, liogy az emberek nyitott üzemmel járnak, az ország és kaját sorsuk alakulása készítette elő a sikeres szavazást.

— Vegyük az én esetemet V— szól a pártonkívüli Kolo- t-sí. — Négy gyermekem van. 'Az ő jövőjükre is gondoltam, ümikor a Népfront jelöltjeire Szavaztam, s amikor a választási bizottságban is segítettem.

Példákat mesélnek, mennyire nőtt az emberek öntudata,

I

'nérzete. Van olyan, akit néhány évvel ezelőtt ugyancsak Agitálni kellett, hogy jöjjön és pe utolsónak szavazzon. Ezen jr> vasárnapon már hét órakor* Ptt volt az urna előtt i A legkedvesebb egy feltételezhetően idős néni szavalása. Ügy látszik kevésnek tartotta a szavazólapok boriÍ

ékba helyezését, mert reszketi kézre valló, öregasszonyos rással táírtó mind a négy •pra: „igen”, „igen”, „igen", ligen”

nak és a környező községekből érkezett többszáz főnyi közerőnek. Az ostromlott gátak oldalán, a vízben álló fák törzsén végre szemmellátható volt az árhullám apadása. Most már magabiztosan mondhatták „megvédtük a gátakat! A bodrogközi falvakban nincs mitől tartani, minden választó

nyugodtan járulhat az urnákhoz.”

•

Vissen. Zalkodon. Kenézlőn és a környező községekben, a rendkívüli helyzetre való tekintettel, már a hajnali órákban megkezdődött a szavazás. A gátakra induló emberek, akiket közerő néven emlegettek az árvédekezésről kiadott napi jelentések, már a kora hajnali ködben elindultak a szavazóhelyiségek felé. Az ár- védekezőket szállító gépjárművek is korábban érkeztek, hogy idejében kiérjenek a gátakra a váltóműszakkal, s még a délelőtti órákban visz- szaérkezhessenek a falvakba azokkal, akik az egész éjszakát megfeszített munkával töltötték. Amikor fáradtan, sokan bőrig ázottan beérkeztek a szavazóhelyiségekbe, boldogan újságolták az éjszakai apadás jó hírét.

A legemlékezetesebb azok számára lesz ez a választás, akiknek otthonuktól távol is biztosították szavazati joguk gyakorlását. Az árvédekezéshez a megye, sőt az ország távoli részeiből is érkeztek emberek, akik nem hagyhatták el őrhelyüket ezekben a nehéz órákban, öt mozgó szavazatszedő bizottság kereste fel őket a Bodrog gátjain. Az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság Hejő nevű kitűző hajóján indultak útnak reggel az urnák. Ahol csak lehetett a kis hajó megközelítette a gátat, de voltak helyek, ahová csak rocsón, terepjáró járművekkel, vagy a gátkorona mély sarát taposva, gyalog vitték el az urnákat. És este, amikor Sárospatakon a szavazatszedő bizottságok összeszámlálták az ot mozgó urnába leadott szavazatokat, kiderült, hogy a védvonalon száz százalékos volt az eredményi

ki a választó. Szavaztunk országos ügyekben es szavaztunk a kisebb közösségek dolgaiban is, mert azt akarjuk, hogy virágozzék az ország, s vele városunk, megyénk, kerületünk. A Hazafias Népfront újabb győzelme mindannyiunk öröme.

Látszólag ugyanúgy ment minden, mint a megelőző választások idején. Pedig nem egészen így van: nem hagyhatjuk figyelmen kívül a mostani választásoknak több igen jelentős és örvendetes vonását. A korábbinál sokkal nagyobb érdeklődés nyilvánult meg a választópolgárok részéről, már az első szakasztól, a jelölesektől kezdve. A választók aktivitása, részvétele, szó- kimondása, ezernyi javaslata, a jelöltek iránt megnyilvánult bizalom sok-sok jele valóságos kincs, amelyből meríteni lehet. Azok, akikre ez tartozik, már el is határozták, semmi se menjen veszendőbe, ami megvalósítható és jogos az emberek észrevételeiből, nem egyszer bírálatából.

Ebben a megnőtt politikai érdeklődésben nyilván az volt a legfőbb ok, hogy az uj választójogi törvény lehetővé tette több jelölt állítását » képviselőválasztásnál is. A képviselőjelöléseknél kilenc, a tanácstagoknál körülbelül 756 esetben került erre sor ugyanazon kerületben. De ez csak a kezdet. „Ügy gondolom, a következő választáson több második és harmadik jelölt lesz, mint most volt. Ehhez még mind annyiunknak egy kicsit hozzá kell szoknunk” — mondta Kádár János választási beszédében. A választások jellegzetességeihez tartozik az is, hogy annyi nő, — számszerint valószínűleg hetven —. kerül be az országgyűlés padsoraiba, hogy már ez egymaga is mutatja, milyen történelmi változásokat ért meg az ország. A friss erők bekapcsolása tovább tart: a leköszönt parlament tagjainak csak körülbelül a fele tér vissza, a többi űj képviselő, főleg mert az egyéni választókerületek bevezetésével megnőtt a helyi jelöltek szerepe és aránya. Hasonlóan messzemenően tekintetbe vették az eddigi tapasztalatokat az új tanácsok megválasztásánál is, ezeknek az összetétele is Ígéretesen, szerencsésen alakul.

A választások után a " munkás hétköznapok várják azokat, akiket a lakosság megtisztelt bizalmával éi képviseletével. A Magyar Nép- köztársaság jó hírneve a választások lefolyásával, s bizonyára az eredmények súlyával, tovább növekedett. Megválasztott képviselőinktől, tanácstagjainktól sok függ, hogy országunk fejlődése töretlen legyen, még több örömet szerezzen minden állampolgárunknak. aki velünk érez, velünk dolgozik. A megválasztottak számára hatalmas segítség az az erő, amelyet a magyar nép egysége, hazaszeretete kötelcsségtudása kifejezett. Biztos, hogy a választók támogatósára a következő nagy feladatok teljesítésében, az országépítés óriási munkájában nyugodtan lehet számítani.

Előzetes adatok, a választások ered «telijéről

A Budapestről érkezett kdnnyfllnivémkat munkahelyükön, a

vágottert, szád!.Jakkal védett gátszakaszon kereste fel az egyik »árvízi’ mozgó urna.

Az Országos Választási Elnökség tájékoztatása szerint több mint 7 millió választójo- ; gosult járult vasárnap az ur- i nákhoz, s az érvényes szava- | zatok 95—99 százalékát a Hazafias Népfront jelöltjei kap- 1 ták.

A leadott szavazatok legnagyobb részével, úgyszólván egyhangúlag választották meg [ ismét országgyűlési képviselő- I nek Kádár Jánost, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárát, Dobi Istvánt, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnökét. Kállai Gyulát, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnökét, Apró Antalt, a Minisztertanács elnökhelyettesét, Biszku Bélát, az MSZMP Központi Bizottságának titkárát. Gáspár Sándort, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkárát, Nyers Rezsőt és Szirmai Istvánt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, Németh Károlyt, az MSZMP Budapesti Bizottságának első titkárát, a Politikai Bizottság póttagját, Cseterki Lajost, az MSZMP Központi Bizottságának titkárát, továbbá Erdei Ferencet, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkárát, Losonczi Pál földművelésügyi minisztert, Péter János külügyminisztert, Szurdi István belkereskedelmi minisztert, Beresztóczy Miklóst, az országgyűlés alelnökét, és Harrer Ferencet, a Hazafias, Népfront Budapesti Bizottság gának elnökét. ‘

Ózd: 00.0 szslznlék

Szép tavaszi napsütés, további felmelegedés várható — a meteorológia nyelvén így lehetne jellemezni március

19-ét, a választások napját, Özdon. Tavasz is volt és a felmelegedés elsősorban a szivekben érződött. Ünneplőbe öltözött fiatalok, fiúk és leányok, felnőttek népes csoportjai indultak a szavazóhe- íyiségek felé, hogy éljenek alkotmányos jogaikkal, eleget tegyenek megtisztelő állam- polgári kötelességeiknek — leadják szavazataikat a Hazafias Népfront jelöltjeire.

A szavazóhelyiségek bejáratánál KISZ-fiatólok virágcsokorral köszöntötték az űj választókat. Egy-egy család felnőtt tagjai a legtöbb helyen együttesen tettek eleget haza. fias kötelességeiknek.

Az 1. sz. szavazókor helyiségéből kilépve Kálna Istvánná, kétgyermekes dolgozó családanya megjegyezte: régebben igen nehéz körülmények között 1 éltünk, túlzás nélkül mondom, nyomorogtunk. Nemrég új lakást kaptunk, az utóbbi években megszépült az életünk. Boldogan

Akkor

katonák vigyáztak

gyűlési képviselőnek jelöltük,

— Rendben van — mondja Cseh bácsi. Persze nem most hallja a neveket először. A szavazólapok a borítékba kerülnek, majd az urnába.

1d. Cseh János valamikor a községi bíró tisztségét töltötte be, tehát közéleti ember volt.

— Annak idején nagy felhajtással ment ez — mondja. — Mi Mezőkeresztesre jártunk szavazni. Akkor katonák vigyáztak mindenütt. Néha a jelölteket is meg kellett védeniük. A kocsikról sokszor lekerült a lőcs is.

A tanács megbízottai néhány percig, ahogy az illendőség megkívánja, maradnak még, beszélgetnek, majd visszatérnek a szavazóhelyiségbe. A tanácsház udvarán itt is, ott is kisebb csoportok beszélgetnek. Az emberek nem sietnek el a szavazás után sem. Benn asszonyok, lányok, meglett férfiak, fiatal emberek lépnek az asztalhoz. És telik, telik az urna.

Szavasás a Bodrog védvonalain

Csuhái Józsefné, a népművészet kiváló mestere a nyolcadik X-et tapossa. A lakásból már ritkán mozdul ki, de ezen a napon útra készen, türelmetlenül, szinte ünnepi áhítattal várta az indulás pillanatát. Amikor a kocsi dél felé megérkezett érte, enyhe szemrehányással mondta:

— Már azt hittem, elfeledkeztek rólam — s néhány perc múlva jól eső érzéssel ejtette az urnába szavazatát.

— Ahol lakom — mondotta — az a ház volt valaha a falu széle. (Azóta Mezőkövesd igen megnövekedett.) Ez a falu széle a kitaszítottságot is jelentette. Férjem summás volt, jártam summára én is. Egyszer úgy volt, hogy a férjem Svájcba mehet dolgozni. El is indult, de mivel felemelte szavát az igazságért. Pestről visszaküldték. Akkoriban is foglalkoztam a népművészettel. Egyszer el is vitték kiállításra, amit csináltam. Aztán ..eltűnt” az érték. Nem kaptam róla még hírt sem. Ez a társadalom értékeli munkámat. Már sokszor kaptam kitüntetést, többször kaptam Kis- jankó Bori díjat is.

— Gyermekeim örökölték-e tudásomat? Hét gyermekem közül hat lányom dolgozik a Matyó Szövetkezetnek. Egyik lányom. Pataki Jánosné tervező, rajzoló a ksz-ben. Az ő jelenükre, 23 unokám és hét dédunokám jövőjére szavaztam. No, meg a szavazat egy kicsit a családban is marad, mert egyik vöm' is tanácstagjelölt — mondta a neves népművész.

A választások reggelén a tizenkilenc napi küzdelem, a 18, de gyakran 24 órás árvízi műszakok után végre mosolygós arcokkal is találkoztam a Bodrog 42 kilométer hosszú védvonalán. Sokáig emlékezetes marad ez a nap a Bodrogköz falvait védő mintegy 1700 vízügyi dolgozónak, kiatoná-