Észak-Magyarország, 1967. február (23. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-10 / 35. szám

4 ESZAKMAGYARORSíAG Péntek. 1961, tehnzáx t& Lehet-e, s hogyan? Művészeti kiadványok a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójára Folytatódik az Irók-költók sorozat — Szebbek lesznek a képeslapok Gazdag „termést" ígér a Képzőművészeti Alap Kiadó- vállalalanak idei terve. A képzőművészeti alkotá­sok reprodukciói sokféle vál­tozatban készülnek és kerül­nek kiadásra. Igen jelentősek az ifjúság esztétikai nevelését szolgáló kiadványok, amelyek egyike a múlt év őszén indult Arcképek, című sorozat. A ma­gyar históriai arcképcsarnok 18—18 képen örökíti meg és hátlapján magyarázó szöveg­gel ismerteti a magyar iroda­lom, történelem, tudomány, színészet nagyjainak, arcké­pét, munkásságát. E sorozat folytatásaként az idén a kép­zőművészet és a zene kima­gasló alakjait mutatja be egy- egy képes tasak. A közelmúltban kezdték el az Irók-költők sorozat meg­jelentetését, elsőként Petőfi, Arany, Ady és József Attila életéről. munkásságáról- A nyolc-nyolc fotóból álló il­lusztráció hátlapján szöveges ismertető mutatja be nagy költőinket, íróinkat: a követ­kezőkben Zrínyi Miklóst, Rad­nóti. Miklóst, M&ricz Zsigmon­dit és Jókai Mórt. A külföldi «rszágokban Is híressé vált Az én múzeumom sorozatnak az idén hat füzetét bolgár és szovjet megrendelésre is el­készítik. A Nagy Októberi Szocialista forradalom 50. évfordulójára u eseményhez méltó kiadvá­nyok reprezentálják majd a Képzőművészeti Kiadó tevé­kenységét. Ék Sándor festmé­nyeinek három nagyalakú rep­rodukciója jelenik meg, egy grafikai mappa pedig 1917- től napjainkig tartalmazza a forradalmi eseményeket áb­rázoló 20 grafikát, amelyek­nek elkészítésére a legjobb grafikusművészek kaptak megbízást. A forradalom archívumából választanak ld olyan fotókat, amelyek híven az 1917-es eseményeket idé­zik. A Magyar Nemzeti Galéria kincseiből 60 festménnyel, a Szépművészeti Múzeumból pe­dig 55 festménnyel ismertetik meg a képzőművészetek bará­tait a színes diapozitívek. Számtalan színes képes levele­zőlapot ad ki évente a válla­lat, és a jövőben megjavul a képeslapok minősége: előállí­tásukhoz nyugatnémet karton érkezett. Konyhai reprodukci­ós falvédőkből az idén újabb 30 ezer példány jelenik meg. A híressé vált Cityvox ide­genforgalmi sorozat további képeken és hanglemezeken mutatja be és Ismerteti meg hazánk egy-egy szép táját A lipcsei tavaszi vásárra is ké­szül ilyen kiadvány. Több mint 37 ezer példányt rendel­tek a hires vásárvárost be­mutató szép kivitelű zenés­képes útikönyvből. Nem is olyan régen kerültek forgalomba a Képzőművészeti Kiadó idei naptárai, és már a jövő évieket készítik elő. Az 1968. évi naptárakból is előre­láthatóan 350 ezret jelentet­nek meg. Most a nemzetközi naptárid állításra készülődik a vállalat Kalkuttába és Brémá­ba. Az idén is február, már­cius hónapokban kerül sor a nemzetköd „naptártalálkozó- ra”, amelyeken 30 féle magyar naptár szerepel, remélhetően olyan sikerrel, mint tavaly, amikor Indiából 11. Nyugat- Németországból pedig 12 ok­levelet hoztak haza képzőmű­vészeti kiadónk képviselői. Az első íéíévi vizsgák tanulságairól Beszélgetés dr. Zambó Jánossal, a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem, rektorával — Valóban őröm, E hogy a hallgatók fe- E gyelme, szorgalma as 5 utóbbi időben javult. ; Mivel magyarázható az = egyetem életében nem — kis riadalmat keltő fél- 3 évi sorozat-buktatás fi­— zlkából? — Az egyetemi vizsgaláx- nak szinte minden félévben voltak árnyoldalai. Az idén la. A mostani félévben 500 hali­öl Teremavató ünnepség a Földes Ferenc Gimnáziumban Megjeleni a Nemzetközi Szemle új száma Napjaink valóban fontos és sok embert érdeklő külpoliti­kai kérdései közül jó egyné­hányat elemeznek a Nemzet­közi Szemle új számában ne­ves szerzők. „A kínai kultu­rális forradalom és a dolgo­zók” címmel V. Fetov írt ta­nulmányt. • „A tudományos szocializmus és a kispolgári ideológia” című cikk írója T. Tyimofejev. Általános érdek­lődésre tarthat számot Q. Machatka „Jugoszlávia 1966- ban” című beszámolója. A Nouvel Observateur munka­társainak beszélgetése Wilfred Burchett világhírű újságíróval „A XII. év katonái” címmel jelent meg. Rendkívül figyel­meit érdemlő cikkek még: „Reménytelen háborúba ke­veredett-e az Egyesült Álla­mok” (Marvin L. Stone), „Amerika nem győzhet” (Jacques Decorhoy), „Thaiföld — az amerikai agresszió egyik bázisa” (France Nouvelle) és „A nyugatnémet újnáeik te­vékenységéről” (Morning Star). „Franciaország és a NATO” címmel J. Rubinszkij gazdasági vonatkozásokat tár fel. Mint információ igen ér­dekes „A francia szocialista —kommunista párbeszéd" e. Írás L része. A Nemzetközi Szemle új számát a szokásos gazdag rovatok egészítik kL Kevés középiskola dicseked­het vele, hogy van hol meg­rendeznie az iskolai ünnepsé­geket, van hely a népművelé­si tevékenykedés számára. Legtöbb iskolában a tornater­met használják fel hasonló célokra, s van olyan iskola, amelyik még tornateremmel sem rendelkezik. A Földes Ferenc Gimnázi­um mindig is nagy jelentősé­get tulajdonított annak a dísztereimnek, amely alkal­mas volt a különböző rendez­vények lebonyolítására. Hogy mindjobban megfeleljen a korszerűség igényének, az if­júság kívánságainak, 150 000 forintos költséggel átalakítot­ták a termet Napjainkban tágas, jól megvilágított, újjá­festett helyiség várja a tanu­lókat, a színpadot Is új jav*' rázsoliák, beszerellek egy eő- téti tő berendezést, új függönyt kapott a színpad, megépült egy központi stúdió, egy rtr neszertár. és vadonatúj széke” két helyeztek el a díszterem' ben. Hideg -melegvizes fiú- ** leányöltözőt építettek, szint* telje* az összkomfort. Az újjávarázsolt díszterem avatóünnepségére február 11' én, a déli órákban kerül sor Ekkor az énekkar adj* elé műsorát, pódiumra lép *í irodalmi színpad és bemutat' ja Féltem a világot című ős«' szeállítását. Ugyancsak ekkdf kerül sor a gitárzenekar s®e' replésére Is. A műsort Fitoí István IV. osztályos tanúié konferálja. In pl (irt* fgy képzeltem ju eiure ^ a beszélge_ test a kesznyéteni tsz-ben dolgozó fiatal agronómus nő­vel: — Milyen nehézségekkel tellett megbirkóznia? — Nem hallgatnak rám a tagok — gondoltam végig a választ —, nincs tekintélye egy fiatal városi nőnek. — Mégis, mi az, ami a leg­több vitára ad okot? — Azt mondják, tapaszta­latlan vagyok a gazdálkodás­ban. meg az öltözködésembe ■fc belekötnek ... Elgondoltam, hogy itt majd rátérek a falu és a város közú­ti különbség felszámolására, hogy azért, mert valaki csi­nosan, divatosan öltözik, még lehet komoly a munkájában, *tb. Az alacsony, kis tsz-irodá- ban furcsa módon nehezen értettünk szót Kőhalmy RichárdnéváL Férjével együtt dolgozik Kesznyélenben, fia­talok mindketten, két éve ke­rültek ki az egyetemről. — Milyen nehézségekkel kellett megbirkóznia? — hang­zott el az előre megszerkesz­tett kérdés. — Van gond. Nehéz egy­szerre háziasszonynak lenni, meg dolgozni is. Nincs üze- 'tni konyha és hol este, hol reggel főzök. Ahogy hozzáju­tok. — És más nehézség ... — Sajnos, még sorolhatom. Gáztűzhelyet vettünk és nem kapok hozzá gázpalackot. Egy­szerűen nincs. Most képzelje el, milyen rettenetes hely­set ... Már kezdem gyanítani, bogy ez a riport más lesz, mint az eltervezett. — Munkájáról beszéljen — kértem —, ott a földeken hogyan fogadták az emberek? — Arról semmi különöset nem tudok mondani. Nem volt bajom soha senkivel... még vitám sem ... — Azt mondják, a nőknek #ehéz megmaradniuk ebben a szakmában. Ez igaz is lehet, hiszen egyre kevesebben van­nak, s ha meg is maradnak a tsz-ben, csak irodai munkára szorulnak. A fiatalasszony figyelmesen végighallgat, aztán okosan, megfontoltan válaszol: — Sok mindentől függ az. Miskolci vagyok én is, váro­son nőttem fel. Szakmámat viszont nagyon szeretem, s amikor ezt választottam, hosz- szú időre lemondtam a város­ról. Azt hiszem ezzel kell kezdeni. Elvegyülni a falu életében, jó értelembe véve beletemetkezni a munkába. A kényelemről le kell mondani. Eleinte innen, Kesznyétenből jártam át Girincsre. Jó idő­ben kerékpáron, ha nagy sár volt, traktoron. Kpsnhh a fogad tatásról CSUUH beszéuin]í Kőhal­myné szerint, ha a fiatal nem nagyképű, ha türelmesen agi­tál a régi téves nézetek ellen, akkor a tsz-tagok szeretik. — Azt viszont, mint tényt keil elfogadni — mondja —, hogy minden fiatal, aki az is­kolából kikerül, telve van ambícióval, s egy kicsit azt hiszi magáról, hogy ő maga fogja megváltani a világot. Ez együtt jár a fiatalsággal, s nem is lenne jó, ha nem így lenne. Más kérdés, hogv ezt az energiát a tsz vezetői ho­gyan tudják jól hasznosítani. Véleményem szerint igen nagy szerepe van a tsz föagronómu- sának. — Beszéljen erről részlete­sebben — kérem. — Először is a fiatal gyakor­nok nem vetélytársa a nagy gyakorlati tapasztalattal ren- lelkező helyi agronómusnak. VTég akkor sem lehet az, ha íz agronómusnak alacsonyabb íz iskolai végzettsége, ha nincs egyeteme. Ezt a visszás lelyzetet, sajnos, én is átél­em, hangsúlyozni szeretném, íogy nem itt, Kesznyétenben. \ végzettség gyakorlat nélkül nem sokat ér. Valahol azon- nan a fiataloknak is el kell kezdeni, mert csak a kettő :gyütt lehet teljes értékű. — Véleményem szerint — folytatja — a termelőszövetke- :et főagronómusának gyakor­nok-képző szakembernek kell ennie. Ahol a helyes viszony dalakul. ott nem lehet prób­ám a a fiatalokkal. Rátérünk a társadalmi élet­be való beilleszkedésre. Le­het-e, s hogyan? — Az igazság az, hogy ha valaki lelkiismeretesen végzi ezt, a mi munkánkat, nincs tűi sok szabad ideje. Ezzel is szá­molni kell. Időnként összejö­vünk a szomszédos községek­ben élő, hozzánk hasonló ko­rú fiatal házasokkal... meg­találtuk egymást... — És a saját termelőszövet­kezetében? Fejderül az arca, sugárzó lelkesedéssel számol be eddi­gi legnagyobb, legkelleme­sebb tervének megvalósulá­sáról. — Most készítem elő, szer­vezem bécsi utunkat. Régen szerettünk volna már szétnéz­ni a nagyvilágban, s egy prospektusból értesültem az IBUSZ útjáról. Megbeszéltem itt a tsz-tagokkal, s legna­gyobb örömömre még több jelentkezés is volt, mint amennyien mehetünk. — Mikor indulnak? — Majd most, február vé­gén. — Kik mennek a tsz-ból? — Tízen kaptuk meg az útlevelet, két borjúgondoző, az állattenyésztési brigádve­zető feleségével, a tsz insze- minátora, a főkönyvelő, egy tehenész bácsi, egy növényter­mesztésben dolgozó tsz-tag, meg én a férjemmel. A cso­portot én vezetem, s estén­ként azt tervezzük otthon, melyek azok a helyek, ahová feltétlenül el kell vinnünk az embereket. Azt hiszem, ez az út lesz eddigi életem legszebb élménye, s ezzel az összetéte­lű csoporttal, higgye el, sok­kal izgalmasabb, érdekesebb lesz az út, mintha csak ketten mennénk a férjemmel. Egészséges ^“dou alkalmat rá, hogy agjtációs ízű riport szülessen, amely a nők nagyobb megbecsüléséért könyörög. Kesznyéteni vonat­kozásban nincs is erre szük­ség. Adamovics Ilona Még néhány nap és ismét benépesülnek a miskolci Ne­hézipari Műszaki Egyetem előadó termei. A hallgatókban alábbszállt a drukk-láz, s ol­dódott a több hetes idegfe­szültség A második félév kez­detét jelző előadások majd levezetik a feszültséget. A műegyetemet sohasem volt könnyű elvégezni, a mi korunkban még kevésbé az. Mindenkor keményen kellett dolgozni, napjainkban meg az állhatatosság éppenséggel olyan követelmény, amely a technikai haladás mostani stá­diumában szinte törvényerőre emelkedett. Dr. Zambó János rektor az ünneoélyes tanévnyitókon esz­tendőről esztendőre felhívta a figyelmei: a mindennapos szorgalomra, mint a mérnöki diplomához vezető erény egyik legfontosabbikára. De nemcsak a hallgatók, az oktatók is kaptak figyelemre mindenkor érdemes tanácsokat. E gondo­latoknak mindig az volt a lé­nyege. hogy nemes szigorral, a fiatalok lelkét, sajátosságait értő habitussal oktassák-ne- veljék az ifjú kommunista mérnököket. Örömmel hallottuk, hogy különösen az elsős egyetemi polgárok körében megértésre talált a tanév eleji rektori szó. A hallgatók félévi megméret- kezésének időpontját ragad­tuk meg mi is, megkértük dr. Zambó János rektort, nondja el gondolatait a fél­évi vizsgák eredményeiről, ta­pasztal atairól. — A reform szelleme erő­teljesen hat már az egyetemi aktatómunkábarj. A matema­tikát, mechanikát és ábrázoló geometriát tanító professzo­rok megértették, ezekből az alaptárgyakból kevesebbet, de ugyanakkor ésszerűbben és okosabban kell átadniok a hallgatóknak, hogy a mérnö­ki pályára készülők zöm megértse az anyagot. Három­négy évvel ezelőtt gondokkal küzdöttünk a matematika, a mechanika oktatását illetően. Ma maguk a hallgatók vall­ják: az anyag csökkentésével szilárdabb, biztonságosabb és mélyebb ismeretanyag birto­kába jutottak. E változásnak tulajdonítható, hogy az egye­tem fennállása óta a mostani félévben sikerült először el­érni: a hallgatók több mint SO százaléka már a rendes vizsgaidőszakban lezáratta in­dexét. Évekkel ezelőtt a nor­mál vizsgaidőszak végéig a hallgatók több mint 50 száza­léka nem volt képes lezáratni indexét, vagyis nagyon sokan kértek vizsgahalasztást gató közül 57 százalék kapott fizikából elégtelent A Dem túl hízelgő eredmény tanszé.- ki problémához vezet el. Mint már mondottam, a reform szelleme néhány tantárgynál erőteljesen hat A fizika még nem tartozik ezek közé. A tanszéket egy fiatal docens vezeti, nincs kellő tapasztala­ta, nem elemezte kellően, hogy a középiskolákban kísér­leti fizikát tanítanak, s az egyetemi vizsgák idejéig egy év kiesés volt a hallgatók há­ta mögött. A fizika tanszék vezetője modem elméleti fizi­kát igyekezett tanítani, az igényeket nagyon magasra ál­lította. Megfeledkezett róla, hogy közben a hallgatóknak más tárgyakból is vizsgaköte­lezettségeik vannak. így ke­rült sor a tömeges buktatás­ra. Rektori beavatkozásra volt szükség, hogy a vizsgázókat ne érje jogtalan sérelem. E — Miben nyilvánult E meg ez a beavatkozás? — Szorgalmi vizsgának mi­nősítettem át a mostani fizi­ka vizsgát, ami azt jelenti, hogy akinek a kapott érdem­jegy javítja az átlagát, annak beszámítják, akinek viszont rontja, annak nem. A sikerte­len vizsga tehát nem befolyá­solja a hallgatók átlagát, igy nem érinti a tanulmányi ösz­töndíj mértékét sem, ■*; •— Jól tudjuk, a mii­szaki egyetemeken na­- gyón nehéz megterem­— teni a tantárgyak ko­si zötti egyensúlyt, kissé ZZ körülményes az érték- *" rend kialakítása. — Igen, de a jövőben arra törekszünk, hogy minden tárgy a maga értékén, szük­ségességén belül szerepeljen. A hallgatók még mindig túl- terl tek. Bízunk benne, hogy a fizika tanszék vezetőjével sikerül megértetni: más tan­tárgy is van a világon Az ilyen kinövéseket, amiről az imént szó volt, megszűntet­jük, mert meggyőződésünk, hogy a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemről kibocsá­tott mérnökök tudását nem egy, vagy két maximálisan sulykolt tárgy birtoklása fém­jelzi, hanem a teljes szakmai vértezettség. ~ — Van-e 1ét jogosnltsÁ* E ga annak a kérdésnek, E miszerint a fiatal okt3‘ E tök indokolatlanul szí' E gorúbbak, mint az Idő' = sebbek? — Azt hiszem, nincs. Egye* temünkön a fiatal akta tógái” da jói tanít, színvonalasan ké- rí számon a tanultakat. Ta­gadhatatlan, az idősebb okta­tóknál szívesebben vizsgázna* a hallgatók. De ez sem általá­nos. A ragaszkodás több nyírt azzal függ össze, hogy a ta­pasztaltabb oktató jobba* meglátja a hallgató általánoi felkészültségét, lehetséges, hogy türelmesebb cs pedagó­giailag érettebb. ij — Milyennek ftőH = meg a hallgatók kollc* — giumi fegyelmét, nevel** § segét, kritikai értékét? — Sokat javult a hallgató* fegyelme. A kollégiumokban is. Két-három esztendővel ez­előtt még olyan gondokkal küszködtünk, hogy mit csinál­junk azokkal a hallgatókkal akik postai feladóvevényt, ét vizsgahalasztási okmányt Ha­misítottak meg. Természeteset! arra a következtetésre jutot­tunk, hogy az ilyen jellem^ hallgatók nem kaphatnak ke­zükbe mérnöki diplomát M* már ehhez hasonló gondja­ink szerencsére, nincsenek, á maximum az, hogy a fiatalét egy-egy jól sikerült vizsga után mulatozással oldják fel idegfeszültségüket. De ez sert általános. A nevelbségl szint­ről az a véleményem, hogy 1 miskolci egyetemisták sert rosszabbak az átlagnál Sze­rintem az a jó, ha felnőttek' ■' ként kezelik őket. az oktatók közben nem mondanak le ró- la, hogy személyes példamu­tatással, helyén való szigorral a mesterség maradéktalaá birtoklásával alakítják a fia­talok jellemét. Ami pedig * kritikai érzéket illeti: a fia­talok ma lényegesen előbbrt vannak, mint voltak a régi fiatalok 50—60 évvel ezelőtt Egy generációnak sem volt olyan kritikai érzéke, mint * mostaniaknak. Ezzel a tény nyel számolnia kell mindé* egyetemünkön dolgozó okta­tónak. Párkány László I«, pántét ROMAI KARNEVAL. 14. kedd. ROMAI KARNEVA* Színházbarátok 7 estje. Moliere színházbarátok 7 „h. itv-ed bérlet. Est* I órakor. színházbarátok 7 estje. Vo.,e> 11. szombat. ROMAI KARNEVAL. bérlet. Este T órakor. Ifjúsági előadás. József Attila 15, szerda. ROMAI KARNFjVAl­bérlet. Délután 1 órakor. Színházbarátok 7 estje. Pusld* RÓMAI KARNEVAL. Condo bérlet. Este 7 órakor. UVrí^ra^r0"* ^ 1«- «ütórtók. ROMAI KARNEVAIt Színházbarátok 7 estje. Schö' l— vMfrn.ii. ROMAI KARNÍTVAU ler bérlet. Este 7 órakor. Bérletszünet. Délután 3 órakor. ROMAI KARNEVÁL. Színház- 17, péntek. HÁROM TAVASZ. Bé£ barátok 7 estje. Goldonj bér- letszünet. Bemutató előadás let. Este fél 8 órakor. Este 7 órakor.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents