Észak-Magyarország, 1967. február (23. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-10 / 35. szám
2 áSZAKMAGYARORSZAG Péntek, 1967. február !ft ?anácskozsiak a Varsói Szerződés országainak külügyminiszterei j A miniszterek társaságában i voltak a tanácskozáson részt- j vevő országok külügyminisz- terhelyettesei, valamint nagykövetei. Lengyel részről a találkozón részt vettek: Jozef Cyran- kiewicz, a Minisztertanács elnöke, Zénón Klisko, a LEMP Központi Bizottságának titkára, Adam Rapacki külügyminiszter, a LEMP Politikai Bizottságának tagjai, Marian Naszkowski külügyminiszterhelyettes, a LEMP Központi Bizottságának tagja és Maria Wierna nagykövet, a külügyminisztérium főigazgatója. Koszigin sajtóértekezlete Pelting a szövgei nagy követség Erdei Lászlónó tartolt szabad párt napot a Miskolci Pamut fonodában Olyan szívesen jött a Miskolci Pamutfonodába, mint aki csaladbeiiekhez, rokonok- hoz érkezik, hogy beszélgessen 'az örömökről és a gondokról. Nem csoda, hogy ilyen érzésekkel jött ide február 8-án Erdei Lászlóné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, az Országos Nőtanács elnöke, hiszen, amint mondotta: — Én még ma is textilmum- fcásnak tartom mágam, bár már évek óta más munkát bízott rám a párt. A textil- munkások élete azonban továbbra is igen közel áll hozzám. Bizonyára ezért is tudott olyan meghitt, családias hangulatot teremteni a Miskolci Pamutfonoda szép kultúrtermében. ahol ezen a délutánon még állóhely is alig akadt. Pedig nem kulturális rendezvény, nem ,,könnyű műfajú” beszélgetés volt ekkor itt. Szabad pártnapot tartottak, egyetlen napirendi ponttal: Erdei Lászlóné mondott élménybeszámolót a IX. párt- kongresszusról. Egész népünket érdeklő, országos jelentőségű kérdésekről, életünk szebb jövőjét meghatározó feladatokról volt szó. A pártkongresszus után sok fórumon elhangzott: úgy ismertessük a kongresszus anyagát, hogy azt a legnagyobb tömegek, a különféle szakképzettségű és műveltségű emberek is megértsék. Erdei Lászlóné így ismertette, megtalálva a legközvetlenebb hangot, meghitt hangulatot teremtve. A hallgatóság figyelme pedig egy percre sem csökkent. Mivel éppen olyan gyárban voi, ez a szabad pártnap. ahol nagyon sok asszony, családanya, lány dolgozik, fokozódott az érdeklődés, amikor Erdei Lászlóné a családvédelem fokozásáról, a 30 hónapos gyermekgondozási szabadságról, illetve segélyről, a lakás- elosztási rendszer felülvizsgálatáról és a munkaidő csökkentéséről beszélt. — Ebben a szép, új fonodában fokozottabban érezniük, tudniuk kell a dolgozóknak, hogy a párt határozatai nemcsak szavak, nemcsak ígéretek. Hiszen itt már eddig is különösen sokat tettünk a munka könnyítéséért, a szociális gondok megoldásáért, minden dolgozóért, minden ember javára. Hogy még többet tehessünk, ez az elvtár sakon is múlik. Ka csupán egy kicsivel jobban, egy kicsivel többet dolgoztk mindenki, az ország máris több javat tud elosztani népének. De csak azzal tudunk gazdálkodni, amink van, amit megtermelünk. Erdei Lászlóné szavait nagy taps fogadta, s a kedvesség, az átnyújtott virágcsokor mintha szimbolizálta volna a pamutfonósok véleményét, melyet Nahóczki György párt- ak titkár később így fogalmazott meg: mindig szívesen fogadott vendég a dolgozók körében aó párt képviselője, ismertetőjeJ és magyarázója azoknak a h«-♦ iározatoknak, amelyeknek $ mindenki örül. Ttuttkay) A nagykövetségi épületben 14. napja ostromzár alatt tartott szovjet diplomaták, alkalmazottak és műszakiak a kantinban együtt étkeznek és esténként együtt hallgatják a moszkvai rádió adásait, ami a fő kapcsolatot jelenti számukra a külvilággal, miután napok óta nem jutnak újságokhoz. A szovjet diplomaták el vannak szánva arra, hogy nem szolgáltatnak ürügyet a kínai hatóságoknak a diplomáciai kapcsolatok megszakítására. Az élelmezés terén hosszú ideig kitarthatunk, tekintettel felhalmozott készleteinkre, és a szocialista országokhoz tartozó barátaink segítségére — idézi a francia tudósító az egyik nagykövetségi tisztviselőt Tegnapelőtt délután moszkvai dolgozók csoportjai igyekeztek a kínai nagykövetség felé. Délután négy óráig kisebb, két-három emberből álló csoportok meg is tudták közelíteni a nagykövetség épületét, amelyet erős milicista csoportok őriztek. Négy óra után azonban a hatóságok ágy határoztak, hogy a kínai nagykövetséghez vezető utcát lezárjak mindennemű küldöttség elől. Ekkor különböző gyárak dolgozóinak képviselői egy teherautó tetejéről olvasták fel tiltakozásaikat. Közvetlen kapcsolatra tehát a szovjet dolgozók és a kínai- között nem került sor. Palotai Boris: (Folytatás az 1. oldalról.) lám köt az NSZK-val, összhangban kell, hogy legyen a három nagyhatalom által kötött potsdami megállapodásokkal. A Frankfurter Allgemeine Zeitung tudósítója megkérdezte Koszigint, mi a véleménye arról, hogy az NSZK-ban a „demokratikus” pártokat milliók követik, míg az újfasiszta NPD-nek ennél sokkal kevesebb szavazatot sikerült szereznie. Koszigin finom gúnnyal azt felelte, hogy a nyugatnémet újságírók nyilván jobban ismerik a nyugat-németországi statisztikát, mint ő. A fasizmus feledése azonban nem pusztán számok kérdése. Mégis aggasztó, hogy míg Hitlerék a müncheni sörözőkből csupán ötvenen kezdték el menetelésüket a világkatasztrófa felé, az NPD már most is több mint egymillió szavazat birtokosa. Ez ellentétben áll a postdami megállapodásokkal is, és a szovjet kormány reméli, hogy a szövetséges hatalmak hasonlóképpen foglalkoznak majd ezzel a riasztó jelenséggel. A Morning Star tudósítója megkérdezte, vajon javultak-e egy európai biztonsági értekezlet esélyei Koszigin londoni tárgyalásainak következtében. A válasz úgy hangzott, hogy maguk az eszmecserék, az őszinte tárgyalások is alkalmasak arra, hogy javítsák a légkört, fokozzák a bizalmat. A Londonban megkezdett értekezést tovább kell fejleszteni — mondta Koszigin. A kínai fejleményekről Az angol TTV kereskedelmi televízió képviselője megkérdezte, hogy milyen súlyosnak ítéli a szovjet kormányfő a kínai fejleményeket, és milyen hatást gyakorolnak ezek a Szovjetunió politikájára. Koszigin ezt válaszolta: Önök természetesen tudjáv, hogy jelentősen rosszabbodnak a szovjet—kínai kapcsolatok. Mi nagyra becsüljük a nagy kínai népet és a Kínai Kommunista Pártot. Tiszteletben tartjuk a kínai n 'net és minden tőlünk telhetőt meg akarunk tenni, hogy javítsuk a kapcsolatokat országaink között. De. ami ma Kínában történik, az arra utal, hogy ott belső küzdelem megy végbe, alighanem a különböző bel- és külpolitikai kudarcok visszahatásaként és nyilvánvalónak látszik, hogy valamilyen kiutat keresnek. A nyugatnémet Springerkonszern külföldi hírszolgálatának tudósítója megkérdezte, vajon a szovjet kormány elképzelhetőnek tartja-e egy drámai és teljes szakítás bekövetkezését, vagy a Kínával való fegyveres konfliktus lehetőségét? Koszigin erre a következőket válaszolta: Nem látok okot a kérdés ilyen formában való feltevésére. Nem hiszem, hogy a fegyveres konfliktus bármilyen lehetősége egyáltalán felvetődne. Ami a diplomáciai kapcsolatokat illeti, a Szovjetunió a maga részéről továbbra is minden tőle telhetőt elkövet, hogy megakadályozza a kapcsolatok megszakadását, feltéve, ha a másik fél gondoskodik a Kínában lévő diplomáciai személyzet munkájához szükséges normális feltételekről. Röviden szólva: minden a másik féltől függ. A Urofíke-iigyröl Koszigin ezután tíz angol újságíró Vietnamra vonatkozó kérdéseire válaszolt. Az XTV angol televízió képviselője megkérdezte, hogy a Szovjetunióban felforgató tevékenységért elítélt GeraJ« B rookie angol állampolgár esetében nem lenne e helyi kegyelemnek, különös tekio tettel arra. hogy — min mondotta — „az ügy káról hatással van a szovjet—bri kapcsolatokra”. Koszigin azt válaszolta hogy hasonló témakörben ő ii fel tudna vetni kérdésekei bizonyos, Nagy-Brltarmiábaí történt esetekkel kapcsolat ban. Ami Brooke-t illeti, az t bűnössége szovjet bírósál előtt, nyílt tárgyaláson bebizonyítást nyert, s a bíróság J szovjet törvények alapján megfelelő büntetést szabott ki. „Nekem, mint miniszter elnöknek nincs jogom beavat* kozni a bíróság tevékenységéj be és az általa hozott ítélet végrehajtásába” — fűzte végülj hozzá a szovjet kormányfő, j A nagy sikerű sajtóértekezlet után Koszigin a délutáni! órákban megkoszorúzta az is*j meretlen katona sírját, i Cenotaph-ot. Koszigin ezután a lordoK háza bejáratán keresztül á brit parlamentbe érkezett, ahol találkozott az alsóház éá a lordok háza — az angol parlament két kamarája tagjaival. A hazugsúg ára Többféle indítéka lehet a hazugságnak. A hazugságnak nem arról a viszonylag enyhébb válfajáról akarok szólni, ami csak abból áll, hogy a dolgokat nem a valóságnak megfelelően adják elő. Arról a hazugságról van szó, amely olyat állít, ami nincs. Különösen utálatos és veszedelmes ez a hazugság, ha az illető anyagi előnyökhöz jut vele. Nem először fordul elő, hogy bizonyos emberek diplomát hazudnak maguknak. Ez történt legutóbb a Tisza- Uarádl Üj Élet Tsznél Is, ahol Farkas Péter Pált szak- képzettség nélkül főagronú- musnak alkalmazták. Farkas halogatta iratainak bemutatását, s a jóhiszeműségre a közös fizetett rá. Igaz az a bölcs mondás, hogy könnyebb utolérni a hazug embert, mint a sánta kutyát. Farkas Péter Pál se húzta tovább négy hónapnál. A már lezajlott büntetőeljárás során csalásért és okirathamlsitásért 7 hónapi börtönre ítélték. Az Űj Élet most munkaügyi döntőbizottság előtt követeli vissza Farkastól » jogtalanul kifizetett G000 forintot. Kényelmetlen, költsége* dolgok ezek. Jó lenne máf végre elérni, hogy m tsz- vezetők ne jószívüsködjenek- s ne szimpátia vagy nnszirrH pátia alapján válasszák med alkalmazottaikat. Igen sok! közös gazdaság fizetett máé, rá, hogy nagy szájú, energiJ kus fellépésű széihámosokaf fogadott be. sőt. nagy gazdasági értékeket bízott kezükre. A jövőben, amikoé tovább fokozódik majd a termelőszövetkezetek önállósága, még fokozottabbaű kell ügyelni rá, bogy szélhámosok. kalandorok ne leljenek falun könnyű prédára. Még ha igaz Is, hogy köny- nyebb utolérni a hazug embert, s ha a hazugságra rá 1* fizetnek a végén, míg a csalók lelepleződnek nemcsak anyagi, hanem erkölcsi károkat is okozhatnak a közö^ gazdaságoknak. olyanokat! amelyeket aztán nem lehet rajtuk behajtani k ártériül címén sem. A. I Húszéves a békeszerződés i HOPPLA! Húsz esztendővel ezelőtt, 1947. február 10-én írták alá Párizsban a győztes hatalmak a békeszerződést Magyarországgal, Finnországgal, Olaszországgal, Romániával és Bulgáriával. A párizsi béke- szerződés előkészítése során nagy küzdelem alakult ki egyrészről az igazságos beket és a demokratikus fejlődést elősegíteni akaró Szovjetunió, másrészről a, nyugati hatalmak közölt, amelyek a legyőzött országokra imperialista diktátumokat akartak kényszeríteni. Szovjet javaslatra végülls •»lyan feltételek alapján kötötték meg a békeszerződést, amelyek népünk részére Is lehetővé tették. hogy nemcsak a hitleri Németország oldalán viselt tamádó háborúban való részvétel felelősségét viselje, hanem az európai népek közösségének egyenjogú tagjaként visszatérhessen a békeszerető államok családjába. A párizsi békeszerződés ilyen módon lehetőséget teremtett a győztesek és a legyőzőitek közötti barátság kiépítésére, s hazánk függetlenségének megőrzésére. A párizsi békeszerződés rögzítette azokat a kötelezettségeket. amelyeket Magyaror-, szag is vállalt az emberi jo-‘ gok és az alapvető szabad-, ságjogok érvényesítését illető-' en. A hazánkban két evtl-, zeddel ezelőtt kezdődött^ alapvető társadalmi átalaku-! lások pedig lehetővé tették,O hogy népünk a szocializmus^ útjára lépve testvéri kapcso-e latokat építsen ki a felszaba-J ditó Szovjetunióval és a többié szomszédos szocialista ország-J gal. Z A húsz évvel ezelőtt aláírt! párizsi békeszerződések —♦ ezt immár a történelem bizo-5 nyitja — előmozdították ae háború utáni rendezést; Európában. Az európai biz-' tonság megteremtésére irá-, nyúló tevékenység azonban1 tovább folytatódik. Napjaink] fontos politikai feladata tehát, hogy az érdekelt álla-] mok a húsz év előtti békekötés tanulságaiként is — meg-] értésre, a béke és a biztonsági teljesértékű megszilárditásá-] ra törekedjenek. Ez azonban, csak abban az esetben lehet-] séges, ha megszűnik a nyugat-, német imperialista körök rc-| vansista törekvése, s helyébe] az államok jószomszédi kap-J csolata, a kölcsönös bizalom, lép. N éhány héttel ezelőtt rámkösaönt egyik írókara tóm. Rég nem Láttuk egymást, se vége, se hossza a kérdezősködésnek. Letelepszünk egy kávéházba, isszuk a duplákat, megkérdi, min dolgozom, de látom rajta, hogy már fogalmazza magában a kerek, tömör, jól kikalapált mondatokat, mellyel tudomásomra hozza, hogy ő mit dolgozik, s ugyanezt teszem én is. Lelkesen érdeklődöm munkája iránt, s alig várom már, hogy egy ügyes fordulattal sajátomra térhessek. Nincs kegyelem! Áhítattal végig kell hallgatnom drámáit, filmvázlatát, ő meg ragyogó szemmel kíséri végig regényalakjaim útját két köteten keresztül, s még készülő rádiójátékom számára is kicsikar magából egy méltányló mosolyt. Ezek után rátérünk a családi ügyekre. Elmondja, hogy Gyuri fia pompás fickó, az a fajta, aki mindenkivel meg tudja szerettetni magát! Még a csősz is kedveli, s ha Gyuri történetesen a virágágyak közepébe rúgja a labdát, legfeljebb annyit mond: hoppiá.' Ebből is láthatom, mennyire ért az a gyerek az emberekhez! Szeretnék már a saját fiamra rátérni, várom azt a parányi lélegzési szünetet, amelyen becsúsztathatom fiam erényeit, de ő egyáltalán nem hajlandó lélegzetet vennL Egy szuszra meséli el, hogy Gyuri az osztályban is az első. Illetve a második... ő a maga részérói nem fektet súlyt rá, hogy ötös bizonyítványt hozzon haza, de Gyuri tele van ambícióval, elseprl útjából az akadályokat, kétvállra fekteti a nehézségeket, nagyon helye«, álljon csak meg a saját lábán! Gyorsan konyakot rendelek, abban reménykedve, hogy a szesztől engedékennyé válik, s hajlandó meghallgatni fiam szellemi tulajdonságait, amit csak úgy mellékesen említenék meg, két mondat közé pottyantva, az utolsó korty jogán. — Nálunk az a helyzet — siklok angolnaügyességgel a beszélgetésbe, de 6 felemeli mutatóujját — Valamit még elfelejtettem. Képzeld csak ... — és nevet, magabiztosan, kedélyesen. — Képzeld csak, egyedül a magyar dolgozatai négyesek a kisőreg- nek. Pedig olyan feje van ... Falja a könyveket. Tudod, hogy nem vagyok elfogult apa.., — Én sem vagyok elfogult — ragadtam meg a következő alkalmat, hogy megcsillogtassam fiam képességeit — A gyerek príma koponya — folytatja ő —, mégse képes egy ötös dolgozatot összehozni. Négyest is csak nagy- nehezen. Tudod, milyen egy gyerek! Egy ilyen négyes rontja tekintélyét, hogy úgy mondjam, bizonyítványának harmóniáját is... Ma délután nekibúsulva találom a füzet előtt „Előre tudom, hogy megint négyes lesz” — sóhajtja. No, mondom neki, ne lógasd a fejed. Most az egyszer megcsinálom. Csak azért, hogy hazacsald az első ötöst. Az első hozza a többit... Nem valami épületes pedagógiai elv — teszi hozzá —, de hát megsajnáltam a kőlyköt. Azt se tudta szegénykém, hogy járjon a kedvembe. Rohant kávét darálni, ideadta golyóstollát, s többször hangoztatta, hogy Gereben mamája sírt, amikor a könyvemet olvasta—^ — En meg neWfekfldtem az írásnak,’ Tudod te, milyen nehéz dolgozatot írni? Milyen fárasztó? — fordult boa* rám. — Fogalmam sincs — mondtam sav rényen, de öntudatosan. — Én sohasem segítettem a fiamnak. Annyira ón-’ álló... Nem hagyta befejezni a mondatot —< Egész délután kőrmőltem — vágott * szavamba —, ennyi Idő alatt megírok egy vasárnapi novellát Egy vasárnapi novellát? Egy film-szinopszást! Gyuri néha mellóm somfordáit: — Csak nagyon szépen írd, apu. — Nem akarok nagyon szépen írná, — magyaráztam neki — Éppen a te érdekedben. — A Jelűnek ts nagyon szépen fogalmaz — felelte. — A múltkor is azt] írta, hogy: „A nap bíbor-golyója legurult az ég bársonyán”. Ha ilyesmit tudnál ... Bevallom, minden erőmet összeszedtem, hogy utolérjem Jellineket, mégse írjak bíbargolyó-doJgokat Világos és egyszerű voltam, a szűz gyermeki látásmódot igyekeztem kidomborítani. •] folyton felfedező kisfiú Izgalmas sjim*- tolását, friss derűjét Azt hiszem, síké-, rült — mondta, és végigsimított dér«’ haján. Minap ismét találkoztam vela. — Nos? — kérdeztem. — Moszkvában, Prágában egyszarvú mutatják be a darabomat — újságolta készségesen. — És mi lett a dolgozattal? Nagyot nyel, kényszeredetten naval- gél — Képzeld ... kettest kapott rá Gyné rí. És a kettes mellé azt írták piros ceruzával: gyerek, gyerek, mikor jön már meg az eszed? — És Gyuri? Gyuri mit szólt? C sak annyit mondott: Rop]»« Iá! Ebből is láthatod, boa*) «rt aj emberekből. Csütörtökön este a Lengyel Távirati Iroda a következő jelentést adta ki: Február 8-án Varsóban megkezdődött a Varsói Szerződés országai külügyminisztereinek tanácskozása. Wla- dyslaw Gomulka, a LEMP KB első titkára a Központi Bizottság épületében február 9 én fogad tá a tanácskozás résztvevőit: Ivan Dasevet, a Bolgár Népköztársaság; Vácion Dávidot, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság; Péter Jánost, a Magyar Népköztársaság; Otto Winzert, a Német Demokratikus Köztársaság és Andrej Gromlkát, a Szovjetunió külügyminiszterét, valamint Mircea Malitza-t, a Román Szocialista Köztársaság külügyminiszterhelyettesét. A francia hírügynökség pe- I kingi külön tudósítója, Bér- j nard Ullmann szerdán béju- j tott az „ostromgyűrűben” levő pekingi szovjet nagykövetségre.
