Észak-Magyarország, 1967. február (23. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-05 / 31. szám

ttm. fcflrn Sr %. ESZAKM AGY ARORSZAG í Múzeumi restaurátorok Budapest. Szépművészeti Múzeum. Kincsei felbecsülhe­tetlenek. Egy-egy nemzetközi katalógusban így jelölik a re­mekműveket „értéke: pénzben nem fejezhető ki”. Sajnos, az örökké múló idő nem veszi tudomásul, még a leghíresebb festmények, szobrok értékét sem. Támadja, rontja, pusztít­ja. Meg kell védeni a műkin­cseket! Meg kell menteni a pótolhatatlan kultúrtörténeti emlékeket! Ebből a gondolat­ból született a nagv mester­ségbeli tudást igénylő restau­rátor hivatás. jazz-zenészként kezdte a pá­lyafutását, de a festészet őt is megbabonázta és azóta már végzett festőművész-restaurá­tor. Egy kép, amelyet megvásá­rol egy múzeum, ritka egyedi példány. Elsősorban a művé­szettörténészek feladata meg­állapítani: eredeti, vagy ha­misítvány. Ma már fejlett technika se­gít, hogy a tévedést kizárják. — Röntgenezzük a képet és pant hosszú, nagy precizitást igénylő feladat — Hogy óvják meg, illetve hogyan javítják a képek ál­lagát? — Minden régi kép megre­pedezik, elválik az évek fo­lyamán a festés az alaptól Először csak hullámos lesz, aztán lepattog. A két külön­böző anyag (tehát fa, vagy a vászon és a festékréteg) közé új ragasztó, szilárdító anyagot juttatunk. Injekciós Tardi Kovács Sándor fametszete i Ov/litn véletlenül nyitot- 'J/jUUI1 tam be Horváth ■Józsefhez, a gyár termelési osztályának vezetőjéhez. Az ^ódában a gyáriak és a kül­kereskedelmi szakemberek átható elmclyültséggel vi­táztak. Az egyik vendégben Teleki Józsefre, a METAL- EVlPEX helyettes főosztályve- ?etőjére ismerek. Mondanom sem kell, hogy az első és szokványosnak ható kérdés az volt, milyen célok, gondok Vezették Özdra? — Szeretnénk szocialista szerződést kötni az ózdiak­kal — közli Teleld elvtárs —, ka lehetne... I — Részünkről semmi aka- jdáiya — bólint Horváth. A beszélgetésből hamaro­san kiderül, hogy ez a szo- rialis-ta szerződés voltakép- ; hen a gyár és a külkereske- ‘ óelmj szerv több éves jó kap- ósolalára teszi fel a koronát. A szerződés alapgondolata: a j 5yár mindenkor, s a kért ütemben biztosítja az export- ; |riik termelését, szállítását. *•3 rugalmasan. A rugalmas­sággal eddig sem volt baj. Adott esetfjen nem a nehéz­kes adminisztratív utat vet- I ‘ék, s veszik igénybe. — Mi már régen rájöttünk -• jegyezték meg mosolyogva I '-> hogy telefon is van a vi­lágon. A gyáriak a telefonon el­hangzó kérés után nyomban intézkednek. Ha például a gerendasor be Is van „ép£t- : Ve”, azonnal „kiépítik”, s j Megkezdik a kért termékek ; gyártását. —- Különösen az elmúlt év í második felétől — állapítja meg a helyettes főosztályve- I tető — rugalmasan alkalmaz- J kodnak a külkereskedelem I igényeihez a Lenin Kohásza- | ti Müvekben is. j Erre a rugalmasságra kü- j ionosén most igen nagy szűk­MADE IN BORSOD Beszélgetés Teleki Józseffel, a METALIMPEX helyettes főosztályvezetőjével ség van. A világpiacon való szereplés nagy felkészültséget és sokoldalúságot kíván. Nyu­gaton válságba került a vas- és az acélipar. Sok monopóli­umban csökkentett kapacitás­sal dolgoznak az üzemek, és az így gyártott termékek el­adása létkérdés. És ebben az élet-halál harcban nem riad­nak vissza semmiféle eszköz­től sem. Mi a helyzet a magyar és közelebbről a borsodi termé­kekkel? Nyugat iparával el­lentétben egyelőre nem szű­kül, hanem bővül a piacunk. Az elmúlt évben újabb négy­öt államba sikerült „betör­nünk”. A bővülést igazolja, hogy egyedül az ÖKÜ-ből húszezer tonnával több rúd- és idomacélt szállítottak a tőkés országokba, mint amennyit eredetileg terveztek. Több árut adott a tőkés álla­moknak az LKM is. A kohászati ipar jelenleg 42 országgal van kap sói at­ban. A megrendelők között van Szíria, Izrael, Libanon, Olaszország, Svédország, sőt az NSZK is. A szocialista or­szágok közül pedig elsők kö­zött Csehszlovákiát, Lengyel- országot, Romániát Bulgáriát és Jugoszláviát említhetjük. A kapcsolat erősödése, vagy a piac elvesztése összefüggés­ben van a megrendelt áru pontos, vagy pontatlan szál­lításával, a minőséggel, sőt a csomagolással is. — Az elmúlt évben — mondja Teleki elvtárs — nem volt késlekedés sem az LKM-ben, sem az ÖKÜ-ben. Ez azért is jelentős, mert Bor­sod adja a kohászati export- termelés kétharmad részét. Minőségi reklamáció? Gya­korlatilag nincs. Egy időben baj volt a kötegeléssel, most az is kielégítő. Mindössze a súllyal kapcsolatban vannak reklamációk, de ez is abból adódik, hogy a gyárak nem rendelkeznek megfelelő mér­legekkel. Hogy az Ózdon történt be­szélgetésbe miért „keverjük” bele • az LKM-et? Ennek igen egyszerű magyarázata van. A két gyár terméke „keverten” megy külföldre. Az LKM kö­zéphengersora nagy tömegű árut képes gyártani, de kis szortimenttel, az ózdiak pe~ dlg adottságuknál fogva bő választékkal tudnak szolgálni. A METALIMPEX voltakép­pen összehangoló szerepre is vállalkozik a két gyár ter­melésében. Ügy gondoljak, hogy egy kérdés és egy válasz még ide kívánkozik. Nyugaton vál­ságban van az acélipar. Vajon mi itt, Borsodban nem szá­molhatunk-e az export eset­leges csökkentésével? — Mi a perspektíva? Amit a magyar és ezen belül a borsodi kohászat termel — hangzik a megnyugtató vá­lasz —. mi általában el tud­juk adni. Csorba Jöjjön velünk — mondta Lieber Gizella restaurátor. Nézzünk körül. — Mindössze 16 éve folyik Magyarországon restaurátor­képzés a Képzőművészeti Fő­iskolán. A hallgatók 3 évig valamennyien általános mű­vészhallgatók és csak az utol­só két évben specializálják magukat. — Es tizenhat évvel ezelőtt kénye-kedvére rombolhatott az idő? — Nem. Külföldön, elsősor­ban Olaszországban igen sok restaurátor dolgozott, és rend­kívül jelentős valutáért ők óvták, restaurálták a magyar műkincseket is. — Nem éreznek nosztalgiát az önálló festészet iránt, el­végre valamennyien festőmű­vészek is egyben? — Erre nehéz válaszolni, hiszen egyikünk sem hagyta abba az aktív festést — kap­csolódik a beszélgetésbe Deák Klára. — Az igazi izgalom mégis a restaurálás. Minden alkotást a festő szemével néz­zünk. — Itt élünk a remekművek között, állandóan csiszolódik, finomodik az ízlésünk, de hát saját képeink lehetnek-e olyan szépek, mint egy Remb­randt, vagy Van Gogh? — te­szi hozzá Lieber Gizella. Több száz éves ez a fcsi meny. Bronzino Vénusz és Ámor című képe a teljes restaurálás után. Siskov Ludinill mestermunkát végzett. Vitatják: eredeti-e * kép, vagy másolat? — Kövessük végig egy res­taurálásra váró kép útját — ajánlja Siskov Ludmill, aki Közelebb került a a miskolci Miskolc vízellátása jelentős mértékben függ az időjárás­tól. Az elmúlt Ipét csapadé­kos esztendőben nem okozott gondokat a város vízellátása, de a lakosság még emlékszik 1964-re, amikor hónapokon át súlyos vízhiány volt Miskol­con. A rohamosan megnöveke­dett vízigényeket csak az új csúcsvízmű megépítésével le­het megnyugtató módon, az időjárástól függetlenül bizto­sítani. Az elmúlt napokban Űj típusú repülőgépek a növényvédelem szolgálatában A Földművelésügyi Minisz- sági munkára. Repülöflottájuk ra tavasszal a repülófloUa új tórium repülőgépes növény- az idén tíz új, úgynevezett diának ezt a típusát Védő állomása az idén már 55 AN—2 M szovjet gyártmányú g p ' 1 repülőgépet vet be mezőgazda- repülőgéppel gyarapodott. Ko- is munkába állítják. megvalósuláshoz csúcsvízmü közelebb került a megvalósu­láshoz a miskolci, úgyneve­zett keleti csúcsvízmű. A Víz­ügyi Tervező Vállalat vala­mennyi érdekelt bevonásával, országos hírű szakemberek részvételével koordinációs tár­gyaláson egyeztette és vitatta meg a miskolci csúesvizmű terveivel kapcsolatos külön­böző álláspontokat, A csúcs­vízmű végleges, hamarosan megvalósítható terveit a koor­dinációs megbeszélésen el­hangzott hasznos javaslatok figyelembevételével készítik el. A keleti csúcsvízmű tervei két ütemű építéssel számol­nak. Ez lehetővé teszi majd a részleges üzemelést, így a vá­ros már a hatalmas beruházás teljes elkészülte előtt is mint­egy napi 30 ezer köbméter ivóvizet kaphat. a sugarak kimutatják a bel­ső struktúrát, a rétegeződést. A legtöbb esetben úgy rongál­ják a képeket, hogy durva módon átfestik. Laboratóriu­mi vizsgálatok megközelítő pontossággal megállapítják a szögek, a vászon, vagy a fa­anyag gyártásának időpont­ját. Az infravörös lámpa se­gítségével ismét láthatóvá te­hetjük a festmény alatt az esetleges rajzot, vagy az alat­ta levő képet. Az ultraviolett besugárzás előhozza a ho­mályból az évszázadok alatt elhalványult szignókat. Ha mindezeket a vizsgálatokat ki­állja a festmény, és eredeti­nek találtatott, akkor jövünk mi. — Hogyan kezdik a mun­kát? Odavezet egy állványhoz. Munkában egy híres festmény. — A legtöbb bajt a hely­telen tárolás, nedvesség, égés, törés okozza. Ezért felada­tunk elsősorban, minden to­vábbi romlás megakadályozá­sa. A tulajdonképpeni restau­rálás csak ezután kezdődhet. Az eredetiről eltávolítunk minden idegen anyagot, az esetleges átfestést, amig fel­tárul az eredeti kép. Ez röp­tűvel. mint az orvosok be­fecskendezzük a különféle ha­tóanyagokat, enyvféleségeket. Átitatjuk a megrepedezett fa­anyagot dúsító-szerekkel. Va­saljuk, infravörös lámpával besugárzásokat adunk. Való­ságos kis boszorkánykonyha Ez a folyamat a konzerválás. — Amikor eltávolítják az esetleges átfestéseket, nem jön le az eredeti festék, az értékes kép is a vászonról? — Szerencsére nem. A ré­gebbi festékek mindig ellen­állóbbak, mint az újabbak, és ezért jól viselik a tisztítást. IJj könyvek a miskolci könyvesből lókban A pilóták c* a szerelők ax új géppel ismerkednek. Az elmúlt hét könyvújdon- ságai közül elsősorban egy ér­dekes útleírást emelnénk ki. Zamorovsky cseh író könyve. A világ hét. csodája útleírás, de visszavisz bennünket a tá­voli múltba, a Közel-Kelet cso­dás világába, amikor a Föld­közi-tenger keleti partjainál kialakult az európai kultúra. I Az útleírás Egyiptom nagy korszakának piramisairól. Se- miramis függőkertjéről és az ókor többi, akkor csodának számító hatalmas alkotásait írja le. Modern útleírás Széchenyi Zsigmond könyve, a Nahar, amely Indiába visz el bennünket. A nagy sikerű könyv új kiadása nyilván újabb érdeklődést vált ki. Iro­dalmi tanulmányaival jelent­kezik Komlós Aladár, esztéti­kusaink nesztora. Táguló iro­dalom a könyv címe. Politikai tárgyú szépiro­dalmi alkotás is jelent meg mostanában. Sinkó Ervin, Ti­zennégy nap című regényében Sallai Imre és Fürst Sándor le­tartóztatását. kivégzését írja le. pontosabban azt a két he­tet, amely a letartóztatástól a kivégzésig tartott. Az idegen nyelven is olva­sók figyelmét három szép al­bumra hívjuk fel. Az egyik a Flieger—Jahrbuch 1967, a má­sik a Parkplätze und Grossga­ragen, a harmadik pedig • Bvrobamten. Sokan azt hiszik, hogy a restaurátorok „átfestik, vagy újrafestik” a képeket. Régeb­ben az amatőrizmus idején valóban ilyen durva módon „javítottak”, de ez a módszer meghazudtolta az eredeti ké­pet. — Mi a legfontosabb egy-egy kép restaurálásánál? — A fő szempont természe­tesen az eredetiség visszaállí­tása — válaszol Lieber Gizel­la. — Szinte milliméterről milliméterre, a meglevő ép ré­szek érintetlenül hagyásával, hajszálvékony ecsettel egészit­I jük ki a képet. Ahol jelentős | területen hiányzik a festék, I inkább üresen hagyjuk, illet- ! ve közömbös tónussal hidaljuk | át az űrt. nehogy rontsunk a kép hűségén. Egy-egy képen j bizony hosszú-hosszú hónapo- ; kig munkálkodunk. A végén már szinte a magunkénak érezzük. Hogy tökéletes le­gyen. hacsak lehet, segítségül hívjuk a foto-másolatot, a festő más alkotásait, hogy mi­nél közelebb maradjunk az í általa alkotott valósághoz. A restaurátorok keze nyo­mán horribilis értékek vál­nak ismét élvezhető alkotások­ká. Izgalmas esetek is előfor­dulnak. Olykor gyatra, érték­telen átfestés alatt tisztítás közben egyszerre csak elő­bukkan az értékes, régen el- i veszettnek hitt eredeti mű. „Hát lehet ennél nagyobb öröm?” — mondják lelkesen. Irta. fényképezte: Kepéi István

Next

/
Thumbnails
Contents