Észak-Magyarország, 1967. február (23. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-05 / 31. szám
Vasárnap, twn. febmár 5. RSZAKMAGYAKORSSAC) 5 Reflexiók egy „szentbeszéd6 6-re friar. EvhöI Tivadar rám. kát. plébános (Füzérradvány) A z Egyesült Állomok titkos diplomatáinak galériájában a z elmúlt évtizedekben a háborús időkben mindig előtűnik diszkrét megvilágításban Spellman bíboros-érseknek, az USA haderői tábori püspökének jenki jellemiségű portréja. A jelentéktelen külsejű főpap rendkívüli agresszivitással, a született jenkik fanatizmusával támogatja a mindenkori Fehér Ház gazdáinak háboríts és népellenes, fajüldöző és kizsákmányoló politikáját. Ahol a kardinális nem ér célt sima diplomáciai -titkos nagyköveti” minőségében, ott egyházfejedelml méltóságával él. vissza —- főként a katolikus országokban. Ha fey sem sikerül kitűzött cél- fát elérnie, a született bankár legbiztosabb eszközéhez, a legbiztosabb folvaikulcshoz ffordul, amely minden zárat megnyit — a dollármilliókhoz. A kardinális egvházfeiedel- mi címerében a „Kövesd Istent” jelmondat ékeskedik. Ámde a sokai mondó és sokra kötelező jelmondat Spellman j élotűtján igencsak megváltozott — természetesen így is rókát mondó, és így is sokra kötelező „Kövesd Jobnsont” Programot jelez! Sajnos, eltűnt belőle pontosan az, ami a kérész,ténv papság célja, az isteni igazságok szolgálata! A bíboros az elmúlt évi karácsonyi ünnepek folyamán a dél-vietnami Tan Son Nhut katonai támaszponton „szent- fteszédeket” mondott az amerikai tiszteknek, akiknek javarészét a 77. számú Spéciül Forces Group köznontjában. az észak-karolinai Fort Brag- get-ben képezték ki különleges „ranger”-okká. Magyarul: a fedőnév mögött a gyilkolás és rombolás „tudományában” magasabb képzést kapott tisztek és legények ezek — akiket főként a szocialista országok ellen, illetve a szocialista országokkal szimpatizáló, függetlenségüket védő népek elten dobnak be — mint az ott „dolgozó” amerikai haderő „stratégiai és liquldáló” legmegbízhatóbb tényezőit. — A „jámbor hívek” tehát ezekből r gengszterekből kerültek ki, akik a tábori oltár fölé ejtőernyőkből készült sátrat emeltek •—, a méltó keretet pedig a felhalmozódott tömegpusztító fegyverek halmaza képezte. A tábori püspök, méltóságához illő tábori környezetben és ehhez teljesen igazodó lelkületű „gyermekeihez” imigyen szólott kegyes főpásztori hangján: „A vietnami háború a civilizáció védelmében folyik”. A jól informált bíborosnak nyilvánvalóan elkerülték a figyelmét azok a r+atisztikai adatok, amelyek szerint Dél-Vietnam- ban öt év alatt 250 000 ártat- '■ lan gyermek pusztult el. — Vajon nem tudna arról a bí- i boros úr, hogy 750 000 felnőtt vietnami lelte halálát, akiknek fegyver kezükben soha nem volt? De nem voltak kórházak, nem voltak kötöző- helyek, hiányzott a gyógyszer és vér, amelyek megmenthették volna a sérültek százezreit? Talán elkerülte a bíboros figyelmét az a szomorú tény, hogy az amerikai katonák milyen kegyetlen, embertelen, állati és szadista módszerekkel kínozzák foglyaik ezreit? Micsoda ördögi örömmel bombáznak védtelen falvakat, égetnek fel termőföldeket, hajtják el a szerencsétlen nőket és gyermekeket, aggokat rabszolga táborokba? A bíboros úr — örök szégyenére lelkipásztori lelkűidének — az amerikai katonák ilyen irányú, a hitleri időkre emlékeztető, sokban azt is felülmúló kegyetlenkedéseit nevezi a „civilizáció védelmének”? A bíboros bombákkal, ágyúlövedé- kekkel, ártatlanok százezreinek közönséges lemészárlásával, kegyetlenségekkel akarja a civilizációt megvédeni? vívjátok a győzelmet! Határozott meggyőződésem, hogy minden más megoldás, mint a győzelem, elképzelhetetlen." Ezeknél a mondatoknál minden józan emberben felmerül a kérdés, hogyan lehetséges az, hogy ezekben az órákban, a katolikus egyház legfőbb pásztora, VI. Pál pápa Firenzében és Rómában teljes hivatali és erkölcsi tekintélyével a harci cselekmények beszüntetését követeli 507 millió hívő katolikus és minden becsületes és békeszerető ember nevében? Vajon a bíboros nem tudna XXIII János pápa béketörekvéseiről, VI Pál pápa ENSZ-ben mondott beszédéről, számos nyilatkozatáról a vietnami kérdésben, diplomáciai erőfeszítéseiről, a világ legtöbb püspökének és papságának hasonló tevékenységéről ? Spellman nem Ismerné a II. Vatikáni Zsinat határozatait a béke és háború ügyében? Nem ismerné több mint 100 amerikai püspöktársának álláspontját a béke mellett? Nem ismerné a szocialista országok több mint 100 millió katolikusának álláspontját ebben a kérdésben, és azokat az anyagi áldozatokat, amelyeket a vietnami nép megsegítésére hoztak külön, mint katolikusok is? Nem ismerné az USA 40 millió katolikusának vélemény öt., akik közül a legtöbb becsületes dolgozó és proletár, akik fiaikat siratják, akiket katonának kényszerít a Johnson-kormány háborús politikája? Úgy tűnik, hogy a bíboros teljesen elvesztette józan eszét, amikor tovább folytatja szavait: „Ti, katonák nemcsak mint az Egyesült Államok hadseregének tagjai vagytok itt, hanem mint Krisztus katonái! Azok ellen harcolunk, akik egyáltalán nem tisztelik az emberi életet, nekünk, amerikaiaknak ugyanokkor az emberi élet a legértékesebb.” Milyen jogon és milyen alapon és kinek a nevében meri a bíboros a,, amerikai huligán- imperiaüzmus gengszter-katonáit „Krisztus katonáinak” nevezni? A bíboros valószínűleg teljes egészében elvetette az „aki kardot rant, kard által vész el”-tanítás örök igazságát! Talán nem isméimé a keresztény evangéliumokat, amelyeknek szerzője soha semmiféle háborút nem helyeselt! Akit pontosan azért feszítettek keresztre, mert a sreretetet, a békességet, az emberi egyenlőséget, a szabadságot hirdette! Jobban tette volna a bíboros, ha karácsonykor, a szeretet ünnepén, mint a világon minden püspök- és paptársa, odahaza marad hívei körében, ahol elsősorban az elnyomott négereket vigasztalja, segíti, ahol proletár hívei érdekeiért áll helyt, ahol az igazságot New York székesegyházában szembe meri mondani Amerika urainak. A bíboros előtt ez esetben még a nem hívők is tisztelettel adóztak volna! Spellman beszéde az egész békeszerető válásban óriási megdöbbenést keltett. A beszéd teljesen megegyezik Johnson háborús felfogásával, erkölcstelen céljaival. A katolikus hívők százmillióiban pedig, akik vallásuk legszentebb titkát, a szeretet és a béke megtestesülését ünnepelték, határtalan megbotránkozást, mélységes undort váltott ki és a keresztény karácsony meggy alázását! » bíboros megnyilatko- zása nemcsak „szentbeszéd” nem volt, hanem világos politikai tettnek, békegyilkos cselekedetnek minősíthető. Köztudomású, hogy a támadó háborút a Szentírás éppúgy, mint Kant, Marx, vagy Lenin egyformán gyilkosságnak bélyegzi! A világ közvéleménye pedig azokat a hivatásos tiszteket és politikusokat, akik a támadó és agresszív háborúban részt vesznek, vagy azt irányítják, közönséges gyilkosoknak minősíti. A reakcióból, amelyet a kardinális kijelentései világszerte kiváltottak, érdemes megemlíteni Schmitt metzi i püspök éles hangú és kemény I igazságokat tartalmazó levelét, J Á mde az agg egyházfejedelem erre néni gondolt. így hát fennkölt .ónusban, szinte könnyes szemmel folytatja mondanivalóját: „Imádkozom, fiaim, hogy az amerikai katonák bátorsága és áldozatkészsége ne legyen hiábavaló, és mihamarabb ki-. amelyet karácsony másodnapján £>pellmanhoz intézett, Martin bíboros, rouenl érsek sajtónyilatkozatát, Urbani bíborosnak, az olasz püspöki kar elnökének megbélyegző szavait, akik néhány óra múlva minősíthetetlen felelőtlenségnek bélyegezték Spellman beszédét, és erélyesen figyelmeztették őt a kereszténység szellemével teljesen ellentétes magatartósára. A sajtóban a La Croix, a Temoignage Chréthen, az olasz Avenire d’Italia, a svájci Weltvvoche, a bécsi Presse fűz elítélő és éles kritikát Spellman megnyitó tkozásaival ka pcsol atban. A legutolsó hetekben majdnem minden katolikus és nem katolikus sajtóorgánum hosszú cikket közölt a bíboros háborús úszíiásáról! New Yorkban tüntetések voltak, még az érseki székesegyházba is behatoltak, ami az USA-ban még soha sem volt. ogosan merül fel a kérdés mindenkiben, aki a világ eseményeit figyelemmel kíséri, hogy a „titkos nagykövet” és az cgy- házfejedelem miként is követhetett el ilyen irreális politikusra valló világbotrányt. A kielégítő válasz Spellman jellemében rejlik. Jellemének biológiai és pszichológiai fő vonása: erőszakos. hatalomra vágyó, szókimondó. és gyakran gátlásmentes germán-jenki. Ez adja meg életútjának alapját. Bizonyos, hogy szellemi képességei meghaladják az átlag embert Különösen kitűnik briliáns pénzügyi érzékével, elsőrendű üzleti megérzésével gyorsan felismeri a profit kínálkozó lehetőségeit. Emellett elragadóan kedves és közvetlen tud leftnl /tzokkal, akikhez érdekei Kötik, vagy akikkel ilyet ki akar építeni. Mint igazi germán-jenki típus, tudja, hogy lényegében nem a politikusok, államférfiak döntenek a népek sorsa felett, hanem az ezeket mozgató pénz. ezért kiváló pénzügyi szakértői képességeinek tudatában önmaga hatalmi emelkedésének Is ebben látja nyitját. Veszély esetén legkevésbé veszíti el önuralmát, mert érzi, hogy „Mister Dol- lár”-ral mindent elháríthat! Barátai kizárólag a nagytőkések és bankárok, nemcsak amerikai viszonylatban, hanem az egész világon. Sőt, ezen a vonalon politikusok, államférfiak, egyházi vezetők, intézmények, a mindenható dollár révén szolgálatában állnak! Mint vérbeli kapitalista és nagytőkés agresszort a kommunizmustól és a szocializmustól való félelemérzése tartja rettegésben. Több mint negyven év óta tartó politikai szeieplésének ez a központi gondolata, ez mozgatja, ez készteti cselekvésre! Hogy Spellman bíboros egyházi karrierje minek tudható be, a válasz erre is egyszerű. Senki se higgye, hogy ez lelkipásztort, vagy teológiai munkásságának jutalma. Fiatal pap kori írásai, költeményei, útleírásai egy érettségizett ifjú kezdetleges irodalmi műveltségének szintjén állanak. Inkább azt a célt szolgálták. hogy Jámborkodó írásaival felhívja önmagára püspökének figyelmét, oki ezek alapján többszöri személyes beszélgetések során felismerte az ifjú Spellmanban a kitűnő pénzügyi szakembert és politikai jóltájékozottságot! gy került ő az első világháború utáni általános pénzügyi világválság idején mint egyetlen és első amerikai a vatikáni állam titkársághoz, ahol elsősorban a Vatikán pénzügyi problémáit oldotta meg nagy sikerrel, egyúttal mint politikus, érvényesítette amerikai elgondolását az akkori vatikáni diplomáciában. Természetesen úgy, ahogy ezt a Fehér Hóz urai és a bankárok, ingatlanügynökök, nagytőkések elgondolták. A Vatikánnak tett óriási pénzügyi s»o’ gálatai emelték az illetékes legmagasabb egyházi fórumok előtt tekintélyét, Így lett XII. Plus alatt New York-i érsek és bíboros. Nagy politikai tevékenységet folytatott, tár; Ülést tartott a Borsod megyei szállítási bizottság gyalt, mint az USA elnökének megbízottja államférfiakkal, politikusokkal, tábornokokkal. Egyházi karrierjét tehát pompás pénzüsrvi érzékének, politikai tevékenységének, és az USA nagytőkései támogatósának köszönheti. XXIII. János pápa halála után reménykedett, hogv ő lesz az utód. Vele reménykedett az egész nagytőkés világ. A harcias bíboros nem lett pápa. Ez keserű szájízt hagyott az idős főpapban. A II. Vatikáni Zsinatra egymillió dollárt utalványozott ki „kegyes adományként”, de a megújuló katolicizmussal semmiféle közösséget nem vállalt! Fenntartás nélkül oda adta magát Johnson háborús galerijének, és a főpásztori tisztséget a huligán-imperializmus háborús uszításával tette botránykővé. Mindenesetre egyet tanulhatnak a katolikusok ebből. ] Nevezetesen azt, hogy Spellman bíboros szavai vésziéiként figyelmeztetik a hívő katolikusokat rá, hogy mi nem kertelhetünk és határozottan is állást kell foglalnunk a háború ellem, a béke mellett! A vietnami háború ügyében nem lehetünk el nem kötelezettek, mert azt a háborút, ezeket a jelenségeket nem lehet úgy kezelni, mint életünktől és érdekeinktől távol eső jelenségeket. A vietnami háború a leghatározottabb elkötelezettséget követeli minden katolikustól, aki az evangéliumi tanítások hívő követője. A világ békeszerető és jóakaraté embermilliárdjai méltán elvárják a szeretet vallásának követőitől a bátor kiállást, az aktív tettet, a példamutató cselelzedetet. A napokban rendkívüli ülést tartott Miskolcon a Borsod- Abaúj-Zemplén megyei szállítási bizottság. Az összejövetelen — amelyen a nagyobb fuvgyozó vállalatok, szervek több mint 80 képviselője vett részt — Csoltó László, a Központi Szállítási Tanács titkára tartott ismertető előadást. Csoltó elvtárs, a Vasúti Tudományos Kutató Intézet által kidolgozott közlekedéspolitikai irányelvek alapján vázolta az egész ország, ezen belül Borsod közlekedési tennivalóit, a fejlesztési elképzeléseket. A bel- és külkereskedelmi igényekkel, a szállítási feladatokkal számolva tovább korszerűsítik a vasúti és a közúti forgalmat. A vasút fejlesztéséről szólva elmondotta, hogy vannak olyan vonalak, ahol sűrű - a közlekedés, itt bonyolódik le a vasúti áruforgalomnak mintegy 76 százaléka. Elsősorban ezeket a vonalakat fejlesztik olyanná, hogy az ki tudja elégíteni az egyre növekvő igényeket. A vasútnál az átlagos állomástávolság 7,5 kilométer. Ez akadályozza a korszerű közlekedést, ezért a távolságot 14—15 kilométerre kívánják növelni. Oly módon akarják megoldani, hogy központosított állomásokat jelölnek ki. így például a Gömöri, a Tiszai pályaudvart, Felsőzsoleát, s ezeket korszerű gépi rakodó berendezésekkel szerelik fel. Ezen túlmenően központi felvevő állomásokat Is kijelölnek 20—25 kilométeres körzetben, ezek elégítik ki a szál- líttatók igényeit. Megyénkben például 13—14 ilyen központi felvevő állomást szerveznek. Ezen túlmenően az állomások nagy része a jelenlegi állapotnak megfelelően végzi munkáját Az idegenforgalomról szólva hangsúlyozta, hogy még kulturáltabb utazást, még kulturáltabb környezetet kell biztosítani a külföldi és a hazai utazok számára. Csoltó elvtárs a szállítási bizottság, ezen túlmenően valamennyi érdekelt szerv, vállalat segítsé- két kérte az elképzelések megvalósításához. Egy hasznos hálózaíMvíiés Megyénkben az utóbbi években igen nagy népszerűségnek örvendenek az öregek számára létrehozott napközik. Városi és vidéki tanácsaink, a községekben a termel öszövet- kezetek is igen nagy szeretettel áldoznak erre a célra. A megyei tanács már távlati tervet is kidolgozott a további hálózatbővítésre. Ebben as évben öt helyen nyitnak újabb napközit az öregek részére, 1968-ban 16. 1969-ben 11, 1979- ben pedig ugyancsak 11 újabb helyiséget adnak át és rendeznek be erre a neme# célra. Karsztvizet keresnek a barlangkutatók í Mindenki annyit ér, ameny- nyi benne a jóakarat, becsületesség, a munkaszeretet és az emberség. Az emberiség nagvkorűsodik — ennek egyik eredője a szocialista lelkűiét. Ugyanez megtalálható a katolikus egyházon belül is. A hívő katolikusoknak is megvan a kiforrott és határozott véleményük az élet problémáiról, a politikáról, a társadalmi viszonyokról, a fejlődés diktálta szociális forradalmi reformokról. Sajátosan vallási vonalon is lelki igényük a színtiszta igazság és az igazság melletti bátor kiállás! A katolicizmus is nagykorúvá lett Tiszteli a papban a papot, a püspökben a püspököt ha hivatásával nem él vissza. De semmiképp sem tűri, hogy e világi dolgokban tekintélye alapján beleszóljon éleiébe. De ami nem kapcsolatos a lelkipásztori tevékenységgel — ott a püspök is. a pap is annyit ér, amennyit más ember. Hitele pulit'kai, gazdasági, társadalmi, irodalmi téren annyi, amennyiben tudásával, bölcsességével, szakma! alaposságával, a világi kérdésekben a közösség életét, az emberséges világ jövőjét a szabad, és független nép céljait szolgálja. A mélyen hivő katolikusok legkevésbé őrülnek annak, ha hitüket akarják egyes egyházi vezetők pajzsként odatartani egy pusztuló és idejétmúlt polgári kultúra, vagy társadalom elé. Spellman bíboros se próbálkozzék azzal, hogv hitüknél próbálja odakötözni lelkHsmerotlcnül híveit egy múló világhoz. i, katolikusok nem félünk a kommunizmustól. Jóakarat, emberszeretet becsületes építő munka, helytállás munkakörömben — tesz egyenértékűvé a munkahelyemen velem együtt dolgozó hasonló szellemű kommunistávaL És két becsületes ember, emberséges ember, ha egymásra tekint egymásra mosolyog, melegen kezet szorít és ebben a kézfogásban megvan a szocializmust építő két ellentétes világnézeti alapon álló lélek testvéri együvé tartozása. Mert nekünk, hívő katolikusoknak is „A mi hazánk e drága föld...” ahol 1945 előtt sok millió hívó katolikus csak „éhes proletár” volt Spellman bíboros nem azonos az egyházzal — mert Spellman erkölcsi halotti A Miskolci Bányász Sportkör természetjáró és karszt- kutató szakosztályának L.gjai az elmúlt esztendőben három területen kutatták a Eükk barlangjait. Kutatómunkájuk egyik legfőbb célja: olyan karsztvizet találni, amelyek felhasználhatók a vízellátás megjavításához, de idegenforgalmi. esetleg gyógyászati szempontból is hasznosítható barlangok feltárásán is dolgoznak. Az elmúlt évben a bányász karszlkutatúk jóval több, mint 3000 óra társadalmi munkát végeztek a feltárásokon. A munkákra Bükkszontk ereszt. Hollóstető és a bükki Kisíewv» sík közelében került sor. Bükkszentkcreszt közelében már több mint 50 méteres mélységig jutottak el az egyik barlangban, s remélik, hogv a víznyelő rendszert sikerül hamarosan teljesen feltámiok. Ha ez sikerül, a vízjáratok ismeretében a völgytalpról hajtott feltáró vágat segítségével tahin megoldható lesz Bükk-» szentkereszt ivóvízellátása. íj eljárás miskolci építkezéseken Jó ütemben hatód a Baross Gábor utcai 12 tantermes szakközépiskola építése. Az eredetileg gimnáziumnak tervezett háromemeletes épület tantermi szárnyának építéséhez az elmúlt év végén kezdtek hozzá, és már a második emeletnél tartanak. Az előregyártott elemekből készülő épületnek szakmai körökből is sok nézője akad, hiszen az elemeket olyan kapcsolási módszerrel szerelik össze, amely ma még szinte egyedülálló az országban, és lényege; sen meggyorsítja a munkát Hasonló technológiával építik a Miskolci Cementipari Vállalat irodaházát és szociális épületeit, ahol egy hónap alatt lényegében összerakták az épületek vázát és már a belső fa* lazási munkáknál tartanak. fí Baromfitenyésztők megjutalmazása M Otven asszony vett részt azon az összejövetelen, amelyet Szerencsen rendezett a járási nőtanács és a földművesszövetkezetek járási központja. Továbbképzés volt ez a községi nőtanács titkárainak részére, s ezzel kapcsolták ! össze a járás baromfitenyész- 1 tési versenyének értékelését. Gönci Ferencnek, a járási pártbizottság titkárának beszámolója után sok asszony érdeklődött az új tsz-nyugdíj- törvényről. A fiatalok körében inkább a két és fél éves „szülési szabadság" volt a téma. Dajka Istvánná, a földművesszövetkezetek járási központjának elnöke ismertette az asszonyokkal az elmúlt év baromfitenyésztési versenyének tapasztalatait. Többek között elmondotta, hogy tojás felvásárlási tervét 28 százalékkal, baromfi felvásárlási tervüket pedig járásuk 50 százalékkal teljesítette túl. Az elkövetkezendő időkben állan- ' dúsítani szeretnék ezt az | eredményt. Az 1966-os év : eredményeihez tartozik még, ■ hogy előre léptek a zőldségel- | látásban. Régen kerülőve! ju- j tott a zöldség a szerencsi üz- 1 letekbe, először megjárta Mis- ikolcot Ezt a kerülőt sikerült kiiktatni, és most már kő»-' vétlenül tudják ellátni üzleteiket friss zöldségáruval. Es évben ugyanezt a megoldást szeretnék alkalmazni a tojáá értékelésénél is. Naposcsibékből új hibridfaj- tál; kerülnek az idén a termelőkhöz. Ezek drágábbak a réginél (darabonként 13 forint). A szakemberek szerint azonban ez a pluszköltség nagyon megéri, mert elhullás szinte egyáltalán nincs. Tojáshozamuk kétszázharroinc —kétszáznegyven között van, ha megfelelő körülmények között tartjákVégezetül Dajka Istvánná kiosztotta a baromfitenyésztési verseny helyezettjeinek a vásárlási utalványt, melyeket az fmsz szaküzleteiben válthatnak be. Kunkli Imréné tiszaladányi asszony nyerte el az 1200 forintos első díjat, 1966-ban 90 darab hízott libát., 60 kilogramm csirkét és 4700 darab tojást adott át az fmsz-nek. Bartus Sándorné taktakenézi baromfitenyésztő kapta a 900 forintos második, Talián Petemé pedig a 600 forintos harmadik díjat Ezenkívül még tizenhármán kaptak 300 forintos vásárlási utalványt — takács -i *
