Észak-Magyarország, 1967. február (23. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-05 / 31. szám

Vasárnap, twn. febmár 5. RSZAKMAGYAKORSSAC) 5 Reflexiók egy „szentbeszéd6 6-re friar. EvhöI Tivadar rám. kát. plébános (Füzérradvány) A z Egyesült Állomok titkos diplomatáinak galériájában a z el­múlt évtizedekben a háborús időkben mindig előtűnik diszkrét megvilágításban Spellman bíboros-érseknek, az USA haderői tábori püspö­kének jenki jellemiségű port­réja. A jelentéktelen külsejű főpap rendkívüli agresszivi­tással, a született jenkik fa­natizmusával támogatja a mindenkori Fehér Ház gaz­dáinak háboríts és népellenes, fajüldöző és kizsákmányoló politikáját. Ahol a kardinális nem ér célt sima diplomáciai -titkos nagyköveti” minőségé­ben, ott egyházfejedelml mél­tóságával él. vissza —- főként a katolikus országokban. Ha fey sem sikerül kitűzött cél- fát elérnie, a született ban­kár legbiztosabb eszközéhez, a legbiztosabb folvaikulcshoz ffordul, amely minden zárat megnyit — a dollármilliókhoz. A kardinális egvházfeiedel- mi címerében a „Kövesd Is­tent” jelmondat ékeskedik. Ámde a sokai mondó és sokra kötelező jelmondat Spellman j élotűtján igencsak megválto­zott — természetesen így is rókát mondó, és így is sokra kötelező „Kövesd Jobnsont” Programot jelez! Sajnos, el­tűnt belőle pontosan az, ami a kérész,ténv papság célja, az isteni igazságok szolgálata! A bíboros az elmúlt évi karácsonyi ünnepek folyamán a dél-vietnami Tan Son Nhut katonai támaszponton „szent- fteszédeket” mondott az ame­rikai tiszteknek, akiknek ja­varészét a 77. számú Spéciül Forces Group köznontjában. az észak-karolinai Fort Brag- get-ben képezték ki különle­ges „ranger”-okká. Magyarul: a fedőnév mögött a gyilkolás és rombolás „tudományában” magasabb képzést kapott tisz­tek és legények ezek — aki­ket főként a szocialista orszá­gok ellen, illetve a szocialis­ta országokkal szimpatizáló, függetlenségüket védő népek elten dobnak be — mint az ott „dolgozó” amerikai had­erő „stratégiai és liquldáló” legmegbízhatóbb tényezőit. — A „jámbor hívek” tehát ezek­ből r gengszterekből kerültek ki, akik a tábori oltár fölé ejtőernyőkből készült sátrat emeltek •—, a méltó keretet pedig a felhalmozódott tö­megpusztító fegyverek halma­za képezte. A tábori püspök, méltóságához illő tábori kör­nyezetben és ehhez teljesen igazodó lelkületű „gyermekei­hez” imigyen szólott kegyes főpásztori hangján: „A viet­nami háború a civilizáció vé­delmében folyik”. A jól in­formált bíborosnak nyilván­valóan elkerülték a figyelmét azok a r+atisztikai adatok, amelyek szerint Dél-Vietnam- ban öt év alatt 250 000 ártat- '■ lan gyermek pusztult el. — Vajon nem tudna arról a bí- i boros úr, hogy 750 000 felnőtt vietnami lelte halálát, akik­nek fegyver kezükben soha nem volt? De nem voltak kórházak, nem voltak kötöző- helyek, hiányzott a gyógyszer és vér, amelyek megmenthet­ték volna a sérültek százez­reit? Talán elkerülte a bíbo­ros figyelmét az a szomorú tény, hogy az amerikai kato­nák milyen kegyetlen, ember­telen, állati és szadista mód­szerekkel kínozzák foglyaik ez­reit? Micsoda ördögi örömmel bombáznak védtelen falvakat, égetnek fel termőföldeket, hajtják el a szerencsétlen nő­ket és gyermekeket, aggokat rabszolga táborokba? A bíbo­ros úr — örök szégyenére lelkipásztori lelkűidének — az amerikai katonák ilyen irányú, a hitleri időkre emlékeztető, sokban azt is felülmúló ke­gyetlenkedéseit nevezi a „civi­lizáció védelmének”? A bíbo­ros bombákkal, ágyúlövedé- kekkel, ártatlanok százezrei­nek közönséges lemészárlásá­val, kegyetlenségekkel akarja a civilizációt megvédeni? vívjátok a győzelmet! Határo­zott meggyőződésem, hogy minden más megoldás, mint a győzelem, elképzelhetetlen." Ezeknél a mondatoknál min­den józan emberben felmerül a kérdés, hogyan lehetséges az, hogy ezekben az órákban, a katolikus egyház legfőbb pásztora, VI. Pál pápa Firen­zében és Rómában teljes hi­vatali és erkölcsi tekintélyé­vel a harci cselekmények be­szüntetését követeli 507 millió hívő katolikus és minden be­csületes és békeszerető ember nevében? Vajon a bíboros nem tudna XXIII János pápa béketörekvéseiről, VI Pál pá­pa ENSZ-ben mondott beszé­déről, számos nyilatkozatáról a vietnami kérdésben, diplo­máciai erőfeszítéseiről, a vi­lág legtöbb püspökének és papságának hasonló tevékeny­ségéről ? Spellman nem Ismer­né a II. Vatikáni Zsinat ha­tározatait a béke és háború ügyében? Nem ismerné több mint 100 amerikai püspöktár­sának álláspontját a béke mellett? Nem ismerné a szo­cialista országok több mint 100 millió katolikusának állás­pontját ebben a kérdésben, és azokat az anyagi áldozatokat, amelyeket a vietnami nép megsegítésére hoztak külön, mint katolikusok is? Nem is­merné az USA 40 millió kato­likusának vélemény öt., akik közül a legtöbb becsületes dol­gozó és proletár, akik fiaikat siratják, akiket katonának kényszerít a Johnson-kormány háborús politikája? Úgy tűnik, hogy a bíboros teljesen elvesztette józan eszét, amikor tovább folytat­ja szavait: „Ti, katonák nem­csak mint az Egyesült Álla­mok hadseregének tagjai vagytok itt, hanem mint Krisztus katonái! Azok ellen harcolunk, akik egyáltalán nem tisztelik az emberi életet, nekünk, amerikaiaknak ugyan­okkor az emberi élet a leg­értékesebb.” Milyen jogon és milyen ala­pon és kinek a nevében meri a bíboros a,, amerikai huligán- imperiaüzmus gengszter-kato­náit „Krisztus katonáinak” nevezni? A bíboros valószínű­leg teljes egészében elvetette az „aki kardot rant, kard ál­tal vész el”-tanítás örök igaz­ságát! Talán nem isméimé a keresztény evangéliumokat, amelyeknek szerzője soha semmiféle háborút nem he­lyeselt! Akit pontosan azért feszítettek keresztre, mert a sreretetet, a békességet, az emberi egyenlőséget, a szabad­ságot hirdette! Jobban tette volna a bíbo­ros, ha karácsonykor, a sze­retet ünnepén, mint a világon minden püspök- és paptársa, odahaza marad hívei körében, ahol elsősorban az elnyomott négereket vigasztalja, segíti, ahol proletár hívei érdekeiért áll helyt, ahol az igazságot New York székesegyházában szembe meri mondani Ameri­ka urainak. A bíboros előtt ez esetben még a nem hívők is tisztelettel adóztak volna! Spellman beszéde az egész békeszerető válásban óriási megdöbbenést keltett. A be­széd teljesen megegyezik Johnson háborús felfogásával, erkölcstelen céljaival. A ka­tolikus hívők százmillióiban pedig, akik vallásuk legszen­tebb titkát, a szeretet és a bé­ke megtestesülését ünnepel­ték, határtalan megbotránko­zást, mélységes undort váltott ki és a keresztény karácsony meggy alázását! » bíboros megnyilatko- zása nemcsak „szent­beszéd” nem volt, hanem világos politikai tett­nek, békegyilkos cselekedet­nek minősíthető. Köztudomá­sú, hogy a támadó háborút a Szentírás éppúgy, mint Kant, Marx, vagy Lenin egyformán gyilkosságnak bélyegzi! A vi­lág közvéleménye pedig azo­kat a hivatásos tiszteket és politikusokat, akik a támadó és agresszív háborúban részt vesznek, vagy azt irányítják, közönséges gyilkosoknak mi­nősíti. A reakcióból, amelyet a kardinális kijelentései világ­szerte kiváltottak, érdemes megemlíteni Schmitt metzi i püspök éles hangú és kemény I igazságokat tartalmazó levelét, J Á mde az agg egyházfe­jedelem erre néni gon­dolt. így hát fennkölt .ónusban, szinte könnyes szem­mel folytatja mondanivalóját: „Imádkozom, fiaim, hogy az amerikai katonák bátorsága és áldozatkészsége ne legyen hiá­bavaló, és mihamarabb ki-. amelyet karácsony másodnap­ján £>pellmanhoz intézett, Martin bíboros, rouenl érsek sajtónyilatkozatát, Urbani bí­borosnak, az olasz püspöki kar elnökének megbélyegző szavait, akik néhány óra múl­va minősíthetetlen felelőtlen­ségnek bélyegezték Spellman beszédét, és erélyesen figyel­meztették őt a kereszténység szellemével teljesen ellentétes magatartósára. A sajtóban a La Croix, a Temoignage Chréthen, az olasz Avenire d’Italia, a svájci Weltvvoche, a bécsi Presse fűz elítélő és éles kritikát Spellman meg­nyitó tkozásaival ka pcsol atban. A legutolsó hetekben majd­nem minden katolikus és nem katolikus sajtóorgánum hosszú cikket közölt a bíboros hábo­rús úszíiásáról! New Yorkban tüntetések voltak, még az ér­seki székesegyházba is beha­toltak, ami az USA-ban még soha sem volt. ogosan merül fel a kérdés mindenkiben, aki a világ eseménye­it figyelemmel kíséri, hogy a „titkos nagykövet” és az cgy- házfejedelem miként is követ­hetett el ilyen irreális politi­kusra valló világbotrányt. A kielégítő válasz Spell­man jellemében rejlik. Jellemének biológiai és pszichológiai fő vonása: erő­szakos. hatalomra vágyó, szó­kimondó. és gyakran gátlás­mentes germán-jenki. Ez ad­ja meg életútjának alapját. Bizonyos, hogy szellemi ké­pességei meghaladják az átlag embert Különösen kitűnik briliáns pénzügyi érzékével, elsőrendű üzleti megérzésével gyorsan felismeri a profit kí­nálkozó lehetőségeit. Emellett elragadóan kedves és közvet­len tud leftnl /tzokkal, akik­hez érdekei Kötik, vagy akik­kel ilyet ki akar építeni. Mint igazi germán-jenki tí­pus, tudja, hogy lényegében nem a politikusok, államférfi­ak döntenek a népek sorsa felett, hanem az ezeket moz­gató pénz. ezért kiváló pénz­ügyi szakértői képességeinek tudatában önmaga hatalmi emelkedésének Is ebben látja nyitját. Veszély esetén legke­vésbé veszíti el önuralmát, mert érzi, hogy „Mister Dol- lár”-ral mindent elháríthat! Barátai kizárólag a nagytőké­sek és bankárok, nemcsak amerikai viszonylatban, ha­nem az egész világon. Sőt, ezen a vonalon politikusok, államférfiak, egyházi vezetők, intézmények, a mindenható dollár révén szolgálatában állnak! Mint vérbeli kapitalista és nagytőkés agresszort a kom­munizmustól és a szocializ­mustól való félelemérzése tart­ja rettegésben. Több mint negyven év óta tartó politi­kai szeieplésének ez a köz­ponti gondolata, ez mozgatja, ez készteti cselekvésre! Hogy Spellman bíboros egy­házi karrierje minek tudható be, a válasz erre is egyszerű. Senki se higgye, hogy ez lel­kipásztort, vagy teológiai munkásságának jutalma. Fia­tal pap kori írásai, költemé­nyei, útleírásai egy érettségi­zett ifjú kezdetleges irodalmi műveltségének szintjén álla­nak. Inkább azt a célt szol­gálták. hogy Jámborkodó írá­saival felhívja önmagára püs­pökének figyelmét, oki ezek alapján többszöri személyes beszélgetések során felismer­te az ifjú Spellmanban a ki­tűnő pénzügyi szakembert és politikai jóltájékozottságot! gy került ő az első vi­lágháború utáni álta­lános pénzügyi világ­válság idején mint egyetlen és első amerikai a vatikáni állam titkársághoz, ahol első­sorban a Vatikán pénzügyi problémáit oldotta meg nagy sikerrel, egyúttal mint politi­kus, érvényesítette amerikai elgondolását az akkori vati­káni diplomáciában. Termé­szetesen úgy, ahogy ezt a Fe­hér Hóz urai és a bankárok, ingatlanügynökök, nagytőké­sek elgondolták. A Vatikán­nak tett óriási pénzügyi s»o’ gálatai emelték az illetékes legmagasabb egyházi fórumok előtt tekintélyét, Így lett XII. Plus alatt New York-i érsek és bíboros. Nagy politikai te­vékenységet folytatott, tár; Ülést tartott a Borsod megyei szállítási bizottság gyalt, mint az USA elnöké­nek megbízottja államférfiak­kal, politikusokkal, táborno­kokkal. Egyházi karrierjét tehát pompás pénzüsrvi érzékének, politikai tevékenységének, és az USA nagytőkései támoga­tósának köszönheti. XXIII. János pápa halála után re­ménykedett, hogv ő lesz az utód. Vele reménykedett az egész nagytőkés világ. A har­cias bíboros nem lett pápa. Ez keserű szájízt hagyott az idős főpapban. A II. Vatikáni Zsi­natra egymillió dollárt utal­ványozott ki „kegyes ado­mányként”, de a megújuló katolicizmussal semmiféle kö­zösséget nem vállalt! Fenntartás nélkül oda adta magát Johnson háborús ga­lerijének, és a főpásztori tiszt­séget a huligán-imperializmus háborús uszításával tette bot­ránykővé. Mindenesetre egyet tanul­hatnak a katolikusok ebből. ] Nevezetesen azt, hogy Spell­man bíboros szavai vésziéi­ként figyelmeztetik a hívő ka­tolikusokat rá, hogy mi nem kertelhetünk és határozottan is állást kell foglalnunk a há­ború ellem, a béke mellett! A vietnami háború ügyében nem lehetünk el nem kötelezettek, mert azt a háborút, ezeket a jelenségeket nem lehet úgy kezelni, mint életünktől és érdekeinktől távol eső jelensé­geket. A vietnami háború a leghatározottabb elkötelezett­séget követeli minden katoli­kustól, aki az evangéliumi ta­nítások hívő követője. A vi­lág békeszerető és jóakaraté embermilliárdjai méltán elvár­ják a szeretet vallásának kö­vetőitől a bátor kiállást, az aktív tettet, a példamutató cselelzedetet. A napokban rendkívüli ülést tartott Miskolcon a Bor­sod- Abaúj-Zemplén megyei szállítási bizottság. Az össze­jövetelen — amelyen a na­gyobb fuvgyozó vállalatok, szervek több mint 80 képvi­selője vett részt — Csoltó László, a Központi Szállítási Tanács titkára tartott ismer­tető előadást. Csoltó elvtárs, a Vasúti Tu­dományos Kutató Intézet által kidolgozott közlekedéspolitikai irányelvek alapján vázolta az egész ország, ezen belül Bor­sod közlekedési tennivalóit, a fejlesztési elképzeléseket. A bel- és külkereskedelmi igé­nyekkel, a szállítási felada­tokkal számolva tovább kor­szerűsítik a vasúti és a közúti forgalmat. A vasút fejlesztéséről szólva elmon­dotta, hogy vannak olyan vo­nalak, ahol sűrű - a közleke­dés, itt bonyolódik le a vasúti áruforgalomnak mintegy 76 százaléka. Elsősorban ezeket a vonalakat fejlesztik olyanná, hogy az ki tudja elégíteni az egyre növekvő igényeket. A vasútnál az átlagos állomás­távolság 7,5 kilométer. Ez akadályozza a korszerű köz­lekedést, ezért a távolságot 14—15 kilométerre kívánják növelni. Oly módon akarják megoldani, hogy központosított állomásokat jelölnek ki. így például a Gömöri, a Tiszai pá­lyaudvart, Felsőzsoleát, s ezeket korszerű gépi rakodó berendezésekkel szerelik fel. Ezen túlmenően központi fel­vevő állomásokat Is kijelöl­nek 20—25 kilométeres kör­zetben, ezek elégítik ki a szál- líttatók igényeit. Megyénkben például 13—14 ilyen központi felvevő állomást szerveznek. Ezen túlmenően az állomások nagy része a jelenlegi állapot­nak megfelelően végzi mun­káját Az idegenforgalomról szól­va hangsúlyozta, hogy még kulturáltabb utazást, még kul­turáltabb környezetet kell biz­tosítani a külföldi és a hazai utazok számára. Csoltó elvtárs a szállítási bizottság, ezen túlmenően valamennyi érde­kelt szerv, vállalat segítsé- két kérte az elképzelések megvalósításához. Egy hasznos hálózaíMvíiés Megyénkben az utóbbi évek­ben igen nagy népszerűségnek örvendenek az öregek számá­ra létrehozott napközik. Váro­si és vidéki tanácsaink, a községekben a termel öszövet- kezetek is igen nagy szeretet­tel áldoznak erre a célra. A megyei tanács már távlati ter­vet is kidolgozott a további hálózatbővítésre. Ebben as évben öt helyen nyitnak újabb napközit az öregek részére, 1968-ban 16. 1969-ben 11, 1979- ben pedig ugyancsak 11 újabb helyiséget adnak át és ren­deznek be erre a neme# célra. Karsztvizet keresnek a barlangkutatók í Mindenki annyit ér, ameny- nyi benne a jóakarat, becsü­letesség, a munkaszeretet és az emberség. Az emberiség nagvkorűsodik — ennek egyik eredője a szocialista lelkűiét. Ugyanez megtalálható a kato­likus egyházon belül is. A hí­vő katolikusoknak is megvan a kiforrott és határozott vé­leményük az élet problémái­ról, a politikáról, a társadal­mi viszonyokról, a fejlődés diktálta szociális forradalmi reformokról. Sajátosan val­lási vonalon is lelki igényük a színtiszta igazság és az igaz­ság melletti bátor kiállás! A katolicizmus is nagykorú­vá lett Tiszteli a papban a papot, a püspökben a püspö­köt ha hivatásával nem él vissza. De semmiképp sem tűri, hogy e világi dolgokban tekintélye alapján beleszól­jon éleiébe. De ami nem kap­csolatos a lelkipásztori tevé­kenységgel — ott a püspök is. a pap is annyit ér, amennyit más ember. Hitele pulit'kai, gazdasági, társadalmi, irodal­mi téren annyi, amennyiben tudásával, bölcsességével, szakma! alaposságával, a vilá­gi kérdésekben a közösség életét, az emberséges világ jövőjét a szabad, és függet­len nép céljait szolgálja. A mélyen hivő katolikusok legkevésbé őrülnek annak, ha hitüket akarják egyes egyhá­zi vezetők pajzsként odatar­tani egy pusztuló és idejét­múlt polgári kultúra, vagy tár­sadalom elé. Spellman bíboros se próbálkozzék azzal, hogv hitüknél próbálja odakötözni lelkHsmerotlcnül híveit egy múló világhoz. i, katolikusok nem fé­lünk a kommunizmus­tól. Jóakarat, ember­szeretet becsületes építő munka, helytállás munkakö­römben — tesz egyenértékű­vé a munkahelyemen velem együtt dolgozó hasonló szel­lemű kommunistávaL És két becsületes ember, emberséges ember, ha egymásra tekint egymásra mosolyog, melegen kezet szorít és ebben a kéz­fogásban megvan a szocializ­must építő két ellentétes vi­lágnézeti alapon álló lélek testvéri együvé tartozása. Mert nekünk, hívő katoliku­soknak is „A mi hazánk e drága föld...” ahol 1945 előtt sok millió hívó katolikus csak „éhes proletár” volt Spellman bíboros nem azo­nos az egyházzal — mert Spellman erkölcsi halotti A Miskolci Bányász Sport­kör természetjáró és karszt- kutató szakosztályának L.gjai az elmúlt esztendőben három területen kutatták a Eükk barlangjait. Kutatómunkájuk egyik legfőbb célja: olyan karsztvizet találni, amelyek felhasználhatók a vízellátás megjavításához, de idegenfor­galmi. esetleg gyógyászati szempontból is hasznosítható barlangok feltárásán is dol­goznak. Az elmúlt évben a bányász karszlkutatúk jóval több, mint 3000 óra társadalmi munkát végeztek a feltárásokon. A munkákra Bükkszontk ereszt. Hollóstető és a bükki Kisíewv» sík közelében került sor. Bükkszentkcreszt közelében már több mint 50 méteres mélységig jutottak el az egyik barlangban, s remélik, hogv a víznyelő rendszert sikerül ha­marosan teljesen feltámiok. Ha ez sikerül, a vízjáratok is­meretében a völgytalpról haj­tott feltáró vágat segítségével tahin megoldható lesz Bükk-» szentkereszt ivóvízellátása. íj eljárás miskolci építkezéseken Jó ütemben hatód a Baross Gábor utcai 12 tantermes szakközépiskola építése. Az eredetileg gimnáziumnak ter­vezett háromemeletes épület tantermi szárnyának építésé­hez az elmúlt év végén kezd­tek hozzá, és már a második emeletnél tartanak. Az elő­regyártott elemekből készülő épületnek szakmai körökből is sok nézője akad, hiszen az elemeket olyan kapcsolási módszerrel szerelik össze, amely ma még szinte egyedül­álló az országban, és lényege; sen meggyorsítja a munkát Hasonló technológiával építik a Miskolci Cementipari Válla­lat irodaházát és szociális épü­leteit, ahol egy hónap alatt lé­nyegében összerakták az épü­letek vázát és már a belső fa* lazási munkáknál tartanak. fí Baromfitenyésztők megjutalmazása M Otven asszony vett részt azon az összejövetelen, ame­lyet Szerencsen rendezett a járási nőtanács és a földmű­vesszövetkezetek járási köz­pontja. Továbbképzés volt ez a községi nőtanács titkárai­nak részére, s ezzel kapcsolták ! össze a járás baromfitenyész- 1 tési versenyének értékelését. Gönci Ferencnek, a járási pártbizottság titkárának be­számolója után sok asszony érdeklődött az új tsz-nyugdíj- törvényről. A fiatalok köré­ben inkább a két és fél éves „szülési szabadság" volt a té­ma. Dajka Istvánná, a földmű­vesszövetkezetek járási köz­pontjának elnöke ismertette az asszonyokkal az elmúlt év baromfitenyésztési versenyé­nek tapasztalatait. Többek kö­zött elmondotta, hogy tojás felvásárlási tervét 28 száza­lékkal, baromfi felvásárlási tervüket pedig járásuk 50 százalékkal teljesítette túl. Az elkövetkezendő időkben állan- ' dúsítani szeretnék ezt az | eredményt. Az 1966-os év : eredményeihez tartozik még, ■ hogy előre léptek a zőldségel- | látásban. Régen kerülőve! ju- j tott a zöldség a szerencsi üz- 1 letekbe, először megjárta Mis- ikolcot Ezt a kerülőt sikerült kiiktatni, és most már kő»-' vétlenül tudják ellátni üzlete­iket friss zöldségáruval. Es évben ugyanezt a megoldást szeretnék alkalmazni a tojáá értékelésénél is. Naposcsibékből új hibridfaj- tál; kerülnek az idén a terme­lőkhöz. Ezek drágábbak a réginél (darabonként 13 fo­rint). A szakemberek szerint azonban ez a pluszköltség na­gyon megéri, mert elhullás szinte egyáltalán nincs. To­jáshozamuk kétszázharroinc —kétszáznegyven között van, ha megfelelő körülmények kö­zött tartják­Végezetül Dajka Istvánná kiosztotta a baromfitenyészté­si verseny helyezettjeinek a vásárlási utalványt, melyeket az fmsz szaküzleteiben vált­hatnak be. Kunkli Imréné tiszaladányi asszony nyerte el az 1200 forintos első díjat, 1966-ban 90 darab hízott li­bát., 60 kilogramm csirkét és 4700 darab tojást adott át az fmsz-nek. Bartus Sándorné taktakenézi baromfitenyésztő kapta a 900 forintos második, Talián Petemé pedig a 600 forintos harmadik díjat Ezenkívül még tizenhármán kaptak 300 forintos vásárlási utalványt — takács -i *

Next

/
Thumbnails
Contents