Észak-Magyarország, 1967. február (23. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-04 / 30. szám

2 ÉSZAKMAGYARORSZAG Szombat, 1967. február 4. A miskolci 2. számú választókörzet képviselő-jelöltje: Havasi Béla — Olyan ei bér, akinek ér­zéke, képessé­ge van ahhoz, hogy állandóan em berközelség- ben éljen, ne szakadjon el a tömegektől. Olyan vezető, akit bárki, bármikor az utcán is leál­líthat, akitől segítséget, ta­nácsot kelhet. Ilyen tulajdon­ságokkal ren­delkező képvi­selő városunk­nak csakis örö­mére válhat. .. Az' egyik Választópolgár — dr. Pálos Lajos — mon­dott ilyen vé­leményt arra a képviselő-je­löltre, akit lir- bancsok Mi­hály, a Hazafi­as Népfront városi bizottsága nevé­ben javasolt tegnap, február 3-án. pénteken délután a miskolci 2. számú országgyű­lési képviselői választókörzet jelölő gyűlésén. Ezen részt veit dr. Bodnar Ferenc., az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a megyei pártbi­zottság első titkára, dr. Fe­kete László, a városi tanács vb-eínöke, valamint Miskolc több. más közéleti személyi­ség-: is. Es milyen vélemények hangzottak még el a körzet képviselő-jelöltjére? , — Jól ismerjük ót. Munkás­szülők gyermeke, itt nőtt fel Között! Miskolcon Mi sze­retettel állunk mellette — Havasi Béla rhondotta Udvardi Lakos Já­nos. — Személyében olyan kom­munistát ismerünk, akinek élete ifjú korától példaként áll előttünk, s aki minden­napos munkájában is a város javáért küzd — hangzott Né­meth Antalnak, a városi KISZ-bizottság titkárának fel­szólalása. Ki ez az ember, akit a né­pes körzet ennyire ismer, s akiről így vélekednek? Tizenhét éves korában — 1940-ben — esztergályosként kezdte munkáséveit, majd !-- katosként dolgozott. A felsza­badulás után előtte is meg­nyílt a tanulás útja: gé­pészmérnöki diplomát szer­zett. A DIMÁVAG-ban — a mai Diósgyőri Gépgyárban — mindenki barátjaként szereti és tiszteli az egykori rajzolót, aki később csoportvezető, osz­tályvezető, főmechanikus, fő­mérnök, majd megbízott igaz­gató lett. Ma a városi párt- bizottság első titkára. A Miskolci Postaigazgató­ság zsúfolásig megtöltött kul­túrtermében pénteken az el­nöklő Monos János ezt jelent­hette: — A miskolci 2. számú vá­lasztókörzet egyhangúlag je­lölte Havasi Béla elvtérsat országgyűlési képviselőnek. Es az új képviselő-jelölt ezekkel a szavakkal kezdte mondanivalóját: — Mindenekelőtt engedjék meg. hogy őszinte tisztelettel megköszönjem a bizalmat, az elismerő szavakat. Ügy ér­zem, hogy ez a bizalom sze­mélyem iránt elsősorban a pártnak szól. De szól a Ha­zafias Népfront politikájának is. S egyben arra kötelez, hogy további munkámban még nagyobb lelkesedéssel, szívvel-lélekkel törekedjek nagy céljaink eléréséért. Ezután Havasi elvtárs olyan tennivalókról és tervekről beszélt, amelyek a párt és a kormány határozatai szerint Miskolc dolgozóinak életét te­szik jobbá és szebbé az elkö­vetkező években. Az új kép­viselő-jelölt beszédét nagy taps követte. A gyűlés a továbbiakban a 2. és a 3. számú városi tanács­tagjelölő körzet egyöntetű vé­leménye alapján városi ta­nácstagnak jelölte Sárközi Andornét, a Kossuth Gimná­zium igazgatóját és Nádler Viktornét, a Gyógyszertári Központ laboratóriumának vezetőjét Borsodi ipari vezetők kerekasztal-konferenciája a MTESZ-ben A már több éves múltra visszatekintő, országosan is nagy hírnévvel rendelkező borsodi vezető továbbképző is­kola keretein belül tegnap, február 3-án, pénteken dél­előtt a borsodi ipar vezetői­nek új továbbképzési formája kezdődött meg a miskolci MTESZ-ben. Dr. Pásztor Pál, a MTESZ borsodi szervezetének elnöke az MSZMP Borsod megyei Bizottsága és a MTESZ ne­vében köszöntötte az első ke- rekasztal-koníerencia rész­vevőit, és méltatta a bor­sodi vezető továbbképzés új formájának jelentőségét. Rámutatott, hogy az új továbbképzési forma, a kerek- asztal-konferencia nemcsak az elkövetkezendő távlati feladatoknál, a harmadik öt­éves terv célkitűzéseinek meg­valósításánál és az új gaz­daságirányítási rendszer be­vezetésénél lesz segítségre, hanem a napi feladatok meg­valósításánál jelentkező prob­lémák megoldásához is jelen­tősen hozzájárul. — A műszaki, tudományos társadalmi munka eredmé­nyei, a tudományos egyesüle­tekben folyó pezsgő élet — mondotta a továbbiakban ■— az oktatásba és továbbképzés­be eddig bevitt és jelenleg megszervezett továbbképzési forma is bizonyítja, hogy a MTESZ az elmúlt években nemcsak a termelésben, a mű­szaki fejlesztésben ért el sike­reket, hanem az emberi tudat- formálásban is nagy léptekkel halad előre. Ezután dr. Susánszki János tanszékvezető egyetemi tanár ismertette a kerekasztal-kon- ferenciák lebonyolításának formáját, majd sor került az első konferenciára, amelynek témája a veszteségforrások feltárása volt. Pénteken dél­után a Vállalati informá­ciós rendszer szervezése című témakört vitatták meg a kerékasztal-konferencia részvevői, ma, szombaton délelőtt pedig a Gazdaságos- sági vizsgálatok című téma szerepel a borsodi ipari veze­tők továbbképzésének napi­rendjén. A jövőben hat hetenként, pénteki—szombati napokon kerül sor a kerekasztal-konfe- renciákra. A háztáji és egyéni tejtermelés új kedvezményei Dr. Zsidai Lászlói jelöllek Mezőkeresztesen országgyűlési képviselőnek resszus határozatainak meg­valósítását. Kerülete mező- gazdasági, táj jellegénél fogva az erőket a mezőgazdaság fejlesztésére kell összpontosí­tani. A lelkes tapssal jutalma­zott felszólalás után a jelölő gyűlés megyei tanácstagnak jelölte Kiss Bertalant, járási tanácstagnak pedig Prágai Istvánt, Krajnyák Jánost, Mihály Sándornét, Tóth Já­nost, Kós Elvirát, és Pintér Benőt. Magyarországon a tehe­nek mintegy fele termelőszö­vetkezeti tagok háztáji gaz­daságaiban és egyéni gazdák — kis részben ipari munká­sok és bányászok — tulajdo­nában van. Ennek ellenére a közellátási forgalomba ke­rülő tej és tejtermék na­gyobb részét a termelőszövet­kezetek és állami gazdasá­gok biztosítják. Ennek ma­gyarázata az, hogy a termelő- szövetkezetek és az állami gazdaságok összes tejfeles­legüket átadják a közellátás­nak (csupán a borjak neve­léséhez szükséges mennyisé­get tartják meg), és a nagy- üzemileg tartott, gondozott te­henek hozama általában ma­gasabb. mint az egyéni gaz­daságokban l^vő teheneké. Mindezek ellenere a termelő­szövetkezeti tagok háztáji gazdaságaiból és az egyéni gazdaságokból mindmáig je­lentős mennyiségű tej kerül a közellátásba. Az eddigi módszer nehézbe* roll Éppen ezért a háztáji és az egyéni gazdaságok tejter­melésének segítése, állami kedvezményekkel való ser­kentése nagyon fontos. Az ál­lam az egyéni és a háztáji termelést leginkább felárak­kal, valamint korpa és te­jelő tehéntáp takarmányok vásárlásának biztosításával segíti. Eddig minden vemhes tehén és vemhes üsző után 70 kilogramm korpát kaptak a tulajdonosok állami eladási — tehát kedvezményes — áron. Ezenkívül minden li­ter tej után, melyet a tejipari vállalatnak adtak el, felárat kaptak: ha a tej zsírtartalma elérte a 3 és fél százalékot, 20 deka korpát, vagy 30 fillért. E kedvezmények megszerzése, főleg a takarmány igénylésé­nek és vásárlásának lebonyo­lítása az eddigi módszer sze­rint nagyon nehézkes, bürok­ratikus volt. A termelőnek külön kellett igazolni igény­jogosultságát, majd beadni az igénylést, várni a kiuta­lást és lebonyolítani a korpa­átvételt. Bizony, a kedvez­ményekhez vezető bürokra­tikus útvesztők sokszor el­vették a termelők kedvét, in­kább lemondtak a korpáról, s eladták a tejel a szabad piacon. De az állattenyésztési, az állategészségügyi és más illetékes szervek helyzete sem volt könnyű. A kedvez­ménye* akció leboi jutásá­val járó adminisztráció je­lentős mértékben nehezí­tette munkájukat. De még a gabonafelvásárló szerveket is érintették az akciók, hiszen a takarmányokat e szervektől lehetett megszerezni. Új, egyszerűbb eljárás Ezek a tényezők, valamint a kedvezmények differenciá­latlansága elavulttá tette az rgyéni és háztáji tejtermelés illami támogatásának, segí- ésének eddigi módszerét. Ép­lilm’egyze! Dr. Zsidai László naszt, meghallgat, ugyanak­kor megköveteli a munkafe­gyelmet. Mintaképe a kom­munista szakembernek, alti az országgyűlésben jól kép­viseli majd a kerület érde­keit. Szemes elvtárs javaslatát több felszólaló támogatta, majd a választópolgárok egy­hangúan jelölték nrszágevű- lési képviselőnek dr. Zsídai Lászlót. Dr. Zsidal László kért ez­után szót. Hangsúlyozta, hogy a választók bizalma nemcsak személyének, hanem eddig folytatott munkájának is szól. Ugyanabban a poli­tikai szellemben végzi majd munkáját — ha megválaszt­ják — az orszáervűlésben is. mint eddig munkahelyén. Minden erejével támogatja a párt eddig folytatott politi­káját, és segíti « IX. kong­Szatíra és romantika Bemutató filmszínházaink helyes műsorbeosztással vonz­zák magukhoz a különböző ér­deklődésű nézőket. Pie.tro Germi Hölgyek és urak című filmje és a román Dinu Corca romantikus alkotása, ha hangvételben el is tér egy­mástól. egyben mindkét film azonos: az igazságkeresés és igazságszolgáltatás módozatai­nak felvonultatásában. Hölgyek és uráli Pietro Germi neve ismerős a magyar mozílátogatók előtt. A Válás olasz módra és az Elcsábítva és elhagyatva cí­mű nagysikerű filmek ízelítőt adtak az olasz társadalom fo­nákságairól, a családi erkölcs különböző kérdéseiről. A ma­gyar nézők rokonszenvesnek tartják a híres olasz rendező témaválasztását, a családi er­kölcscsel kapcsolatos szatiri­kus hang gyakorlati alkalma­zását. A polgári képmutatás fricskája nem egy alkalommal a szerző nevét is kikezdte. Hogy mennyire töretlen és el­szánt Pietro Germi a polgári társadalom erkölcseinek bírá­latában, ezt legújabb filmje, a Hölgyek és uraJc is bizonyítja. Az 1966-os Cannes-i filmfeszti­válon nagydíjjal tüntették ki filmjét, s azóta sem szűnt meg a vita a film szókimon­dása körül. Velence mellett, Trevisoban játszódik a film cselekménye. Lényegében három novella köré csoportosul Pietro Ger­mi mondanivalója. Az első­ben eßy frappáns poén csat- lant; az önmagát férfiatlan- nak mondó fiatalember ba­rátjának és kezelőorvosának feleségére veti szemét. A má­sodik novella egy családi zsarnokságban élő férfi bá­tor, de eredménytelen, ön- megűjító, szerelemre vágyó kísérletét, s a képmutató kör­nyezetben törvényszerűen be­következő kudarcát mutatja be. A harmadik a gyáva és álszent kisvárosi férfiakkal foglalkozik; a központi helyen egy alig 16 éves parasztlány­ka és a városi urakat felje­lentő apa áll. A poén itt is a dolgok és a társadalom lo­gikájából következik: a pénz mindent „jóra fordít”, a kis­város unatkozó, nagypénzű polgárai tovább élik „becsüle­tes”, feddhetetlen” életüket. A fordulatos, s a három no­vellát dramaturgiai egyen­súlyban tartó film bizonyára elnyeri a nézők tetszését is, többek között Virna lAsi és Gastone Moschin kitűnő sze­repformálása biztosíték erre. Betyárok A romantika teljes fegyver­tárával felvonuló új széles­vásznú román film, a Betyárok látványossága vonz­za elsősorban a nézőket. A film fordulatai meglehetősen szokványosak, két fivér mér­kőzik meg a cselekmény so­rán, az egyik a szegénylegé­nyek kapitánya, a másik pedig a betyárokat cserben­hagyó és az urak szolgájává szegődő urak kapitánya. Szapora lovasvágta, cselszö­vés, lövöldözés és birkózás — ezek a főbb kellékek a filmben, s közben Gheorghe Voicu operatőr segítségével megismerkedhetünk Románia szép hegyeivel és egy dekora­tív sóbányával. Akik szeretik a kalandfil­meket, azok bizonyára jól szó­rakoznak majd a román film­gyártás legújabb alkotásán. (»—0 pen ezért az illetékes szervek, felmérve a kialakult helyzetet az egyéni és háztáji tejterme­lés állami segítésének új. az eddiginél sokkal egysze­rűbb és bürokráciamentet módszerét dolgozták ki. A* élelmezésügyi és a földmű­velésügyi miniszter együtte­sen kiadott utasítása meg­szüntette az eddigi módszert s helyette 1967. január 1-vel új módszert (új utasítást) lép­tetett érvénybe. Az új módszer szerint * tehenek és az üszők vemhes- sége után megszüntették a korpa járandóságot. Helyette felemelik a ténylegesen fel­vásárolt tej után járó korpa, illetve tejelő tehéntáp takar­mányok mennyiségét. Ezenkí­vül a korpajárandóság mér­tékét az esztendő úgynevezett téli és nyári időszakában kü­lönböző módon, a tejtermelés mennyiségéhez és a közellá­tási szükséglethez Igazodva állapították meg. A rendelet értelmében a téli időszak no­vember hónappal kezdődik és áprilissal záródik. Ebben a* időszakban a tejipari vállalat­nak eladott minden liter tej után (ha annak minősége el­éri a 3 és fél százalék zsír- tartalmat), 30 deka korpát kannak kedvezményes érőn a háztáji és egyéni termelők. A június—október, úgynevezett nyári időszakban egy liter lej után 16 deka korpa jár. A't utasítás értelmében — ha a* állami készlet lehetővé teszi — korpa helyett tejelő tchcn- láp is kiutalható, megpedii? téli időszakban 21, nyáriban 11 deka literenként. 1967-ben azonban, az utasítás értelmé­ben, még csak korpát lehet igénybe venni. Az egyéni és háztáji termelők által az ál­lamnak eladott juhtej után továbbra is az eddigi kedvez­mények maradnak érvény­ben, azaz egész esztendőberi 20 deka korpa literenként. igénybevétel é* lebonyolító» Hu azonban a termelő ned* él kedvezményes takarmány­vásárlási jogaival, az eddigi­nél magasabb Készpénztél- árat. kap az államnak eladott tej után. Mégpedig téli idő­szakban 40, nyári időszakban 24 fillért literenként Az ál­lamnak eladott, juhtej után változatlanul egész évben 30 fillér felárat fizetnek literen­ként. Mindezekkel egy időben In­tézkedés történt a kedvezmé­nyek igénybevételéhez és le­bonyolításához szükséges ad­minisztratív eljárások egy­szerűsítésére is. Remélni le­het tehát, hogy az egyéni és háztáji termelés űjrendszerd állami támogatása kedvező­en hat majd a tejtermelésre, s különösképpen lehetővé W szí a megtermelt tej állalmi felvásárlásának mennyisei? emelkedését. Az új rendelkezések a ter­melőszövetkezetek tejtermeié': sét és tejértékesítési kedve? ményeit nem érintik. &Z. JJ A mezőke­resztesi műve­lődési otthon zsúfolásig meg­telt nagytér, mében a Haza­fias Népfront • --"SVövesdi járási bizott­ságának meg­bízásából Ju­hász Péter. a járási pártbi­zottság titkára, a jelölő gyűlés levezető elnö­ke üdvözölte ■az egybegyűlt választópol- . gárokat. majd — ,a jól sike­rült művészi műsor után — ismertette az új választójogi törvény jelen­tőségét, az or­szággyűlési képviselők eb­ből fakadó, fokozottabb fele­lősségét. Kérte az egybegyűl­teket, olyan képviselőt jelöl­jenek, aki megítélésük sze­rint megfelel a követelmé­nyeknek, aki képes úgy vé­gezni felelősségteljes munká­ját, ahogyan azt az MSZMP IX. ' kongresszusa megszabta. Szemes István, a Mezőkö­vesdi járási Pártbizottság el­ső titkára emelkedett ezután szólásra' és dr, Zsidai ‘Lászlót, a Mezőnazrymihályi Állami Gazdaság igazgatóját javasol­ta jelöltnek. Elmondta, hogy dr. Zsidai, mint parasztszár­mazású fiatal került az egye­temre, majd a Mezőhagvmi- bályi Állami Gazdaság főag- ror!ómasa. később igazgatója lett. Gyarapította a gazdasá­got. jól képzett fiatal szak­emberekkel töltötte meg a munkahelyeket. Közismert Igazságosságáról, minden pa-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents