Észak-Magyarország, 1967. február (23. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-26 / 49. szám
▼asámap. 1967. február 2«. eSZAKMAGTARORSZÁO S Napjaink fontos kérdése: a szocialista demokrácia ■» ragj'on sokat beszélünk a legkülönbözőbb fórumokon a szocialista demokráciáról, a szocialista demokrácia szélesítésének feladatairól, a vele kapcsolatos problémákról. Hozzá kell fűzni: nagyon jó, hogy ennyit beszélünk, vitatkozunk róla, hiszen napjaink egyik igen lényeges kérdéséről van szó. Ugyanakkor azonban a szocialista demokrácia kiszélesítése körüli vita egyesekben téves képzeteket szül. Sokak szemében úgy t tűnik, mintha most fedeztük volna fel a szocialista demokráciát-, mintha az a társadalom méhében napjainkban érlelődő, gyökeresen új jelenség lenne. Ezzel a nézettel — kimondva, kimondatlanul — együtt jár az a feltevés, hogy politikai, társadalmi rendszerünk mechanizmusa egészében hibás, alkalmatlan a demokratikus közélet kibontakoztatására, ezért gyökereiben át. kell alakítani azt. Természetesen találkozunk más nézetekkel is. Egyik párt- szervezet vitáján az egyik elvtárs kifejtette, hogy nem érti, miért lett nekünk egyszeriben olyan sürgős a szocialista demokrácia fejlesztése, hiszen politikai, közéleti rendszerünk jelenleg nyújtott lehetőségeit sem használjuk ki megfelelően, mi szükség van akkor új lehetőségek biztosítására. Két homlokegyenest ellenkező álláspont. Az egyik szerint minden rossz, ami jelenleg van, a másik szerint minden jó sőt, túlságosan is jó. Azt hiszem, nem kell bőr-ebben bizonygatnom, hogy a reális helyzetet egyik álláspont sem, fejezi ki, hogy mindkettőben több a különböző talajú, de hibás voltában közös politikai indulat, mint a valóságos helyzet alapos ismeretéből adódó megfontolt következtetés. Valóban most fedeznénk fel a szocialista demokráciát? Niylvánvalóan nem. Államunknak, a proletárdiktatúra államának lényegéből következő velejárója a demokratizmus, a szó valódi — népuralom — értelmében vett demokrácia, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy az állam valamennyi intézkedése a nép. a dolgozó tömegek érdekeit szol- Qálja, s ami szintén rendkívül lényeges: a nép közvetlen bevonásával valósítja meg a hép érdekeit szolgáló intézkedéseket. Egyesek azon az alapon vonják kétségbe társadalmi rendünk demokratikus voltát, bogy nálunk nincs többpártrendszer — és rögtön hozzák Is az ellenkező példát, hogy ..bezzeg Nyugaton ..Ez az imponálónak tűnő, de velejéig demagóg okfejtés azonban lényegében elhibázott. A demokráciát — mint tudományos kategóriát — ugyanis ösz- szekeveri annak egyik megjelenés) formájával, a polgári demokráciával, amikor a demokráciát azonosítja a többpártrendszerrel. a szocializmus építésének nem törvényszerű velejárója az egypórtrend- ®zer Történelmi tény azonban, hogy Magyarországon a ■épj demokratikus fejlődés nemzeti sajátossága következtében egypártrendszer alakult ki. Ugyanakkor azonban az is tény. hogy egy társadalmi rendszer nem attól lesz demokratikus, hogy hány párt képviseli magát a parlamentben, hogy a parlament ülésszakain ..beolvasnak-e” a miniszterelnöknek vagy nem. hanem hogy mennyiben fejezi ki a dolgozó nép érdekeit, hogy intézkedései melyik osztály érdekeit szolgálják — s egy pillanatra sem lehet vitatni, hogy az egyesek által olyannyira megcsodált „demokratikus*’ államok különféle intézkedései "*• közvetlen vagy közvetett *brmában — burzsoá érdekeket képviselnek, tehát semmiTudományos ülés a vízlisztífásról Elkészült az ötszázadik portáldaru Szovjet megrendelőknek adták át ünnepélyes keretek között a Magyar Hajó- és Da- rugyárhan az 500 portáldarut. Az 5 tonnás, 30 méteres gémnyilású daru kiváló konstrukciónak bizonyult. Gyártását 1958-ban kezdte meg a daru-gyáregység. Idén még 95 ilyen típusú kikötői emelő készül. ' képpen nem demokratikusak, \ még akkor sem, ha meghoza- ! táluk közben rendkívül „de- I mokratikus” módon összeverekedtek a parlamenti képviselők. Társadalmi rendszerünk politikai mechanizmusa tehát lényegében jó, megfelelő. Ez következik a szocialista állam lényegi demokratizmusából. Mégsem mondhatjuk azonban, hogy nincs szükség ennek formai, szervezeti, sőt bizonyos területeken tartalmi továbbfejlesztésére. A proletárdiktatúra lényegi demokratizmusát ugyanis nem szabad abszolutizálni. Nemcsak az a fontos, hogy kik, hanem az is rendkívül jelentős, milyen módon gyakorolják a hatalmat. Az az álláspont, mely szerint nincs szükség semmiféle változtatásra, meglehetősen metafizikus, a proletárdiktatúra államát mozdulatlan, egyszersminden- korra adott valaminek tekinti, így meglehetősen távol áll a marxizmus—leninizmustól, mint ahogyan távol áll az a vulgármarxista álláspont is, mely szerint a szocialista demokrácia szélesítése azért került napirendre, mert a gazdaságirányítási rendszer reformja „demokratikusabbak- ká” teszi a társadalmi alapokat és a demokratikusabb gazdasági alapnak demokratikusabb felépítmény felel meg. j szocialista demokráciái cia szélesítésének alapvető okát valóban a társadalom gazdasági alapjainak változásában kell keresnünk, anélkül azonban, hogy I vulgáris párhuzamokat von- | nánk a szocialista demokrácia szélesítése és az új gazdaság- irányítási rendszer között. (A gazdaságirányítási rendszer reformja usvanis nem teszi a szocialista gazdasági alapokat szocialistábbakká — tehát de- mokratikusabbakká.) Társadalmi rendszerünk gazdasági alapjainak lényegi változását a szocializmus alapjainak lerakása eredményezte. A szocialista tulajdonviszonyok általánosabbá válása jelentős változásokat eredményezett az ország osztályszerkezetéban (megkezdődött az egységes szocialista paraszti osztály kialakulása), s a szocialista rend- j szer csaknem húszéves fejlő- j désének eredményeképpen ki- I alakultak a — VIII, kongresz- szus által meghirdetett, s a IX. kongresszus által megerősített politika — a szocialista népi nemzeti egység megteremtésének feltételei. Megváltozott a párt szövetségi politikája? Nem, hiszen alapelveiben hosszú ideje változatlan. Megváltozott azonban a szövetségi politika tartalmát meghatározó osztályok politikai arculata, az osztályszövetségben részt vevő osztályok szocializmushoz és egymáshoz való viszonya: valamennyi osztálynak, rétegnek érdeke ugyanis a szocializmus teljes felépítése; ebben fejeződik ki a gazdasági alap változása — a szocializmus alapjainak lerakása — mely szükségessé teszi a politikai felépítmény megvá'tozott igényeinek megfelelő fejlesztését. Aki figyelemmel kíséri politikai életünk alakulását, tapasztalhatja. hogy az. utóbbi években örvendetesen megnőtt a társadalmi aktivitás, a közéleti tevékenység iránti igény Ez az élénk politikai pezsgés olyan hosszú ideje tart hogy — különösen ha figyelembe vesszük egyre erősödi tendenciáját — semmiképper nem tekinthető valamifélt ideiglenes nekibuzdulásnak, A közéleti tevékenység iránti igény kiszélesedése rendkívül örvendetes jelenség, mi vei hiánya korábban problémákat okozott. Magyarorüzá gon ugyanis nem voltak jelen tős hagyományai a demokra tizmusnak. Az Osztrák—Magyar Monarchia és a Horthy rendszer velejéig antidemokratikus volt. Az 50-es évek elején a szocialista demokrácií — mielőtt az emberek megtanulhattak volna élni vele — súlyos torzulásokat szenve. dett. Az MSZMP megalakulásától kezdve egyik alapvető feladatának tekintette a szocialista demokrácia helyreállítását, majd kiszélesítését s a párt törekvése, mint sok más kérdésben, ebben is találkozott a dolgozó osztályok egészséges igényeivel. Lényegében most érnek be a párt évtizedes erőfeszítései, s ha így vizsgáljuk a kérdést, be kell látnunk, hogy a kommunisták egyáltalán nem most fedezték fel a szocialista demokráciát, de sok ember most fedezi fel, most kezdi tanulni a szocialista demokráciából fakadó jogokat és kötelességeket. A közéleti tevékenység erőteljes igénylése az az alapvető tényező, mely szükségessé teszi a szocialista demokrácia szélesítése irányában ható intézkedéseket. Óriási mértékben megnőtt azok száma, akik nemcsak mimikájukkal akarják a szocializmust építeni, hanem bele akarnak szólni a köz- ügyek intézésébe is, hallatni akarják hangjukat, a különféle döntések meghozatalakor mindenekelőtt azért, mert értelmét látják véleményük elmondásának, mext érzik és értik, hogy a párt, a társadalom igényli az ő véleményüket, munkájukat is. a közéleti tevékenyséf iránti igény ilyen tömegméretű jelentkezése a szocializmus építésénél békés időszakában nálunk történelmileg új jelenség. Mef kell tehát teremtenünk Azokat az új formákat, melyei lehetővé teszik, hogy a politikai életben jelentkező nagy tömegek a korábbinál jobban hatékonyabban kivehessék részüket a politikai életből. E: nyilvánvalóan a régi szervezeti formák továbbfejlesztését a megváltozott igényekhez mé| inkább igazodó, tökéletesebi formák kialakítását jelenti Ezen az úton már eddig ii nagy lépéseket tettünk, olyai intézkedések születtek és van nak előkészületben, amelye) új, nagyobb lehetőségeket te remtenek annak a hatalmas — és egyre növekvő — ember tö megnek, amely megértette hogy a szocializmus építése a: ő ügye is, éppen ezért kész képes a korábbinál többet ad ni érte KUN LÁSZLÓ Barasplás a Pitypalatty völgyben I. As első impressziók Miskolc „felett” észak-nyugati irányban húzódik a Pity- palatty völgy. Szinte szó szerint is érthetjük a meghúzó- dást, hiszen a Bükk alatti völgy alig néhány kilométer hosszú, hat kisebb falu épült lankáira, hegylábaihóz: Sajó- kápolna, Sajólászlófalva, Kon- dó, Radostyán, Parasznya és Varbó. Itt folyik a Harica és a Nyögő patak. A völgy alatt szénmezők fészkelnek. Keskeny rétegű, barna szénmezők, mintegy kapcsolódva a péteri aknákhoz. Több tárnában termeltek és termelnek még ma is szenet. A köszöntés ma sem hangzik másként errefelé, mint hosszú évtizedeken át: Jó szerencsét! * Bányászvidék, ahonnan elkészülnek a vájárok, s ahol a csillések és szállítómunkások pályaválasztási gondokkal küzdenek. Mert munka bőven akad ezen a vidéken — csak éppen más jellegű, mint amit eddig végeztek. Kazincbarcika. Berente, Miskolc közel van ide. Ám a megszokottól megválni, elszakadni, mindenképpen nehéz. És a bányászfizetést nehezen keresik meg a gyárüzemekben. Ez if igazság, méghozzá fájdalmas. A Pitypalatty völgyieket ' most ez foglalkoztatja. Ez j tartja mozgásban a falvakat, településeket. Az első találkozásokon is erről esik szó. Kopogtatok a sajókapolnai tanácsházán. Előttem két hivatalosnak látszó férfi ül be egy Warsavába. kovács József vb-elnök mondja: — Megszűnik a kisvasút.. Amiatt jöttek. Mert ez a kis- vasút kötötte össze a völgy községeit, Sajószentpétertől a Harica-bányáig ... Ezután < autóbusz biztosítja a forgat- \ mat. A haricai kisvasút ipari j érdekeltség volt De ezen uta- j zott dolgára a piacra igyek- i vő asszony, az iskolába siető j I gyerek és a rokonhoz, barát- i j hoz látogató család. És a sok- | ! sok bányamunkás is siktába j és munkából haza. Bodnár Ferenc, a lászlófal- I viak tanácselnöke bízik a cse- ■ rében. A busz kényelmesebb, i mint a kisvasút. S a völgy- i ben csupán 4fi0 gyermek jár j át egyik faluból a másikba — 1 iskolába. Persze kezdetben probléma is akad. — Történt olyan eset, hogy a sofőr ivott. Egyszer, ami- I kor Kápolnáról jöttek... A j gyerekek már előre féltek. Ha \ szóltak, lekáromkodta őket... Meg kis buszokat küldött a MAVAUT, zsúfolt kocsikban álltak, szorongtak a gyerekek. Az első órán nem tudtak úgy a tanárra figyelni. — Hárskúti Ferenc, a körzetesített j iskola helyettes Igazgatója I felszabadultan sóhajt. — j Akadt azonban egy protekto- j runk a harcikat MÁVAUT- I nál. Szabó elvtárs személyé- I ben. Ó nem küld „fakaruszt” a gyerekeknek, s amiben tud, segít. Sokat köszönhetünk neki. # A falvak szinte összeépültek ebben a völgyben. És a községek messzenyúló utcakarját nézni is csodálatos. Ha öreg, lombos fák kísérnék ezeket az utcákat., azt hihetné az ember, régi úrinegyedbe tévedt, ahol nyugdíjas főhivatalnokok töltik életük végét, i Villa villát követ. Emeletes i házak, manzárd tetővel, franA Magyar Hidrológiai Társaság borsodi csoportjának vízellátási és szennyvíz szakosztálya tudományos ülést tart Miskolcon, a MTESZ székházéban a víztisztítási kérdésekről. Az ülés időpontja február 28. és március 1. Az üléI sen a térvek szerint hét szak- | előadás hangzik el. A rész- ! vevők számára tanulmányi | kirándulást is rendeznek. Meg- I tekintik az alberttelepi szenny- | víztisztítót, valamint a borsod- ' sziráki vízmű talajvízdúsitó ‘ telepét. :ia erkélyekkel, napozásra alkalmas, széles teraszokkal. Egyszerű emberek élnek ezekben a házakban. Többnyire kétkezi munkások. Egyik kísérőmtől megkérdeztem: — Népes családok élnek errefelé? A válasz elszomorító. — Nem annyira. — Akkor minek a négy-öt szoba? És a szuterén? — A szuterénben laknak. Az emeleti részben vannak a szépen berendezett, tiszta szobák. Egy példái mond. A-éknak egy gyermekük van. Tíz. tizenkét éves. Ha megnő, a tiszta szobába viheti feleségét, Addig a szuterénben szoronganak. (Mindenkinek magánügye. milyen nagy házat épít családjának; ha módja van rá, építhet emeleteset is. Csak értelmetlen, hogy a több százezer forintot érő villákat nem lakják, hanem birtokolják az emberek. Ha már módjuk van rá. hogy gyökerében megváltoztassák körülményeiket, arra is meg kellett volna tanítanunk őket, hogy éljenek a megváltozott körülményekkel ...) Visszatérő probléma: bezárják a tárnákat, Mennek a Mecsek aljára azok a bányászok, akik már nem tudnak meglenni, élni megszokott munkájuk nélkül. A parasz- nyai tanács vb-titkára. VA- gvesi Bertalanná elmeséli Molnár Miklós vájár esetét. Pécsre helyezték és szívesen indult útnak, családja meg utána bútorral, mindennel. — Még albérletet sem kapott. A családnak vissza kellett jönnie. Parasznya lakosságának felét érinti, hogy bezárták a bányát, őszintén beszélgettem bányászokkal. Fáj nekik, de megértik, hogy szükség volt erre az intézkedésre. S most már jövőjüket intézik. Csordás József vb-elnök mondja: — Régen, a harmincas években jól megéltek itt az emberek a földművelésből. Persze, aztán elhanyagolták a földeket és a szöi'etkezetiek kevesen vannak. Hiszen az ipar biztosabb, nagyobb jövedelmet adott. Mentek az emberek a bányába ... Sokan visszatérnek majd a földhöz. A parasznyai tanácselnök később terveikről is beszélt. Pulykatenyésztő telep, gomba- termesztés régi vágatokban, juhászkodás és sok-sok más mód kínálkozik, hogy a Pitypalatty völgyi emberek (szavukkal élve), „akik nem szeretnek vándorolni”, megélhetést találjanak abban a völgyben. ahol születtek, felnőttek és családot alapítottak. A völgy egyrészt szerencsés. ha a természeti lehetőségeit tekintjük, másrészt bajt hoz rájuk. Itt van a kis patak. a Nyögő. Csendes, alig folydogáló erecskének tűnik, széleit csipkével cicomázza a téli fagy. A közepén párolog, a bányák vize folyik benne. Aztán tavasszal, ha megindulnak a hóvizek, utcákat, falukat áraszt el. A nép — nem véletlenül — Nyögő-nek nevezte el. Sokat szenvedtek az évszázadok során a két pataktól. a Nyögőtői és a Hari- cától. Mégis, ezek a falvak szépülnek, gyarapodnak. Nem csupán a házak cserélődnek itt ki. A régi, roskatag viskók helyébe új. villaszerű házak épülnek, a tv megszokott tárgy itt. a személyautó sem ritkaság. Nem csupán ezekről van szó, hiszen vert falu házakban is élnek még ezen a vidéken, és ez akkor is anakronizmus, ha tetején tv-an- tenna feszül. Szép és jó, hogy Iélekszámban is növekedtek ** utóbbi két évtizedben ezek a falvak. És s fejlődés összetevőit még bonyolultabb szálakon kell kikutatni. Baráth Lajos l Következik: Este hóesésben* ft
