Észak-Magyarország, 1967. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-01 / 1. szám

ESZAR MAGYARORSZÁG t ▼asároap, 1967. január 1. Uj áruházak Sajószentpcleren Saj ószen tpétcren az idén nyílt meg egy korszerű, önki­szolgáló fűszer-csemege áru ház. Ezzel azonban természe­tesen nem fejeződött be a köz­ség kereskedelmi egységeinek fejlesztése. Most a bányász lakótelepen építenek egy szép. reprezentatív ABC-áruházat, ahol az élelmiszereken kívül különféle iparcikkeket is árul­nak A Kossuth utcai új áruház mellett jövőre bisztró is épül. Mitiholc óváros MiMioír óváros LIBER NIGER A város múltja a szokások, törvények múltja is, amely mindenkor alakította az em­berek együttélését, s amely minden időben létrehozta a kornak megfelelő fegyelme­zési módszereket. — Régi szép idők! — só­hajtanak fel azok. akik a múltat, a múlt emberei! csak úgy látják, mint gazdag, büszke miskolci polgárokat, vagy rátarti mesterembereket. A városnak azonban volt áristoma, tömlöce, korbácsa, Qeqíjzetek dőlr Ez a könyv szomorú ké­pet nyújt a társadalom el­esettjeiről. s vidámat a bün­tetésüket elnyerő duhajkodó, renitens polgárokról. Ami leginkább feltűnik: igen sok nő szerepel a vádlot­tak közt. Azt persze nem le­het mondani, hogy nem része­sültek külön elbánásban. A korbács csaknem kizárólag az ő részükre volt fenntartva. A Nyakvágó utcán levő piacon, ahol a gyilkosok feje véte­tett, elég gyakran suhogott a Milliós Újítások a Ixnin Kohászati Művekben A Lenin Kohászati Müvek­ben az újítómozgalom — a hagyományokhoz híven — 19fifi-ban is beváltotta a hozzáfűzött várakozásokat. A dolgozók leleményessége, öt­letessége ezúttal is eredmé­nyesnek bizonyult. Az elmúlt évben bevezetett hétszáz újí­tási javaslat az előzetes szá­mítás szerint mintegy har­minc millió forint megtakarí­tást eredményezett, s ez je­lentős súllyal esik majd latba mind a vállalati eredmény , alakulásánál, mind pedig a dolgozókat megillető nyereség- részesedésnél. LÍBKRNÍGÉR Nonimo,DeUota,Paeuom.. ‘Del i i tqi'Gi it iuiívptív hcMíUji ittv nur -TVic «Aeyit'Corouíiliv Öppifit 1 j A’olc’ijttíiií otonim.m st comptectéiwj ÄNNOMDCCC” tyi hí vertem . Ilphcihí ec rtünci Pice | |»iu.iul*ördimmo Jucikat»!. j . <«>«». 3*- '-.I*! i W \ &u v..k rxjcrxjs. ísú-ící'/ i) „ A. . * ’ Az újítói munka, a javas­latok adminisztrálása a múlt évben, jelentős mértékben a gazdasági-műszaki vezetők fo­kozottabb segítségének ered­ményeként, zökkenőrriente- sebb, gyorsabb lett. S ugyan­csak jelentős minőségi válto­zás állt be a javaslatok érté­kességében, hasznosságában. Egy-egy javaslat gazdasági eredménye számottevően fe­lülmúlja a korábbi évek át­lagát. Több olyan újítást ve- : zetlck be. amelyeknek haszna meghaladja a millió forintot. 5 ti ágasabb uícúlt Mint megyeszerte sokfelé. Sajószentpétereu is egyre vi­lágosabbak lesznek az utcák. A községi tanács higanygőz- lámpákat szereltet fel a falut átszelő kazincbarcikai és ede- lényi fő útvonalon. Amint az armatúrák megérkeznek Bu­dapestről, hamarosan városi Tény árasztja el ezeket a sa- jószentpéteri utcákat is. A községi tanács 450 ezer forin­tot költ a munkára. V'WW'VV , Borsó a falon Végre! Elérkezett hat a nap, amikor újra elmondhatjuk. aj eletet kezdünk, szakítunk a régi hibákkal, magunk mögött hagyjuk minden rossz tulajdonságunkat, lélek­ben megtisztulva, felemelkedve lépünk ebbe a szép, havas új esztendőbe. Ennél: van itt az ideje. A szép fogadkozásoknak, a nagy ígéreteknek, a hangzatos fo­gadalmaknak. és ilyenkor ezért senki nem neveti ki az embert. Mert a; is fogadkozik. iger. becsszavát adja, aki nevetne. • * Üj év! Hogyan is kezdődhetne másképp, ha nem őszinte fogadkozásokkal? Es mennyi minden belefér ezekbe a fogadkozásokba! Csak győzzék az arra illetékes szel­lemi hatóságaink a jegyzetelést. Ígéretet lehet például tenni a klasszikus, szép témákkal kapcsolatosaii. mint a dohányzással, az itallal, a kártyával. (A növel is lehetne, de minek?) Tehetünk igeretet rá. hogy a har­madik polcról is leemeljük a kedves vevőnek a puló­vert es arra is. hogy ezt viszont megköszönjük az el­árusítónak. Tehetünk ígéretet arra is. hogy a villamos- , bői. lefele tülekedve a ..maga marha, miért áll az ajtóban" helyett esetleg csak annyit mondunk: „sza­bad, jó ember"? Arra is. hogy a hivatalba érkező ügyfélnek a „nem rám tartozik”-ot csak akkor mon­dom. ha tényleg nem rám tartozik, de akkor még azt is közlöm vele. hogy kire. Ez utóbbi ugyan már erős túlzás, de hát most új évet kezdünk. Megígérhetnénk azt is. hogy a bírót a vesztett meccsek után sem látjuk vízilónak, őstuloknak, gügye tákolmánynak, ilyen-olyan semmiházinak, és nem szórjuk fejére az egész állat- ■ kertet, igen, megígérhetnénk, de... no. hagyjuk. És most. az új év kezdetén megígérhetjük azt is, hogy nem ígérgetünk fölöslegesen semmit. Szóval, bősége­sen fogad kozhatunk, mint minden újévkor. Bőséges a javítanivalónk. Különösen tisztán, élesen látjuk ezt. most. ha a szilveszteri másnapos hangulatban széliünk magunkba A másnaposság annígyis nagyon alkalmas erre. de a Szilveszter utáni mindennél alkalmasabb. Lezártuk az óévet, elkezdtük az újat. Minden rosszat otthagyunk a régiben. ígérjünk hát. emberek! ígérjünk meg minden tisztát, szépet, nemeset. De a teljesítéssel azért vigyázzunk. Hagyjunk valamit a kővetkező újesztendőre is! tpO r » Kisgyori interpelláció December közepén ripor­tot írtunk eg\' bükkaljai tele­pülésről, Mocsolyásról. Az írásban szóvá tettük a nvo- csolyásiak néhány sérelmét, a bekötőút megépítésének gondjait, a szikkadt kenyeret és az orvosi rendelő hiányát. Szóltunk még az asszonyok olyan irányú panaszáról, hogy a kisgyóriek az autóbu­szon nem adnak számukra ülőhelyei. \ A Kisgyőri községi Tanács példamutató figyelmességgel > válaszolt a cikkben felvételt j problémákra. A bekötőúttal j kapcsolatban a következőket í írta Kun Sándor, a községi í lanácé vb-elnöke: „Három év alatt kel tervet készített el a községi tanács, j az egyiket a bekötőül építé­sére; ez 840 ezer foiintba ke- ! rúlne. A terv készítéséért | máris kifizettünk' hatezer fo- I rintot. Készült eg.v másik (érv is. az iskola bővítésére, ez 480 ezer forintba kerülne. ! Utóbbit a megyei tanács vb A sárospataki vár ütbéas György rajz# elutasította azzal az indok­lással, hogy a telep a jövő­re vonatkozóan nem fejlődő­képes. így a terv nem ki­vitelezhető. Viszont 1967. évre százezer forintos felújítást mégis csak kap a mocsolyási iskola, ennek terve 1600 fo­rintba került. A buszon való utazas al­kalmával — írja a tanácsel­nök — a cikkben leírtakat egyszer sem tapasztaltuk, sőt. úgy láttuk, több esetben ül­tek a mocsolyásiak. mint a kisgyóriek. A kenyér-panasz- szal kapcsolatban az a hely­zet. hogy a kisgyőri lakosság ugvanazt a kenyerei eszi, mint a mocsolyási lakosság Az orvosi rendelőt (amely egy mocsolyási tanácstag egyik szobája) 100 forintért béleli a községi tanács. te­hát nem szívességről van szó A kisgyőri lakosság egy teljes utcát épített társadal­mi munkával. Mocsolyás te­lepen is van kő. igavonó, és ha egy kis akaraterő volna a lakosságba^, a szóban for­gó hiányzó útszakasz! társa­dalmi munkával meg lehetne építeni. Az autóbusz-forgal­mat még ez az út sem tud­ná biztosítani, mert ahhoz, hogy rendes közúi épüljön, milliókra lenne szükség.“ ié Készséggel adtunk helyt a kisgyőri tanács vb. levelének, mert az jóindulatúan, a leg­nagyobb segítöszándékkal veti fel Mocsolyás cs Kisgvőr köze­ledésének lehetőségeit és a gondok megoldhatóságát. Érv­nek ellenére úgy véljük, a ta- ’ nács vezetői többször megje­lenhetnének a világtól elzárt kis településen. Az csak hasz­nos lenne, ha személyi sen hal­lanának a gondokról, a prob­lémákról A mocsolyásiak pe­dig felfigyelhetnének a kis- gvörick szorgalmára, a tursa- dalmi munkában megmutatko­zó készségükre s a jó kezde­ményezési átvehetnék tőlük Ha társadalmi munkával meg­épülne a 800 méteres útsza­kasz. a késühbó'k során talán lehetőséget találhatnának az út további szélesítésére. így az airtóbt i s :■ - i á ra t megi ndnlá­I 1 Sára . * ~ » kos megúszhatta sima három-* havi árist ómmal is, ami a* tömlőénél is enyhébb. * Igen ügyelt a hatóság a vá-» sárok rendjére. A kendőlopój Nagy Gyurkát 15 virgácsra» ítélték, más személy 20 pálcátJ kapott vásárkori verekedésért.» A jogszokás különválasztott• ilyen „bűntényeket'’, mint:» rendel len kedés, egy havi áris-» tóm: hamisan mérés, fi páleza:, pajkoskodás. 12 virgács: go-» rombáskodás, 12 órányi áris-J tóm; engedetlenség, 2 napi* tálkodás, vas-» ban közműn-J kán ti heti töm-« löcz. 2 ízben» 30-val fiO bot:J nyakaskodás. 20» bot: vérengzés. J „6 hónap töm-» lötz. 50 bot. J gyógyításért fi-» zetn Nagy* érték volt a lo.J ezért a lotolvai-« lás külön fo-J galom s ezert« „hal hónapiJ tömlötz vasban,« 90 korbáts”* járt A karom-, kodás, különö-« sen, ha isten-J káromlással i volt fűszerezve,' rettenetes bún. A nOK veueiiwuw. --------­a Novák János uramra kisza- j i bolt ítélet is. Cselekmény: ! < „Anyósát megbökdösvén 25 pálca ütésekre ítéltetett". j Megbüntették P. Péter laka- , tosmestert is, amiért önszántá­ból akart a másvilágra menni, de nem sikerült neki. öngyil- j kosságért egy hónapi áristom- ! ra ítéltetett. Hosszasan sorolhatnánk még i a különleges eseteket, ame- r lyek hol megijesztenek, hol megmosolyogtatnak. Régi szép idők! Bizony, nem is volt az olyan szép. Ámbár, ! mindenki találhat benne olyat, amit szívesen visszasírna. Pél- j dául a mai tanács se venné j ; talán rossz néven, ha olykor , joga lenne ilyen ítélet kisza- ! i basára, mint amilyen 1838- , ban végrehajtatott: „Tanács . határozata ellenszegült, egy , heti áristom". Adamovics Ilona volt. Ezért egy ícm kapott, a nő több mint két-J szeresét. • Igazságtalanok lennénk őse-* inkkel, ha elhallgatnánk, hogyj azért a nők részesültek bizo-, nyos védelemben is. Nagyon» tetszetős a Pejkó Istvánra ki-J szabott ítélet (néha ma sem» ártana valami hasonló.) EzJ áll a fekete könyvben neve* mellett: „Édesanyját nem* tisztelő. 30 bot” (!) Bodnár, József miskolci polgár is meg-» kapta a magáét 1814-ben. íme J a vád és az ítélet: „Feleségét» megverte, részegen minden-* * kibe belekötött, csúnyán ká­romkodott, égő pipával járt. Ezért maga kenyerén vasban | másfél év (1) tömlötz, köz- í munka, nyilvánosan 0-enk t j , elveendő 2S0 vessző, pálinka és borivástól eltiltatik." korbács. Hogy miért : soom Mari szökött cseléd 12 kor­báts ütésre ítéltetett. Szekeres Stisana asszony káromkodás­ért 120 korbácsot kapott. Tyúklopásért 30 korbácsot szenvedett el egy asszony. Kiss Eszter negyven, Kovács Boris 30 korbács ütést kapott veszekedésért! O. Kati csábí­tót 15 korbácsra ítélték. A hűtlen asszony is meglakolt: „vasban, közmunkán 2 hónap. Két ízben 30-val 60 korbáts” — közli szűkszavúan a Liber Niger. Kegyetlenül megbün­tették a szökött cselédeket, különösen akkor, ha még el is emeltek valamit gazdájuk házától. A törvény szigora nem is­mert határt a gyermekveszej- tés, a gyermekgyilkosság ügyé­ben. Az ítélet: Fő vétel! Az ezernyolcszúzas eves. derekáig egyetlen olyan íté­let sincs, amelyhez testi fe­nyítés ne járult volna. A fog­ság évei általában nem lepték túl a három évet, de ez a három év alaposan meg volt tűzdelve, ma úgy mondjuk, mellékbüntetésekkel. Már utaltunk rá, hogy a város polgárainak fő vagyonát az avasi pincékben tárolt bor képezte. Ez a büntetésekből is igazolható, hiszen a törvénye­ket, statútumokat a város va­gyonos urai hozták. A gyil­kos, ha nem vették fejét, ■nem kapott többet, mint K. £ János 1824-ben: „Közmunka t három esztendő, 4 ízben 25- ivel 300 vessző". A pincetörő #— ez külön jogi fogalom is ♦volt, nem egyenlő az egyszerű ♦ betöréses lopással — „Egy évi 1 vasban, közmunkában eltol- ftendő tömlötz, hetenként l Titapi böjt (!) a kár megtéri­♦ tése” — mondja a fckeU ♦könyv. Egy szerencsésebb gyil A. _______________________ b otja, pálcája és vesszeje is. k Ezeket a fegyelmező eszköze- A két pedig nem hevertelték b parlagon. S Az, hogy kiket és miért, é mire büntettek, éles fényt vét 1 a város szigorú, mondhatjuk s puritán erkölcsi felfogására. I Egészen 1800-ig ' nem vezettek I rendszeres nyilvántartást a v kiszabott büntetésekről. Jegy- t zőkönyvek tanúskodnak azon- * ban néhány esetről, amikor , a tanács úgy érezte, atyai szi- J gorral kell eljárni a közbiz- - tonság és a közerkölcs meg- 1 óvásá végett. 1 Ismerősöm panaszolta nem- | rég, hogy a felettük lakók rendszeresen dorbézolnak, za­varják éjszakai nyugalmukat, nem tud ellene mit tenni. No lám! Ma nehéz ellene tenni, bezzeg megtalálták a módját, 1788-ban. Akkor Gazdag Já­nost panaszolták be, hogy: a szomszédok botránkozásával éjjel nappal, sok féle gyanús személyek is tanyászni és dé- vánkodni szoktanak. Ezért a házigazdát egy, feleségét há­rom napi áristomra büntették. Az első rabnyilvántartó könyvet 1800-ban nyitották meg. Ez a híres Liber Niger, amely valóban egy nagy fe­kete könyv, s a levéltár ma is őrzi. Érdemes belelapozni, . s a szűkszavú adatokon át végigkísérni jó hatvan eszten­♦#♦♦♦#♦♦##♦#♦♦##♦♦♦♦♦♦♦ — Volt-e már szerencsés ?í — nézek körbe. — Igen. Amikor az egyik# _ iskolába óra idején mentem.? Megmaradt a seprőm ... #j, — Nekem is volt szeren-» csőm. Amikor nem volt ott-j( hon a néni, aki megkövetelte tőlem, hogy hangos dícsértes- ♦ sékkeí köszönjek neki. — Egyszer Cegléden jár- ♦! tani. Civilben, összeakadtam« egy emberrel. Amikor elvál-# lünk, kiderült, hogy ő is ké-J 1 ményseprő Maradnom kel- X lett... ♦ Mindig azt hittem, hogy a# kéményseprők komor hangú-♦ j latú emberek, akár a ruhá-i . juk. Tévedtem. Nagyon vidá- ♦ i mák. Íme, ebből is kiderül: * — Mit kíván az új évtől?# — Négylevelű lóherét, ami J szerencsét hoz. 4 Meghökkentő! Még a ké-J t ményseprő is babonás. No, dej - ilyet! Nem értem. 4 Búcsúzom. Kézfogással. Már i mindegy — fekete a ke-j zcm. Lopva tükörbe sandítok, j a nem lelt-e fekete az arcom i s is? Nem szeretném, ha azj utcán Belphegor-hangulatoti o, keltenék. Ugyan. mit. Bel-J 1- phegor! Babona, mágia öcs-« kíiságok ‘ _ y. . * apzártakor jutott! a I j eszembe. Nem hagy j_ a lelkiismeret:. Elné­n_ /és! kell kérnem a vállalat- a tói. Mielőtt távoztam. szőr - )a. szálat húztam ki a seprőből. Nem volt egész marokra va­ló . . >n­C»ala László gombok hordozóját a tetőn '.'. i Es a száj kendő mire való? ! „Hogy a kéményseprő ne tudjon cigarettázni munka ^ közben .. .” Ez persze, csak ? vicc. A tüdőt védi a kémény füstjétől, kormától. Hiszen a tüdőnek úgyis elég dolga van. Fent a tetőn is, lent a földön is. Sok a ház. Naponta kilo­métereket bejár a kémény- seprő, vállán az elmaradha­tatlan létra. Buszra, villamos­ra nem ülhet. Megy gyalog esetleg kerékpárral, ha jó ai idő. De Perecesre, Lillára, £ , Kiliánba ilyenkor csak gya log mehet... A kéményseprő magányo: vándor. Elmélyed gondolatai ban menet közben is, műnk; közben is. Mire gondol? A1 j bért József felkapja fejéi I Rögtönöz a vicemajszter. — Én a sírfeliratomra j mondja és úgy nevet, mir ; amikor otthon bosszantja ve 1 le feleségét — így' hangzil „Itt nyugszik Albert Józsf , Kéményseprő Mester. Ki { ményseprés közben leesett földre... Siratja a felesége j két árvája. — Minek más: j kált másnak a házára!” N most aztán jöhet a hadd-e hadd! .... — Gyakori a baleset? j szökken számra a kérdés. — Ritkaság — feleli Igazgató. — Annál több közlekedési baleset Azt 1 szik mestereink, hogy mi dig ;> tetőn járnak ha N ( földön vannak is. Hiál nincs szerencséjük ... No tessék, megint a szert Kénél vagyunk! i L-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents