Észak-Magyarország, 1967. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-08 / 7. szám

2 északmagyarország Vasárnap, 1367. január 8 Amerikai partraszállás a Mekong dellavídékén Heti külpolitikai s Az új esztendő első heté­nek legfontosabb eseményei az elmúlt évtől örökölt, sú­lyos és megoldatlan nemzet­közi problémával, az Egyesült Államok vietnami agresszió­jával vqltak kapcsolatosak. Kudarcba fulladt rövid Idő leforgása alatt az angol kül­ügyminiszternek, George Brownnak szilveszterkor elő­terjesztett, amolyan alibi jel­legű kezdeményezése, amely;- lyel az Egyesült Államok, Dél-Vietnam és a Vietnami Demokratikus Köztársaság külügyminisztériumának szó­vivője elutasította a Brown- javaslatot. egyebek között rá­mutatva arra, hogy ezzel akarta elhallgattatni a Wil- son-kormány a Vietnammal kapcsolatos hivatalos angol politika hazai ellenzékét. A szóvivő hangsúlyozta, hogy a Dél-vietnami Nemzeti Fel­szabadítás! Fronttal való tár­gyalások nélkül képtelenség a dél-vietnami háború beszün­tetéséről beszélni. A Dél-viet­nami Nemzeti Felszabadítási Front is nyilatkozatot adott ki, amely hasonlóképpen el­utasította az angol kezdemé­nyezést. Psrínapok a IX. kongresszus témaköréitől Ú’szerű hótakarítás Pécsett újszerű hótakarítás­12-én: Tiszaszederkény, Ho_.c5- j 23-án: Encs. járási tan.. Veres mű, Deme I,ászló. Sándor. 12-én: Emöd, Bállá Antal. | 23-án: Mályi Téglagyár, BárC2l 12-én: Tiszakeszl, Szögeczki j Dé'a' . László. 24-én: Bogács, Vaskó Mihály. 24-én: Mezőkövesd, Szabó Ktsz, 12-én: Mezőesát, Barcsa Sándor. 12-én: Tiszadorogma, Bene Vince, 12-én: T’szabáb'Mna, Majoros Lászl V. 12- én: Ároktő, Faragó Károly. i döi* 13- án: Sátoraljailjhely, sárközi . «3 én sál kísérleteznek. A város kü- 1 Andor. | Arpád Kovács Jolán. 23-én: Edelény, Jakó András. 23-én: Ózd, Járási pártb., Csé- pányl Lajos. 25-én: 3. sz. AKÖV, Hóna Rif­Szomolya, Horánszky 13-án: Hollóháza, Oláh László. 26-án: ÉMV., Sajóbábony. DoJ­lönböző részein, a lejtős I * ! 16-án: Megyei ügyészség, dr. csák János. Mecsek oldalában, a sík i Bodnár Ferenc. | 26-án: Miskolc, Pamutfond, Er­! 16-án: Szerencs, MÄV, Jcnoval i del László. Kertvarosban ontozőautóbol Miklós. i 26-án: Nyéklddháza, Kavicsbá­magnézlumkloridos vízsugár- 1 }?'4n: Enc8’ .frnBZ’ Nag^.?°JtánA; i nya* Bárczi Béla. ° , I 18-an: Borsod megyei Mélyépítő 26-án: Mezőkövesd, Gépjavító, ral permetezik, locsolják a [ V.. Bondor József. | Szögeczki László. havas utcákat. A vegyszeres víz néhány óra alatt elöl- j T^hánni ^?9eodLá"£, 27-én: Ózd. BM.. dr. Koleszér István. 27-én: Klráld. Nagy Zoltán. 31-én: Sárospatak, Madarász György. Februárban: , 1- én: Somsály, bányaüzem, Ma­joros Balázs. 2- án: Alberttglyp, Dojcsák János. 2-án: Farkaslyuk. Jakó András. 2- án: Alsózsolca, Kovács Zoltán. 3- án: Monok. Kovács Jolán. 8- án: Sajókaza, Garal Sándorné. »én: Domaháza, Csépányl Sán­dor. 9- én: Miskolc, MÁV Járműjav.. Balázs Zoltán. 10- én: Szentlstván, Szögeczki László. 10-én: Tárcái, Majoros Balázs. 10-én: Alberttelep, I. akna. Mo­nos János. 10-én: Hemádnémetl, Bogár Ká­roly. 13- án: Lyukóbánya, Monos Já­nos. J4-én: Alsózsolcá, ÉRDÉRT, Lo­sernezi László. 14- én: Onga, Csavarárugyár, Ko­vács Mihály. 18-án: Szikszó, kórház. Lukács János, 17-én: Ónod, Lukács János. 17-én: Szikszó, gimnázium, sár­közi Andor. 17-én: Kurltyán, Monos János. 17-én: Tiszalüc, dr. Koleszár ________ j István. 18-án: DIGEP, Cseterki Lajos. I 28-án: Sátoraljaújhely, BM., dr. 17-én: Abaűjszáhtó, Kovács Sán- 18-án: Kazincbarcika, Vegyipari , Koleszár István. ] dór. ' Deme László. I 26-án: Putnok. GácsI Ferenc. I 20-án: Mezónagymlhály, Bállá Borsod megyei Mélyép., I 27-én: Sajómén« Vízmüvek, (Antal. vasztja a havat, feleslegessé j Ózd, Csépftnyi Sándor. | Dojcsák János 19-én: Borsod megyei Mélyép., 27-én: Borsodnádasd, Lemezgyár, ILKM, dr. Papp Lajosné. | Bárczi Béla. válik a lapátolás. 24-én: Megyaszó, Jakó András. 27-én: Mezőkövesd, ímsz, Kovács Lajos. Salisbury, az az amerikai újságíró, aki a bombázott vi­etnami fővárosból küldött helyszíni tudósításaival rácá­folt a Fehér Ház és a Penta­gon állításaira és az amerikai közvéleményben csökkentette a kormány hivatalos közlései­nek hitelét, az új év első napjaiban leközöltette lapjá­ban, a New York Timesben a Vietnami Demokratikus Köz­társaság miniszterelnökének nyilatkozatát. Ez az első eset, hogy Pham Van Dong szavai közvetlenül megjelenhettek az amerikai tömegsajtó egy te­kintélyes orgánumában. A VDK miniszterelnöke az ame­rikai közvélemény tudomásá­ra hozta, hogy Vietnam népe addig harcol, míg meg nem szűnik az agressziói Hétfőn, az újévre meghir­detett tűzszünet lejárta után újból megindultak az ellen­ségeskedések, sőt az ameri­kaiak már a tűzszünet utolsó perceiben útnak Indították bombázóikat a Vietnami De­mokratikus Köztársaság te­rülete ellen. Egyébként Is számtalan esetben megsértet­ték az Egyesült Államok re­pülőgépei, egyes egységei a fegyvernyugvási előírásokat. Ennek ellenére a Dél-vietna­mi Nemzeti Felszabadítási Front újabb egy hétre meg­hirdette a hadműveleteinek beszüntetését: február 8-a és 15-e között, a vietnami hold­újév alkalmával, a Tét ünne­pén ismét élctbelépteti a „tüzet szüntess” parancsát. H Végül a vietnami problé­makörhöz tartozik De Gaulle tábornok két újévi megnyilat­kozása is. A francia köztársa­sági elnök még soha olyan kemény szavakkal nem Ítélte el az Egyesült Államok fegy­veres beavatkozását, mint a francia rádióban és televízió­ban elmondott beszédében, valamint a párizsi diplomá j ciai testület előtt tett újévi j nyilatkozatában. Chari« . Bohlen nak, az USA nagykő- j vetőnek is végig kellett hall- gatnia, amint a francia ét , nők „förtelmesnek” mondot- ; ta a vietnami háborút, ami I lyet „egy nagy nemzet égj | kicsi elpusztítására” indított meg s folytat... FVanciaország belpolitikád helyzetére nagy hatással le­vő eseményre került sor Pá­rizs egy munkáslakta elővá­rosában, Levallois-ban: janu­ár 4-én megkezdte munkáját a Francia Kommunista Párt XVIII. kongresszusa. Francia­ország legnagyobb pártja * munkásosztály és a demokra­tikus erők egységének köve­telését, az egység megterem­tésének megvitatását tűzte * kongresszus napirendjére, hi­szen alig három hónap múl­va a nemzetgyűlési választá­sok erőpróba elé állítják a francia baloldalt Figyelemre méltó a párt állásfoglalása a nemzetközi kommunista nyu­galom dolgaiban is: WaldecK Rochet főtitkár elítélte a kl-sx nai vezetők soviniszta, ka-*f landor és szakadár polltlká-^ ját, kimutatva, hogy a val<Vtf Ságban azok az igazi revizlo*e] nlsták, akik a marxizmus—r< leninizmust „maolzmussaP ^ akarják helyettesíteni. Wal- n! deck Rochet helyeselte olyan ^ értekezlet összehívását, amely é lehetővé tenné a kommunls-11 ta- és munkáspártoknak hogy együttesen elemezzék aí 1960-as nyilatkozat óta végbe­ment változásokat és ezen a2 alapon közös Irányvonalat dolgozzanak ki a jövőre. Az európai helyzet alaku­lásában újabb, érdekes fejle­ményt jelent Krag dán mi­niszterelnök varsói hivatalos I látogatása. A dán kormányfő I egyben az idei elnöke a NA­TO miniszteri tanácsának. Varsó repülőterén Cyrankie- vvicz lengyel miniszterelnök a dán vendéget üdvözlő beszé­lőében a különböző társadal­omi rendszerű országok együtt- ♦ működésének lehetőségéről 0 cs szükségességéről szólt. j 0 í 0 Váratlan angol—amerikai éellentétel robbantott ki egy t Kubával kötött angol export­► ügylet: az Egyesült Államok 0 hiába követelte a londoni ► kormánytol, hogy akadályoz­Í *za meg egy 10 millió font ér­tékű műtrágyagyár berende­zéseinek Kubába való szállí- ► tását. Az eset emlékeztet a r három évvel ezelőtt’ ameri- Jkai kudarcra: akkor angol fautóbuszok Kubának történt »eladását próbálta meg hasz­talan megakadályozni a wa­shingtoni kormány, r Havannában Katonai dísz- ► szemlével és nagygyűlésen [emlékeztek meg a kubai for- ► radalom győzelmének 8. év­fordulójáról. Fidel Castro be­szédében felvázolta azt a nagy rutát, amelyet Kuba a forrada­lom óta megtett. A miníéz- ► terelnök szolidaritásáról biz- l tosítotla az amerikai agresz- ► szió ellen harcoló vietnami ínépet. Javaslatára az új esz- ► tendőt Kubában a hős Viet- £ nam esztendejévé nyilvání- 4 tották * Minden jel arra vall, hogy »a világpolitikában is „vietna- fni esztendő” lesz 1967, ame- j, lyet egyrészt az amerikai há- ► borús erőfeszítések, másrész! Ca vietnami nép megsegítért- fre megindult akciók, illett* E >az amerikai agresszió megfé­kezését, a fegyverszüneti tár- ► gyalások lehetővé tételét cél­ozó diplomáciai kezdeménye­zések jellemeznek majd. : ”01/1/ JózseJ Qlayy,mama az ócakapLaeoa Mint az AFP tudósítója rá­mutat, az amerikaiak vietna­mi intervenciójának kezdete óta első ízben került sor ar­ra, hogy behatoljanak a deltavidékre. Ezzel az amerikai hadvezető­ség újabb lépcsőfokot tett meg a háború kiterjesztésében, Jól- j lehet Westmoreland tábornok, a Vietnamban állomásozó j amerikai csapatok főparancs- [ noka kijelentette, hogy ennek i a — Deckhouse—5-nek neve- I zett — hadműveletnek nincs semmi köze ahhoz a tervhez, I amely szerint állandó jelleg- j gél fogják az amerikai csa- ! patokat a Mekong deltavldé- í kén állomásoztatni. A főpa- [ rancsnok közölte, hogy még- több, a Deckhouse—5-höz ha­sonló „kiránduló” hadművele­tet szándékoznak a deltavidé- ! ken végrehajtani, s csak ez-! után kerül majd sor — né- i hány hónap múlva — az ame- j rikai csapatok végleges „be- j telepítésére”. ­mellett fekvő Holloway repülőtere ellen. Gyalogságuk egy másik egy­sége egyidejűleg megroha­mozta a kormánycsapatoknak Plefkutól négy kilométerre fekvő egyik őrállását. Szombaton reggel nyolc óra­kor a Mekong deltavidéké­ben, Saigontól kilencven ki­lométerre partra szálltak a 7. flotta tengerészgyalogosai. Szombat reggel a dél-viet­nami hadszíntéren két jelen­tős esemény történt: a szabad­ságharcosok támadást hajtot­tak végre Pleiku környékén, az amerikaiak pedig partra szálltak a Mekong deltájában A szabadságharcosok szom­baton hajnalban harmincper­ces tüzérségi előkészítés után gyalogsági támadást intéz­tek az amerikaiak Pleiku M íjukban rendezi!» meg a m*»«var szaWene/eV» \X<. kon jtt-s/umíI újjáválasztják a Szakszerve­zetek Országos Tanácsát. Az ezt követő hónapokban — október végéig — az egyes szakszervezetek kongresszusai üléseznek majd, megtárgyal­ják saját szakmai tennivalói­kat. s újraválasztják a köz­ponti vezetőségeket. • A magyar szakszervezetek alapszabálya értelmében eb­ben az évben újjáválasztják a szakszervezeti vezető szer­veket. A cél — a választási Irányelvek leszögezik —, hogy a gazdaságirányítás fejlődé­sével párhuzamosan szak- szervezeti vonalon is bizto­sítsák a feltételeket a munka önállóbb, hatékonyabb végzé­séhez. A Választási munka első szakaszában a bizalmiakat, továbbá a műhely-, osztály­os munkahelyi bizottságokat választják újjá, január végéig. A szakszervezeti bizottsá­gok és a szakszervezeti ta­nácsok választását február 1 és március 15 között tartják, a megyei bizottságok és az SZMT-k, valamint a SZOT megválasztására március 13 és április 15 körül kerül sor. A magyar szakszervezetek 21. kongresszusa májusban ül össze. Megvitatják a szak­szervezeti mozgalom helyzeté­ről, feladatairól, a két kong­resszus között végzett mun­káról szóló beszámolót, s — Nem 1« mondtam keve­set. Ide figyeljen: legyen hát 80 forint. — 15Ö-nél alább nem adom. A nagymama megijed, ami­kor kiböld a 150 forintot. Uramisten! 240 forintot kell kapnia érte, de hát valahogy majd csak lesz, csak megsza­badulna már a holmiktól! — No, még mondok egv árat, egy pirost, egy százast kap érte. egy fillérrel sem töb­bet. Láthatja, vége a piacnak, és ezekből én sem árulóit ma semmit. Gondolja meg jól. A nagymama gondolkozik is egy néhány percig, latolgatja a kofa szavait, amiben jó adag az igazság, merthogy tényleg gyérül a zsibogó, hazafelé mennek az emberek, és neki sincs semmi kedve tovább áll­dogálni. De még a jövő héten sem. annyira átfázott. Az idő pedig egyre komiszabb, ha nem talál valami megoldást, itt téb- lábolhat a jövő héten is. Leg­feljebb .. . Délután, mire Vincze haza­jött a gyárból, anyósa már a tűzhely mellett melengette nt- fázott lábait. Felesége büszkén' újságolta. — Képzeld, a mama min­dent eladott. Tessék, itt a 240 forint. No mit szólsz hozzá,' milyen ügyes! N agymama bólogat, nem szó! semmit, magában azonban újabb leltárt készít a délelőtt esemé­nyeiről, megállapítván, hogy a 140 forint, amit a saját pén­zéből hozzácsapott, nem is olyan nagy áldozat. Elvégre megnőtt a tekintélye vőmuranv szemében, s ami fontos, a jövő] heti hóhullás nem találja kint' a piacon. ] Holdi János . tizskérdést csinál, meg kell mutatnia; ügyes, valóban ügyes keze van, nem szabad, hogy csalatkozzék benne a ház ura. De hát 240 forint ezért az ócskaságért! Bizony, aligha akad olyan bolond, aki megadná. K övér cigányasszony áll meg az áru előtt. Lát­szik, hogy kofa, aki adja-veszl a holmit, ész­reveszi ezt az öregasszony is. Na, hátha lesz üzlet, ezt nem szabad elengedni. A cigányasszony mustrálgat- ja az ócskaságokat, megnézi kívülről-belülről a melegítőt, a, cipőt megvetően visszakop- pantja az ócska térítőre, vé­gül megszólal: — Aztán hogy adja az egé­szet, Jóasszony? A nagymamának eszébe jut­nak a vő okos tanácsai, s mindjárt ma|d a dupláját kéri: — Az egésznek az ára 400 forint, fiatalasszony. A cigányasszonyra nem hat a fiatalasszony titulus, meg­vetően. gúnyosan nevet: — Mennyi? Ne nézzen már bolondnak, lelkem. 400 forint­ért az egész zslbogót megve­szem. Ezekért a kacatokért akar maga négy pirost. Tudja mit? Látom, hogy maga Is fá­zik, nem való már egy öreg­asszonynak ebben az időben kint álldogálni, adok az egé­szért 60 forintot. A megszeppent öregasszony, fekete ruhájában maga az ele­ven tiltakozás. — Hogy gondol Ilyet? Any- nyiért nem adhatom. Van szí­ve kimondani ilyen árat? E s így mep- ez egészen késő estig, mert más­nap szerda, reggel a nagymama indul a piacra. Vincze valóságos haditervet kovácsol, ellátja hasznos ta­nácsokkal, mit mire tartson, hogy ajánlja az árut, mivel érveljen, merre fordítsa a cipőt, szegény öregasszony dühös és szégyenkezik ennjd beszéd hallatán. Mintha éle­tük, mindennapi kenyerük függne a sok ócska holmi el­adásától. Reggel, tnlelőtt Vincze el­indul a gyárba, még egyszer ellátja a nagymamát külön­böző utasításokkal, lelkére kötve az általa mondott el­adási árak betartását. Na­gyon Is egyoldalú ez a kora hajnali beszélgetés, a nagy­mama Álmosan bólogat, s csupán végösszeg marad agyá­ban; az egész cuccért 240 fo­rintot kell kapnia. Es ez le­beg állandóan előtte, később, az ócskapiacon Is, ahol... Szóval... Nem minden megy úgy, ahogy vőmuram előírta. A cipőért 10 forintot, a melegítőért 20-at kínálnak, azután a többi ócskaság sem kelleti magát. Kérni kérik Ugyan, de a Vincze által megállapított árak — negye­déért. Az Idő pedig halad, megkondulnak a harangok, dél van. a sűrű havas eső Is kitartóan hull, a nagymama fázik és még sehol semmi, az egész csomó ócskaság előtte ázik a földön. Márpedig Jó lenne örömet szerezni vőm- uramnak, és különben is, a nagymama az egészből presz­az ócskapiacra. Amióta utol­jára itt tetszett járni, alapo­san felgyűlt az ócska holmi, csak útban van, és jól fog jönni az a kis pénz, amit ér­te kapunk. — Hagyd már a mamát — néz neheztelően férjére Vin- ezéné —, most érkezett és már­is dolgoztatnád. — De hiszen a mama szeret az ócskapiacra járni, tavaly is olyan örömmel ment... — Persze, hogy kimegyek gyermekeim, hiszen ráérek. Csak szedjétek össze a leg­fontosabbakat, megteszem én szívesen, telik a két hétből, amíg itt vagyok nálatok, szó­val csak szedd össze lányom a kimustrált holmikat, tudod, milyen szerencsés kezem van. így a nagymama. Ami azt Illeti, a Vlncze-csa- tád ócska holmijainak eladá­sához tényleg Igen szerencsés kéz kell. Vincze a főmustráló, az ő szava dönti el, ml kerül a zsibogóra, és mennyi legyen az eladási ára. Az eludásl ár körül persze óriási viták dúl­nak, mert az alacsony, kövér­kés Vincze a legócskább gyer­mekcipőt Is az egekig értékeli, ami ellen nincs apelláta. — Mert tessék csak nézni mamácska, nincs ennek a ci­pőnek semmi baja. Igaz, hogy levált a talpa, meg az orra lyukas, de azért megér, mond­juk 50 forintot. Vagy Itt van ez a melegítő. Tetszik rá em­lékezni, még mamácska vette két éve öcsikének. Mlndösz- sze két folt van az ülepén, a felső részén meg három, ez­ért is lehet kérni mondjuk, 70 forintot. A nagymama megérke­zése mindig örömet jelentett Vinczéék csa­ládi életében. Különösen a két unoka, Marika és öcsike szá­mára, mert a szokásos év eleji látogatáskor a nagymama "ko­sarából mindig előkerült két- három olyan játék, ami őszin­tén megdobogtatta a két gyer­mek szívét. Mindezeken túl a kosarak és szatyrok világából más dolgok is előkerültek, történetesen levágott és szépen megtisztí­tott baromfiak, lám, most is két sárgahútű jérce, és egy négy hétig dugott kacsa kopa­szodik elő a sok más holmi közül. Azután jó Illatú piros almák, négy-öt kilónyi mák (ennek öcsi örül), húsos házi szalonna, tepertő, kolbász, szóval fél .óráig is eltart a ki­rakodás a csodálatos szatyrok­ból, mintha nem Is lenne fe­nekük, igazán kifogyhatatlan tárházai a meglepetéseknek. A nagymama mosolygó szemmel figyeli a pakolást, majd a vőre veti pillantását, aki a lánya mellett szorgos­kodik. Ami igaz, az igaz, a fér­fi természete kicsit elüt fele­ségétől, mohó szemekkel fi­gyeli a jófajta falatokat, mert­hogy roppant spórolós, sőt, közismert a zsugorisága. Arcán látszik az ajándék szerezte öröm, valószínűleg azt számolgatja; hány napig esznek ebből a sok jóból, mennyivel duzzaszthatja taka- Hjkköny vét. — ?ó, hogy el tetszett jön­ni — mondja Vincze —, leg­alább míg itt tetszik lenni. Vagy kétszer kimegy a mama

Next

/
Thumbnails
Contents